Ingatlanügyek

„Vagyis milyen dátum szerepel majd a tul.lapon.”

Az a baj, hogy a földhivatalban is szokott lenni, hogy is fogalmazzak, anomália néha.

Előfordul, hogy a hagyatéki végzés dátumával jegyzik be az örökös tulajdonjogát, akkor is, ha évekig tartó per után született meg.

Ha biztosra akarsz menni, vagy megvárjátok a bejegyzést, vagy a hivatalt szuttyogtatod állásfoglalásért. Vagy megkeresed a forrását az "éterben keringőkének".

Kedves József!

Köszönöm válaszát.
Egyrészről az, hogy ezt a támogatást új építésű házakra is igénybe vehető a jogalkotó döntése.
Természetesen kértem be állásfoglalást a Mák-tól még decemberben, ebben a hatósági bizonyítvány kiállítása szerepel, viszont a napokban a Mák honlapján is megjelent a téma (GYIK):
"Lehet-e számlát gyűjteni az adásvételi aláírása után, de a használatbavételi engedély kézhezvétele előtt?

NEM, a még fel nem épült otthonra nem vehető igénybe a támogatás, amíg az ingatlan-nyilvántartásba még nincs bejegyezve."

Ezért volt kérdés a kérdés. Vagyis milyen dátum szerepel majd a tul.lapon.
Azért nem kértünk gyorsított eljárást, mert akkor még ez nem látszott problémának.

Üdvözlettel Luca

+1

(én mondjuk az összes lakást kizártam volna, amelyiknek a haszánálatbavételije/tudomásulvételije mondjuk 3 éven belüli. Ne járjon újhoz. De ez csak egy vélemény.)

Érdekes egyébként hogy a hitelnet ezt írja ?

Az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén mindkét fél -, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel kell, hogy rendelkezzen.
Kivétel:
magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek,
a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére, vagy az igénylő, illetve kiskorú gyermekei tulajdonában lévő telken felépült lakás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül került sor."

Ugyanakkor a vonatkozó 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet meg sem említi az utóbbi lehetőséget, lásd 4.§(2) 'b' szakasz és 4.§(6) bekezdés. Szó sincs telekről, építkezésről.

Ami számomra érthető : ha ez egy lakásfelújítási kölcsön, akkor ne kérjük már az új építésű ingatlanokra is. Ugyanakkor mivel időkorlát nincs, ezért az is igaz, hogy igazságtalan lenne ha újakra nem járna, de ha veszel egy két hete épült lakást, akkor arra meg igen. Szóval valószínűleg jár - de hogy milyen dátumú számlákra, azt a hivatalon kívül senki nem fogja tudni megmondani neked (pláne, hogy a rendeletből ez nem derül ki).

Miért nem kértetek párezer forintért gyorsított eljárást a földhivataltól?

A bejegyzési kérelem egyébként széljegyként már ott van?

Az én laikus véleményem szerint a januári számlák már jók kellene legyenek - de biztosat csak a hivatal mondhat.

Luca,

„Több MÁK-os állásfoglalás is kering az éterben”

Hát miért nem kérsz te is egyet?

Kering az éterben? Keress utána, nézd meg őket mi a forrása.

Köszönöm szépen a válaszokat!

A most bevezetett felújítási támogatás kapcsán kérdezem. Ezt a lehetőséget a most épült házak esetén is igénybe lehet venni, a még el nem készült munkálatokra.
Több MÁK-os állásfoglalás is kering az éterben, az egyik szerint elég a hatósági bizonyítvány, a másik szerint az ingatlan-nyilvántartás bejegyzését követően kiállított számlák fogadhatóak el. Nálunk a Földhivatali érkeztetés 12.08 volt, de még mindig beépítetlen terület van a tul.lapon, viszont anyagokat kellene beszereznünk hamarosan és nem tudjuk, hogy nekiállhatunk-e?

Üd:Luca

Ha esetleg a telekre kért illetékkedvezmény 4 éves határideje... Nos, azt akkor tartottad be, ha azon belül az adóhatóságnak bemutattad a használatba vételi engedélyt.

Luca1234,

Szerintem az utolsó kizárt, 90% hogy a benyújtás dátuma. De nem tudom biztosan.

Ugyanakkor : mi ennek a jelentősége? Van valami konkrét problémád is?

Tisztelt Szakértők!

Építkezést követően megkaptuk lakóházra a Hatósági Bizonyítványt. A Földhivatal felé elindítottuk a tulajdoni lapon történő rendezést/átminősítést beépítetlen területről lakóházzá.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen dátummal fog szerepelni a tulajdoni lapon az új besorolás?

• hatósági bizonyítvány kiállításának dátuma?
• földhivatali érkeztetés dátuma?
• (+60 nap múlva) a tényleges bejegyzés dátuma?

Válaszukat előre is köszönöm!
Üdvözlettel Viola

Nocikatoth,

Már nem a MÁK intézi a CSOK ügyeket, hanem a Kormányhivatal.

Kormányablakba kell elmenni.

Igen, minimális esély van. Szerintem egy a millióhoz.

Igen,külön bejáraú porta és igen,biztos hogy jogilag is megosztható.Persze,tudtuk jól,hogy mit vállalunk a csok-kal,csak annyira kéri a szomszéd,hogy megígértem neki,hogy utánna nézek,lehet-e tenni valamit.A csokot nem tudjuk vissza fizetni,és kitudja mennyi kamattal kellene ráadásul illetve ismét baba projektben vagyunk.Tehát a csokot vissza fizetni nem tudjuk,csak a lakáshitelt tudnánk végtörleszteni.A telekre egyenlőre nem házat akar építeni,hanem másra kellene neki. Attól tartok,hogy amíg csok van rajta,addig szét sem tudjuk osztatni.Vuszont van jó ismerősöm az MÁK-nál,ha ezt ott kell intézni.? Szóval Önök szerint lehet rá minimálos esély,hogy ez az eladás megvalósuljon?

A CSOK-kal kapcsolatos rugalmassága az államkincstárnak a nullához konvergál. Ha CSOKos ingatlant piszkálni akarsz, addig szóba nem állnak veled, amíg a letéti számlára nem fizetted be a pénzt. Még akkor sem, ha a támogatás a megmaradó ingatlannak nyilvánvalóan is csak töredéke.

Persze, egy próbát megérhet, mert miért ne.

Nem kizárt, hogy belemenne a hatóság, hogy a telekosztás után az állam zálogjoga csak az egyik új ingatlant terhelje.

Nocikatoth,

Tehát akkor, van egy nagy telked, ami jogilag egy helyrajzi számon, egy telek, de a természetben két bejárata van, és a ház úgy helyezkedik el rajta, hogy telekmegosztással létre lehetne hozni egy üres építési telket is. (Jogilag is így van? Biztos megosztható a telked, megfelel a helyi jogszabályoknak, minimális telekméretnek, elhelyezkedésnek, infrastrukturális kapcsolódásoknak? Utánajártál?)

Ha megosztható is, akkor is probléma a CSOK, és az amiatti terhek.

Sajnos erre szerintem jó megoldás nincs.

Persze, visszafizetheted a CSOK-ot, akkor törölhető minden korlátozás a telekről, megoszthatod, és eladhatod. Vagy akár megosztanod sem feltétlen kell, eladhatsz eszmei hányadot a telekből, és közösködhetsz is a vevővel, csak használati megosztási szerződést kell csinálni. De ezt csak akkor, ha nem osztható a telek, tudod, közös lónak a háta olyan amilyen.

Mivel ez egy helyrajzi szám, ezért még egy előszerződést sem igen tudtok kötni. Vagy a fenti közös osztatlan eszemi hányadára tudtok - tehát nem lesz önálló telke -, vagy olyat kellene, amiben a rendes szerződés megkötése előttre még a telek megosztását is vállalod. Ez eléggé kockázatos szerintem, én biztosan nem kötnék ilyet, ebben azért van egy pár buktató.

Tudtátok mit vállaltok a csokkal, ez sajnos vele jár.

Akkor neki futok mégegyszer. 2138 m2-es osztható telek.Tehát 2 porta.Egyiken van a mi házunk másik egy üres telek.Van külön nagykapu is az üres telken.Jelenleg még egy hrsz-on van.Szét kell majd osztatnunk.Nem az a kérdés,hogy a telek eladható-e,mert a választ tudjuk.Természetesen igen,eladható.DE nem most,mivel 2 gyerekre vállaltunk csokot.A 2 gyermek még nem jött össze sajnos,de van még rá 4 évünl.Viszont csok 10 évre elidegenítési tilalmat tett rá,amiből van még 6 év.Így tehát még 1 melléképületet sem bonthatunk le.Viszont lenne m9st vevő a telekte,bármilyen megoldás érdeki.A csok miatt szét lehet osztatni? El tudjuk valahogy intézni,hogy eladhassuk? Vam rá vmi kiskapu? A vevő még azt is felajánlotta,h ügyvéddel olyan pspírt írathatnánk,h a nevére majd csak 6 év mulva kerüljön vagy vmi csak kérdezzek már utánna,hogy valahogyan el tudná-e ezt intézni egy jó ügyvéd?

Ez így biztosan téves. Valamit nagyon keversz.

Osztott telkes, és csokra vettük a házat.Nem Mi építettük.A tele normál esetben eladható,de a csok miatt még várnunk kellene 6 évet,csakhogy most lenne rá vevő.Ráadásul a lakáshitelt így ko is tunánk fizetni belőle.

Nem. 2138 m2 dupla telekkel.A mi házunk meletti üres építési telek is a mi tulajdonunk,és ezt az üres építési telket szeretné megvenni a szomszédunk.Jelenleg egy hrsz van,tehát tisztában vunk vele,h ezt majd rl kell intéznünk.De most az a kérdés,hogy az üres építési telkünket( dupla porta,az egyiken a házunk fekszik a másik üres) nem tudom,h hogyan tudnám elmagyarázni érthetőbben.Miután együtt az üres telekkel vettün a házunkat csokra így most az a kérdés,h valami úton módon el adhatjul-e az üres telkünket (csak az üres építési telket)a szomszédnak? Elvileg tudjuk,hogy nem,de gyakorlatilag??? Van-vmi kiskapu?

Nocikatoth,

Bocs, továbbra sem értem.

Van egy telked, rajta egy CSOK-kal épített családi házzal, és csak a telket adnád el? Mit csinálsz a házzal, odébbhúzod (csak túl ne toljuk, béláim)?

Vagy egy teljesen más telekről van szó? Akkor meg hogy jön ide a CSOK?

„A CSOK hoz elidegenítési és terhelési tilalom áll fent”
Akkor nem szóltam.

Csak a telket szeretnénk eladni,a családi házunkat semmiképpen sem. De ahogy az ügyvéd úr is írta,a csok valóban elidegenítési tilalmat tett rá. Tehát valami úton-módon megoldható lenne a telek eladása?

Köszönöm szépen a segítséget.

ancsa06,

Építkezésre, bővítésre, tetőtérbeépítésre, felújításra.

https://hitelnet.hu/csok/

ancsa06,

Egyébként közeli hozzátartozótól vásárlásra sem jár a CSOK.