Társasház tulajdonosi jogok

Kbs

Te el tudod képzelni,hogy ezt egy ott lakó tulajdonos bevállalná?

Nem kell külső személyt megbízni a közös képviselet ellátásával. Különösen jogi személyt nem.

Rendben, köszönöm. A lényeg akkor, hogy a büntetéshez nincs közünk.
Rengeteg vitánk volt sajnos velük mert folyamatosan megpróbáltak felültetni bennünket. Sok mindent ígértek, de semmi nem teljesült. (Takarító leváltása, a közösképviselőt kértük sűrűbben jöjjön-május óta nem láttuk, ezek csak apróságok)
Most kaptunk arra ígéretet, hogy 2 hét múlva megtartja...
Miért ne tartaná meg? Volt már olyan közgyűlésre ígéret, amire azóta is várunk. A kötelező közgyűlést pedig az utolsó pillanatra szoktàk hagyni, ebből gyanítom, hogy ez az idén sem lesz máshogy, és különböző indokokkal megpróbálja elhúzni addig. A meghívó kiküldésénél nem hogy a 8 napot nem tartja, de legutóbb 3 nappal a közgyűlés előtt kaptuk meg. Szóval sajnos tapasztalatból írtam. A mai ígéret miatt várunk még 2 hetet, Feleslegesen nem pazarolnánk erre az időt, csak abban az esetben, ha tényleg muszáj.

Ejnye már, no. A meghatalmazott ne saját magának, hanem a képviseltnek kérjen építési engedélyt. Megjegyzem, ha a meghatalmazott xy, akkor a meghatalmazó nem a társasház, hanem az építtető bt.

3. Semmiféle másolatot nem kell küldeni. Azzal meg igazán ráérsz, hogy mi lesz, ha a közös képviselő nem hívja össze a közgyűlést. Miért ne hívná?

Köszönöm a gyors választ. Laikusként sajnos csak így tudtam feltenni a kérdéseim. Lehet, hogy nem voltam teljes egyértelmű

1. A ház lakói meghatalmazták a közösképviselőt az építés ügyintézésre.

A végzésből a lényeges részlet:
XY BT építtető zx (közösképviseletről egy személy) meghatalmazott által benyújtott kérelem.....
Egyben kötelezezem az építtetőt .... bírság megfizetésére.

Értem, hogy az építtetőt bünktetik meg, de a meghatalmazók viszont mi vagyunk. És azért mertült fel az első kérdésem, mivel végig a mi nevünkben jártak el, és nem voltam biztos benne, hogy esetben behajthatják-e a büntetést rajtunk vagy sem.

2. Igen ez igaz, bűncselekmény nem történt
3. Interneten néztem utána és több helyen olvastam, hogy a levél másolatát a számvizsgáló bizottság tagjainak szükséges elküldeni, illetve ha a közösképviselet nem hívja össze a közgyűlést akkor 22 nap eltelte utána nekik van lehetőségük öszehívni a közgyűlést. Ezek szerint ez nem szükséges...

Nem jók ezek a kérdések.

1. Eleve nem valószínű, hogy a közös képviselet a saját nevében kérne építési engedélyt. De ha őt bírságolták, akkor miért kellene a társasháznak fizetnie?
2. Miért tenne feljelentést? Nincs itt semmi bűncselekmény. Viszont ha egyszer a társasház a megrendelő, akkor fizetnie is neki kell, legyen bárki a közös képviselő. (Egy egyszerű példával: odaadom neked a csekket meg a pénzt, hogy fizesd be a postán a telefonszámlámat. Ha te befizetés helyett eliszod a pénzt, ki fog a Telenornak tartozni: te vagy én?)
3. Ehhez egyáltalán nincs szükség a számvizsgáló bizottságra.

Több kérdés is felmerült:

1. A helytelen engedélykérések miatt kapott bűntetés amelyben név szerint az általunk megbízott közösképviselet cége szerepel ráterhelhető-e a lakókra?
2. Ha a kivitelező a feljelentés mellett dönt, hátránya származik-e a háznak abból ha a közösképviseletet leváltjuk?
3. Van-e lehetőségünk úgy rendkívúli közgyűlés összehívására felszólítani a közősképviselőt ha a számviteli bizottsági tagoknak a kilétét nem tudjuk?

Mi is a kérdés?

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Adott egy 30 lakásos társasház ée egy egyre furcsábban viselkedő közösképviselet. Tavaly év végén, az egyik felső emeletei lakásban födémcsere történt. Az ígért 1 hónap helyet 3 hónap alatt sikerült megcsinálni. Január elején kaptunk egy levelet hogy megbüntetik a építési engedély kérvényezőjét (közösképviselet) mivel megkérte az építési engedélyt (késve) és mivel nem kapta meg időben, ezért visszamondta, majd mikor kész lett a födémcsere megkérték a fennmaradási engedélyt. Első kérdésem, hogy a büntetést ráterhelhetik-e a házra?
Közben a kivitelező hívogat néhány lakót, hogy még nem lett kifizetve feljelentéssel "fenyegetőzik". A közösképviselővel évek óta csak a közgyűlésen találkozunk, ha hívjuk nem veszi fel a telefont és nem is hív vissza. A titkárnője intéz mindent, de januárban telefonszámot cserélt és senkinek nem adta meg az elérhetőségét a kivitelezőnek sem. Egy vezetékes szám van, amin szintén elérhetetlenek. Tegnap sikerült elérni a közösképviselőt (számtalan sms és hívás után) úgy, hogy ismeretlen számról hívtuk. (össze van törve a telefon képernyője ez a kifogása 2 éve)Állítása szerint ki van fizetve a kivitelező. Van egy picit helyre állítás még amit meg kell csináljanak és szerinte csak az nincs kifizetve. Kértük hívjon össze egy közgyűlést és tisztázza a dolgokat. Mára ígért visszahívást. Hívtuk, ki volt kapcsolva, majd kicsörgött, de nem vette fel, nem is hívott vissza. Közben kiderült, hogy a 2 évvel ezelőtti felújítás kivitelezője most lett még csak kifizetve. Ezáltal felmerült bennünk annak lehetősége, hogy talán csúsztathattak és az előző kivitelezőt fizették ki a mostani hitelből.
Ami nehezített pálya, hogy a lakók kb 90%-a bérlő, ezért a tulajdonosok nem nagyon foglalkoznak a házzal, többek közt ezért sem lett még leváltva a közösképviselet. Milyen lehetőségeink vannak ebben az esetben? Szeretnénk leváltani a közösképviseletet, de attól tartunk, hogy addig még ez az ügy nem oldódik meg csak rosszabbul járnánk.(ha ténylegesen feljelentést tesz a kivitelező stb.)
Rendkívüli közgyűlést szeretnénk összehívatni, a ügy tisztázása érdekében amelyen szeretnénk ha a kivitelező is megjelenjen, hogy mindkét félt meg tudjuk hallgatni. A számvizsgáló bizottság tagjainak kilétét sajnos nem tudjuk. Szükséges a felszólítás írásához?
Előre is köszönöm a segítséget.

Ehhez a fórumhoz túl bonyolult a lelkivilágod!

Nem lesz egyszerű.
Mondjuk egy példával : oviban menza.
Állítás egy : Lehet enni repetát, a konyhásnéni ellenére is.
Állítás kettő : Ha a konyhásnéni megengedi, már nem ellenére van, tehát az első állítás nem igaz.

Így érezni mennyire nincs köze a második állításnak az elsőhöz? Ha a konyhásnéni engedi, attól még az első állítás lehet igaz, akkor, amikor nem engedi. Az első állítás a nem engedésről szól, erről az a mondat, amiben a megengedés van, nem mond el semmit.

Megjegyzem, érdemes lenne elgondolkozni az "érdek" és a "méltányos érdek" fogalmak közötti különbségen. Ebben egyelőre nem segítek, próbáld meg egyedül.

Mármint én ?

Miért?

"lehet ilyesmit kérni bíróságtól a tulajdonostársak ellenére is.

Ha a közgyűlés megszavazza,akkor már nem a tulajdonostársak ellenére van. Tehét az állitás nem igaz!"

Te biztosan nem hiányoztál hatodikban a logika alapjai témakörnél matekóráról? Utána kellene olvasni.

Nincs!

A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.

Magyarországon,ahol a dögöljön meg a szomszéd tehene is szemlélet uralkodik,ilyet nem szavaz meg a közgyűlés!

Kbs azt állitotta
lehet ilyesmit kérni bíróságtól a tulajdonostársak ellenére is.

Ha a közgyűlés megszavazza,akkor már nem a tulajdonostársak ellenére van. Tehét az állitás nem igaz!
Ugyanakkor a kisebbség érdekét mindenképpen sérti,csökken a tulajdoni hányada,stb,tehát a biróság nem ad helyt ennek.

Akkor még nem beszéltünk az új Alapitó Okiratról.

KBS, igazad van, lehet ilyet elvileg, de ahogy Te szoktad írni : ez a konkrét esetben alighanem mindegy.

Láttam én már varjún karórát...

Tht. 10. § (6) Még lazítottak is rajta: január elseje óta az építési terv nem kötelező melléklete a keresetlevélnek.

Az nehéz lesz!

Szigorú feltételekkel lehet ilyesmit kérni bíróságtól a tulajdonostársak ellenére is.

Nem értem, az adásvétel nem egyoldalú jognyilatkozat, nincs olyan, hogy "úgy döntenek hogy megveszik". Azt valakinek el kell adnia nekik. Hát ne adja el a társasház. Nem a tudomásod a kérdés, hogy osztatlan közös tulajdon-e (ha tető, akkor persze biztos az), nézd meg az alapító okiratban.

Kedves Tagok!

Nekem van egy fontos és sokunkat érintő kérdésem. Társasházban lakom, ami a 30-as években épült. 7 szintes lapos tetős és a 7. emeleten lévő 2 albetétes tulajdonos úgy döntött, hogy megveszi a ház tetejének azon részét, ahová a kijárat van a kémények valamint a komplett liftházhoz. Csak ez az egy lehetséges kijárat van. Tudomásom szerint ez osztatlan közös tulajdon, ráadásul tető, amely terasz jellegű, anno sajnos így épült. Mi a jog erre vonatkozóan? Senki nem akarja hogy ők megvegyék, de szerintem nem is lehetséges az előbb elmondott okok miatt. Ezen lakók pl. tüzet okoztak most Karácsonykor a saját egyik lakásukban és a tűzoltók azonnal ezt a kijáratot használták, hogy a tetőre kijussanak. Mit telehetünk mi társtulajok velük szemben, hogy megakadályozzuk ezen önkényes törekvésüket?

Köszönöm a jogszerű választ!

Ha az Alapitó Okiratban magántulajdon
akkor a tulaj viszi el a balhét meg a kőműves számláját is.

Jól mondja a más! Az erkély alja közös tulajdon mint a falazat.

Más meg azt mondja, hogy az erkély külső része beletartozik a homlokzatba, igy az erkély alja is, ahonnan lepotyog a vakolat. Merthogy a szétázott szigetelés tönkreteszi a külső falat. A belső rész a tulajdonosé, padlózat pl.

Ami függőleges.

Az erkèly tulajdonosa felujitja!

Ami függőleges.

Az erkèly tulajdonosa felujitja!