Haszonélvezeti jog

És a haszonélvezet?

koliz

„Kecske káposzta alapon gondolkozom nem vitás de ha akkor, mi nem megyünk bele akkor most nem lenne kérdésem.”

Ha jól értem, akkor szerinted az egész arra ment ki, hogy a bátyád kisemmizzen. Bár az még mindig kérdés, hogy anyukád miért nem gondolt rád, amikor a saját nevéről levette a házát, azaz miért csakis a bátyád nevére íratta? Nyilván akkor lesz teljes a kép, ha erről is infót kapunk.

Esetleg érthetően?

koliz,

Ha "papíron" vette meg, akkor az más történet, de ez már nem jogi kérdés, intézzétek el egymás között. Ahogy tudtok.

Urak!

Adva volt, egy Édesanyám isten nyugosztalja, aki a háza egyik felét a bátyám rá iratta, majd mikor a bátyám eladta a házát 1999 Ben és másra kellett a pénz, papíron meg vette a másik felét a háznak és így került az egész a nevére, a haszonélvezeti meg az én és Édesanyám nevére, és emiatt nem került a nevemre, lehet, hogy rosszul gondolom de
ezek után nem kérdés a hozzállásom. Kecske káposzta alapon gondolkozom nem vitás de ha akkor, mi nem megyünk bele akkor most nem lenne
kérdésem.

Köszönöm a válaszokat.

„Ha korábban megbeszéltek valamit, akkor tartsa magát ahhoz vagy felejtse el.”
Mindennek pont annyi az ára, amennyit adnak érte.

wers

A válasz valóban jó volt, de így nem fognak, ha az 1/4 részen fennálló haszonélvezetért többet akar, mint a ház fele ára. Ez már az én privát véleményem. Ha korábban megbeszéltek valamit, akkor tartsa magát ahhoz vagy felejtse el.

fölösleges ezen agyalni, első jó választ kapott

„Ahogy megegyeztek.”

wers

Sőt még drbjozsef fórumtárs is túlzásnak tartotta:

„Azért az első ránézésre is erős túlzásnak tűnik, hogy egy 1/4 részen fennálló haszonélvezetért a vételár felét megkapd”

wers

Szóval igazából én azt nem értem, miért akarja a kérdező lehúzni a bátyust, amikor megbeszélték, hogy minden fele-fele lesz? Holott tulajdonjoga nincs is az ingatlanon, és ha jól olvastam, akkor a felének a felére van csak haszonélvezeti joga, azaz a teljes ingatlan egynegyedére.

wers

„a haszonélvezetet megváltása meg megegyezés kérdése”

Szerintem nem is ez volt a kérdés, én ezt eddig is elfogadtam. Inkább a kérdezőnek csak arra akartam célozni, hogy bolond lenne a bátyja kifizetni annak a megváltására egy komplett fél ház árát - sőt a kérdező azt írta, hogy ő nem is elégedne meg ennyivel, itt az idézet:

„Én nem vagyok hajlandó csak a vételár feléért lemondani a haszonélvezetről”

Szóval ha esetleg elolvassa a törvényt és látja, hogy a „törvény” szerint más a „megállapított értéke”, akkor miért egyezne bele egy jóval nagyobb összegbe szerintetek? Nem beszélve arról, hogy amikor az egész ingatlan a tulajdonába került, akkor egyszer már kifizette rá az illetéket, bolond lenne még egyszer ugyanakkora illetéket kifizetni a még haszonélvezettel terhelt ingatlanrészre kifizetni, ha ezt esetleg egy egyezséggel talán jóval olcsóbban is megúszhatja.

„Ezt értsd nyugodtan úgy, ahogy akarod, de szerintem úgy van, ahogy én gondolom.”

:) jajjistenem

Igen, persze, csakis úgy van, ahogy gondolod. (vagy nem, de ne foglalkozz vele)

Csak halkan súgom, az illetéket kötelező fizetni, a haszonélvezetről nem kötelező lemondani. Illetéket a törvény szerint kell fizetni, a haszonélvezetet megváltása meg megegyezés kérdése.

KBS

„Csak nem az illetéket kérdezték.”

Én ezt megértem, de nem úgy írja a jogszabály, hogy ezt csakis az illeték kiszabására alkották, hanem hogy ezzel lehet a haszonélvezeti jog értékét kiszámolni. Ergo ha valaki pénzt akar érte, akkor felajánlhatsz neki kevesebbet is, akár még el is fogadhatja - mint ahogy az én esetemben sem annyit kapott, mint amit így ki lehetett számolni - de mondhatja azt is, hogy annyit szeretne, amit a törvény alapján kiszámolnak, vagy akár többet is kérhet érte - kérdés, hogy megkapja-e. Ezt értsd nyugodtan úgy, ahogy akarod, de szerintem úgy van, ahogy én gondolom.

Kétségtelen. Csak nem az illetéket kérdezték.

drbjozsef

„Nincs törvény szerinti számítás. Századszorra sincs.”

Hát márpedig az illetékét a törvény szerint számolva állapítják meg, akármit is mondasz. Meg lehet egyezni, hogy az illető mennyiért mond le róla, ez lehet akár ingyen is, viszont az illetékét az alábbiak szerint számolják:

„A határozatlan időre szóló vagyoni értékű jog értéke

A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog értéke - azt az esetet kivéve, amikor a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed - az egyévi érték ötszöröse.

Amikor a határozatlan idejű vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, a jog értékét az illető személy életkorának alapulvételével a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja

1. 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
2. 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
3. 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
4. 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.”

Nincs törvény szerinti számítás. Századszorra sincs.

koliz

„Én nem vagyok hajlandó csak a vételár feléért lemondani a haszonélvezetről”

Ezzel nincs gond, csak kérdés, meg tudod-e győzni a bátyádat, hogy többet fizessen a haszonélvzeti jog megváltásáért, mint ami a törvény szerinti számításban van? Az ugyanis még a ház felének értékét sem fogja elérni.

Viszont ha te nem mondasz le a haszonélvezetről, akkor az szívás neki, mivel nem fogja tudni eladni haszonélvezettel terhelten, vagy legalábbis nagyon kicsi az esélye.

drbjozsef

„Egyébként az egy szerződés azért is jobb, mert ha külön csináljátok, akkor bátyád váltja meg tőled, aztán úgy adja el, akkor neki lehet több az adófizetése (de nem biztos).”

Pont az én korábbi példám igazolja, hogy úgy van, ahogy írtad. A szerződés alapján a vevő fog érte fizetni, viszont ha külön haszonélvezet megváltás történik, akkor a bátyus fog csengetni az adóhivatalnak illetéket érte.

koliz,

Bármelyik jó, lehet eladás előtt is szerződést írni róla, de teljesen szokásos az eladással egybe foglalni, így talán olcsóbb, mintha két külön szerződésben lenne.

Ha 1999-ben szerezted a haszonélvezetet, akkor semennyi adót nem kell fizetned, és a pénzt amit kapsz, bevallanod sem kell az adóbevallásban (több mint 5 év eltelt). Csak a szerződést tedd el, amivel megszüntetitek.

Egyébként az egy szerződés azért is jobb, mert ha külön csináljátok, akkor bátyád váltja meg tőled, aztán úgy adja el, akkor neki lehet több az adófizetése (de nem biztos). Ha a vevő fizet neked közvetlenül, gyakorlatilag a vevő javára mondasz le róla, akkor ez a probléma biztos nincsen.

Köszönöm a válaszokat,ennek a menete, hogy zajlana, az eladás előtt vagy eladáskor foglaljuk szerződésbe menyiért mondok le a haszonélvezetről ? ill menyi illetéket és adót kéne fizetnem 1999 -ben került a haszonélvezet a nevemre.

üdv
koliz

koliz,

Tévedsz, rosszul tudod, nincs olyan, hogy "törvényileg jár valahanyad része".

Teljesen megegyezés kérdése. Kérheted a lakás utáni teljes vételárat is, hogy lemondj a haszonélvezetről, ajánlhat a bátyád 1 forintot is érte. Nincs kötelezően járó összeg.

Üljetek le, és beszéljétek meg.

Igazából az ingatlan tekintetében az sem értelmezhető, hogy édesanyád után "ami maradt jó és rossz" : az ingatlan tulajdonosa a bátyád, anyukádnak csak használati joga volt, ami halálával megszűnt. Ő utána nem maradt semmi, ami az ingatlanhoz kapcsolódna és közöttetek vita tárgya lehetne.

Nem tudjuk, miért és milyen körülmények között született ez a helyzet, hogy neked csak haszonélvezeted volt, ezt nektek kell tudnotok, és megbeszélnetek, hogy ennek fényében kinek mennyi összeg lenne a reális. (direkt nem írom azt, hogy "jogos", nehogy félreértsd, ahogy fent is írtam).

Azért az első ránézésre is erős túlzásnak tűnik, hogy egy 1/4 részen fennálló haszonélvezetért a vételár felét megkapd - kivéve, ha - mint előbb írtam - volt ennek a konstrukciónak valami előttünk ismeretlen oka.

Ha kevesebbért nem vagy hajlandó lemondani, akkor a bátyád az engedélyed, beleegyezésed, sőt a tudomásod nélkül is minden további nélkül jogszerűen adhatja el bárkinek az ingatlant, csak nehezebben talál vevőt, mert a Te negyedrészre vonatkozó haszonélvezete megmarad. De ez nem akadálya az adásvételnek. És ezzel ha akar ő is ki tud babrálni veled, úgyhogy igen jó lenne, ha higgadtan leülnétek, és engednétek mindketten, és valami értelmes kompromisszumot kötnétek.

Ahogy megegyeztek.

Tisztelt Fórumozók.

Édesanyám elhunyta után, szeretnénk eladni a házat amiben lakott, aminek teljes egészében a bátyám a tulajdonosa, a felének a felére van haszonélvezeti jogom 1999 ben került bejegyzésre a másik felén édesanyám volt a haszonélvező, eddig minden szép és jó de mikor elhunyt azt beszéltük meg , hogy mindem ami maradt utána jó és rossz is fele-fele.Tisztában vagyok vele, hogy törvényileg nem jár csak valahanyad része de
de Én nem vagyok hajlandó csak a vételár feléért lemondani a haszonélvezetről, ennek van e valami jogi akadálya ha nincs van e valami illeték és adó vonzata. mit tegyek segítség.
Válaszokat előre is köszönöm.

koliz

Kedves József, nagyon szépen köszönöm a segítségét!

Heki 65

Illetéket egyszer kell fizetni, a haszonélvezet alapításánál.

Az illetéktörvény 72§ szerint kell kiszámolni az alapját.
Egyévi érték a forgalmi érték egyhuszada (esetetekben csak a másik fél tulajdonrészére kell rátenni, csak annak az 1/2 tulajdonrésznek az értékével kell számolni.).

Az illetékalap az egyévi érték 6-szorosa (51-65év között).

Ennek 4% az illeték, ha adásvétellel van alapítva a haszonélvezet (fizet érte a szerző fél), és 9% ha ajándékozással kapja.

Javaslom elolvasasra ezt :

http://drszasz.hu/…t-alapitasa/

Tisztelt Drbjózsef!

Köszönöm szépen válaszát:

Még abban kérném a segítségét, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzése pontosan milyen mértékű illetékfizetési kötelezettséggel jár? (50 év felettiek vagyunk)
Viszonylag nagy értékű az ingatlan, ezért szeretném tudni, hogy mekkora összeget jelent ez.
Illetve ez a befizetés csak egyszeri alkalmat jelent vagy esetleg az Élettárs halála esetén valamilyen "címszó" alatt ismételten kell illetéket fizetni?

Előre is köszönöm válaszát!