Jogi tanács kérése

Kedves Gerbera317,

Köszönöm szépen a válaszodat, mely szerint jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert egy eljárásban csak egy határozatot szokás hozni.

Ennek fényében ugye nem volt jogszerű, hogy a következő azonos kérelmem esetén a bíróság nem volt hajlandó egy végzésben dönteni a két kérelmezett kapcsán, hanem erre hivatkozva hiánypótlásként kérte az illeték ismételt befizetését, és két külön végzésben utasította el a kérelmemet?

(Hogy a piszoárhoz egyedül oda merek-e állni, arra később válaszolnék, mert a kérdéskörhöz talán távolabbról kapcsolódik, másrészt addig is mindenki, akit ez a kérdésed érdekel, kiakíhatja ezzel kapcsolatos feltételezését, és ily módon érdeklődéssel várhatja majd az erre vonatkzó válaszomat.)

Igen, szerintem jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert, egy eljárásban csak egy határozatot szokás hozni, márpedig ez még egy eljárás. Akkor és onnantól lenne ebből két eljárás, ha a kérelmet nem utasítják vissza. De hát látod, visszautasították, és nem jutott el abba szakba, hogy kötelezettenként foglalkozzanak veled. Hát látod, ezek ilyenek. Na puff neki. Nem látom be, ezt miért nem tudod magadnak ezt így megfogalmazni.
Ja igen, ez az indoklás már volt korábban. Nos a visszautasítás oka az - nem mintha már nem hangzott volna el korában, hogy 183/A. § szerinti eljárást kérelmeztél, ami pedig nem alkalmazható a rendes felmondás esetére. A bíróság ugyanezt magyarázza neked meglehetősen körülményes megfogalmazásban, ugyanakkor, nagyon is szakszerűen; de ha nekiveselkedsz a nyelvtani értelmezésnek, és méltóztatod hozzá előkeríteni a 183/A. §-t, akkor te magad is rájöhetsz, hogy ugyanarról van szó, csak nekem ez elfért egyetlen sorban is. A piszoárhoz oda mersz állni egyedül, vagy még mindig fogja valaki a kezedet (esetleg mást)?

Kedves Gerbera317,

A végzés valóban egy kérelmező ellen hozták, két kérelmezett kapcsán. Nem írtad, hogy ez jogszerű volt-e a bíróság részéről, majd erre talán valaki választ ad. Nagyon egyszerű lenne, például ha valaki azt írná, hogy „Igen, szerintem jogszerű volt, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert…", vagy „Nem, szerintem nem volt jogszerű, hogy a bíróság egy végzésben döntött két kérelmezett kapcsán, azért mert…"

Korábban hiányoltad, hogy a végzés indoklása elmaradt. Ez is következett volna a kérdésem megválaszolása után, de mégiscsak következzen most. A végzés egyik indoklása az volt, hogy „A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a kérelmét a felek közötti jogviszony megszűnését követően terjesztette-e elő a Vht. 183. és 183/A §-i alapján...” A végzés egy másik indoklása az volt, hogy „Tekintettel arra, hogy a kérelmező maga is megerősítette, hogy a rendes felmondási jogát gyakorolta, így a bíróságának a jelen kérelem elbírálásakor azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendes felmondása a felek közötti jogviszonyt 2018.07.31. napjával megszüntette-e, ekként a kérelmező a kérelmét a Vht. 183/A §-ban meghatározott időben terjesztette-e elő".

A kérdésem: jogszerűek-e a bíróság fenti indoklásai? Jogszerű, szakszerű volt-e a kérelmem elbírálását attól függővé venni, hogy a rendes felmondásom a jogviszonyt megszüntette-e?

Miért nem mindegy az neked, hány végzésben kaszálnak el? Jobban éreznéd magad, ha kettőben?

Megismétlem, mert látom nehéz az egyszerű nyelvtani értelmezés: A végzést egy olyan eljárásban hozták, amit két kötelezettel szemben indított a kérelmező. Erről szól a végzés fejléce. Ezt követően jön a határozati rész: a kérelmező kérelmét visszautasítják. Tehát ezt a végzést a kérelmező ellen hozták. Abból pedig egy van.
Sőt, elárulom, hogy a kötelezettek ellen nem is indult meg a két eljárás, mert addig el sem jutott a kérelem. Mielőtt elrendelhették vona a két végrehajtást (onnantól lenne két ügy, ügyenként hozott határozatokkal), visszautasították a kérelmet.
Nem látom be, miért itt vitatkozol. Miért nem fellebbezel a végzés ellen? Némi aprópénz fejében nagyon szívesen kioktat majd a törvényszék, mégpedig szakszerűen, ahogy te azt (nem) szereted.

Rögtön így kezdi. Én megértettem.

Kedves wers,
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Valóban kaptam választ tőled is, és gerbera317-től, csak nem a kérdésemre. Szerinted hol olvasható valamelyik hozzászólásban, hogy a nevezett végzés jogszerű volt, vagy nem volt jogszerű annak kapcsán, hogy két kötelezettel szemben hozták? Ha idéznéd az erre vonatkozó szöveget, ami szerinted válasz volt kérdésemre, az is megfelelne.

kaptál választ

Kedves Gerbera317,
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Az abban foglaltakra szívesen reflektálok (arra is, hogy mi volt az indoklásban). Csakhogy először választ szeretnék kapni a kérdésemre:
Jogszerű volt a bíróság részéről, hogy egy végzést hozott a két kötelezettet tartalmazó egy kérelmemre?

A bíróság a végzését nem kötelezettekkel szemben hozta, hanem a kérelmezővel szemben. Konkrétan: visszautasította a kérelmet. Egy kérelem volt, tehát egy visszautasítás született. Az indoklás persze megint lemaradt...
Azon meg nem érdemes lovagolni, hogy kötelezett vagy adós, mert a Vht. mindjárt az elején leszögezi, hogy az "adós" egy gyűjtőfogalom: 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. Tehát a Vht. 18. § (2) b) szerinti Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha a követelés több adóssal szemben áll fenn rendelkezést meghatározott cselekény esetében úgy kell értelmezni, hogy ha a követelés több kötelezettel szemben áll fenn. És ennek analógiájára, ha a végrehajtást vh-lap helyett végzéssel rendelik el, szintén több végzést kell kiállítani, ha az ingatlan-kiürítésnek több kötelezettje van.
Miért nem tudsz belegyugodni, hogy hibáztál? Az nem mentség, hogy panasznapon (állítólag) félretájékoztattak. Azóta is a Vht-t bújod, hát bújtad volna akkor is, panasznapi felszólalás helyett; de még ennél is jobbat tudok: fogadtál volna fel jogász szakembert!

Kedves Fórumozók!

A bíróság nemperes eljárásban két kötelezettel szemben egy végzésben hozta meg a döntését. A végzés ezt igazoló részét itt láthatjátok: http://fileposta.hu/richlet/fd?…

Jogszerű volt a bíróság részéről, hogy egy végzést hozott két kötelezettel szemben? (Olyan véleményt már lehetett hallani, hogy adósonként külön-külön kell kérni a végrehajtást, de itt kötelezettek vannak, egy kérelemben kértem a lakás kiürítését és egy végzést hozott a bíróság, és a végrehajtóig el sem jutott az ügy.)

Kedves wers,

Köszönöm, hogy szakértői módon segítettél Modiletának, és hogy felhívtad a figyelmét arra, hogy téves tájékoztatást adtam a számára. Az ügyében szerintem is egy ügyvéd bevonása a legcélszerűbb.

va1975

Azt,hogy a Te esetedben elévült-e a parkolási bírság, ennyi adatból nem lehet megállapítani.

Figyelni kell is arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására, jogerőre emelkedésére mikor került sor. Az is fontos, hogy a végrehajtási lap kibocsátását mikor kérték, a végrehajtási eljárásban mikor, milyen végrehajtási cselekmények történtek.

Azt is meg kellene vizsgálni, hogy a fizetési felszólítás a díjfizetés nélküli használat időpontjától számított 60 napon belül lett-e kiküldve. (a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár)

@Grave7: Valóban, elírtam, elnézést.

De lényegtelen, mert az lesz irányadó, amit oligaliga topiktárs idézett, az elévülést megszakító körülmények kapcsán egyúttal azzal együtt irányadóan, amit Én írtam.

@rigoz: „az új Ptk. 2013. május 15-én lépett hatályba”

Nagyon megleptél engem ezzel az új információval, mert a 2013. évi V. törvényben más szerepel:
8:4. § [Hatálybalépés]
E törvény 2014. március 15-én lép hatályba.

va1975

1988. évi I. törvény
a közúti közlekedésről

15/C. § (1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.
(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.
(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

Tisztelt va1975!

Az attól függ, mert az új Ptk. 2013. május 15-én lépett hatályba és a hatályba lépésekor vagy azt követően keletkezett jogviszonyokra nézve alkalmazandó.

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a "parkolási bírságok" elévülése, mint fő szabály szerint minden polgári jogi követelésé, igényé 5 év (Ptk. 6:22. § (1) bek.).

Az elévülést azonban megszakítja mindkét Ptk. hatálya alatt a követelés érvényesítése érdekében indított hatósági eljárás, amennyiben az eljárást megindító kérelmet befogadták (nem utasították vissza, illetve érdemi vizsgálat nélkül el) vagy az annak érdekében indult eljárást nem szüntették meg vagy zárták le egyéb módon érdemi döntés nélkül (pl. kérelem visszavonása esetén az ügy iratait az irattárba helyezik egyéb intézkedés nélkül).

A régi Ptk. hatálya alá tartozó eljárások esetében a jogosultnak a kötelezett irányában címzett fizetési felszólításai is megszakítják az elévülést.

Amennyiben valóban végrehajtási eljárás avagy más, a követelés behajtását célzó hatósági eljárás indult - és nem fizetési meghagyásos eljárás, mely szintén a követelés behajtását célozza, de még nem nyitja meg a végrehajthatóságot önmagában -, akkor bizony be kellett következnie az elévülést megszakító körülménynek, az eljárás megindulásával.

Fizetési meghagyásos eljárás esetén előfordulhat időn túli igényérvényesítés, de ahhoz, hogy arról megbizonyosodhasson - amennyiben arról van szó -, javasolt az ügy irataiba betekintenie és annak eredményéhez képest lépnie.

15 napon belül ez utóbbi esetben ellentmondást terjeszthet elő, egyébként a követelés valóban közvetlenül végrehajthatóvá válik.

Üdv Mindenkinek!

Ki tudna abban segíteni, hogy hol találok bármilyen tv.-i hivatkozást a parkolási bírságok elévülésével kapcsolatban?
Végrehajtás alá vettek- több, mint 5 évvel ezelőtt több bírságot is. Hogy tudom azt levetetni? Nem érvényes rá a 2018.évi új Ptk.?

Köszönöm előre is a segítséget.

Modileta, _Zoltán_ az első fele nagy badarság, a másik meg minősíthetetlen. Ha ügyvédhez fordulsz majd ő tudni fogja a pontosabb tények alapján, hogy mit kell tenned. Nehogy odamenj, és elkezd neki mondani, miről akarsz nyilatkozni, főleg, hogyan. _Zoltán_ irománya öngól gyanús. Ilyenkor nem egyoldalú nyilatkozat kell (szerintem) hanem max. ajánlat a megegyezésre.

Lényeg, mindenképpen ügyvéddel lépd a továbbiakat.

Köszönöm wers és Zoltán a segítséget!

Kedves Zoltán!

Hogy érted, hogy a többi változat hátrányosabb számomra?

A banknál közösen fizetünk, nincs meghatározva külön-külön hanem egy számlánk van ahová mindkettőnk fizetése bemegy. Ő leveszi az övét ahogy utalt a munkáltatója, az enyém meg ott marad és törlesztek belőle. Már egy hónapja nem fizeti felét a hitelnek. Ő a fő számlatulajdonos, én a társ.

„A banknál tájékozódhatsz, hogy ha fizeted a saját részleteidet de ő nem, akkor milyen helyzet fog előállni, és megkérdezheted, hogy erre az esetre mit javasolnak.”

Azonnal felbontják a hitelszerződést. Mit javasolnának nemfizetés esetén? Hogy fizetni kell a teljes törlesztőrészletet. Ilyen tanácsot miért osztasz? Nagyobb bajba kerül, mint amiben van.

Többit inkább el sem olvasom, és Modileta, neked is azt javaslom.

„Ha a közös lakáshitel szerződésben külön-külön meg van határozva az általatok fizetendő törlesztő részlet, akkor a párod elmaradását vélhetően az ő tulajdonrészének terhére fogják nyilvántartásba venni.”

Ezt te sem gondolhatod komolyan. Badarság.

Kedves Modileta!

A következő megoldási lehetőségeket írom le, amíg a szakértő(k) válasza meg nem érkezik:

• a párod tartja magát a megállapodásotokhoz, és fizeti a lakáshitelt (ehhez valószínűleg csodára lesz szükség, a többi változat viszont valószínűleg hátrányosabb a számodra)
• a bántalmazás kapcsán feljelentést teszel a rendőrségen, amit akár a kiskorú gyermekeid révén is bizonyíthatsz
• továbbra is a lakásban maradsz, és nem fizeted a bérleti díját, mivel arra nem vagy köteles. Ha a közös lakáshitel szerződésben külön-külön meg van határozva az általatok fizetendő törlesztő részlet, akkor a párod elmaradását vélhetően az ő tulajdonrészének terhére fogják nyilvántartásba venni. Közös ingatlan esetén azonban a bank egy idő után kikényszerítheti a lakásotok értékesítését. Ha a párodnak van nagyobb tulajdonrésze, akkor nagyjából 99% az esélye, hogy egy ilyen kényszerértékesítést nem fog kivárni, és kifizeti a törlesztő részleteit. A banknál tájékozódhatsz, hogy ha fizeted a saját részleteidet de ő nem, akkor milyen helyzet fog előállni, és megkérdezheted, hogy erre az esetre mit javasolnak.
• Ügyvéd segítségével teszel egy nyilatkozatot a párod felé, mely szerint nem eshet a hátrányodra, hogy a párod el kíván állni a korábbi megállapodásotoktól (vagyis hogy közösen laktok és közösen fizetitek a hitelt), és nyilatkozol, hogy a lakásban fennálló tulajdonrészéért cserébe mennyit vagy hajlandó fizetni a hitel átvállalása mellett, mikor és mindezt milyen feltételekkel, és egy ésszerű válaszadási határidőt szabsz meg a számára. (Ez egy tulajdonrész kivásárlási szerződésre vonatkozó szándéknyilatkozat lenne. Erre vonatkozóan nézz körül a neten, például itt: https://hitelnet.hu/…rlas-menete/) Valamint azt is felajánlhatod, hogy ő vegye át a lakást (vegye meg a tulajdonrészedet) és milyen feltételekkel.
• a lakást közös megegyezéssel eladjátok, és elszámoltok (és másik lakást nézel)

Többet nem írok, nehogy ez mások számára zavaró legyen.

Tisztelt rigoz!

Köszönöm szépen válaszát.