Közbeszerzés

Kedves dr.joci!

Amenyiben a "tételes lista" a dokumentáció része volt, és azt nem teljes körűen árazták be, úgy vélem, a Kbt. 88. (1) f) alapján érvénytelenné kell őket nyilvánítani, az eljárást pedig a 92.b)-re tekintettel eredménytelennek. Én pl. mindig be szoktam írni a dokumentációba, hogy a részletes költségvetési kiírás beárazásánál különös gondot fordítsanak valamennyi tétel szerepeltetésére. Szerintem az adatok hiánya nem elgéséges kifogás: nem egyértelmű, félreérthető megfogalmazások, előírások pontosítására ugyanis a Kbt. 56.§-ban szabályozott kiegészítő tájékoztatás lehetősége áll nyitva számukra.
Emellett nemcsak közbeszerzési, de kötelmi jogi aggályokat is felvet, ha egy több tételből álló szerződés nem minden részlete tisztázott pontosan. Más szóval még ha közbeszerzési szempontból elfogadhatóak is lennének ezek az ajánlatok, abból, hogy az egyes tételek az ajánlat részét képezték-e vagy sem, később - akár a szerződés teljesítése során - is viták származhatnak.

Ha volt rá lehetőség, a hiánypótlás megoldást jelenthetne, amennyiben a be nem árazott tételeket egyébként figyelembe vették volna az árképzésnél (pl. piacon szokásos termék átalányárát alapul véve). Ha ez sem jön be, akkor sajnos újból ki kell írnod az eljárást. Én megpróbálnék az iratbeszerzéshez szükséges minimális ajánlattételi határidőt alkalmazni.

miles

Joci! Az egyszerű eljárásnál tény és való, hogy az 58. §-t nem hozza be a törvény, mivel műszaki leírást nem kötelező készíteni. Ha viszont készül, amit vélelmezek ezen beszerzésnél, hogy készült, szerintem alkalmazható.

A hiányos beárazás esetén is az érvénytelenítés a megoldás, és eredménytelenné nyilvánítás, majd új eljárás indítása a miles1 által már leírt indokok miatt. Viszont véleményem szerintem nem is lehetne hiánypótolni, hiszen az ajánlati ár így nyilvánvalóan megváltozna, és az az ajánlat módosítását jelentené, minek következtében ugye az ajánlati kötöttség nem lehetne betartható.

Köszönöm a hozzászólásokat:)

Sziasztok!

Egyszerűsített eljárásban várnék hozzászólásokat!
Mikor célszerű alkalmazni és esetleg mikor jobb nem alkalmazni?
Egyszerűsített eljársnál minden igazolásból elegendő az egyszerű nyilatkozat?
13.számú hirdetménnyel indul az eljárás,de mely hirdetmények közzététele kötelező még az eljárás során?(tájékozató az eljárás eredményéről és eredménytelenségéről,szerződés megkötéséről szóló tájékozatató-3.hirdetmény-)
Jó lenne,ha egy összefoglalót tudnánk összehozni itt a fórumon az egyszerüsített eljárásról,mert szerintem ezzel sokaknak gondja van!

Sziasztok!

dr.joci részére szeretnék válaszolni az egyszerűsített eljárással kapcsolatban.

A legfontosabb az, hogy az egyszerűsített eljárást kizárólag a Kbt. 4. számú mellékltében található szolgáltatások beszerzése esetén lehet alkalmazni. Az utóbbi időben sok jogorvoslat volt, mert sokan helytelenül alkalmazták az egyszerűsített eljárást és árubeszerzésre is kiírták.

Az egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a közösségi értékhatárt elérő vagy meglaladó, illetve a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghjaladó beszerzések esetében is. Az egyszerűsített eljárásra fő szabály szerint a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni, a Kbt. 151. § (9) bekezdésére tekintettel, de sok eltérést biztosít maga a Kbt. az általános szabályoktól. Ezek a következők:

1. az eljárási határidők tekintetében szabadon dönt az ajánlatkérő. Nincs kötött minimális ajánlattételi határidő, csupán a Kbt. 74. § (4) bekezdésére kell tekintettel lenni. A szerződéskötésre az eredményhirdetéstől számított legalább nyolc napot azonban itt is tartani kell.
2. A Kbt. 66-67.§-ban meghatározott alkalmassági feltételektől el lehet térni. Fontos azonban, hogy ezek az alkalmassági feltételek sem sérthetik a Kbt. 69. § (3) beezdésében foglaltakat, objektívnek kell lenniük, és összhangban kell állniuak a beszerzés tárgyával, értékével.
3. nem kötelező dokumentációt készíteni és ha készítünk, akkor sem kötelező tartalmi elem a szerződés tervezet vagy a szerződéses feltételek.
4. Abban az esetban ha az érték a közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja, akkor sem kell a hirdetményt a TED adatbázisban megjelentetni, csak a KÉben kell kérni a közzétételét.
5. Sajnos az igazolási módok itt is kötöttek, egyedül a 151. § (3) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 63. § (2) bekezdés c./ és d./ pontjában rögzített kizáró okokkal kapcsolatban lehet egyszerű nyiléatkozatot bekérni, de ehhez ezt az ajánlati felhívásbabn elő kell írni.
6. Valóban a 13.számú melléklettel indul, a lezáró hirdetmény annak a függvénye, hogy milyen eljárási rezsimben indult. Ha a II. rész szerint, akkor a 14. számú a lezáró hirdetmény, ha a III. rész szerint folytattuk le, akkor a 20-st kell alkalmazniés persze a teljesítésről is közé kell tenni hirdetményt.
7. a Kbt. 142. §-a számos esetet sorol fel, amikor úm. hirdetmény közzététele nélküli formában is meg lehet indítani az eljárást Döntőbizottsági kontrollal, véleményem szerint sokkal lazább, mint pl. a tárgyalásos eljárás előfeltételei.

Hát , hirtelen most ennyi jutott eszembe, remélem, kezdő gondolatnak jó lesz.

Sziasztok!

Sziasztok!

Valaki egy rövid példán keresztül be tudná mutatni nekem a SORBARENDEZÉS (relatív) értékelési módszert? Nem és nem bírom felfogni. :(

Köszönöm!

Sorbarendezés esetén az egyes ajánlatok tartalmi elemei az összes ajánlat azonos tartalmi elemeihez viszonyított sorrendjében elfoglalt helyük szerint kapnak pontot.

A módszer elonye, hogy egyszeru és a módszer olyan szempontok értékelése során is alkalmazható, amikor a vizsgált tulajdonsághoz nem rendelheto egyértelmu ?mértékegység?.

Hátránya ugyanakkor, hogy a helyezésbeli különbségek automatikusan konvertálódnak pontbeli különbségekké anélkül, hogy a pontbeli különbségek egyúttal az egyes megajánlások közötti tényleges különbségeket is kifejeznék. Ebbol következoen további hátrány, hogy a ponthatárok megválasztása determinálja a pontozásban kifejezésre jutó különbségeket (pl. 1-10 pont esetén a sorba rendezett ajánlatok 10 %-os különbséggel követik egymást, 1-100 pont esetén ugyanez az érték 1 % is lehet

Igen, ezt én is megtaláltam, köszönöm. De ettöl még nem értem. :( Ezért kellene nekem egy példa, mondjuk 3 ajánlattevö, 3 értékelési tartalmi elem... Hogy hogyan pontozunk... Tudnál esetleg ebben segíteni?
Nagy segítség lenne!

Kedves dr. Szöszi!

Már volt itt a fórumon korábban a sorbarendezésre vonatkozó kérdés. Én akkor írtam egy képletet, amivel e módszer szerint lehet értékelni. íme, még egyszer:
(1-100-ig terjedő pontozás esetében)
100 - (n-1)*(99/(N-1))
ahol N az összes ajánlatok száma,
n az aktuális ajánlat sorrendben elfoglalt helye.

A sorrendi helyek között ebben az esetben egységes lépésekben került elosztásra a pontskála, de ez nem kötelező. Jobb helyezések arányosan jobban jutalmazhatók. Példa ez utóbbira a Forma 1-es autóverseny, ahol az első helyezett 10 pontot, a második 8-at, a harmadik 6 pontot kap, majd innen eggyel csökkenve kapnak pontot egészen a 8. helyezettig – a 9. és későbbi helyezések már nem érnek pontot. (Szerintem egyébként ennek nincs túl sok értelme, hacsak az egyes helyezéseknek valami miatt nem kell megkülönböztetett jelentőséget adni. Ugyanis a valós különbségeket nem igazán lehet kimutatni, ill. számszerűsíteni ekkor sem.)

Mindez csak akkor alkalmazható, ha előre (felhívásban vagy dokuban) meghatározott az ilyen értékelés. Ha csak "sorbarendezés" szerepelt a felhívásban, de nem került részletezésre a számítás módja, akkor a fenti képletet alkalmazva ki tudod számolni a pontszámokat.

üdv:miles

Tényleg nagyon kedvesek vagytok, de a képletet és a szöveget én is megtaláltam a kozbeszerzes.hu-n... Biztos velem van a baj, de nem tudom alkalmazni. Ezért kérlek Benneteket, hogy valaki írjon egy egyszerü példát... amit lentebb írtam...

Kedves dr.Szöszi!

Nézzük akkor a példát:
az általad említett 3 ajánlattevőnek az ajánlati ár kritériumra tett megajánlásai:
a/3.000.000,-
b/3.500.000,-
c/3.300.000,-

Teljesítési határidő megajánlások:
a/30 nap
b/25 nap
c/22 nap

Késedelmi kötbér napi összege:
a/30 eFt
b/40 eFt
c/25 eFt

Először fel kell állítanunk a kritériumrendszert követő sorrendet, vagyis sorba kell őket rendeznünk aszerint, hogy melyik előnyösebb számunkra. Ajánlati ár és határidő esetében minél kisebb, annál kedvezőbb, kötbérnél pedig a magasabb érték a jobb.
A sorrend (a legjobbtól a legrosszabb felé haladva)
ajánlati ár: a/-c/-b/
határidő: c/-b/-a/
kötbér: b/-a/-c/

Ezután nincs más dolgunk, mint a képletbe a helyezés és az összes ajánlat számának megfelelő helyre történő behelyettesítése, valamint a pontérték meghatározása. Könnyebb a dolgunk akkor, ha a kiírás úgy szólt, hogy a legkisebb a legkevesebb, a legnagyobb pedig az adható maximális pontszámot kapja, mert ekkor csak a középső pontszámát kell számítanunk (Az eredmény természetesen a legjobb és a leggyengébb esetében számítással is ugyanaz lesz).

1-100 pontig terjedő skálán tehát a fenti adatokkal a 100 - (n-1)(99/(N-1) képletet helyesen alkalmazva: 100 - (2-1)(99/(3-1) = 50.5, vagyis 50 pont.

A pontszámok minden kritérium esetében ugyanúgy alakulnak: 1. helyezett 100 pont, 2. 50 pont, 3. 1 pont
miles

Kedves Mindenki!

Most én kérem a véleményeteket az alábbi kérdésben:
szerintetek minden tervezést (pl. egy út, vagy egy közpark megtervezését) tervpályázati eljárás keretében kell közbeszereztetni (természetesen, ha az értékhatárt meghaladja)? Magyarán: tervezés=tervpályázat minden esetben? Ha esetleg nem, mi ment fel a tervpályázati eljárás alkalmazása alól?

Kösz:miles

Sziasztok!
Egy olyan problémám adódott, hogy egyszerű eljárásban a beadási határidőre csak két ajánlat érkezett. Kiküldtem az ismételt ajánlattételi felívást az előzőleg felkért 3 cégnek. Ezután megérkezett a 3. cég ajánlata is postán csak elkésve. Az lenne a kérdésem, hogy azt az ajánlatot én efogadhatom a másik menetben ajánlatként mintha arra érkezett volna be? Vagy érvénytelen és adja be a cég újra ugyanazt az ajánlatot?
Jó lenne, ha mondanátok valamit, mert sükget az idő és fogalamam sincs, hogy mit csináljak.
Előre is köszi.
Beatrix

Miles, szuper vagy! Nagyon-nagyon köszönöm! :) Végre felfogtam, örök hálám!

Beatrix,

ha elöbb adta fel, mint hogy Te kiküldted az ismételt felhívást, akkor szerintem újra be kell adnia.

Éva

Sziasztok! Szerintetek egyszerű eljárásnál a 8 napot a szerződéskötésnél ki kell várni? Ha igen, mi alapozza ezt meg, ill. mikortól számítandó?

Marcsika!
Egyszerű eljárásnál nem kell a 8 napot kivárni.
A 300.§(6) bekezdése sem utal vissza arra a 99.§(2)-re ami tartalmazza ezt a 8 napos moratóriumot.

dr. Szöszi!
Köszi szépen az észrevételedet. Én is erre gondoltam.

KBeatrix! Köszönöm a hozzászólást.:))

Sziasztok!
Szerintetek ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg a szerződéskötésen, akkor az egyértelműen azt jelenti, hogy visszalépett az ajánlatától?
Előre is köszi

Ezer millió más oka is lehet,hogy nem jelent meg!

Sziasztok!

miles1 részére szeretnék válaszolni a tervpályázati kérdéssel kapcsolatban. Figyelemmel a 137/2004 Korm. r., a Kbt. az Étv. és a hatályos építési jogszabályokra valahogy így foglalható össze:

Tervpályázati eljárást csak akkor kell lefolytatni, ha a beszerzés ötletpályázat vagy kiviteli tervek beszerzésére irányul. Ez a fő szabály.

A szűkítő szabály értelmében nem kell ( csak lehet) tervpályázati eljárást lefolytatni, ha ugyan kiviteli tervet kell beszerezni, de az, az Étv. 2. § 18. pontjában meghatározott ún. sajátos építményfajták tervezésére vonatkozik. Ilyen sajátos építményfajta pl. az épületnek nem minősülő közlekedési, hírközlési közmű- és energiaellátási, vízi-, a bányaműveléssel kapcsolatos, honvédelmi célokat szolgáló továbbá az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények...stb. ( pl út, szennyvízcsatorna...stb)

Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben természetesen az értékhatártól függő közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, de az nem a 137/2004 Korm. rendelet alapján, hanem a Kbt. általános szabályai alapján. Ebben az esetben a beszerzés tárgya a 3. számú mellékletbe tartozó 12. szolgáltatási kategória lesz, Építészeti szolgáltatás.

A kiterjesztő szabály ( 137/2004 Korm. r. 24. § (3) bek.) értelmében tervpályázati eljárást kell lefolytatni a terület-és településrendezési feladatok, a kert és tájépítészeti, belsőépítészeti szakmai eőkészítésre szolgáló kiírásra is.

Összegezve tehát tervpályázati eljárás : a kiviteli terv - KIVÉVE A SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁKAT -, az ötletpályázat és a kiterjesztő szabály hatálya alá tartozó beszerzési tárgyak.

Elmondható tehát, hogy a tervezés az NEM = tervpályázati eljárással.

Igyekeztem pontos lenni...remélem tudtam valamennyire segíteni.

Sziasztok!

LT75! Köszönöm az alapos és kimerítő tájékoztatást!
miles

LT75-nek:
Akkor szerinted egy építési engedélyhez szükséges terv - pl iskola - beszerzéséhez nem kell tervpályázati eljárást lefolytatni?
Ha igen, mire hivatkozással?

Kedves tibet!

A kérdés remek! Végigondolva a dolgot, rájötem, hogy a korábban miles1 részére adott választ nem teljes körűen adtam meg. A 137/2004-es Korm. rendelet 7. és 14. §-ból következően természetesen ha egy még nem létező vadonat új épület megtervezéséről van szó, akkor is tervpályázati eljárást kell lefolytatni. Más a helyzet akkor, ha az építési engedélyes tervek készítéséről, az engedélyezési tervdokumentáció készítéséről van szó. Ebben az esetben mag a 137/2004 Korm. rendelet van a segítségünkre, hiszen mag a rendelet rögzíti az 1.§ (5) bekezdésben, hogy a tervpályázati eljárás nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére.

Álláspontom szerint tehát az engedélyes tervek, tervdokumentáció beszerzésére nem kell tervpályázati eljárást lefolytatni. Természetesen a 2 millió forintos értékhatár felett azonban a Kbt. általános szabályinak megfeelően kell a 3. számúm melléklet 12. számú szolgáltatási kategóriájába tartozó építészeti szolgáltatást beszerezni.

Mindenképpen szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy éppen a tervpályázati eljárás alkalmazásának köre nem egységes és jelent problémát. Nem véletlen, hogy a várhatóan 2006. január 31-én hatályba lépő Kbt. módoítás pontosítja a tervpályázati eljárást.

Természetesen ez csak egy vélemény, szívesen várom a témában a hozzászólásokat, pontosításokat, helyreigazításokat.

Sziasztok!