Közbeszerzés

Köszönöm a hozzászólásokat:)

Joci! Az egyszerű eljárásnál tény és való, hogy az 58. §-t nem hozza be a törvény, mivel műszaki leírást nem kötelező készíteni. Ha viszont készül, amit vélelmezek ezen beszerzésnél, hogy készült, szerintem alkalmazható.

A hiányos beárazás esetén is az érvénytelenítés a megoldás, és eredménytelenné nyilvánítás, majd új eljárás indítása a miles1 által már leírt indokok miatt. Viszont véleményem szerintem nem is lehetne hiánypótolni, hiszen az ajánlati ár így nyilvánvalóan megváltozna, és az az ajánlat módosítását jelentené, minek következtében ugye az ajánlati kötöttség nem lehetne betartható.

Kedves dr.joci!

Amenyiben a "tételes lista" a dokumentáció része volt, és azt nem teljes körűen árazták be, úgy vélem, a Kbt. 88. (1) f) alapján érvénytelenné kell őket nyilvánítani, az eljárást pedig a 92.b)-re tekintettel eredménytelennek. Én pl. mindig be szoktam írni a dokumentációba, hogy a részletes költségvetési kiírás beárazásánál különös gondot fordítsanak valamennyi tétel szerepeltetésére. Szerintem az adatok hiánya nem elgéséges kifogás: nem egyértelmű, félreérthető megfogalmazások, előírások pontosítására ugyanis a Kbt. 56.§-ban szabályozott kiegészítő tájékoztatás lehetősége áll nyitva számukra.
Emellett nemcsak közbeszerzési, de kötelmi jogi aggályokat is felvet, ha egy több tételből álló szerződés nem minden részlete tisztázott pontosan. Más szóval még ha közbeszerzési szempontból elfogadhatóak is lennének ezek az ajánlatok, abból, hogy az egyes tételek az ajánlat részét képezték-e vagy sem, később - akár a szerződés teljesítése során - is viták származhatnak.

Ha volt rá lehetőség, a hiánypótlás megoldást jelenthetne, amennyiben a be nem árazott tételeket egyébként figyelembe vették volna az árképzésnél (pl. piacon szokásos termék átalányárát alapul véve). Ha ez sem jön be, akkor sajnos újból ki kell írnod az eljárást. Én megpróbálnék az iratbeszerzéshez szükséges minimális ajánlattételi határidőt alkalmazni.

miles

Üdv mindenkinek!

Az egyszerű eljárásban a Kbt.300.§ (6)alapján nem alkalmazható az 58.§(7)bek.
Vagy rosszul értelmezem?

Továbbá pont ebben az ügyben(iskolai cuccok beszerzése)amit az alábbiakban felvetettem,megjött a három ajánlat.
Mindenük rendben van és az árak között minimáis eltérések vannak.
Viszont tételes listát kaptak,hogy mit kell beárazniuk,de egy csomó mindent nem áraztak be.
Van ahová pl.kérdőjelet tettek,mert nem tudták pontosan ennyi adatból beárazni.
Most mi a legjobb megoldás.
Újból lejátszani az eljárást úgy,hogy ennek a háromnak újból kimegy a felhívás és egy kísérőlevélben felhívni külön a figyelmüket,hogy figyeljenek a pontos beárazásra.
Más választás nincs nagyon,hiszen ezt a három céget is alig tudták "összekaparni".

Várom a véleményeket:)

Joci! Egyetértek KBeatrix-al, azaz nyugodtan megadhatod a típust is, azt a Kbt. ezt nem tiltja, sőt, lásd 58. § (7) bek. De műszaki leírást azért pontosan meg kell adni (méret, anyag, stb.).

A gépjármű beszerzésnél szerintem ha hirdetmény nélküli egyszerű eljárás kerül lefolytatásra, 3 azonos típusú márkát forgalmazónak meg lehet küldeni, ez nem ellentétes a Kbt.-vel, hiszen sokan vannak a piacon, akik az adott márkát le tudják szállítani. Sőt, akár egy nyílt eljárásnál is lehet találni olyan indokot, ami alapján egy meghatározott márka leszállítását kéred.

Kedves Joci!
Szerintem meghatározhatod típusra pontosan, de a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést is fel kell tüntetned. (Kbt. 58.§(7))

Szép Napot:)

Egy rövid kérdésem lenne:önkormányzati intézmény(iskola)árubeszerzése(kb.3millió ft)
Főleg táblákat,padokat,tanári segédeszközöket szereznek be.
A tanárok összeállították a szükséges listát(pl.kémia tanár elég speciális dolgokat)ez megy ki az ajánlattéeli felhívással.
Mennyire lehetnek szerintetek ez a dolgok pontosan körülírva(mondjuk ilyen és ilyen típusú tábla)?
Mondjuk véleményem szerint pontosan meg lehet adni,hiszen több cég tudja teljesíteni,tehát ezzel nem zárnak ki mást az ajánlatételből.

Kedves Force ten!

Köszönöm szépen tanulságos hozzászólásaidat,és valóban nem is olyan egyszerű a helyzet gépjármű ügyben.
Igazából nincs tökéletes megoldás,de dolgozunk rajta:)

Lázadás a közbeszerzési piacon?

Világgazdaság
2005. október 20., csütörtök 8:35
A verseny tisztaságát sérti, hogy a közbeszerzési eljárások során egyes ajánlatkérők kizárólag a banki biztosítékokat fogadják el az ajánlattevőktől. Az EU számos országában elképzelhetetlen lenne hasonló rendszer - állítják azok a szakmai szervezetek, amelyek most nyílt levélben készülnek felhívni a figyelmet a piaci lehetőségek teljes körére.

Tagvállalataink már jó ideje nehezményezik, hogy a közbeszerzési eljárások során számos ajánlatkérő - vélhetően kellő információ hiányában - kizárólag banki biztosítékot követel az ajánlattevőktől, tájékoztatta lapunkat a kezdeményezés okairól Szili Márta, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgatója. Mint mondotta, a nyílt levéllel azt kívánják elérni, hogy a vállalatok ne legyenek sarokba szorítva, hanem - az európai gyakorlatnak megfelelően - maguk választhassanak a piaci lehetőségek közül.

Előzetesen a JVSZ a Magyar Biztosítók Szövetségével (Mabisz) közösen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalását kérte. A GVH azt javasolta az ajánlatkérőknek, hogy a teljesítési, szavatossági/jótállási biztosítékot ne szűkítsék banki garanciára. Azzal indokolja indítványát, hogy ez az eljárás nincs összhangban az általános európai uniós gyakorlattal, illetve a Magyarországot a csatlakozásra felkészítő rendszerek szabályaival, a piaci verseny korlátozását jelenti, ellentétben áll a biztosíték nyújtására kötelezett vállalkozók gazdasági-pénzügyi érdekeivel, rontja versenyképességüket.

Valóban felemás a helyzet, ám remélhetőleg már nem sokáig - ismerte el Csizsinszky Katalin, a Colas cégcsoport magyarországi gazdasági igazgatója. Szerinte franciaországi anyacégük igencsak meglepődne ezen a gyakorlaton. Ráadásul miután az idén felpezsdült a piac, a Colasnak is jól jönne, ha nem a banki limitjüket terhelné a biztosíték.

Különösen azoknak a cégeknek gond a bankgarancia "előteremtése", amelyeknek nincs szoros pénzintézeti kapcsolata - sommázta tapasztalataikat Horváth Lajos, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. ügyvezetője. Helyzetüket az is bonyolította, hogy a közvilágítási eszközöket nem tekintették vagyontárgynak a kiszemelt banknál. Európai uniós pályázatuknál viszont már - az 54/2005. kormányrendelet alapján - választhattak a piaci lehetőségek közül, s az ügyvezető szavai szerint anyagilag is sokkal kedvezőbb megoldást találtak azzal, hogy a biztosító kötelezvényét választották.

Az építőipari vállalkozások ma is jó példaként emlegetik az előcsatlakozási alapok világos szabályrendszerét, a "PRAG"-ot (Practical Guide to PHARE, ISPA & SAPARD contract procedures). Sári Attila, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint Magyarországon az építőipari teljesítéseknél korábban csak az ajánlati biztosíték megléte volt általában kötelező, és csupán az elnyert munkák esetén kellett az ágazatban szokásos mértékű teljesítési, majd jótállási bankgaranciát szolgáltatni. Ma már az ajánlattétel során kötelező érvényű banki ígérvényeket követelnek meg a kiírók, és nem csupán teljesítés-, jótállás-, hanem például kötbérfizetés-, illetve szavatossági kötelezettségek teljesítésének biztosítékaként is. Mivel a megkövetelt biztosítékok mértékének és vállalt futamidejének nagysága is elbírálási szempont, az építőipari vállalkozásoknak egyre nagyobb hitelkeretet kell felmutatniuk. Társaságunk ezért már jelenleg is mindent megtesz, hogy - ahol erre lehetősége van - a kezesi kötelezvényt alkalmazza, de ez ma az összes biztosítékunk elenyésző hányadát teszi ki - jegyezte meg Sári Attila.

Lényegében már az EU gyakorlatát vette figyelembe a jogalkotó. A versenypolitikai szempontból diszkriminatív helyzet megszüntetése érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 59. §-ának (2) bekezdésében kimondta: az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető bankgarancia mellett "a biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel" is - közölte a Mabisz képviseletében Lampert György. A törvény most zajló módosításánál a szakmai érdek-képviseleti szervezetek tiszta vizet szerettek volna önteni a pohárba. Azért lobbiztak, hogy Magyarország teljes mértékben kövesse az európai példát, vagyis ne csak az ajánlattételnél, hanem teljesítési, szavatossági/jótállási esetben se szűkítsék le banki garanciára a biztosítékok körét. Ettől azonban a jogalkotó - ajánlattételig terjedő kompetenciájára hivatkozva - elzárkózott.

A nyílt levél készítői viszont, úgy tűnik, elszántak. Mellékelik a levélhez az "első felszólításos" készfizető kezességvállalást tartalmazó mintaszövegeket is, s ezeket egy csomagban elküldik minden potenciálisan érintett céghez, önkormányzathoz és más szakmai szervezethez, kellő információt nyújtva részükre a korrekt kiírási gyakorlat megteremtéséhez.

Üdv Mindenkinek ismételten!

Ígérem, most kevesebbet fogok írni:)

Csak kiegészítésül az előző hozzászolásomban elhangzottakhoz:

Amit leírtam korábban, az persze "vegytisztán" - figyelemmel az egybeszámítási kötelezettségre - a közösségi, nemzeti rezsimben érvényesül, illetőleg az egyszerű eljárás azon esetében, ha hirdetményt kell közzétenni.

Az egyszerű eljárás "három felhívásos megküldéses" esete azonban tagadhatatlanul érdekesebb:)

Mondhatnátok ugyanis, hogy akkor, ha az ajánlatkérő egy egyedi gépjármű igénye miatt egy autómárka három különböző helyen lévő képviseletét kéri fel ajánlattételre közvetlenül, az formailag nem három ajánlattevőt jelent (három különböző cég/viszonteladó)?

Másik oldalról, kérdésként merülhet fel, hogy ha mondjuk három különböző autómárkának küldene az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást, azzal nem zárja ki a többi, piacon lévő autómárkát az eljárásban való részvételtől?

Kérdés ugyancsak, hogy ha egy autómárkával kereskedő három külön cég kap felhívást, azzal mennyire látszik megvalósíthatónak a tényleges verseny a közbeszerzés során? Elképzelhető-e az, hogy a három pl. Mercedes képviselet ugyanarra a beszerzési igényre más típust ajánlana, vagy még ha ugyanazt a típust is ajánlaná, egymástól eltérő kondíciókkal (pl. ár, x km-re eső szervízköltség, x km alatt végrehajtott kötelező ellenőrző átvizsgálások költsége stb.), tehát a gyártóval/vezérképviselettel van-e/lehet-e megállapodása az egyes cégeknek egyedi kondíciók kialakítására?

Annyira speciális lenne a beszerezni kívánt gépjármű, hogy eleve csak az képzelhető el, hogy azt pl. csupán a Mercedes gyártja?

Ekkor felmerülhet, hogy egyáltalán fennáll-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége?

Kbt. 296. § b) pont

"E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni

ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok ... miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni."

Ez a kivétel kétségesnek tűnik, hiszen ha pl. a három városban lévő Mercedes képviselet külön cég, akkor mindhárom tudná ajánlani ugyanazt, így nem teljesülne az "egy meghatározott szervezet" kitétel.

Hm, nem is olyan könnyű a kérdés, mint első látásra tűnt.:) Egy biztos, az egybeszámítás sokat egyszerűsíthetne a problémán.:)

üdv,

force ten

Üdv dr. joci!

Kérdés mindenekelőtt, hogy - annak ellenére, hogy - az ajánlatkérőnek a beszerzési igénye egy gépjármű mégvétele, a becsült érték meghatározása során tekintettel volt-e a Kbt. 40. §-ában foglalt egybeszámítási kötelezettségére. Más szóval (leegyszerúsítve) volt-e, van-e, illetőleg tervezi, hogy lesz egy éven belül más gépjármű beszerzése, ami(k)nek beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni. Ha igen, akkor az egybeszámítási kötelezettség miatt a becsült érték már meghaladhatja a mindenkori nemzeti értékhatár felét, és ez esetben nem kérdés, hogy hirdetményt kell közzétenni a KÉ-ben. Az is elképzelhető, hogy a egybeszámítás miatt a becsült érték több lesz, mint 25.000.000,- Ft, és akkor már a nemzeti (vagy adott esetben közösségi) rezsim szerinti (egy vagy több) eljárást kellene az ajánlatkérőnek lefolytatni.

Mindettől függetlenül, ha nem is áll fenn az egybeszámítás, és az ajánlatkérő legalább három ajánalattevő részére köteles egyidejűleg ajánlattételi felhívást megküldeni, véleményem szerint a Kbt-be ütközne az ajánlatkérő magatartása, ha egyazon autómárka különböző városbeli képviseleteit kérné fel ajánlattételre.

Igaz ugyan, hogy az egyszerű eljárásban a Kbt. 300. § (6) bekezdésének konkrét utalásai miatt a Kbt. 58. § (7) bekezdése nem alkalmazandó, így tételes rendelkezésbe nem ütközne pl. három Mercedes képviselet felkérése ajánlattételre, azonban az ajánlatkérő ezzel megszegné a Kbt. - generálklauzula jellegű - alapelvei közül a verseny tisztasága, illetőleg a esélyegyenlőség, továbbá az egyenlő elbánás alapelveit.

A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint pedig az alapelvekbe ütközés megalapozza a jogsértés megállapítását.

Abban az esetben pl., ha az egybeszámítás miatt esetleg nemzeti értékhatárokat meghaladó értékű - minden bizonnyal nyílt - eljárást kellene lefolytatni, a Kbt. 252. §-a utalása miatt már a tételes rendelkezésbe [Kbt. 58. § (7) bekezdés] ütközés is megállapítható lenne:

Kbt. 58. § (7) bekezdés (első fordulat)

"Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi."

Ha az az elképzelés kövonalazódna az ajánlatkérőnél, hogy a pályázaton megnyert pénzhez becsatolt modellt a közbeszerzési műszaki leírás részévé tenné, álláspontom szerint akkor sem hagyhatná (még egyszerű eljárásban sem) figyelmen kívül az előbbiekben említettek miatt (alapelvek) az alábbi Kbt. rendelkezést:

Kbt. 58. § (7) bekezdés (második fordulat)

"Ha a közbeszerzési tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra ... való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni."

Mivel az ajánlatkérő rendelkezésére áll a fedezet, és - ha jól értem - nyilvánvalóan nem kifejezett érdeke, hogy minél alacsonyabb árat kínáló ajánlatok érkezzenek be, marad az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának előírása. De az ajánlatkérő a bírálati rész-, esetleg alszempontokat nem alakíthatja ki úgy, hogy annak csak egy autómárka, egy adott típusa tudjon megfelelni.

Elnézést mindenkitől a kissé hosszúra nyúlt kifejtésért, nem didaktikai szempontok vezéreltek.:)

Remélem, azért tudtam értekelhető információt adni!

Szívesen várok továbbá bármilyen észrevételt, kérdést az általam elmondottakkal kapcsolatosan, hiszen én sem vagyok tévedhetetlen!:)

üdv

force ten

Most én is kérdéssel érkeztem, nagyon egyszerű az eset vagy mégsem?

Azt kellene eldönteni, hogy egy egyesület a Kbt. hatálya alá tartozik-e olyan esetben, ha mérleg szerint a forrásainak több, mint fele állami támogatásból származik ugyan, azonban az állami pénzeket nem felhasználja, hanem továbbosztja más civil szervezetek felé!
Szerintetek ilyenkor alkalmazható-e a 22.§ i) pontja, vajon a működés finanszírozásának minősül-e az állami támogatás?

Üdv Mindenkinek!

Pályázaton nyert kb 9.5 millió forint rendelkezésünkre áll,amelyből 8-10 fős kisbuszt kell beszereznünk.(önkormányzat részére)
A busz maga elég egyedi,hiszen nem futószalagon gyártott modellről lenne szó.
A pénz is adott,tehát abból kell megvalósítani.
Egyszerű közbeszerzési eljárásban küldjünk három ajánlattételi felhívást három cégnek,bírálati szempontként pedig összességében legelőnyösebb ajánlatot írjuk ki?!
Láttam már olyan esetet,hogy mondjuk mind a három felhívást PL.a Mercedesnek küldték el,csak különböző városban levő képviseletnek(Ez nem sérti szerintetek a Kbt.előírásait?)
Szerintem célszerű lenne három különböző márkát megversenyeztetni!
Viszont a páyázaton megnyert pénzhez,már előre becsatoltak egy modellnek az árajánlatát és az szinte megegyezik a megnyert pénz összegével.
Elég nehéz ezt közbeszereztetni,mert elég egyedi amire szükség van!

Véleményekre lennék kiváncsi!

Köszönettel:

dr.joci

Sziasztok!
Nem tudtok segíteni abban, hogy hol találhatom meg a Kbt. német nyelvű változatát - ha van ilyen-? Angolul megtaláltam a közbeszerzés.hu-n. A németről viszont nem találok semmit.
Vagy csak a lefordíttatás lehetősége maradt?
Előre is köszi.
Beatrix

Kedves Mindenki!

Örömmel találtam erre a fórumra, már régen kerestelek benneteket. Segítséget kérnék: olyan döntőbizottsági határozatot keresek, ahol a probléma a szakmai alkalmasság körül bonyolódik. Folyamatosan nézem az archív anyagokat, de ha esetleg valaki konkrét ügyről tud, nagy segítség lenne.

Előre is köszönöm, jó munkát: Moomin

Kedves TomSecret!
Nem pusztán a vita kedvéért, hanem mert gyakorlati jelentősége is lehet a dolognak megvédeném korábbi álláspontomat. A 70.§ (1) második mondata rögzíti az ajánlattal kapcsolatos minimális tartalmi követeményeket . A Kbt. kommentár szerint "Az ajánlat tartalmának lényeges része az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ennek hiányában ugyanis a szerződés nem jöhet létre..." Vagyis a felsoroltak minimálisan szükségesek ahhoz, hogy az ajánlatot egyáltalán ajánlatnak lehessen tekinteni.
Természetesen egyéb más, formai követelményei is vannak ill. lehetnek az ajánlatnak, amelyek esetében már valóban annak eldöntése következhet, hogy az adott ajánlat érvényes-e vagy sem.

Úgy gondolom tehát, hogy csak akkor lehet ajánlatnak tekinteni a beadott anyagot, és csak akkor lehet annak vonatkozsában az érvénytelenség kérdésében határozni, ha az idézett törvényhelyen írt minimális követelmények teljesülnek. Minden más esetben a benyújtott dokumentum nem tekinthető ajánlatnak.
miles

Úgy látom sokféle hozzászólás érkezett az esettel kapcsolatban. Köszönöm őket!
Időközben úgy alakult a helyzet, hogy folytatnom kellett az eljárást (felsőbb utasítás!). AZ írásbeli összegzésben pedig érvénytelenítettük azt az ominózus "ajánlatot" arra hivatkozva, amit TomSecret is mondott.
Most már csak reménykedhetek, hogy nem lesz vele semmi gubanc.

Szerintem semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy az ajánlatkérőhöz érkező 'ajánlat'-ként megjelölt küldemény voltaképpen micsoda. Az ajánlatkérő joggal ás alappal feltételezheti - vélelmezheti(!) -, hogy az AJÁNLAT-ként megjelölt dokumentum tényleg ajánlat.

Szvsz. az ilyen ajánlat egyéb okból /88.§ (1) f)/ egyszerűen érvénytelen.

Ha az ajánlattevő nem akar ajánlatot benyújtani, akkor vagy nem nyújt be semmit, vagy egy egyértelműen megjelölt válaszlevelet küld az előírt formaságokat is mellőzve. miles1 egy korábbi meglátásával, miszerint "a 70.§ (1) pontosan meghatározza, mitől "ajánlat" az ajánlat" nem teljesen értek egyet, mivel szerintem a hivatkozot szakasz csupán az alakilag érvényes ajánlat feltételeit határozza meg.

Üdvözlet Mindenkinek!
Én is egyetértek SZ17 és dr.joci véleményével, szerintem is ki kell írni újra az eljárást.
A "trükközéssel" kapcsolatosan az a meglátásom, hogy szeretném a Kbt. módosítások között látni a dr.joci által vázolt megoldást (amennyiben az ajánlat "nem-ajánlat"-volta csak felbontás után derül ki, akkor is legyen lehetőség nyilatkoztatni a többi ajánlattevőt). Csak sajnos szerintem a jelenleg hatáyos törvény ezt nem teszi lehetővé. A Közbeszerzés című (KJK-Kerszöv, szerk. Fribiczer Gabriella) kézikönyv szerint egyszerű eljárásban az ajánlat fenntartására irányuló nyilatkozat megkérhetőségének lényeges feltétele, hogy az ajánlatok ne kerüljenek felbontásra. Én egy másik trükköt tudnék elképzelni, de az csak akkor működik, ha nincs jelen más "hivatalos személy" (pl. támogató szervezet), vagy ajánlattevő a bontáson.
A megelőzést nem látom olyan könnyen megolható feladatnak, mint az idézett közbeszerzési levél. Jelenleg nehezen tudok elképzelni olyan megoldást, amellyel - a közbeszerzési levél javaslata ellenére - jogszerűen rá lehetne szorítani az ajánlattevőket arra, hogy előzetesen nyilatkozzanak: ajánlatot adnak-e, vagy más van a csomagban. Előírható pl., hogy a csomagoláson szerepeljen az "ajánlat" megjelölés, de akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy belül valóban az is van. Vagy mi van, ha pl. nem nyilatkozik, egyszerűen csak benyújtja a csomagot? Az ilyen előírásokhoz jogkövetkezmények (ad abszurdum érvénytelenné nyilvánítás) fűzése ingoványos terület, szerintem többet kockáztat vele az ajánlatkérő, mint a viszonylag rövid határidővel új eljárás kiírásával.
miles

Persze tudom,hogy így szó szerint nem nyilatkozhatja,hogy tartja magát az eredti ajánlatához,hiszen ez egy új eljárás,de ez megint egy nagy baromság:)
Otthon gépen meg van neki a teljes ajánlat,kinyomtatja és az új eljárásban ugyanazt beadja!
Legfeljebb az árat lenyomják,ha nem csak előre lejátszott volt,mint az egyszerű eljárások nagy része...
Sajnos!

Üdv Mindenkinek!

Elég "életszerületlen" a Kbt.sok része,de azért mi alkalmazói ezen "segíthetünk".
Szerintem is újból ki kell írni,de azért ez nem akkora gáz.
Létezik erre egy pár trükk is,amit néha meg lehet játszani,ha mondjuk baromi fontos,hogy gyorsan legyen WC-papír:))
egyébként,ha nem trükközünk(mondjuk ha nem volt ellenőr,felhívjuk az ajánlattevőt,hogy ugyan már adjon egy árajánlatot,persze úgy is kieseik hiszen a többi nyilatkozati is hiányznak...
Az ESZA hasonló ügyben átengedte úgy a dolgot(pedig elég rendesen szívozak mindenen),hogy felhívtuk a másik két ajánlattevőt,hogy adjon be újból ajánlatot és hívtunk egy harmadikat.(a másik kettő tartotta az eredeti ajánlatát a harmadik meg nem nem adott be és ugye második körben már elég két ajánlat)
Ezt faxon egy-két napon le lehet pörgetni és semmi gond.
Az még külön tetszik,hogy az ilyen jelentéktelen hirdetmények mint pl.tájékozató a szerződés teljesítéséről vagy az eljárás eredményéről két három hónapig nem jelenik meg az értesítőben!

Szép Napot:)

"Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közb. eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de z egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhato olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintján vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
Válasz: A kellemetlen események elkerülése érdekében az ajánlatkérőnem jobb megelőznie a hasonló eseteket.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. 300. §-ának könnyítése arra az esetre vonatkozik, amikor nem bonyolítjuk részajánlattétellel a kérdést, valamint jóhiszeműen feltételezzük, hogy a beérkezett, ajánlatnak kinéző tárgy valóban ajánlatot tartalmaz, merhetünk nekikezdeni a bontásnak.
Amennyiben darabra nem érkezett be a három ajánlat, ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlatok felbontása nélkül köteles újabb ajánlattételi felhívás küldésére. Ha nem gondoltunk erre korábban, és bontás után derül ki, hogy nincs elég ajánlat, gyakorlatilag újra kell indítanunk az eljárást, amely nem különbözik nagymértékben az előbb felvázolt lehetőségtől. Ebben az esetben nem válaszolhatja azt az ajánlattevő, hogy tartja magát előző ajánlatához, mindent újra be kell nyújtania, hiszen teljesen új eljrás indult.
Mindezt megelőzendő, az ajánlaton kötelezzük a potenciális ajánlattevőt, hogy jelezze, ajánlatot ad, illetve hogy mely részre kívánja azt megtenni - amennyiben részajánlat tételére is adunk lehetőséget. Így ajánlatbontásra sem kerül sor, illetve nem kényszerül az ajánlatkérő arra a kellemetlen megoldásra, hogy telefonon faggassa az ajánlattevőket, vajon mire is adtak be ajánlatot, illetve hogy valóban ajánlat érkezett-e, s nem csupán nemleges válasz."
Szó szerinti idézet a Közbeszerzési levelek 28. számából. Ez nem számít hivatalos állásfoglalásnak, de iránymutatásnak talán nem rossz.
Minden jel arra mutat, hogy újból ki kell írnod :o(

Köszönöm a véleményeteket. Végül nálunk is úgy döntöttek, hogy le kell folytatni az eljárást, csak még azt nem tudom, hogy az azt a levelet is leértékelem ajánlatként csak érvénytelennek nyilvánítom? Egyébként én sem találtam okot arra, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsuk.

Sz17! Sajnos nincs meg nekem az a levél. Meg tudnád mondani, hogy mit írnak benne?

Előre is köszi!
Beatrix

Kedves Beatrix!

bár én az említett közbeszerzési levelet ill. az ominózus számát nem ismerem, én lefolytatnám az eljárást... mert eredménytelennek nem tudod nyilvánítani (melyik pont alapján?), az ajánlatokat pedig felbontottad... így a 300. § (1) bek alapján nem tudsz ismételni...

Sz17! mit írnak abban a levélben?
köszi!

üdv
r

Kedves KBeatrix!

Nézd meg a közbeszerzési levelek 28. számát. A 651. kérdés pont erről szól.