Jogi tanács kérése

Ha a súlyadórol van szó az 5 év után elévül és vele évül a kamat is.

Sziasztok. Azt szeretném megtudni mit kell tennem ha a kopogtatócédulát a mi nevünkben gyüjtik,majd a saját nevét ráirva független jelöltként leadja a cédulákat

Választás rendje elleni bűncselekmény miatt a rendőrségen lehet feljelentést tenni.

Kedves Fórumozók,

Következő kérdéssel kapcsolatban lenne szükségem tanácsra. Alperesként fizetésre köteleztek júniusban kaptam meg az 1.fokú bírósági ítéletet. Ezt követően részletfizetést kértem amit a felperes módosítva jóvá hagyott és nekem is elküldött. Ennek értelmében az első fizetési határidő 2010.08.31. Addig amíg nem határoz a bíróság gondolom nem kell megkezdeni a részletfizetést. Jól látom? Illetve meglátásom szerint a felperes nem megfelelően számítja a kamatot. Amíg az ítéletről nincs jogerő csak a kamatszámítás miatt fellebbezhetek? Vagy erről már lekéstem?

Előre is köszönöm a válaszokat

Fellebbeztél részletfizetés iránt?

Mit számít, hogy a felperes hogy számítja a kamatot? Úgy kell fizetned, ahogyan az ítéletben áll. A felperes számítása ellen természetesen nem lehet fellebbezni, az nem része az ítéletnek.

Igen.Fellebbeztem a részletfizetés miatt. Pontosan az ítélet ellen szeretnék fellebbezni. Mivel a felperes késedelembe esett. Hogy tisztán láss az ügyben 2 alperes van . Én a 2. rendű vagyok. A per 2008. indult én 2009. októberig tanúként voltam jelen. Onnét vontak be 2 .rendű alperesnek. A kamatszámítás 2007. indul.A pp. szerint én csak az alperesi kézbesítéstől vagyok a perben.Így csak akkor váltam kötelezhetővé. A kérdésem annyi,hogy fellebbezhetek-e még vagy sem.

Nem hiszem, hogy a követelés a perbe vonásoddal vált volna esedékessé. Márpedig a késedelmi kamat az esedékességtől jár.
Az ítélettel szembeni fellebbezési határidő egyébként is nyilván lejárt. (15 nap.)

És ezen kettő tv. figyelembe vételével?

302. § A jogosult késedelembe esik, ha

2. elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;

Pp.128.§ „A perindítás hatályai a keresetnek, illetőleg a viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állanak be”.

És mit gondolsz, esetleg a perújítás lehetősége kizárólag kamat követelés tárgyában?

260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha

1. a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
2. a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
3. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
4. a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.942

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.592
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.943

Tisztelt Szakértő!
Idős nagyapánk tulajdonában álló kertes házat 10 éve bérlő férfi, 2009 novembere óta nem fizeti a bérleti díjat. Nem írtak szerződést a bérlésről, a számlák a bérlő nevére érkeznek. Az albérlet zárait a bérlő kicserélte, így ha akarnánk se tudnánk bemenni. Nem írj alá semmilyen papír arról, hogy tartozása van a nagyapám felé. A lakásban található összes ingóság a bérlőé. A bérlő nem hajlandó elhagyni az albérletet, és folyton ígérgeti, hogy befizeti a tartozását, de ez soha nem történik meg. Szeretnénk megtudni, hogy a nagyapám tulajdonában álló ingatlanba bemehetünk-e, mi az unokái, úgy, hogy a bérlő értékei ott vannak bent a házba? Hogy van jogunk bemenni a saját nagyapánk házába, úgy, hogy egy nem fizető bérlő ott lakik? Hogy lehetne behajtani a tartozást tőle? Milyen jogaink vannak egy majdnem 1 éve nem fizető bérlővel szemben? A zárat feltörhetjük, őt az utcára kitehetjük ingóságaival együtt? Előre is köszönjük a segítségét!

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE

Közös szabályok

79/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

A kérdésem egy joghoz értő fórumozóhoz!

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének.

Az alábbi részt ragadtam ki.Ha én kapok 60ezer Ft-ot a számlámra akkor annyit levonhatnak tilthatnak belőle ami öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege felett van?

Függetlenül attól,hogy két helyről érkezik a pénz és külön külön nem éri el az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét.

Köszönöm a választ!

Lucius: az engedélyével ha meghatalmazásotok is van; ugyanúgy; fizetési meghagyás; a nagyapád felmondhatja a szerződést; még a nagyapád se.

Dió: nem az érkező összegből inkasszálhatnak, hanem a számla egyenlegéből. Másképp mondva: a nyugdíjminimumot kell rajta hagyniuk.

A jogerős ítélet kimondja, hogy a pervesztes fizessen meg nekem x napon belül 3800 forinot. Tudom, ez manapság már szinte jelentéktelen összeg, de a pervesztes nem tette meg. Szóban nyilatkozott, hogy nem akarja és ne is kérjem. Mi van ilyenkor? Most szólítsam fel írásban? Vagy indítsak végrehajtást erre a pici összegre? Abban biztos vagyok, ha fordítva lenne a tartozás, akkor már nálam kopogtatna a végrehajtó. Mivel egyszer már indított, és akkor nagy nehezen sikerült rendezni hogy semmiféle tartozás nincs, hanem ő tartozik (végül el is ismerte).

Tisztelt fórum,
Egyedi ügyben kérem tanácsukat. Már évtizedek óta gyűjtöm a magyar keresztszemes hímzésmintákat itthon és Erdélyben, eleddig csak saját kedvtelésemre. Múzeumokban, tájházakban, terepen fényképezett, online adattárakban szereplő mintákat leszámolok, így már kinyomtatható és kivarrható a hímzés. Már több száz minta van a gyűjteményben, innen jött az ötlet, hogy ízlésformáló, hagyományőrző céllal, főleg, hogy ma már nem létezik ezzel foglalkozó kiadvány, esetleg közzéteszem és kiadom gyűjteményemet a hímezni szeretők számára.
Viszont fogalmam sincs, hogy ezt milyen jogi keretek között valósíthatnám meg. Hol tudok utánanézni, hogy senki jogait ne sértsem meg a tervbe vett könyvvel?
Köszönettel.

„Most szólítsam fel írásban? Vagy indítsak végrehajtást erre a pici összegre?”
Nem tudsz dönteni? Pedig neked kell.

Ez elég nehéz ügy, Szilke. Azt mondanám, hogy amelyik mintának ismert az alkotója, ahhoz fűződik szerzői jog, meg kell keresni a jogosultját, és engedélyt kell kérni a felhasználásra. De ez sem igaz egészen, mert ha az a minta ismert, hagyományos népművészeti motívom, akkor nem fűződnek hozzá szerzői jogok.

Ezek mind évszázados ismert motívumok, sokszor eltérő tájegységekből, gyakran csak minimális eltéréssel (motívumvándorlás). A szerzők általában ismeretlenek, sőt egyes változataikat már publikálták régen (természetesen ezeket a változatokat csak hivatkozásban szerepeltetném, illetve megkeresném a kiadvány kezelőjét).
Amire rákérdeztem, az a múzeumi darabokra vonatkozik elsősorban - például a Néprajzi adattárában szereplő és a neten közzétett fotók közül sokat szemezgettem, és a legszebbeket leszámoltam. Megvannak a leltári számaik, a leírások, amelyeket a múzeum munkatársai rögzítettek - így mindenki tudhatja, honnan származik a kérdéses minta.
Keressem meg a múzeum jogászait? És a többi, valójában kiállított és közkinccsé tett múzeumi darab, amelyet bárki lefényképezhet (és ha kedve tartja, kivarrhat)?
Ráadásul nem pénzt kívánok keresni a mintagyűjtemény kiadásával, saját költségemen népművelnék vele.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék ssegitséget kérni, az alábbiak szerint:

2009. decemberében felkértünk egy együgyvédet a Társasházi Alapító Okirat elkészítése, megállapodtunk az ügyvédi díjban, melyet 2 részletben átutaltam a számlájára. Ügyvéd Úr december 14-én benyújtotta a Földhivatalba bejegyzésre az Alapító Okiratot, mely széljegyként rá is került arra.

Sajnos sorba jöttek a problémák, mivel kiskorú az ingatlan 1/2 rész tulajdonosa a Földhivatal kérte a Gyámhatósági engedélyt, Ügyvéd Úr nem váltotta ki a tulajdoni lapot, még 400.000.- Ft önkormányzati jelzálog is bonyolította a helyzetet (időközben az önkormányzat jóváhagyta a bejegyzéshez)

Én folyamatosan e-mailekben mindíg érdeklődtem ügyvéd úrtól, hogy hogyan áll az ügyünk és mindíg azt mondta, hogy folyamatosan készülnek a hiánypótlások. Magam is sokat segítettem, mert

• beszereztem a kiskorú édesapjától az elismerő nyilatkozatot a kizárólagos szülői felügyeletről
• eljártam az önkormányzatnál, beszereztem az értékbecslést a gyámhivatal részére

Ezek után értesített a gyámhivatal,hogy kirendelték az ügygondnokot a kiskorú képviseletére, ekkor az ügyvéd urat is értesítették, aki új alapitó okiratot készített, az egész családnak aki érintett, alá kellett újból írni, ez megtörtént 2010.06. 01-én, melyett az ügygondnok aláírt és be lett nyújtva záradékolásra a Gyámhivatalnak.

Időközben a gyámhivatal is ügyvéd úr is és érintett unokahígom is szabadságon voltak. 2010-08-27-én bement unkahúgom a gyámhivatalba, hogy érdeklődjön záradékolva van-e már az alapító okirat, mivel az ügyvéd úr nem értesített bennünket. Kiadtak nekünk 5 pl-t és azt mondták, hogy benne van az ügyvéd úr példánya is. Ekkor már tudtuk, hogy nem nyújtotta be a Földhivatalba, ezt többszöri érdeklődésünkre nem mondta, hanem azt, hogy ügyünk folyamatos. (az érdeklődő e-mailek kb. 20 db. el van mentve.)

Mi kiváltottunk egy tulajdoni lapot és meglepve láttuk, hogy a társaházi bejegyzés törölve 2010. szeptember 12-vel. Irtam ügyvéd úrnak de nem válaszol, sem e-mail-re, sem telefonra. (Űgyvéd Úrnak még van addig esetleg lehetősége bevinni az anyagot?)

A kapott 5 pl. záradékolt Alapító Okiratból 3pl-t az általa megadott irodába átvételi igazolással kolleganőjének átadtam a Földhivatali bejegyzés érekében 2010-08-26-án, nekünk maradt 2 eredeti példány.

Szeretnék tanácsot kérni, hogy most ebben a helyzetben mit tudunk tenni, vagy teljesen reménytelen az ügyünk és elveszett a pénzünk, az ügyvédi díj, az eljárási ktg-ek, a közjegyzői hitelesítés, az ügygondnoki díj? Nem a mi hibánk, mi nem ismerjük a jogot és azt hittük mindent intéz az ügyvéd úr, mi mindíg folyamatosan érdeklődtünk a mai napig is.

Tisztelettel és köszönettel:

"Nem tudsz dönteni? Pedig neked kell."

Ha annyira egyszerű lenne a döntés, akkor nem kerestem volna fel a jogifórum oldalát. Dönteni tudok,azzal semmi gondom, ha pontosan ismerem a lehetőségeket.
Jogilag kérdeztem, hogy mi a jobb megoldás.
/többszöri felszólítás, ügyvédi felszólítás(pénzbe kerül nekem),fm megelőlegezés (pénzbe kerül nekem).

Nem fm, hanem vh-t akartam írni.

Tisztelt Tanácsadók!

Az alábbi problémám megoldásában szeretném segítségüket kérni.

2009. augusztusában saját nevemre, de férjem részére akivel akkor már nem éltem együtt vásároltam részletre egy új konyhabútort, amely az ő saját lakásában került felszerelésre. A részleteket egy ideig rendesen fizette, de a válás után, elküldte az összes csekket részemre és levélben közölte, hogy nem hajlandó tovább fizetni a bútort. Külföldre ment dolgozni. Jelenleg is ott van. A bíróságon a válás keretében rögzítésre került, hogy a bútor nála van és hogy ő fizeti meg a teljes összeget. Ez szerepel a válási határozatban.
A fizetési meghagyás benyújtása átkerült a Bíróságok jogköréből a közjegyzők jogkörébe, akik eddig nem igazán tudtak segítséget nyújtani.
Nem tudom, hogy van-e értelme beadni egyáltalán, mivel jelenleg is külföldön tartozkodik és onnan szerez jövedelmet. Jelenlegi tartozkodási címét nem ismerem.
Segítségüket kérem, hogy mit tudok tenni annak érdekében, hogy pénzemhez jussak, ill. hogy ennek van-e egyáltalán esélye. A részleteket azóta én fizetem és még 1 év mire letelik.

Segítségüket előre is köszönöm.

Üdvözlettel
Monyez

Kedves Monyez!

Elméletben behajthatja rajta, amint megtudja, ténylegesen hol lakik, de a gyakorlatban annak van jóval nagyobb esélye, hogy soha az életben nem látja viszont a pénzét. Például indíthat pert az ismeretlen helyen tartózkodó alperes ellen, illeték, hirdetményi idézés, ügygondnok stb., amit mind Ön fog fizetni, lesz is egy remek ítélet, amiben szerencsés esetben kötelezik a pénz és a költségek megfizetésére, csak éppen 3000 év alatt sem tudja majd végrehajtani. A jövőre nézve: az ember célszerűbb, ha saját magának vásárol részletre, és nem másnak szívességből. Üdv:

Kedves Pertadomi!

"Ügyvéd úr" a jelek szerint eléggé amatőr módon intézte ezt az egészet. A társasházi alapító okirat ügyvédi ellenjegyzéshez kötött, de a további mellékletek (gyámhatósági hozzájárulás stb.) becsatolása nem, azt Önök is megtehetik. A másik alternatíva, hogy kilátásba helyeznek egy ügyvédi kamarai fegyelmi eljárást egy kártérítés iránti per megindításával párhuzamosan, ha 3 napon belül nem lesz minden szabályosan beadva. Úgy sejtem, ez nagy mértékben serkenteni fogja a tevékenységét, mert mindkettőben tuti hogy elmarasztalnák. Üdvözlettel:

Kedves Bigjoe!

Vannak esetek, amikor az embernek igaza van, de egyszerűen nem érdemes neki érvényt szerezni. Ez most itt tipikusan az. A levelezés, az ideje stb. mind többe kerül jóval, mint a követelt 3.800 forint. Elvben a tőkeösszeget és a néhány forint kamatot majd behajtják, de összességében többet fog bukni rajta, mint nyerni. Üdv: