Társasház tulajdonosi jogok

Az a változás mértékétől függ.

Értem, hogy a hülyék ellen kell védekezni, de hogy ha négyötöddel el lehet adni, és a közgyűlési határozat elég a földhivatali bejegyzéshez, akkor miért kellene a 100%?

Na,ezért jött be a 4/5-ös szabály!

Igen,mert a hülyeség nem okozhat kárt!
Egy 87 lakásos társasházban azért nem lehetett eladni a házfelügyelői lakást korábban,mert egy garázstulajdonos nem volt hajlandó aláirni az új Alapitó Okiratot.

MajorDomus

Eddig én úgy gondoltam, hogy az alapító okirat módosításához 100% kell, kivéve ha a közös tulajdon értékesítése miatt kerül rá a sor, amikor is 80% elég. Azt írod, hogy fontos, hogy a tulajdoni arányok megváltoznak-e, és ha változnak, akkor már 100% kell. Nem értem, hogy miért kell 100%. (Tehát nem vitatkozom, hanem nem értem.)

Egy másik helyen korábban azt írtad közös tulajdon eladásának lépései kapcsán, hogy:
"6. Döntsön a közgyűlés arról, ha az Alapitó Okirat aláírását bármely tulajdonos megtagadja, akkor a foglaló duplán visszajár,a többletet a megtagadó tulajdonosok kötelesek befizetni a társasház számlájára."

Ez azt jelenti, hogy viszonylag könnyen kikényszeríthető a 100% is. Ez a megoldás furcsa az én laikus jogérzékemnek. Az rendben, hogy valaki kisebbségben maradt, és nem az lesz, amit ő akar. Így járt, van az úgy. De az fura, hogy ha nem ír alá valamit, akkor annak ilyen terhe legyen. Ez így jogszerű?

galin

Miről van szó?

Majd megmondja talán a költő, hogy hogyan értette.
(Mert én se vele, mármint MD-vel, se veled nem értek egyet az értelmezésben, de ő a sokházas vállalkozó, biztos tudja mit miért csinál.)

„Ami nehezebb, hogy új Alapitó is kell. A 4/5-öd csak akkor elég ha senkinek nem változik a tul.hányada.” (MajorDomus írta itt lejjebb)

Mi szabályozza, hogy tulajdoni hányad változása esetén 100% kell? A társasházi törvény 10. §-a az én laikus olvasatomban azt mondja, hogy a 4/5 elég.

Hát az okiratszerkesztő ügyvédnek mindenképpen rá kellett volna kérdeznie....

Olvasom itt dr Józsi írását, is.

„Ha az új tulajdonos rá sem kérdezett a szerződés létezésére,”

Előfordulhat.
Na de van azért még más szereplő is. pl. a szerződést bonyolító ügyvéd, sőt a leendő társ tulaj is.
Csak feltűnik nekik, hogy itt lenni kell egy megosztási valaminek.

„ Ha a régi tulajdonos mondjuk letagadta a szerződés létezését, vagy nem hatályosat mutatott neki, tehát becsapta ” Ez is előfordulhat.. na de ott van még a leendő társtulaj is. Elvileg annak is kell lenni egy megosztási leírásnak. Az ilyen esetek általában a kicsi több lakásos épületeknél fordulnak elő... 2 néha 3 lakással..
Tehát egy gondos vevő csak tájékozódik ez ügyben is. Na de nem elég az hogy van ilyen szerződés/leírás, meg kell nézni annak a tartalmát is.

Egyetértve az előttem szólóval a Kerekes1, problémájához :

azért egy új szerződésbe ezt bele kell venni.
A kérdező egyébként tudja, hogy van ilyen megállapodás, csak az után érdeklődik, hogy érvényes é.
Igen érvényes.
A földhivatal viszont nem foglakozik vele.

Viszont az ilyen megosztási leírásnak pontosnak és egyértelműnek kell lenni.

Lehet szerződésnek is nevezni, de nem feltétlenül ez kell hogy legyen a címe. Pl. én most készítek egy ilyen megosztást.-... mind a két albetétnek a fő tulajdonosa vagyok, magammal nem szerződök.
Az írat címe Használati műszaki leírás lesz. van benn e ugyan némi jogi dolog is de alapvetően a műszaki dolgok szerepelnek. Lesz vagy 6 oldal némi térképekkel /rajzokkal kiegészítve.

Pl. jogi probléma az un. közös javítás (ok ) és azok forrása.
A telekkönyvi tulajdoni hányad 1/2 1/2.. azaz 50 %. Így a szavazás meddő dolog. Az egyik akarja a másik nem... szavazhatnak napestig.

Nos elsőre a várható javításokat.... mármint a közös részeknél meg kell határozni.
Ilyen pl. a közös telebejárati kapu, a közösen használt telekrészek alatt futó közmű vezetékek ( két víznyomócső és egy szennyvíz elvezető.... ezek a közös 30 nm es-es telekrész alatt futnak, sőt az I.- es lakás vezetéke a II.-es lakás kizárólagos területe alatt is fut vagy 6 m-en. Csőrepedés, dugulás esetén nem lehet azon vitázni jogos e vagy sem.

Hasonló eset a villanynál is. Ott is van egy közös vezeték ami csak az egyik lakás falában fut.
A lényeg mindent leírni ! Aztán az új tulajoknak mindig el kell fogadniuk a korábban leírt

Használati műszaki leírás-ban lévő dolgokat. Ami természetesen lehet rossz is, de a semminél mindenképpen jobb. Az adásvételi szerződés szerves részének kell lenni.

Kerekes1,

És mi lenne, ha konkrét tényállást írnál? Mi a problémád?

Kerekes1,

Akkor is vonatkozik a jogutódokra, ha nem szerepelt volna a szerződésben. Akár visszterhes, akár ingyenes/öröklés a szerzés, az új tulajdonos jogutódja az előzőnek, vonatkoznak rá a szerződés szabályai.

Ha az új tulajdonos rá sem kérdezett a szerződés létezésére, amikor egy osztatlan közös tulajdonba vásárolja be magát, az eléggé felróható neki is, nem járt el az elvárható kellő gondossággal.

Ha a régi tulajdonos mondjuk letagadta a szerződés létezését, vagy nem hatályosat mutatott neki, tehát becsapta, az az ő belső viszonyuk, maguk között kell elrenezniük ezt - de az új tulajdonosnak akkor is be kell tartania a szerződést (ha azt hitte, nagyobb részt használhat, és ennek tudatában határozták meg a vételárat, akkor perben jó eséllyel tudna ebből visszakövetelni).

Nem foglal állást,mert nem rá tartozik.

Az új tulajokra is vonatkozik a h.megosztás.

Természetesen semmi akadálya nincs annak hogy a tulajok - mindenki egyetértésével - új megállapodást kössenek,de ez nem megy könnyen.

Kedves hozzáértők ,

érdeklődni szeretnék, hogy osztatlan közös ingatlannál ha van használati megosztás, az érvényes e akkor is ha az akkori tulajdonosok eladták tulajdonrészeiket, tehát csak új tulajok vannak? A megosztásban szerepel, hogy az a jogutódokra is vonatkozik. A földhivatal nem foglal állást.

Köszönöm, ha valaki érdemben válaszol.

Ha a többi 8 tulaj mind beleegyezik akkor igen. Olvasd el az előző 3 beírást,rád is vonatkozik.

Üdvözlöm!
Vásároltunk egy lakast. Ez egy 9 lakásos társashaz. Mi a magas földszinten vagyunk. Szeretnénk pár nm-es teraszt vagy erkélyt. Megoldhato lehet?

Egyetértek.
Ami nehezebb,hogy új Alapitó is
kell. A 4/5-öd csak akkor elég ha senkinek nem változik a tul.hányada.
.
Elég egy ellenség a házban és megbukott a terv.
..
Vesd be a B tervet,és rengeteg időt és pénzt negspórolsz,és nagyobb erkélyed is lesz.

Szerintem ez alapító okiratot érint. Akkor pedig csak teljes egyetéssel lehet elfogadni.

Üdvözlöm! Erkély bővítést nem födém megbontásával, hanem acélszerkezetes ragasztással, könnyűszerkezetes megoldással terveznék. Belső udvari emiatt nem kell hozzá építési engedély, de az építési előírásoknak meg kell felelni, vagyis konzolos erkély 1,5 m mélységben alakítható ki, hogy ne számoljon bele a beépítettségbe. Véleményem szerint a könnyűszerkezetes erkély is erkély, ha nem is hagyományos építési módon bővítenék. Erkély fele beleszámít a hasznos alapterületbe külön tulajdonként rögzítve. Bővítés miatt a tulajdoni hányad is változik. Kérdésem, jól gondolkodom? Köszönöm előre is válaszát!

Jól gondolod.

Üdvözlöm Önt!

Társasház emeleti tulajdonosai erkélybővítéssel kereste meg a lakóközösséget! Erkély a födémbe épült be, így a tartószerkezet része. Jól gondolom, hogy így a lakóközösség minden tagjának hozzá kell járulnia! Vagy elég a 4/5 rész tulajdoni hányad?

Köszönöm előre is Matróz

Arra figyelj oda,hogy a sorstársaid ott legyenek. A 3.és 4. Emelettel még többségben is lehetsz..a második,megismételt közgyűlésen ketten is határozatképesek vagytok(két tulajdonosnk kell a jegyzőkönyvet hitelesiteni) tehát keresztül tudod vinni.

erazorka,

„Ha a közgyűlés az én kínom miatt határozatképtelen állandóan, mert nem jönnek el elegen, akkor mi van?”

Nincsen ilyen.
Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor meg kell ismételni, és az ismételt közgyűlés már határozatképes a megjelentek számától függetlenül. Akár az első után fél órával is megtarható. Gyakran ezt eleve így írják bele a közgyűlési meghívóba. Érdemes is.

„Ha ezeket a gondokat jelzem a közgyűlésen, meg hogy nem fogadom el, hogy a nevemben ő eljárjon, és mégsem váltják le, és probléma lesz, nem csak az én esetemben, hanem majd amikor felelőtlenül további 5 lakónak aláír ilyet mondjuk, jelent az nekem valami védettséget?”

Ez így nem fog érdekelni senkit. A többség megbízta. Te azt kérd, hogy ha a közös képviselő nem ad igazolást, akkor a közgyűlési többség adja meg, ha az sem, bíróságra mész.

Köszönöm mindkettőtök válaszát!

Sajnos nincs 1/10-em, de egyvalaki tuti lesz, aki mellém áll,tekintve, hogy az egész 3. és 4. emelet 16 amperen ragadt. Átfogalmazom, egyvalaki csak lesz közülük,aki felfogja a problémám, és hogy ez neki is előbb utóbb gond lesz.

Ha a közgyűlés az én kínom miatt határozatképtelen állandóan, mert nem jönnek el elegen, akkor mi van? Lehet ezt húzni ezekszerint jogosan, ameddig világ a világ?

A lakást most vásároltam, nyilván tudtam mit veszek. A beígért 20 amper sem jelent gondot, csakhogy most kiderült, hogy egy analfabétának van aláírási jogosultsága a nevemben, aki telefonban úgy osztogatja a "fogalmam sincset" meg a "nem értek hozzát", mint Rambo az özvegyi pótlékot. Nyilván nem kell értenie hozzá, de az,hogy elővegye a 6 évenként kötelező vizsgálati anyagot, az eszébe sem jutott. A fogalmam sincs után rögtön az következett, hogy hívjak szakembert,aztán amit az mond, azt ő elfogadja, mely szakvéleménynek írásos nyoma seholsem lesz.
Ha ezeket a gondokat jelzem a közgyűlésen, meg hogy nem fogadom el, hogy a nevemben ő eljárjon, és mégsem váltják le, és probléma lesz, nem csak az én esetemben, hanem majd amikor felelőtlenül további 5 lakónak aláír ilyet mondjuk, jelent az nekem valami védettséget? Sajnos az az érzésem egyénileg nem tehetek semmit, és mint új lakó, le is fogják tojni a kínom, ez a bajom.
Köszi, ha megint elolvastátok:)