Társasházak jogásza!

xixo67676,

Nem tudom.

A jegyzőkönyv megállapította, hogy 137 igen szavazat lett leadva, ezért a határozat el van fogadva?

Mert ez így hibás nyilván.

Viszont a jegyzőkönyv, ha hitelesítették, akkor teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít. Az nem javítható szerintem, legfeljebb másik közgyűléssel, de nem számít, mert, a TBMO is megdönthető bíróságon, márpedig ha el meri idegeníteni a közös tulajdont, akkor perelni kell, és a bíróság simán megsemmisíti a határozatot.

Kedves drbJozsef!t
Köszönöm válaszát!
Időközben a szavazás eredményét, azaz hogy nincs meg az esetünkben szükséges 4/5, elismerte a kkv, így kértük a korrekciót, de arra hivatkozik, hogy a jkv. Szövegét nem lehet kijavítani. Arról tájékoztatott, hogy a jkv. mellékletét képező szavazatokat nyilvántartó lap a mérvadó.
Véleménye szerint ez alatt mit kell érteni?

xixo67676,

A közös tulajdon elidegenítésekor elég lehet 2/3 arány is, ha erről az alapító okirat rendelkezik (Tht. 10.§). Vagy, a 4/5-ös, ha módosítani kell az alapító okiratot + a kisebbség nyilatkozata.

Esetetekben tök mindegy melyik kell.

Mert mindkettő az ÖSSZES tulajdoni hányadra vonatkozik.

Márpedig 370 tulajdoni hányadból a sima feles többség határozathozatalához is legalább 185 igen szavazat kell.
(vagy, arányosan kevesebb, ha kevesebben vannak a közgyűlésen, de itt ez nem számít, mert itt az ÖSSZES hányadhoz kell viszonyítani)

Ez a határozat nincs elfogadva. Pont.

Emlékeztesd a közös képviselőt a 10.§-ra, és arra, hogy keresetet fogsz indítani, ha megpróbálja elidegeníteni a közösség tulajdonát.

Tisztelt MajorDomus Úr!

Megköszönném, ha mielőbb szakértő választ tudna adni az alábbi kérdésben:
Társasházunk kkv-je, a közös tulajdonban lévő egyik lakás elidegenítése okán e-mailben! írásbeli szavazást tartott.
Össz tulhányad: 370
261 tul. hányad szavazott
Ebből 137 igennel, 124 nemmel, 10 tartózkodás mellett.
A szükséges 4/5 tul.hányad a nemmel szavazók rèszéről sehogy nem jön ki. Ezzel szemben már határozat született a kkv részéről, miszerint a tulajdonosok hozzájárultak az elidegenítèshez.
Ön szerint a mi számításunk hibás? Ill, ha nem, akkor hogyan tudnánk megakadályozni, hogy a hibás számításon alapuló határozattal létrejöjjön a közös tul. elidegenítése?

Üdvözlettel!

A társasházi törvény azért ennél egszerübb.
Az összes tulajdoni hányad egyszerű többségét az szmsz elfogadásánál követeli meg.
Minden más esetben az "rgyszerű közgyűlési többség" elv érvényesül.
Vagyis jelen van 27 tulajdonos,aki 2000 m2-t képvisel a társasházból. Ha 1001 m2 igennel szavaz,600 nemmel,399 m2 meg tartózkodik,akkor a javaslat el van fogadva.
Ha 800 m2 igennel szavaz,700 m2 nemmel,500 m2 meg tartózkodik,akkor a javaslat el van utasitva,mert igaz,hogy igennel szavaztak a legtöbben,de nincs meg a közgyűlési többség!

Nem egy egyszerű társasházi közgyűlésen, hanem a nagy bolondok házában A Júnió parlamentjében is vitára adhat okot néha az értelmezés. Lásd a Szar -gentios hölgy jelentését.

Nagyon egyszerű. Meg kell állapodni, hogy mit értünk ez alatt. A megállapodást írásban rögzíteni.
Anno régen pl. egy árút termelő és azt megvásároló felek ( általában nagy tételről volt szó ) a szerződésbe belevették, hogy minőségi kifogás esetén a mérést, a tulajdonságok értékelését a magyar, a német vagy a hottentota szabvány szerint vizsgálják. Előre és nem utólag !

Ahogy én nézem, csak guglival, az "egyszerű többség" fogalma nincs igazán pontosan definiálva univerzálisan, vagyis bármilyen esetre.

Ahol pl. több lehetőség közül kell választani (pl. képviselőt több ember közül), ott az egyszerű többség tényleg annyit jelent csak, hogy a "legtöbb szavazat". Ami mondjuk 10+ választható ember esetén akár az összes szavazat 11%-át is jelentheti, ami igen messze van az 50%+1-től.
De ilyen szavazásnál értelemszerűen nincs "nem" meg "tartózkodom" szavazat.

Társasházi közgyűlésen, igen/nem/tartózkodik típusú szavazásnál egyértelmű a gyakorlat : az egyszerű többség az 50%+1 IGEN szavazatot jelenti, mármint a határozati javaslat elfogadása szempontjából.

(Legfeljebb az szokott vitára okot adni, hogy az elején megvizsgált határozatképességhez képest, vagy a ténylegesen szavazatot leadókhoz kell viszonyítani, de szvsz ez sem kérdés, az utóbbi a helyes.)

„Javaslat elutasitva.”
Ha a nemek sem voltak többségben, akkor a szavazás eredménytelen. De ez csak elméleti finomság, a lényeg szempontjából ennek gyakorlati jelentősége nincs.

Én tanulni járok ide, de én úgy tudom, hogy az egyszerű többség az azt jelenti, hogy "több, mint a fele" (azaz az "50%+1" az pontatlan megfogalmazás, mert akármilyen kevés tulajdoni hányaddal is lehet több...).
Ezt meg tudná hozzáértő erősíteni?
Hogy minek "több, mint a fele", az egy másik, szabályozott kérdés, attól függ, miről szavazunk: pld. az összes tulajdoni hányad fele (pld. SZMSZ); jelenlévő tulajdoni hányad fele ( pld. a mindennapos gazdálkodás körébe tartozó ügy).

De ha a válasz is dodonai azzal nem lesz előrébb.

Elemér
Kbs-nek abban igaza van,hogy a kérdésedben ott a válasz is!
.
A közgyűlés ("a törvény szerint")a döntéseit szavazattöbbséggel hozza.
A jelenlévők 45 %-a szavazott igennel,azaz nincs meg a többség!
.
Érted már?
40 % szavazta meg a javaslatot,55 % viszont nem!
Javaslat elutasitva.
A tartózkodás éppen a többségi elv miatt nem szavazatnak számit.

A belinkelt vélemény már önmagában is ellentmondásos, egyébként pedig logikátlan, a konklúzója semmilyen módon nem következik a hivatkozott jogszabályhelyekből. Sőt.

Kedves Fórumozók!

Szüleim társasházában idős emberek élnek, jogász nincs közöttük. A legutóbbi közgyűlésen született egy döntés egy határozatról, a jelenlevő tulajdoni hányadok arányában 45% igen, 40% nem, 15% tartózkodás.

A törvény "egyszerű szavazattöbbség"-ről ír. Az igenre szavazók szerint egyértelmű, hogy meg van szavazva, hiszen a legtöbb szavazat az IGEN, ez a szavazatTÖBBSÉG, vagyis a határozat el van fogadva. Ebben segíti őket, hogy találtak az Interneten egy ügyvédi véleményt, ami ezt támasztja alá. (http://fuzer30.hu/…zavaztak.pdf - "ha a legtöbb tulajdoni hányad az IGEN szavazat, úgy a határozati javaslat elfogadásra kerül")

A másik oldal szerint 50%+1 tulajdoni hányad kellene az elfogadáshoz. Van olyan ügyvédi vélemény is az Interneten, ami ezt támasztja alá, viszont mivel a másik oldalon is van ellentétes vélemény, ez patthelyzet.

Mivel nem nagy horderejű ügy, és a lakók között jó a viszony, nem akarnak bíróságra menni, békésen tisztázni szeretnék a kérdést. Ha lenne az egyik oldal kezében valami meggyőző, a másik elfogadná. Sima ügyvédi állásfoglalás nem elég, mert abból van ilyen is és olyan is.

Meggyőző lenne például, ha valahol jogszabályban lenne definiálva, hogy mit is jelent az "egyszerű szavazattöbbség". Tudnátok segíteni, hogy erre hivatalos definíciót hol találok?

„Mármint a törvényalkotó”

Nem. De valahogy biztos feltűnt nekik, ha változtattak. Tán valaki jelezte. Vagy valakik.

Ébredtek rá? Mármint a törvényalkotó sokallta a befizetett adót, mert már nem tudott mit csinálni vele? Hiszen aki 10% általányadót fizetett, az a rezsiből is megfizette.

Hát ez kevéssé valószínű.

„ilyen esetben nyilván 100% azt választott”

Maradjunk max. 99%-nál. Nem véletlenül ébredtek rá, hogy nem jó valami.

„ Egy ideig a továbbszámlázott rezsit is jövedelemként kellett elszámolni”

Nem, csak bevételként.
Ha tételes elszámolást választottál (ilyen esetben nyilván 100% azt választott), akkor kiadás is egyben.

Csak a papírmunka meg a számolgatás volt vele.

Szerencsére volt egy írástudó ember valamelyik folyosó végén, úgyhogy ezt már eltörölték.

„A bérleti díj tartalmazza a nem kikerülhető szolgáltatásokat is.”

Asszem valami adózási bizé miatt számlázzák külön, mert ugye amit továbbszámláznak az nem nyereség. (bár mintha ez inkább a magán bérbeadóknál számítana. Egy ideig a továbbszámlázott rezsit is jövedelemként kellett elszámolni)

T. Ungvári Topiktárs !
Nem szólok én bele. Viszont a következő önkormányzati ülésen javasolni fogom, hogy ezeknek a 30 nm-es lakásoknak a bérleti díja legyen 35 eft /hó.
A bérleti díj tartalmazza a nem kikerülhető szolgáltatásokat is. azaz a közös költséget és a szemétszállítási díjat.
Habár társadalmilag a 40 eft / hó talán igazságosabb lenne.
Mondja a kollégám inkább 45 eft legyen !

Aztán ha valaki nem tudja fizetni, lakhatási támogatást kér az önkormányzattól.

SolnesM,

Szerintem nem fogod elhinni, de ezek az ún. "bérlakások" egy ún. társasasházban vannak.

Nos Ungvári úr panaszára .
Ő egy önkormányzati bérlakásban lakik. 3 tételes amit fizetnie kell a lakásért.
Lakbér, közösköltség és szemét szállítás. E 3 tétel nem éri el a 20 eft -ot.
Amúgy az önkormányzati bérlakásoknak mi köze a társasházi törvényhez ?

lent kicsit összekeveredett az idézet és a szövegem, de kibogozzátok (remélem)

„Az Önkormányzat nem tartja be a társasházi törvényt”

Az a gond, hogy rosszul értelmezed azt a törvényt. Láttam, be is idézted. Még a magyarázatot is, mégsem azt érted, ami oda van írva.

Az arról szól, hogy a társasház a tulajdonosokkal áll jogviszonyban a bérlőkkel nem. Vagyis nem lenne szerencsés, ha társasháznak kutatnia, nyomoznia kellene a bérlők után, ráadásul közük sincs hozzá.

Az azért nagyon durva lenne, ha a társasházi törvény tőle független jogi kapcsolatokba beleszólna, pl. a tulajdonos és a bérlője közötti szerződésekbe.

„A társasházi törvény 24 par. nem engedi átruházni a közös költséget a bérlőre a bérbeadó helyett ”a társasház felé. „

A társasház felé (felé, felé.. gerbera kedvéért). Pont. A társasháznak a tulaj fizet.

Abban teljesen igazad van, hogy rossz gyakorlatot folytat az önkormányzat, ha a régebbi bérlőkkel kevesebb ”külön szolgáltatások díjat fizettet.

Orvosolni fogják, de ez téged nem fog érinteni, esetleg csak a régebbi lakók köszönetnyilvánítását fogod észre venni, ha nekik is többet kell ezután fizetniük.

T. Zöldövezet!

Megkérlek, hogy inkább ne szólj hozzá az ügyemhez.
Nem érted, hogy mi a probléma. :(
Nem az összegről van szó.
Simán ki tudom fizetni a közös költséget a lakbéren kívül is.
Az elvről és a törvény be nem tartásáról van szó. Az Önkormányzat nem tartja be a társasházi törvényt, ami szerint kell hoznia a saját rendeleteit.
Ismeretlen indokok miatt különböztetnek meg bérlőket.
Olyan a földön nincs, hogy ugyanolyan feltételekkel lakó bérlők között 9 nem fizet közös költséget és 1 meg igen.
A társasházi törvény 24 par. nem engedi átruházni a közös költséget a bérlőre a bérbeadó helyett a társasház felé. A jogi hierarchia miatt a törvény az első. Ennek betartásával hozhat rendeletet bármilyen intézmény. A durva még ebben az, hogy a rendeletükbe sem vették bele. Nyilván tudják, hogy törvényt sértettek volna vele.
Ezért úgy nevezték el, hogy külön szolgáltatások díja. De itt a házban mindenki ugyanazokat a "külön szolgáltatásokat veszi igénybe". (A ház takarítása, közös lépcsősházi világítás, gondnok fizetése stb.) A többi önk. bérlőnek két tétel szerepel a csekken. Lakbér és szemétszállítás. Nekem három. Lakbér, szemétszállítás, közös költség. Miért is??? Lakbér összegek eltérhetnek. De a tételek nem!!
Az önkormányzat sem tudta megmondani, hogy én miért fizetek 3 éve közös költséget. Azóta ígérik, hogy felülvizsgálják.
Elég durva, hogy azóta sem sikerült. Szerinted ez normális???

Ha ezek a tulajdoni arányok,akkor nincs egetrengető különbség. Néhány száz ft.