Jogi tanács kérése


Petradomi # 2010.08.29. 19:36

Tisztelt Tanár Úr!

Köszönöm szépen válaszát.

pogitomi # 2010.09.05. 12:27

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szeretnék segítséget kérni az alábbi ügyben:
Június végén ajtó csere miatt a szolgáltató rosszul tette be az ajtót. Akad a zár,hibás a csengő dallama és beépítésnél a küszöböt a "helyére" rugdosta a beépítő srác.
Ezt jeleztem a "főnöknek", aki kiküldte a beépítő emberét,ő semmit sem tudott kezdeni a zárral, azt mondta beszéljem meg a főnökével.Mivel 12 hónap garancia van a beépítésen.
A N.Zsolt azt mondta,hogy kijön és megnézi. 4 időpontot ígért,de egyiken sem jelent meg én pedig itthon vártam. Az irodával is beszéltem,de nem tudnak tenni semmit,mert el vannak havazva.. Panaszkönyv nincs az oroszlányi boltjukban,csak tatabányán(15km). Ez szabályos?
Mit tegyek,hogy megjavítsák vagy kicseréljék az ajtót? Esetleg kártérítés a rossz beépítés miatt?
A fogyasztóvédelmi hatóság azt írta levélben,hogy ebben az ügyben forduljak bírósághoz,mert ez nem az ő jogkörük.
Fogyasztókat kik védik? Hova/Kihez forduljak?

Tisztelettel:Pogrányi Tamás

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.05. 14:46

Mivel a vállalkozó nem hajlandó - vagy nem képes - a javítást elvégezni, ezért mással elvégeztetheted az ő költségére. Az valószínű, hogy nem fogja önként megtéríteni neked, tényleg fizetési meghagyás kibocsátását kell majd kérned. (Nem bíróságtól, közjegyzőtől.)

Mona Lisa # 2010.09.06. 07:00

Tisztelt Szakértők!

Szeretném kérni a tanácsukat az alábbiakban.

Fizetési meghagyás útján pert indítottak közüzemi tartozás miatt. A bíróság első fokon jogerős bírósági ítéletet hozott 2008 végén.
Az eljárás lefolytatásáról korábban nem értesültem, mert albérletben lakom és az állandó lakcímem ezzel nem egyezik. Azt a levelezési címet amit megadtam a felperes szándékosan nem adta meg, így a fizetési meghagyás és a per során nem tudtam képviselni érdekeimet, így a Bíróság elfogadta a felperes által közölteket (ami nem felel meg a valóságnak!).
Időközben ez év elején végrehajtást is kezdeményeztek, amiről még szintén nem hivatalos formában értesültem. Kérdésem az, hogy az elsőfokú Bírósági ítélettel szemben élhetek-e perfelvételi kérelemmel (a tárgyaláson való részvételemmel és a védekezés előadására), és a végrehajtás felfüggesztését kérhetem-e, ha igen mi az eljárás menete?

Segítségüket megköszönöm!

Mona Lisa

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.06. 07:16

Tudod bizonyítani, hogy megadtad azt a címedet, amelyen el lehet érni?
Egyébként pedig a megszűnt lakóhelyet nem töröltetni, az újat nem bejelenteni szabálysértés.

Mona Lisa # 2010.09.06. 18:26

Igen, tudom bizonyítani, mert küldtek arra a címre értesítést, a borítékot elraktam.
Egyébként a lakást kiadó nem járul hozzá, hogy bejelentkezzem az albérletbe....

Mit tudok tenni perújrafelvétel tárgyában ?(2008 év végi az elsőfokú- jogerős ítélet!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.07. 10:21

A végrehajtási eljárásban is helye van a kézbesítési vélelem megdöntésének. De csak akkor fogj hozzá, biztos vagy benne, hogy egyrészt meg tudod dönteni a vélelmet, másrészt a követelés is megalapozatlan.

ObudaFan # 2010.09.07. 12:46

Pp. 99/B. § (1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett mint kérelmező - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.
(2) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet harminc napon belül el kell bírálni. A kérelem elbírálására egyebekben a 99/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a címzett ellen a jogerős határozat alapján a bírósági végrehajtást megelőzően pénzforgalmi úton történő behajtást kezdeményeztek és arról tudomást szerzett, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti, e § szerinti kérelmet a pénzforgalmi úton történő behajtásról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül terjeszthet elő.

A jogalapról:

93/A. § (3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

  1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
  2. az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).
kolos # 2010.09.08. 09:37

Üdvözlet.

Eladásra kínáltam egy nagy értékű házat ingatlanoson keresztül,jó sok finom frankkal terhelve.Hoztak is vevőt,csak nem készpénzest,így hitelt is intéztek neki.Megvolt az ígéret a banktól,írtuk a szerződést,volt némi előleg is,de a páciens nem kapott hitelt elsőre,másodikra sem.Majd harmadik nekifutra jóváhagyták,de itt én beintettem,és azt mondtam visszalépek.Hát má hogyne,az első két hitelnél kilencmillió magyar forintot ért az 50000 frankom,most meg 11,5 kérnek a kiváltásért.Hozza hozzám az autóját fék javításra.Erre most követelik a közvetítői díjat,ami rendben is volna,hiszen bekalkuláltam,de ezt a 2,5 öt nem.Most ez úgy néz ki mintha megpróbáltam volna eladni a házat,ami egy misibe került?

next32 # 2010.09.10. 17:56

Tisztelt jogi szakértők!

Tanácsukat szeretném kérni testvérem nevében azért én íróm,gépelem e sorokat mert ő látássérült és segítségemet kérte ez ügyben.A kérdésem az lenne,hogy 85%-ban leszázalékolták és rokkantsági járadékot állapítottak meg azért nem nyugdíjat mert 22éves nem volt meg a szolgálati ideje,nos utána kaptunk egy másik levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól Rendszeres Szociális járadék kérelem benyújtására amit ők ajánlottak illetve az ügyintéző megküldte a nyomtatványt majd el is fogadták majd 4 hónapra rá küldtek egy határozatot sajnos mégsem jár hibáztak sajnálják.

Ön szerint felebezzünk, vagy ilyenkor milyen jogi lépeseket lehet foganósítani.

Válaszát Köszönöm!

musztang # 2010.09.10. 18:52

Tisztelt Szakértők!
Kérdésem: hogyan léphetek ki egy alapítványból, melynek egyik alapítója vagyok? Rövid történet:1994-ben létrehoztam egy Alapítványt(A)2 társammal együtt, így három alapító van. Időközben az A-t a kuratórium egyik tagja "elvitte saját céljaira" nekem tíz éve semmi betekintésem, ráhatásom nincsen. Az A. tönkre ment, céljait nem tudja elérni, anyagilag ellehetetlenült, nincs támogató.Meg akartuk szüntetni, de egyik alapító -aki egyébként ideje nagy részét külföldön töltő német állampolgár - nem hajlandó a bírósának beadandó kérelmet aláírni, mert a volt kuratóriumi vezető félrevezette. Kérdezem: a többség nem elegendő? Ha nem, akkor milyen útja van annak, hogy a tőlem, mint egyik alapítótól teljesen függetlenül működő és alig létező A.-ból, melynek egy éve nincs kuratóriumi tagsága sem, ki tudjak lépni? Tisztelettel: musztang

gagarin # 2010.09.10. 19:42

Tisztelt Szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni, a következő ügyben.
Készfizető kezességet vállaltam a bátyám lakásvásárlásához. A hitel eredeti összege 7.300.000 ft.
A kölcsön szerződés 2003-ban jött léltre. Sajnos az elejétől kezdve akadozott a törlesztés.Az adós és az adóstárs ( a bátyám felesége) a hitel felvétele után hamarosan otthagyta a munkahelyét. Egészen 2008 végéig tudták húzni a dolgot a hitelező takarékszövetkezettel. Ekkor viszont a bank felmondta a hitelt és a teljes tartozást kérte, ami ekkor 6,3 millió volt.
Ezzel együtt megindították ellenem is az eljárást. Jelenleg végrehajtás útján fizetek havi 50000 FT.-ot.
Ez 2009.decembere óta folyamatos de nagyobb összeggel indult, egy külön egyezkedéssel sikerült lefaragnom.
Idáig kb. 550000 ft-ot fizettem. A bank tőlem 9.200.000 Ft.-ot követel (tőke,kamat, végrehajtói díj,stb..) Az adósok a lakásból elköltöztek egy számomra ismeretlen helyre, megkereséseimre (ügyvédi felszólítással is próbálkoztam) nem reagálnak. Bejelentett munkahelyük nincs, tudomásom szerint albérletben laknak.

Kérdésem: Milyen lehetőségem van, hogy ezt a pénzt vissza kapjam? Érdemes, illetve szükséges-e pert indítanom ellenük, hogy fizessenek? Vagy van-e esély arra, hogy elpereljem tőlük a lakást?

Előre is köszönöm.

kovacsz # 2010.09.10. 20:00

A tesó lakása még megvan? Ha igen el kell tőle venni bírósági úton.

Petike_88 # 2010.09.10. 20:34

Kedves Fórumozok!

Jogi tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:

Egyéni vállalkozóként értékesítettem egy Kft.-nek 5 millió forint értékben terméket. A kft. az árut elszállította, ellenértékét azonban nem fizette meg. Rendelkezésemre áll aláírt adásvételi szerződés, továbbá aláírt szállítójegyek. A számlát viszont eddig nem állítottam ki, ugyanis nem fizetés esetén is meg kellene fizetnem az ÁFA vonzatot. Az adós kft. -nél az APEH végrehajtást jegyzett be adóhátralék miatt márciusban. A kft. valószínűleg meg fog szűnni. A kft. ügyvezetője készfizető kezességet vállalt a tartozásra. Mik lennének a helyes jogi lépések a követelés érvényesítése irányába? Állítsam ki a számlát? Ha megszűnik a kft. akkor van mg jogosultságom számlázni?

Úgy gondolom egy ügyvédet mindenképpen fel kell keresnem, csak előtte meg szeretném tudakolni, hogy nagyjából mire számíthatok.

A segítséget előre is köszönöm.

zso5 # 2010.09.10. 22:35

Kedves Fórumozok! kérdésem van e módom visszalépni a magánnyugdíbol államiba, 1952 ben születtem és 40 éves munkaviszonyom is meg van és 59 éves is leszek 2011 . 02 26.án.Jelenleg a munkáltatom már felmentett a munkavégzés alól átlag keresettel. Sajnos napokban értesültem arról, hogy tavaly vissza lehetett volna lépni még államiba. Én nem gondoltam arra, hogy előbb is lehetek nyugdíjas mint 62 éves koromban. Így én nem is foglalkoztam nyugdíjjas kérdésekkel. Most szembesültem csak ezzel a ténnyel,hogy lényegessen kevesebb lehet a nyugdíjam, 1998 ban kötöttem a Hungária biztosítóval szerződést magánnyugdíjra. Tőlük mit várhatok? Szeretném ha nem csökkentett nyugdíjam lenne. el sem indítottam volna ezt a felmentési kérelmemmet. De már késő. Irjatok nekem valami biztatot! Udvözlettel Zso5

Attilaxxxv # 2010.09.11. 07:25

Tisztelt szakértők!

Van egy családi ház aminek van három tulajdonosa.
1tulaj 1/2 + 1/1 haszon élvezet
2tulaj 1/4
3tulaj 1/4
Eladható a háza 3tulaj bele egyezése nélkül?
Vagy eladható csak a 3/4 e

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.11. 07:43

Mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezik, a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van.
(Senkinek nem lehet haszonélvezete a saját tulajdonán, tehát az 2/4 hányad jogosultjának azon az 2/4 hányadon van haszonélvezete, amelynek nem ő a jogosultja.)

Attilaxxxv # 2010.09.11. 07:51

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Eladható úgy az egész ház hogy az egyik tulajdonos nem egyezik bele (1/4 a ház része) ?
A válaszát előre is köszönöm!
Üdv: Attila

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.11. 08:11

Szerintem érthetően válaszoltam: „Mindenki a saját tulajdoni hányadával rendelkezik, a tulajdonostársaknak elővásárlási joga van.
Nyilván nem adhatják el a 4/4 tulajdoni hányadot azok, akik csak 3/4 hányaddal rendelkeznek.

Attilaxxxv # 2010.09.11. 08:16

Igen érthető volt elsőre is!
Gondoltam ezalatt hogy a része értéke letétbe helyezve vagy hasonló meg oldás.
Vagy egy ember a kis részével sarokba szoríthatja a másikat?
Nem él normális életet nem járul hozzá a rezsihez, meg semmihez nem dolgozik. ( és ő a király)

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.11. 08:50

Úgy tűnik, mégsem érthető. Ugyanis nem szorít sarokba senkit - a többi tulajdonos a saját tulajdoni hányadát elidegenítheti. (Az elővásárlási jog tiszteletben tartása mellett.)
Más kérdés, hogy tulajdoni hányadra van-e vevő.

Egyébként a közös tulajdon megszüntetését bíróságtól bármely tulajdonostárs kérheti.

Attilaxxxv # 2010.09.11. 08:55

Tehát ha nem vállal rész a fenntartásában, akkor el vehető bírósági úton a ház része?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.11. 15:23

Nem. Egyrészt a dolognak semmi köze ahhoz, hogy ki miben vállal részt, másrészt elvenni nem lehet tőle. A közös tulajdon megszüntetése első sorban természetbeni megosztással történik; ha ez nem lehetséges, akkor a bíróság egy vagy több tulajdonostársat jogosít vagy a kötelez arra, hogy a többiek tulajdoni hányadát magához váltsa; ha ez sem lehetséges, akkor pedig elrendeli az értékesítést, és a befolyt vételárat (az értékesítő végrehajtó díjának és költségeinek levonása után) szétosztja a tulajdonosok között.

A fenntartási költségeket a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában kötelesek viselni. Aki ezt meghaladóan teljesít, az követelheti a többiektől a megtérítést. (Ez is csak akkor igaz azonban, ha valamennyien használják az ingatlant vagy éppen egyikük sem.)

Attilaxxxv # 2010.09.11. 17:19

Értem!
A válaszokat köszönöm.
Üdv: Attila

Warior # 2010.09.15. 12:51

Nos anno írtam az APEH illeték kamat ügyével kapcsolatba.(2010.08.19. 21:19 ). Nos meg reklamáltam a dolgokat !meg írtam a problémám és végül törölték az illeték kamatát !mivel nem volt jogos az illeték kamat ! Így most már nem fáj a fejem ez miatt ! Tisztelettel.