Jogi tanács kérése

Úgy érted, ugyanannak az ügyvédnek kell-e ellenjegyeznie a módosítást? Nem - bár célszerű, és szerintem olcsóbb is lenne.

Tiszteletem
Tanácsot szeretnék kérni.
Adott egy adásvételi előszerződés,amit a körülmények változása miatt,eladó és vevő,egyező véleménye miatt szeretne módosítani.
A kérdésem ,hogy másik ügyvéd módosíthatja e a szerződést készítő ügyvéd által megírt szerződést?
Köszönöm.

Nem tudom, és nem is foglalkoztam vele. Úgy fogtam fel, hogy ugyanazt teszi, mint Allora Gondola valamelyik szomszédos topikban.

Gerbera, te tudod, hogy ezt miért neked címezte?

Ittál, Peti?

1, A felmondás a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést a jövőre nézve MEGSZÜNTETI.

2, A bankok, pénzintézetek, szolgáltatók által felmondott (megszűnt) szerződésnek, a szerződésben kikötött rendelkezései nem váltanak ki joghatást, így a tartozás a felmondás napjától EGYÖSSZEGŰ forintköveteléssé vált. (ez azt jelenti, hogy: tőke+kamat+kés kamat)

3, Az engedményezés (FAKTORÁLÁS ) során a jogosult a követelését szerződéssel másra (engedményes) ruházza át. Az engedményezéssel tehát a jogosulti pozícióban történik alanyváltozás.

Abban az esetben, ha az engedményezés előtt már esedékes volt a késedelmi kamat, az az engedményest külön kikötés hiányában is megilleti. (TEHÁT A FELMONDÁS, ÉS AZ ENGEDMÉNYEZÉS KÖZÖTT ELTELT IDŐSZAKRA-HA ESEDÉKES VOLT, DE NEM A SZERZŐDÉS SZERINTI , MERT AZ MEGSZÜNT ) ) Az engedményezést követően a kötelezett már csak az engedményessel szembeneshet késedelembe, így a késedelem jogkövetkezményeit kizárólag azengedményes érvényesítheti.( tehát a Faktoráló cég )

4, Tekintettel arra, hogy a Faktoráló, követeléskezelő cégek általában a követeléseikben azt a késedelmi kamatot, ( sőt van amikor az ügyleti kamatot is ) állítják be követelésként, ami a volt, már felmondott szerződésben szerepelt, EZZEL JOGTALANSÁGOT KÖVETNEK EL, JOGTALANUL KÖVETELIK AZ ADÓSOKTÓL. (hitelkártyás, vagy személyi hiteles, vagy áruvásárlási hitelek esetén ez akár 40-50% os kamatot is jelenthet, ezzel tkp kifizethetetlenné teszik a tartozást)

5, A faktorcégek (pl OTP Faktoring ) általában egy BH.1996.31 számú bírósági határozatra hivatkoznak, azt a határozatot nevezik meg a kamatok alkalmazásának jogalapjaként.

A fenti BH határozat értelmében az engedményezés után esedékessé váló kamatok az engedményest külön kikötés hiányában is megilletik.

Egy felmondott, tehát megszűnt szerződésnek nincsenek esedékessé váló kamatai !

A szerződéses tartozásköveteléssé vált, és arra már a szerződéses kötelmek nem vonatkoznak. Erre a BH határozatra való jogalap hivatkozás tehát nem állja meg a helyét.

Ebben az esetben nem a volt szerződés szerinti, hanem a Ptk .301.§ (1-3) bekezdése szerint lehet kamatot számolni ! (jegybanki alapkamat !!! )

Itt említem meg egy másik BH határozatot, amely kimondja: a követelés engedményezése külön kikötés hiányában nem terjed ki a kamatokra!!!

Ez alapján sem lehet jogalapja a szerződés szerinti kamatok felszámításának!!!

Továbbá: ha az engedményezési szerződés az engedmény összegét meghatározza, de nem szól a már esedékessé váló késedelmi kamatokról, azok összege- a kamat járulékos jellegének ellenére-automatikusan nem tárgya az engedménynek.

Ezen határozatok alapján tehát az engedményezés az eredeti jogviszony tartalmát nem változtathatja meg, a kötelezett helyzetét nem teheti terhesebbé, és azengedményes számára sem biztosít többletjogokat.

tisztelt gerbera317

A felmondott szerződés,már nem létezik az a adós a követeléskezelőnek tartozik az megvásárolt tartozás összegével banki alapkamat + 4% késedelmi pótlék -ügyleti kamat nincs amivel előszeretettel szeretik megnyúzni az embereket -miért nincs mert a szerződés a felmondás pillanatában megszűnt . Ezt a megfejést az EOS Faktor erőszeretettel szereti alkalmazni és ez törvénytelen még akkor is ha a Bíró el van varázsolva a jogi dumájuktól.

dvözletem!
Ablakos egyéni vállalkozóval van jogvitám.A garanciát nem vállalja az általa hozott és beépített ablakokra.jegyző könyvet nem hajlandó fel venni.A fogyasztó védelem súlyos jogsértést megállapította.A békéltető testület ki jelentette rendeltetésszerűen nem használható.A hibás teljesítést nem mondta ki.A vállalkozó az ajánlásnak nem tett eleget.Már csak a bíróság maradt a jogaim érvényesítéshez.
Szeretném kérdezni jogosan kérném azonnali hatállyal a szerződés felmondását a bíróságtól?Írásbeli szerződésem nincs.Csak megrendelő lapom és a számla a munkadíjról.Ablakról nem kaptam számlát.A munkadíj számlán sem szerepelnek az ablakok.Csak nyílászáró csere,segédanyagok,és árajánlat.
Szerződés felmondásánál is bizonyítanom kell a hibás teljesítést? 2018 augusztusában történt a beépítés. Már rajtam van a bizonyítási teher.Nekem kell megelőlegezni a szakértőt?
Előre is köszönöm a segítséget!

De precíz ma valaki. :D

1. Jogos a követelés.
2. Létezik elévülés.

Tisztelt Szakértők!

Van egy személyi hitel és bankkártya tartozásom a Raiffeisen banknál.Ami 2006-ban 1.200.000ft lett felvéve.És 2012-ben járt volna le.2 évig fizetve volt.Utána nem tudtuk törleszteni.Levelet sose kaptunk a szerződés felmondásárol illetve a tartozás összegéröl sem a Raiffeisentöl.Még csak egy felszólitást sem.A mi nap tudtuk meg saját híteljelentésből hogy a Reg-Finance zrt-hez került az adóságunk,de az évek során ők se értesítettek.Emailen keresztül felvettük a Reg-Finance zrt-vel a kapcsolatot.Válaszul levélben kaptunk egy eggyenleg összesitőt.Amiben 3.900.000ft összeget követel amiböl 2.660.000ft késedelmi kamat.Tettek egy ajánlatot,ha befizetünk 100 ezer forintot,akkor kamatmentes lesz és 47 havi törlesztő részletre megadják.Tudni szeretnénk hogy jogos-e a követelés ennyi év elteltével is.Létezik-e az elévülés ?

Előre is köszönöm válaszukat!

Ne viccelj már! Ha az anonim határozatok tárára gondolsz, ott a fájl neve alapján nem lehet keresni. A számát írd: Pfv.valamiszám/évszám/szám !

Talán már nem kellene reagálnom, mert túl sok kellene, hogy érthető legyek, de hátha lrdekel valakit, ha már ennyi időt töltött vele:
A keresőból lekérhető ítélet: határozat_93235.rtf, de nagyon bonyolultan és nehezen felismerhetően van megfogalmazva, erre kellett volna 5 perc alatt érdemben válaszolni.

Ez egy nagyon furcsa ügy, elbírálásához kézbe kellett volna fogni - azaz elbírálni - az irattérban elfekvő szerződéseket és a rajtuk levő érkeztetési pecséteket és megállapítani, hogy előttük, közöttük utánuk semmi okirat nem érkezett be. A bejegyzés elleni jogorvoslat eleve nem volt értelmezhető, mivel az előrevett jelzálogot az tulajdonjog bejegyzés elé tették, emiatt a határozatot nem kézbesítették, nem voltam ügyfél. Jogorvoslatra alapított határozatot csak úgy lehetett jogerősen hozni, hogy elvetni az elsőfok teljes indokolását, beleértve a jogorvoslat és az elévülés feltételek teljesülését, majd a tárgyaláson először szembesült abszurd érvelés alapján azonnal meghozni a jogerős döntést. Ezekkel szemben így védekezésre nem volt mód, teljesen egyfokúvá vált a eljárás. Ez kétszer történt így, egyzser a sikeres felülvizsgálat alapján visszakerült elsőfokra. Ekkor az elsőfok bemásolta az előzőleg teljesen elvetett indokolását, csak az elutasítással értett ismét egyet, de teljesen más indokolással. A 2 elsőfokú és 2 másodfokú ítéletben nemlétezőnek tekintették a két okirat tanúsítására vonatkozó bizonyítást. Erre mondját a nagyok, hogy kiüresedik a bírósági eljárás, ha az egyik fél érvelését teljesen figyelmen kívül hagyják.
Az összes konjunktív feltétel csont nélkül teljesült, higgyétek el. A sok ítélet azt is jelentette, hogy az téves érvelések sorra ki lettek lőve, és a maradékok így egyre abszurdabbak lettek. Lásd a károsodás időpontjként a jelzálogjog bejegyzés időpontja, és az elévülés innen számítása, míg ugyanezen bíróság a megelőző „jogerős” ítéletében az alábbiakat állapította meg: „„Az ingatlan értékével azonos kárigényt illetően az ítélőtábla mindenekelőtt az alperes elévülési kifogásá-ról foglalt állást. A Ptk. 360. § (1) bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkezéskor esedékes, ezért nem annak volt jelentősége, hogy az alperes mikor fejtette ki a felperes által állított károkozó maga-tartást Az ingatlan értékéből származtatott kár nem keletkezhetett hamarabb, mint az ajándékozás idő-pontja, azaz 2015. január 25-e, tehát ez a követelés nem évült el, ezért azt érdemben kellett vizsgálni.” ” Ekkor ugyanis ennél sokkal jobbnak látszó másik elutasítási okot talált, amit szintén kivédtünk. Azért van különbség a két érvelés között. Hogyanis került utolsó mentsvárként, feltételesnek beállítva az elévülés biztos megállapíthatósága érdekében a jelzálog bejegyzés, mint kár bekövetkezés megállapításra. (másnap rendezhette volna az adós és a fizetésre kötelezett a követelést, és akkor a dologi adós ingatlanáról levették volna a terhet).

Igen a Kúria sem vállalta a bizonyíték értékelését, és a az ítélet azon részét, hogy akkor sem keletkezhetett követelése a károsultnak, ha magának a ítéletnek tekintette, és számonkérte hogyan sértette az ítélet az elévülési jogszabályokat, helyesebben a jogszabályokat hiányolta a kérelemből, amely a jogorvolslat hiányára épült. Hozzátettem, hogy a téves időpont megjelölés volt a lényeg, onnan a z elévülés jogszabályait jól alkalmazta. Csak nem mindegy, hogy 1998-tól kell számítani, hanem 2013-tól, amely álláspontot előzőleg a bíróság képviselt. Természetesen belevettük a korábbi álláspontot, azzal, hogy ezt az álláspontot osztjuk most is.

A kérdés igen, az alkotmányjogi panaszbeli döntés, ezügyben tehát nem az ügy helyes vagy nem helyes értékelésével kapcsolatban kérdeztem, hanem arra, hogy a Kúria jogszerűen járt el, amikor nem a támadott ítélet szerint vizsgálta a kérelmet, még közelebbről, tekinthet egy ítéletben levő, második és harmadik ítélettel azonosnak megjegyzésben és feltételesként előadott érvelést. Én úgy érzem, hogy nem. Kizárólag ennek megerősítését vagy cáfolását kérdeztem, de a végén egy sűrű erdőben találtam magam. Most is ez utóbbi a kérdésem, de valóban magyarázkodni kényszerültem, mert annyira hihetetlen az károsult elutasításának módszere, hogy én tűnhettem gyengébb elméjűnek. Ami ettől függetlenül lehetséges.
Ha minden jól megy, akkor változott az EJEB gyakorlata, azaz a 6 hónapai határidő az AB döntésétől kezdődik, ha jól értelmezem. Feltéve, ha nem formai előírás nem teljesítése miatt utasítják el a kérelmet. Azért ezt az elutasítást csak formájában gondolom formainak.
Mindenesetre köszönöm, hogy legalább részben elgondolkodtatok, mi is lehet a kérdésem.

wpferi

Csak ismételni tudom magam:

„A bíróságnak a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben minden egyéb előtt az előfeltételek meglétét kell vizsgálnia. Ha azok nincsenek meg, a keresetet el kell utasítani.”

Emlékeztetőül a rád vonatkozó jogszabályhely:

„régi Ptk. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.”

Egyebet a tényállás ismerete nélkül nem lehet mondani. Ami pedig az ítéletet illeti: a Kúria döntése ellen legfeljebb alkotmányossági panasszal lehetne élni, de az eddigiek alapján az is egy eleve vesztes ügy lenne.

„az elvi határozatok között nyilvános ezen ítélet teljes szövege.”
Akkor talán annak a számát kéne megadnod, mert ez így egy érthetetlen katyvasz. (Bár számomra kezd körvonalazódni, hogy esetleg az ítélet indoklásával szemben kértél felülvizsgálatot - azt pedig nem lehet. Önmagában ok az elutasításra.)

Mivel én kérek segítséget, elfogadom a kritikát is abban a reményben, hogy segítsetek. Adott egy felülvizsgálatot formai okból elutasító kérelem. A támadott másodfokú jogerős ítélet a jogorvoslati lehetőség kimerítésének elmulasztása miatt utasította el a kérelmet. Pont. Az indokolás végén jött a negjegyzés: „A felperes kárigénye azonban az előbbi speciális feltétel fennállása esetén sem lenne teljesíthető, mert követelése az alábbi indokok miatt alaptalan lenne ” itt egy indokolás jön, miszerint az 1993 évi tulajdonjog bejegyzés ideje téves, mivel a szerződéseket most utólag átvizsgálva megállapította, hogy egy évvel később kellett volna bejegyezni, pont egy héttel a jelzálog bejegyzés okiratai beérkezése után.
Ezután jött a bíróság „megjegyzi, hogy ha keletkezhetett is volna követelése a felperesnek az alperessel szemben, a kereset elévülés okán sem lett volna teljesíthető”
A 14 hónap után született meg a döntés, miszerint itt három egyenrangú elutasító indokolás van, viszont a Pp. szerint minden esetben előbb az elévülésről kell dönteni, és azzal kapcsolatos érvelés nem jelölte meg konkrétan azt az elévülés jogszabályt, melyet az ítélet megsértett.

Hát a kérdés eredetilaeg csak az volt, hogy a ha keletkezhetett volna is követelése, feltételes, megjegyzésként feltüntetett indokolást jogszerűen változtatta-e a felülvizsgálati bíróság elsődleges, nemfeltételesnek majd utasította el megsértett elévülési jogszabály megjelölése hiányában a keresetet, formai hiányosság miatt. Úgy éreztem, ha ilyen szigorú a formai követelményeket illetően, akkor a saját eljárásával kapcsolatban is ugyanilyen következetesnek kellene lennie, hiszen neki nem keresetet illetően kellett volna dönteni, hanem a támadott ítéletettel (jogorvoslat) kapcsolatban, és az ítéletben levő sorrendben.

Nem akartam ilyen részletességgel kérdezni, mert csak az alapkérdés érdekes számomra, és nehezen hihető annak valódisága ami az ügyben történt. Csak egy példa: arra alapozta jogosultságát az adásvételi szerződés dátuma eltolására alapozott elutasításnak, hogy szerinte kártérítési pereknél nem áll fenn az ingatlannyilvántartás közhitelessége. Szerintem ezt most sem fogjátok elhinni, pedig az elvi határozatok között nyilvános ezen ítélet teljes szövege.

Ha sikerült esetleg megértetnem magam, akkor csak az indokolás végén lévő feltételesnek feltüntetett plusz indokolás alapján történő keresetelutasítás jogszerűségével kapcsolatban segítsetek.

„Ha csak annyit megtennétek, hogy szerintetek az ítélet indokolásával azonos joghatású része vagy nem, azt is megköszönném”
Ha csak annyit megtennél, hogy a mondataidnak ne csak alanya legyen, hanem állítmánya is (vagy epp fordítva), akkor esetleg véleményezhető lehet a problémád. De látszik, az eddigi válaszokból nem sokat tanultál.

Bizonyára ablakon kidobott pénz

A Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet, azzal, hogy az ítélet megjegyzés részében feltételesnek megjelölt indokolást tekintette elbírálandónak (mivel előbb szerinte az elévülés kérdésében kell dönteni), majd megállapította, hogy ezzel kapcsolatban nem jelöltük meg, hogyan sértette meg a Ptk. elévülésre vonatkozó jogszabályt. Ennek hiánya miatt, az eredeti ítélet védekezését nem vizsgálva elutasította a felülvizsgálati kérelmet.
Amit itt hozzátettem, az hogy szerintem nem az elévülés szabályait sértette meg az ítélet, mert a jogi levezetése nem támadható, hanem a követelés időpontját állapította meg tévesen a jogsértő jelzálog bejegyzés azon időpontjaként, amikor a tulajdonjog bejegyzését meg sem kezdte a hatóság. A Pp. 206 (1) és a 221 (1)-et a kérelem bevezető részében megjelöltük mivel a követelés keletkezése egyoldalú megállapítása a téves, továbbá ennek indokolása teljes hiánya.
Nehezen tudom feldolgozni, hogy 6 év után, 3 első, 2 másodfokú ítélet után emellett úgy záródjon az ügy, hogy a téves bejegyző határozat értékelését mindvégig kikerülték a bíróságok. Nekem most döntenem kell, hogy emiatt plusz a számomra érthetetlen logikájú feltételesnek minősített érvelésre alapozott elutasítás miatt érdemes-e az alkotmányjogi panasz irányában tovább menni vagy kidobott pénz lenne.
Ezért nem szólt a kérdés az ügyről eredetileg, hanem csak arról, hogy mi a jogi szerepe az ítélet végére helyezett megjegyzésbeli feltételes elutasítási nem feltételeskénti felhasználásának?
Most is csak ez a kérdésem jogos-e az előrehozatala és még annak elbíráslása előtt is a formai követelmény hiányának megállapítása. Főleg, ha az is eléggé véleményes.

Ha csak annyit megtennétek, hogy szerintetek az ítélet indokolásával azonos joghatású része vagy nem, azt is megköszönném.

A párod létezik? Rajtad kívül más is látta, illetve beszélt már vele? Gondnoksági pernek ki lett a vége?

Különben pedig a Kúria előtt kötelező a jogi képviselő.

Egyszer már figyelmeztettek, hogy ne próbálj jogi szaknyelven fogalmazni. Érthetetlen lesz tőle a mondandód, és - vérmérséklettől függően - vagy megmosolyogtatod vagy felbosszantod vele a jogászokat.

T. oligaliga
Az ítélet a jogorvoslat igénybevétel elmulasztása volt. Ez ellen védekeztünk 100%-os formai és tartalmi kellékekkel. Egyérterlmű téves ítélet. Ennek volt tehát a további elutasítás lehetőségét leíró megjegyzés szintű két feltételes érvelése.
A kérdés az tehát, hogy a felülvizsgálati kérelmet elutasíthatják-e az egyik feltételesen megjelölt érv előrevételével az eredeti figyelmen kívül hagyásával
annak tartalmi vizsgálata nélkül. Tekinthető-e a a magyar nyelv értelmezési szabályait elvetve a feltétele érvrendszer az ítéletben szereplő konkrétan megjelölt mellett azonos jogi következményekkel bíró, felcserélhető, és ekkor elsődleges ítéletként funkcionálónak.
Ezután pedig, ezen feltételes formai okkal kapcsolatban, meg lehet-e állapítani a megsértett jogszabályhely megjelölése hiánya miatti formai hiányosságot és kérelmet ez alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.

Szerintem, ha megszigorították a befogadás körülményeit, a szigor vonatkozhat a bíróságra is, azaz azt, és olyan sorrendben kell elbírálnia, amire a kérelem szól. Az elévülést amúgy a jelzálogjog bejegyzése, mint károsodás megtörténtétől számította a bíróság a feltételes érveként. Ekkor a tulajdonjog még be sem volt jegyezve (beelőztették a későbbi jelzáloggal), tehát önmagában és ránézésre is irracionális.
Ha ez jogszerű lenne, úgy a feltételesnek jelölt érvelésekkel szemben kellett volna egy formálisan is teljes értékű kérelmet egymás mellé beadni, plusz a másikra mégegyet. Erre kérdeztem, ez lehet jogos? Illetve, ha igen, akkor a bíróság akár 10 érvet leírhat, és ha az egyik bejön, akkor az az ítélet.
Szerintem annyira abszurd az egész, hogy így tűnik érthetetlennek.
Amúgy mindkettő feltételesre teljes értékű védekezés történt, azzal a megjegyzéssel, hogy nem értjük a feltételes érvelés jogi kötöttségét, viszont nem ismételtük még kétszer a az elején levő formális kérelmeket (mit, miért, milyen jogszabályakat sértett stb.)
Gondold át mégegyszer lsz.

Még annyit: mivel a károkozás megtörténtének az ítélet szerinti jelzálogjog bejegyzés időpontja kirívóan téves. Az innen számított elévülés levezetésével nem az elévülés jogszabályt sértették meg, hanem a Pp. 206 (1) és a 221 (1) jogszabályokat. Az elévülés levezetéseében nincs jogszabálysértés, hiszen követelés kezdeti időpontja a téves. Ezt a két jogszabályhelyet természetesen megjelöltük. A károsodás egyébként innen 15 évre történt a jelzálogkövetelés alapján történt ingatlan átadásakor. (dologi adósként).

kösz előre is

Ami biztos, az az, hogy lényegesen elhúzza az eljárást, ha nem jelensz meg.

Végrehajtás, feljelentés.