Társasházak jogásza!

Dr.Egyed,
Az OTÈK rendelkezik erről, nem zavarhatja semelyik vallalkozas a lakhatást.
A varrodat szigeteljèk körbe, peldaul.

MajorDomus, pontosan tudod hogy a falszomszedság fizikailag sem lehet 99% összes tulaj, ez nem igy müködik.
Akkor miert kell lenèzni a közvetlen falszomszed problemajat? Te biztos nem hagynád annyiban

drEgyed
Valóban,de miért tenné,ha a közösség 99%-át ez nem zavarja?

Úgy gondolom, hogy ez is egy fontos kérdés!
A tegnap benyújtott törvényjavaslat, ami elfogadást követően a társasházakra vonatkozik:

„51. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok
114. §
A társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az ebben az alcímben foglaltak
szerint működhetnek.
115. §
(1) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező
döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje
alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a
veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
(2) Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével
rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet
megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor
hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.
116. §
(1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös
képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a
veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett –
ellátni.
(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1)
bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a
veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság)
megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában,
50
vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös
képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a
veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, feltéve, hogy erről a
veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.
”

@ Freezsolti

A társasházközösségnek van cselekvési lehetősége, kérdés, hogy van-e akarata......

És ezt nem tudtad mikor megvetted?
.
A lakásszövetkezettől és a lakóktól engedélyre nincs is szüksége!
.
Egyezz meg vele,hogy a padlóra gumiszigetelést terit 2 rétegben.
.
Egyébként gondolom nem 24 órában
működik.

Tisztelt fórum látogatók!
Segitséget,iránymutatást szeretnék kérni.
Röviden: 3-4 éve költöztem egy 4emeletes társasházba..
A felettem lévő szomszéd vállalkozást üzemeltet a lakásában ami sajnos rendszeres,folyamatos,zavaró zajjal jár.(varrodát üzemeltet)
A lakásszövetkezettől ill.a lakóktól engedélye természetesen nincs.
A zajhatás csak minket zavar mivel csak egy alsó szomszédja van.
Többször beszéltem már vele a zajhatásról,meg is igérte,hogy tesz ellene valamit-ami ideig óráig működik is.Lassabb fordulaton üzemelteti a varrógépet,finomabban használja az ipari vasalót. Természetesen tartós megoldást nem eszközöl rá így rendszeresen veszekednem kell velük a munkájuk miatt.
Nagyon kezd elegem lenni az egészből.
Mit lehet tenni ez ügyben? Jegyzőhöz nem mehetek birtokvédelem miatt mert gondolom elzavar mivel ez több mint egy éve fenn áll.
Bíróságra kell mennem polgári pert indítani?
Milyen kilátásaim lehetnek ez ügyben?
Köszönöm,ha valaki érdemben tud válaszolni!

Nem akadtam ki.

drbjozsef !

akkor az elnevezésen akadtál ki ? !!

"garázsvideotékaszerű papucs orrán pamutbojt megállapodást"

Köszönöm mindenkinek! Meg fogom keresni az urat a szerelés kapcsán, bár éreztem némi iróniát az ezirányú válaszokban.

25. § * (1) * A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

(3) * A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

(4) A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

(5) * A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.

(6)-(10) *

Adam
Ha társasház vagytok,egyértelmüen a CXXXIII/2003.tv. az irányadó..
.ha 83% hozzájárul az elegendő.
Viszont ajánlatos a leirtakat figyelembevenni. A törvény ezt részletesen leirja.

Üdv,

Társasház esetében érdeklődnék kamera telepítéssel kapcsolatban. Kizárólagos használatú kertbe és kültéri parkolóba tehetek kamerát, ha csak az én területemet figyeli? Vagy engedélyköteles? Sajnos folyamatos rongálásnak vagyok elszenvedője (autó kerek ellopása, kerti bútor eltulajdonítása), de a szomszédok szerint nem kell ide kamera, nekik nincs szükségük rá, így közösen biztosan nem lesz telepítve. A lakók közül 1 lakó teljesen ellenzi, a 83,5% akár aláírással is beleegyezne. Kell ehhez engedélyt kérnem? Hogy működik ez? Sajnos a rendőrség soha nem tud semmit tenni, kijönnek jegyzőkönyvezni, bemegyek feljelentést tenni (vagy vallomást ha ők teszik a feljelentést) aztán pár hónap múlva jön egy levél, hogy nem sikerült azonosítani a tettest így lezárják az ügyet. Már millió feletti a károm.

Hm.

KBS köszönöm, de megyek a szomszéd topikban ott kivesézik az ügyet !

drbjozsef !

Józsi vicces vagy, de jobb megállapodni mint később vitatkozni !

Írásban 100 %-al.

Ehhez nem kell SzMSz, közös képviselő, közös költség. Elég egy használati megállapodás a közös részekről.

"Társasházszerű magán megállapodás"

Viccesen hangzik. De persze szerződésben - szinte - bármiről meg lehet állapodni, amit minden fél elfogad. Akár "garázsvideotékaszerű papucs orrán pamutbojt megállapodást" is.

Köszönöm KBS.
Nyilván így van, de mivel most is tulajdonos váltás van kilátásban, itt az alkalom, hogy tisztába tegyük a dolgot. Nyilván nem a törvényben előírt társasház lesz, de szerintem jobb egy magánjogi megállapodás mint a semmi.
Jelenleg az új /leendő tulaj még nincs képben, de a másik 3 léphetne. Sajnos egyet nem érdekel.
Nos lehetne pl. úgynevezett társasházszerű magán megállapodás az ilyen és ilyen címen, ilyen és ilyen helyrajziszámon lévő 4 lakásos ingatlanról.
A 'történelmi' pillanat mindig tulajdon változásnál adódik, ilyenkor van lehetőség az állapot írásos rögzítésére. A 4 ből kettő benne van, az új kénytelen elfogadni a leírt 'törvényt', még azt az egyet kéne rávenni. Az is azzal tér ki , hogy drága... igaz fogalma sincs róla mennyibe kerülhet.

Az előző kérdés kifejtésére.. A 4 lakásos... jelenleg még nem társasház, eredetileg kettőlakásos un. ikerház "szerűség" volt. De ráépítéssel, bővítéssel 4 lakás lett és a helyzet egyre bonyolultabb. Halál, válás, eladás folytán az eredeti családi közösség szép lassan idegenek közössége lett. Így felmerült a rendezés szükségessége. Jelenleg csak szóbeli megállapodások vannak, azokat pedig ki így, ki máskép értelmezi.
A használatra vannak szóbeli megállapodások, van szolgalmi kérdés... vízakna hol van, hogy használjuk /ják a közös bejáratot, a kert részeket, vannak jól értelmezhető alaprajzok, de pl. a karbantartás terherviselése.. sőt eldöntése jelenleg nyitott. Még szerencse hogy a közeli jövőben erre nem igen lesz szükség.
Mint írtam ikerház szerűség, mivel nem tökéletesen fedi az ikerház fogalmát. A korábbi építésnél is csak mint többlakásos ingatlan szerepelt. Osztatlan közös tulajdon 1/4 tulajdoni hányadokkal. Eddig nem volt vita a használatról, de lehet. Pl. az egyik tulaj már célzott rá hogy nem egyenértékűek a résztulajdonok. Van benne valami, de az én értelemzésem szerint tulajdoni hányadnál az alapterület a mérvadó és nem a lakás konkrét
felszereltsége.
Vagy rosszul értelmezem ?

Lehet, csak minek? Onnan kezdve a társasházi törvény szabályai szerint kell működni, ami sokkal macerásabb, mint a Ptk. szerint.

Tisztelt Fórumozók !

Társasházhoz nyilván tartozik Alapító Okirat plusz egy szervezeti és működési szabályzat is. Bizonyos lakásszám felett kötelező, nem tudom talán 6 fölött. De nyilván az ennél kevesebb lakásszámnál se tiltja a törvény.

Pl. egy 4 lakásos háznál lehetséges e ilyent készíttetni és kb. mennyi lenne ennek a költsége ?
Köszönöm az előzetes infokat is !
Z.

Tomi81#,

„ Tht. 21.§
(1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.”

Tisztelt Fórumozók!

Egy régi, körfolyosós házban lakik testvérem.
Az alatta lakó új tulajdonos pár éve éve komoly lakásfelújítást végzett: teljesen átvariálta a lakást: felcserélte az ablak-ajtó helyét (ami a körfolyosóra nyílik), a közös csőhöz is hozzápiszkált, illetve falakat is mozgatott.

A közös képviselet lepattintotta testvéremet, amikor rákérdezett erre, közölték vele, hogy minden engedélye megvan a lenti tulajdonosnak, és ne problémázzon.

Most nem az esztétikai oldalt nézem (eddig egységesen mindenkinek egy helyen volt az ajtó, az ablak), de tényleg simán lehet ilyen munkálatokat végezni? Azóta persze voltak már gondok: több tulajdonosnak is kárt okozott a vizesblokkjának trehány "felújítása", amihez (strang) felújításkor hozzápiszkált.

Nem vagyok hozzáértő (építést vagy jogász), de ez azért elég ijesztőnek tűnik...

MajorDomus

„A felhatalmazási törvény fontosabb volt.”

Ebben maximálisan egyetértünk.

OFF
Egyébként meg nagyon tetszik, ahogy Szerbiában bejelentette, május végén akár visszaadHATja a korlátlan hatalmat. Másnap meg gyorsan kiderült, hogy 26-án még csak javaslat benyújtás lesz, a törvényt meg persze lesz vagy két-három hét, mire megszavazzák, addig vitázni fognak róla, annyira pocsék lesz maga a javaslat. Ennyit a nagy bejelentésekről és azok valós tartalmáról.
ON

„Egyébként az írásbeli szavazás szerintem simán lebonyolitható emailban.”

Na ja, csak a lakók többsége pont azért megy el a lakógyűlésre, hogy ott belepofázhasson a dolgokba a többi lakó előtt, így pedig enélkül érdektelenségbe fulladhat az egész. Ritka az a ház, ahol tökéletes egyetértés uralkodik minden fontos kérdésben. Nekem egyébként panaszkodtak már, hogy nem írnak vissza a lakók, bármilyen kérdésben is kéri a válaszukat.