Most látom a konkrét kérdést. Igen, az ajánlatban szerintem meg kell jelölni, hogy "a szerződés teljesítése érdekében harmadik személyekkel x értékben szerződést kívánok kötni hirdetések megjelenítésére". Bár ez a közbeszerzés tárgyából következik, ha jól értem, mi az a "médiavásárlás".
Magam meg is bontanám hirdetési forma (újság, tévé, rádió, internet, dm, stb) szerint.
Közbeszerzés
Most is meg kell jelölni, ha a teljesítés érdekében harmadik személlyel szerződni kíván az ajánlattevő. Erről szól az a) pont - az olyan harmadik személlyel szerződésről, aki nem alvállalkozói teljesítményt nyújt. Ez tipikusan a forrást nyújtó (finanszírozó) lehet.
Bár szigorú értelmezés szerint még az is belefér, hogy "adásvételi szerződés útján kívánom beszerezni a felhasználandó építőanyagokat"; vagy "a leszállítandó kakaóbiztos számítógépeket importőrtől fogom vásárolni".
Kedves Zity,
A harmadik személy lehet alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet. Április 1. előtt csak az alvállalkozót kell megjelölni. Az alvállalkozó pedig az, aki a szerződés teljesítésében részt vesz.
Április 1. után nemcsak az alvállalkozót (akivel ténylegesen szerződni kell a szerződés teljesítésében való részvételre (tehát aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében), hanem az erőforrás szervezetet is meg kell jelölni. Az erőforrás szervezet pedig az, aki nem alvállalkozó (ő is harmadik személy).
Üdvözlettel,
Csipke
Ne, köszönd, közben rájöttem, hogy ez így alvállalkozó, tehát b).
Viszont az április 1-jétől hatályba lépő módosítás talán megadja a megfejtést. Abban úgy fogalmaznak, hogy meg kell jelölni (az alvállalkozók mellett), azt a szervezetet (személyt), aki a teljesítéshez a forrásokat biztosítja. Valószníű, hogy a jelenlegi szöveg is így értendő.
Kedves KBS!
Köszönöm a segítséget, nagyon analfabéta vagyok! :)
Tehát azt jelenti, ha most konkrétan a közbeszerzés tárgyában médiavásárlásról van szó, akkor a médiumok már harmadik személynek minősülnek, és a médiavásárlás az a tevékenység, amelyet a közbeszerzés részeként meg kell jelölni?
Zity
Kedves Csipke!
Ha minden igaz, e-mailen elküldtem a nem rövid kérdésemet. :-)
Köszönöm a reakciót.
Zity
„71. § (1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni
- a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül,[...]”
Az ajánlatban ki kell térni arra a körülményre, hogy a reménybeli szerződés teljesítése érdekében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést kíván kötni. A harmadik személyt nem, csak a a szerződés tárgyát kell megjelölni.
Pl. A közbeszerzés tárgya: iskolaépület építése.
Az ajánlattevő az ajánlatában közli, hogy harmadik személlyel kíván szerződést kötni:
- az előkészítő földmunkák elvégzésére;
- az épületgépészeti munkák elvégzésére.
Kedves Zity,
mi a kérdés? Mit nem értesz?
Csipke
elnézést ez lemaradt a szám lemaradt:
Tehát a 71.§. (1) bekezés a)pontját
Tisztelt Hozzáértők!
Azzal a kéréssel fordulok a fórumhoz, hogy segítséget kérjek a közbeszerzési törvény 71. § a) bekezdés értelmezésében. Előre is nagyon köszönöm a választ!
Üdv: Z
Tisztelt Hozzáértők!
A német disszertációmat írom "A jogvédelem a magyar közbeszerzési törvényben" témában. Már alapúl veszem az új Kbt.-t. A kérdés: A nemzeti értékhatárok alatt is vannak jogorvoslati lehetőségek? (Elnézest a helyesírás miatt, de német ügyvédnö vagyok). Köszönöm!!
Ennél azért bonyolultabb.
Igen, az egyszerű helyett, mindenre nyílt eljárást kell alkalmazni.
Nem elég kizárólag az értékhatárokat figyelni, az
- azonos rendeltetésűek,
- az 1 éven belüli rendelések és a
- speciális, 1 ajánlattevőtől való beszerzések
összeadódnak.
Már látom. Éppen nem szűkül a közbeszerzési eljárások köre. A IV. részt - a tulajdonképpeni "egyszerű eljárást" törlik, azonban a nemzeti értékhatárt ezzel egyidejűleg leszállítják a korábbi egyszerű eljárás értékhatárára.
Vagyis, ami eddig a törvény hatálya alá tartozott, ez után is oda fog.
(Elnézést kérek, tévedtem, jelenleg sem a nemzeti értékhatár fele a vízválasztó az egyszerű eljárásnál, hanem külön értékhatár van rá. Ami jóval alacsonyabb a nemzeti értékhatárok felénél.)
Április elsejével jelentősen módosul a közbeszerzési törvény. Meg tudtok erősíteni abban, hogy a IV. rész komplett törlése egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzeti értékhatár alatti beszerzések ezután már nem esnek a törvény hatálya alá?
(Korábban és jelenleg a IV. rész szerint kell eljárni, ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárok felét.)
Tisztelt Jogászok, hozzáértők!
Egy problémával, illetve engem érintő dologgal kapcsolatban szeretném kikérni a tanácsukat.
Tavaly év végén lett volna lehetőségem itt a a cégnél megpályázni egy közbeszerzést (az egyik régi kollégámmal) melyre igencsak jó eséllyel indultunk. Tisztában voltunk vele, hogy az eddigi cég csakis drágábban szolgáltathatja azt a termékét melyre pályáztunk és tisztában voltunk a konkrét összeggel is. Mi az ő pályázatuk alá mentünk 10-12% -al, mely jelen esetben kb 3-4mFt volt.
A történet vége az lett, hogy az itteni "kontakt" -ot nyomatékosan megkérték, hogy a konkurens cég pályázatát fogadják el (jelen esetben azt is tudom, hogy miért) és ne a miénket, holott vertük a mezőnyt.
- Mint magánszemély kikérhetem-e a versenytársak pályázatát valamilyen indokkal vagy ehhez nincs jogom?
- Későbbiekben szeretnénk más dologgal is pályázni, de attól félek akkor is megtörténhet ugyan ez az eset. Hivatkozhatok illetve akkor kikérhetem-e (akár ügyvéddel) a mostani pályázatoknak az anyagát (utalva a mostani dologra, hátha elállnak ettől a szerintem jogszerűtlen hozzáállástól)?
- Velem szemben kiróhatnak valamilyen szankciókat ha belefogok ebbe az egészbe vagy inkább maradjak a háttérben és húzzam meg magam?
- Ha belefogok, szükségem lehet esetleg az eredeti okmányokra a bizonyítás végett vagy ezeket a dokumentumokat az ügyet intéző szakemberek szerzik be?
Válaszukat előre is köszönöm
Hát nem tudom...szerintem nincs az annyira jól átgondolva, ha néhány napos teljesítési határidő különbségnél több, mint 2 milló Ft-ot buknak.
A bírálati szempontok mindig átgondoltak, legfeljebb nem a pályázó szemüvegén keresztül.
Meg lehet támadni, de ha a kiírás szerint lett pontozva, akkor esélytelen.
Az lenne a kérdésem, hogy megtámadható-e a közbeszerzési pályázat abban az esetben, ha a nem megfelelően átgondolt bírálati szempontok miatt egy olyan pályázó nyer, amely egyértelműen előnytelen a kiíró számára (egy jóval kedvezőtlenebb árú pályázat kerül ki győztesen, amely több, mint 2 millió Ft-tal nagyobb beszezési költséget jelent a kiírónak).
Előre is köszönöm a választ!
Igen, a közbeszerzési tv. megengedi. 66-67. §.
Kedves Hozzáértők!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a közbeszerzési pályázatban megjelölt referenciákkal elegendő-e ha a pályázatba bevont alvállalkozó rendelkezik.
Segítségüket előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
zsanka
Kedves hozzáértők!!!
A jelenlegi közbeszerzési törvény értelmében van-e arra lehetőség hogy egy építési beruházásra irányuló közbeszezés kulcsrakészen legyen megpályáztatva?(tervezés kivitelezés együtt)
Ha igen,abben az esetben is kell jogerős építési engedély?
162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet megkülönböztet kivitelezés és kivitelezésés, tervezés tevékenységeket. Mindkettőhőz kell az építési engedély?
Köszönöm
Szia Orvin!
Hivatalos közbeszerzési tanácsadót EUs forrás esetén mindig be kell vonni az eljárásba, feltéve, hogy eleve közbeszerzés köteles a beszerzés, azaz többségi részben támogatott.
Kedves Kollégák,
Érdeklődnék, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadót Eu-s forrás esetében értékhatártól független be kell-e vonni kötelező jellegge? Köszönöm.
Sziasztok!
Panel Plusz pályázattal kapcsolatos a kérdésem. Megnyertük a pályázatot és egyszerűsített eljárásban bonyolítjuk a közbeszerzést. Az ajánlattevő megfelelő, de a cégkivonatából kiderül, hogy az APEH bírósági végrehajtást kért ellene 2007 elején, majd febr.2-án megszüntette az eljárást. A Kbt.-ben nem találtam meg, hogy ez kizáró ok lenne, de azt se szeretnénk, ha egy utólagos ellenőrzés alapján a pályázati pénzt visszakérnék tőlünk.
Hálás lennék, ha segítenétek, hogy elfogadhatjuk-e az ajánlatot. Előre is köszönöm.
Helló Mindenki!
A következő problémám van:
Adott egy önkormányzat, és egy EU-s pályázat hangtechnika beszerzésére. Az EU-s pályázati központban elfogadták egy X cég árajánlatát, de nem neveztek meg az ajánlatban semmilyen terméket típus szerint. Az én cégem által, nevezzük Y cégnek, én adtam egy másik korrekt árajánlatot PDF-ben, fillérre ugyanolyan végösszeggel. A kérdésem, hogy jogában áll-e az önkormányzatnak eldönteni, hogy kinek az ajánlatát fogadja el, amennyiben Y cég ajánlata történetesen ár/érték arányban jóval az eredeti ajánlat felett áll? Illetve az ajánlatot eredetileg kiadó cég ajánlata fogadható csak el, illetőleg a pályázati központnak/önkormányzatnak X, eredetileg pályázó cégtől kell-e kapnia a számlát?
Eléggé fontos lenne, ha valaki tud segíteni nekem, legyen szíves egy emailben jelezni ezt felém a dweed@t-online.hu címen!
Köszi előre is!
________________________________
nem vagyok jogász
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02