Jogi tanács kérése

"De azt is leírtam - ez viszont már a kérdésedre vonatkozott - hogy ha nem csak egy sima szolgáltatási díjról és annak kötbéréről van szó, hanem van benne készülék vásárlás is, akkor nem 1 év az elévülés, hanem 5."

Tudtam. Egyrészt nem készülékvásárlás volt, másrészt azt a Sigma se támadta, hogy 1 év az elévülési idő. A kérdés, hogy megszakítja e a fizetési felszólítás vagy sem. A Ptk. szerint nem, a Vodafone szerződés szerint igen. Melyik a döntő?

"Egy biztos, én nem jogi úton keresnék kiskapukat meg az elévülésre várnék, ha tartozást halmozok fel tudatosan, hanem szimplán kifizetném, mert az a béke igazi útja."

Szoktam vállalni a felelősséget. De amikor egy 2 éves hűségből 2 hónap van hátra és felmondod a szerződést (főleg ha az ő hibájukból), akkor nem tartom etikusnak 80 ezer forint kiszámlázását. Jogosnak természetesen jogos, csak nem etikus.

„Fizetési meghagyás mindig közjegyzőtől jön”

No meg a NAV-tól is...szóval ez sem így van! :-)

Egyébként akkor ez hogy van, ami az első posztodban volt?

„A Sigma több mint 1 év után fizetési meghagyást küldött”

Tehát másodjára mégis csak tudott küldeni fizetési meghagyást? :-O

Szomorú örökös: Fizetési meghagyás mindig közjegyzőtől jön, a Sigma csak felszólítást küldhet.

„Az az át nem vett levél a Sigma-tól egy sima felszólítás volt (megnéztem a postán), tehát az még nem fizetési meghagyás volt.”

A postán ha megnézted kívülről a borítékot - felbontani nyilván nem hagyták - hogy rajta van egy ajánlott címke, abból vajon hogy derült ki, hogy nem fizetési meghagyás van benne? Max. az derül ki úgy, hogy honnan érkezett a levél, más nem. De javítsatok ki, ha tévedek. :-O

ZoleeXY

Nem beléd álltam, hanem a legnagyobb békében és nyugalomban leírtam neked a véleményem. Az, hogy egy szolgáltatás valakinek nem felel meg, az mindig kétoldalú és ha véleményt akarunk róla alkotni, akkor őket is meg kéne hallgatni. Egy biztos, én 2003 óta - azaz éppen 17 éve - vagyok a Vodafone ügyfele a melós telefonommal, amit kb. akkor fogok megszüntetni, ha azt a melót befejezem, amihez használom (nyilván azért, hogy akkor már ne tudjanak az ügyben elérni). A szolgáltatásukkal mindig elégedett voltam, ha pedig akadt is néha kicsi gond, mindig találtunk megoldást, de hát nem vagyunk egyformák, na. :-)

De azt is leírtam - ez viszont már a kérdésedre vonatkozott - hogy ha nem csak egy sima szolgáltatási díjról és annak kötbéréről van szó, hanem van benne készülék vásárlás is, akkor nem 1 év az elévülés, hanem 5. Lehet ezt épp nem tudtad, de majd a bíróságon elmagyarázzák neked, csak akkor már késő lesz.

Egy biztos, én nem jogi úton keresnék kiskapukat meg az elévülésre várnék, ha tartozást halmozok fel tudatosan, hanem szimplán kifizetném, mert az a béke igazi útja. Viszont a továbbiakban a te dolgod, hogy mit csinálsz.

Szomorú örökös: Bár nem rád tartozik, és offtopik is a téma, de ha már így belém álltál, elmondom, hogy a Vodafone felé létrejött tartozást is lehetne vitatni, nem teljesítettek egy olyan szolgáltatást amiért fizettem, majd ezért felbontottam velük a szerződést (igen, tudatában voltam annak, hogy a kötbért is kiszámlázzák). Ezek után 0% az esélye annak, hogy mégegyszer a Vodafone-al akarják bármiben is leszerződni. Az az át nem vett levél a Sigma-tól egy sima felszólítás volt (megnéztem a postán), tehát az még nem fizetési meghagyás volt. Mivel a Vodafone gusztustalanul állt a szerződésszegésükhöz, igen, szándékosan húztam az időt, hogy elévüljön a tartozás, és az meg már legyen a Sigma hibája, hogy a fizetési meghagyással bőven kicsúsztak az egy évből.

De nem értem, ha nem tudsz és nem is akarsz segíteni (a konkrét kérdésemre nem válaszoltál), akkor miért érezted úgy, hogy muszáj belém kötni?

ZoleeXY

„Röviden a történet. Adott egy telefondíj tartozás (kb. 100e Ft), melyet a Sigma Faktoring Zrt. megvásárolt a Vodafone Magyarország Zrt-től.”

Valóban ez a rövid lényeg: gyakorlatilag hogyan és miért jön létre egy Vodafone tartozás, amit utána az azt felhalmozó személy elévülésre hivatkozással akar kikerülni? Sőt még a későbbi fizetési felszólítást sem veszi át, mert azt gondolja, hogy ezzel megúszhatja. Pedig az a tartozás nem lesz semmis, ott fog maradni később is, csak legfeljebb a végrehajthatósága szűnik meg. Az illető akkor fog nagyot koppanni, amikor újból megy a Vodafone-hoz szerződést kötni és ott közlik vele, hogy amennyiben az előző tartozását, amit rögzítenek majd a rendszerben, hiánytalanul, a kamataival együtt rendezte, akkor lesz erre lehetősége.

Kétségtelen, hogy ez egy „erkölcsi vélemény” volt, de hát „akkor majd dönt a bíróság” és remélem, hogy jól. Ha esetleg ez nem a javadra történik, akkor ne lepődj meg, ha a per végén a többszöröse lesz a végeredmény, mert a bíróság általában nem ingyé dolgozik.

wers

„Olvasd el újra. A fizetés meghagyásnak ellent mondott.”

Jogos! Kérdés, hogy az a bizonyos levél, amit át se vett, az vajon mi volt, mert ő csak találgat. Nem is látta, hogy milyen levél volt. :-)

Egyébként meg most olvastam, hogy ha nem csak szimplán telefonszámla volt, hanem volt benne készülékvásárlás törlesztésének elmaradása is, akkor az már nem 1 éves elévülésű, hanem 5. Tehát én úgy gondolom, hogy ez nem ilyen egyszerű kérdés.

„lehet a három károkozót egy perben perelni?”
A nagy követeléskezelők is így csinálják. Összevárják az összes ügyüket, és egy évben csak egyszer indítanak egyetlen pert 18 ezer alpetessel, aztán majd a tisztelt bíróság szétválogassa, ugyebár.

Szomorú örökös: Utánad válaszolók is már jelezték, hogy félreértetted az írásomat, olvasd el légyszi mégegyszer amit írtam.

A többieknek köszönöm a választ, akkor majd dönt a bíróság.

Tisztelt Fórumozók!

Van három adósom mindegyik különböző összeggel tartozik nekem. A jogalap mindegyiknél ugyanaz ,az ingatlnaomban kért okoztak de nem egyszerre hanem időben egymás után.

Keresetet adtam be és kértem, hogy mindegyik fizesse meg az általa okozott kárt.

A bíroság e keresetet visszautasította mondván nem jelöltem meg a kérelmek egymáshoz való viszonyát.

Én nem akartam megjelölni úgy,hogy elsődleges, másodlagos stb. mert akkor csak az egyiket bírálja el.
Azt szerettem volna ha egy perben kötelezi mindegyiket a kártérítésra de csak arra amit ő okozott.

Vagy mindegyik ellen külön kellett volna pert indítanom?

Nem lehet a három károkozót egy perben perelni?

Köszönöm

Vali

„Kötelező a megtámadás,”
Nem, nem kötelező, de leírták, hogy az elutasítás után 30 napon belül fordulhatsz bírósághoz.
A fellebbezésnek vannak tartalmi és formai elemei amiket be-kéne tartanod mert akár amiatt is elutasíthatnak.
Ákr. 2016 évi CL. törvény.
(mi a fenét csináltál Te a közigazgatásban (?),)

Kedves Fórumozók!

Közalkalmazotti jogviszonyomat a munkáltató megszüntette. Végkielégítés kifizetését megtagadta. A jogviszony visszaállítását nem szeretném, viszont a végkielégítés kifizetését igen. A határozat jogi tájékoztató részében a munkáltató azt írta, hogy a döntés ellen bírósághoz fordulhatok, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni a bíróságon. A kérdéseim a következők lennének. Kötelező a megtámadás, vagy rögtön fordulhatok a bírósághoz? A megtámadásnak milyen tartalmi és formai követelményei vannak? Milyen határidővel kell beadni a munkáltatónak? Milyen formában célszerű beadni?

Értem, köszi. Tehát ügyes próbálkozása volt a szerződést fogalmazónak. Persze gondolom a habcsókját megkapta érte, ha érvényes, ha nem. :)

A Ptk. alapvetően diszpozitív, de az elévülés szabályai szerintem nem azok. (A törvény csak az elévülési idő megváltoztatását engedi meg szerződésnek, de a többség szerint az is csak lerövidítés lehet, hosszabbítás nem.)

Szia Szomorúkám! Olvasd el újra. A fizetés meghagyásnak ellent mondott. De előtt igyál egy kávét! ;)

„A kérdésem, hogy mi alapján dönt a bíróság, mi az erősebb, a Vodafone-al kötött szerződésben írottak, vagy a PTK erre vonatkozó része?”

ZoleeXY

Valahogy hajlok afelé, hogy ha így írtad alá azt a szerződést, akkor így szerződtél.
(gyanítom nem kevés javadalmazásért fogalmazták be a szerződésbe így a Vodafon jogászai)

ZoleeXY

„Sigma az 1 év alatt egyetlen fizetési felszólítást valóban küldött (ajánlott levélben), azt nem vettem át, 'Nem kereste' jelzéssel visszaérkezett hozzájuk.”

Ezt bizony pont úgy hívják, hogy kézbesítési vélelem. Hiába nem vetted át, az kézbesített levélnek minősül.

„Viszont én úgy tudom, hogy 2014-ben olyan módon változott a PTK, hogy már nem szakíthatja meg az elévülést fizetési felszólítás.”

Ha a Sigma fizetési meghagyást - tehát nem csak szimpla fizetési felszólítást - küldött ki neked, amit nem vettél át, akkor bukta van, mert az jogerőre emelkedett és végrehajtható lesz, leginkább a bírósági eljárást követően. Ebben az esetben ugyanis a közjegyzőnek, aki ezt kiállította, nem dolga a fizetési meghagyásban szereplő tartozás elévülésének a vizsgálata.

Egy kérdésem lenne egy üggyel kapcsolatban.

Röviden a történet. Adott egy telefondíj tartozás (kb. 100e Ft), melyet a Sigma Faktoring Zrt. megvásárolt a Vodafone Magyarország Zrt-től. A Sigma több mint 1 év után fizetési meghagyást küldött, melynek ellentmondtam olyan indokkal, hogy a távközlési díjak tartozásai 1 év alatt elévülnek. Ezután az ügy perré alakult, melyben ismét jeleztem a bíróság felé az elévülési kifogásomat, jelen állás szerint egy szeptember 10-re kiírt perre van idézésem. Sigma érvelése, hogy a Vodafone-al kötött szerződésemben (2017-ben köttetett) az áll, hogy az 1 éves elévülési időt megszakítja bármely fizetési felszólítás. Sigma az 1 év alatt egyetlen fizetési felszólítást valóban küldött (ajánlott levélben), azt nem vettem át, 'Nem kereste' jelzéssel visszaérkezett hozzájuk. Viszont én úgy tudom, hogy 2014-ben olyan módon változott a PTK, hogy már nem szakíthatja meg az elévülést fizetési felszólítás.

A kérdésem, hogy mi alapján dönt a bíróság, mi az erősebb, a Vodafone-al kötött szerződésben írottak, vagy a PTK erre vonatkozó része? Milyen esélyem van a peren kedvező ítéletre?

Köszönöm a segítséget.

Üdv,

Egy másik alfórumban már kérdeztem,de lehet itt hamarabb kapok segítséget:

Sziasztok!

Esetleg tud valaki tanácsot adni?
"Volt egy banki a hitelem,de megszűnt a munkahelyem és gyakorlatilag hajléktalan lettem(papíron ma is az vagyok) Ez volt kb 15éve.Most dolgozom és iskolába járok de ez a 120E Ft tételből jelenleg egy 660E Ft követelés lett amit a fizetésemből tiltanak.Ez megtámadható,elévült-e,lehet-e kérni valami engedményt?Ezzel így nem fogom tudni fizetni sem az iskolát sem az albérlet és lehetek megint hajléktalan,akkor inkább Dunába vetem magam...Van megoldás?"

Azóta felhívtam az EOS-t és további követelést is megfogalmaztak valamint a követelt összek már 100E ft-tal növekedett...
Köszönöm!
Zsolt

rigoz

köszönöm, én is így látom.csak még egy gondolat. Az elsőfokú, számomra kedvező ítélet jogalap megállapítási részét kértem hatályban tartani, másik fél nem fellebbezett.Erre azt is hatályon kívül helyezte. Majd végzésébe, hogy a szerződést elemezve megállapítható, hogy az kölcsönszerződés (ez lehetetlen bárkinek), azt is elismerte, hogy eladó szerint, nem az, eladta az ingatlant.Ez nyilván azzal egyenlő, ha az elsőfok teljesíti a kérést (utasítást?), akkor azt a másodfok gond nélkül el fogja fogadni.
Az elsőfok ezután kifejezetten, több mondatban az ítéletben kijelentette, hogy nincs jogosultsága, hatásköre vizsgálni az adásvételi szerződést, hogy valóban az vagy kölcsönszerződés.
Ezután az elutasításhoz a másodfok szükségesnek tartotta bevenni hogy az adásvételi szerződés kölcsönszerződés volt, és arra hivatkozott, hogy ezt az elsőfok megállapította.
Ha elismeri, hogy a keresetet eldöntő kérdésben ilyen előzményekkel ellentétes a véleményük, akkor hatályon kívül kellett volna helyezze az elsőfokú ítéletet, mivel helybenhagyása elvonja a fellebbezési jogomat a kölcsönszerződés megállapítás jogsértésével szemben. Ugyanis nem fellebbezhettem emiatt, mert az elsőfok kifejezetten azt mondta, hogy fel sem vethető a kérdés. E

Szóval szerintem ezt az ellentétes álláspontot akarja elleplezni, azzal, hogy nincs ellentét, az elsőfok is így látja. Ekkor pedig nincs fellebbezési jog elvonás.

Én ebből kizárólag a tényt, hogy az ítélete azonnal jogerőssé válása (a hatóság pernyerése) érdekében szándékosan (mert ezt véletlenül, tévedésből elkövetni ben lehet) ellenkezőjére változtatta az elsőfok vizsgálata alapján tett megállapítását, ezzel nem biztosította a jogorvoslati lehetőségemet. Utóbbi a lényeg a szándékos megváltoztatás magyarul meghamisította indokolásában stb....
Tehát a tisztességes eljárás egyik elemeként kívántam csak előadni. Jó sok EJEB döntést végigolvastam, úgy tűnik, hogy már ez elegendő lehet az elmarasztaláshoz. Nem beszélve a józan észnek ls az Inytv-nek ellentmondó önkényes döntésről. Továbbá a pártatlanságról, hiszem alperesnek ez a kis abszurd eszébe sem jutott, a másodfok találta ki. Arról, hogy elszakad döntésével az érvényes jogszabályoktól, akár jogszabály alkotásnak is nevezhető. Az indokolás elmaradása, semmit nem indokolt, sem az első sem a másodfok. A másodfok leírta, hogy nem kell indokolni a felvetéseimet (neki sem) mert abban nincs rendkívüli, hogy a bíróság álláspontja különbözik az enyémtől. Az elsőfok a kárenyhítésem felróható elmulasztása miatt is elutasíott, szerinte a bejegyzéskor el kellett volna álljak a szerződéstól, mert ekkor az ingatlan forgalmi érték miatt a vételár 1,5 mio vs 9 mio lehetett volna károm, amit innen már csak az egyébként bizonyítottan fizetésképtelen eladótól követelhettem volna. Kárenyhítés alatt a károkozó kárfizetési kötelezettsége csökkentését értette. Kerest elutasítási ok volt. Ennek a tulajdont illető része, a kártérítési igényem, teljesíthetősége érdekében elvérta a tulajdonról való lemondást.

Ezek mindegyike egyenként is elég kellett volna az Alkotmánybíróságnakm de szerintem elég kell legyen az EJEB-nek is. A kiszórások miatt ütős fogalmazés kell, ezért kérdeztem belefér egy "a másodfokú bíróság, annak érdekében hogy.......azonos...meghamisította az elsőfokú...." Mivel szerintem, a szándékos, saját érdekből való ellenkezőjére változtatás, az egy szóban hamisítás, mondjuk fake news -zal azonos kategória. Tehát ez nem okirathamisítás, csak egyzserű hamisítás.
Ez egy horror eljárás, megértheted, hogy nem ajarom hagyni: 3 elsőfokú (egy félig megnyert), 3 másodfokú (2 megynyert), közöttük 1 Kúria (végzés ellen hivatalból elutasító). 6 évig tartott. Eddig minden ítélet elismerte a közig, per konjunktív feltételeinek teljesülését, ahonnan már csak a kár összege megállapításával lehet foglalkozni, de az első és másodfok szerint utána még vizsgálni kell volt-e károm, és milyen összegű. Úgye nem érthető, de ez van.
Nincsenek illúzióim, de nem akarom feltenni a két kezem.

köszi, hogy "meghallgattál"

Magyarországon bírói függetlenség érvényesül, alkotmányból közvetlenül fakadóan, ezért csak az ún. rendes és rendkívüli jogorvoslati bíróság szólhat bele szakmai alapon az alsóbb fokú bíróság döntésébe.

Ha ezt valamelyik bíróság "elcseszi", akkor onnantól kezdve, ha nincs helye további fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak, akkor onnantól kezdve a dolog veszett fejsze nyele.

Sajnos az Alkotmánybíróság joggyakorlata következetes abban az irányban, amit ír, az már más kérdés, hogy ezzel magam sem értek egyet.

De a büntetőhatóság végképp és még inkább joggal tolja el magától ezeket a kérdéseket, mikor egyszer Alkotmányból fakadó immunitást élveznek a bíróságok és a bírák.

Itt meg aztán pláne nem érhető tetten büntetőjogilag releváns cselekmény, mert szándékos volt-e vagy sem, de a másodfokú bíróság nem hamis tényeket foglalt a döntése ténybeli indoklásába, hanem a saját korábbi döntését figyelmen kívül hagyva eljárási szabályt sértett és ezzel az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést vétett.

Ezt azonban a másodfokú bíróság eljárását illetően csak a Kúria, felülvizsgálati eljárásban vizsgálhatta volna, sem az Alkotmánybíróság, sem az EJEB erre hatáskörrel nem rendelkezik, különösen a saját értelmezésük szerint.

Kétségtelen szerintem, hogy ez érintheti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a külön nevesített tisztességes tárgyaláshoz való jogot, azonban a bírói függetlenség követelményére és jogára is tekintettel, melyek közül az Alkotmánybíróság utóbbit ítéli meg erősebbnek, ezért csak nagyon kirívó esetben folyamodik ebbe bele és főleg semmisít meg ilyen jellegű vagy hasonló okból bírói döntéseket.

Van amikor nyilvánvalóan tetten ért, érhető elfogultságra alapított alkotmányjogi panaszt is alkotmányjogilag értékelhetetlen érvekre hivatkozással nemhogy el nem utasít, hanem visszautasít az Alkotmánybíróság (személyes közvetlen tapasztalat). Pedig ezutóbbit az Alkotmánybíróság több határozatában maga határozta meg a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos, megsemmisítést indokló megsértésének vitathatatlan okaként.

rigoznak,
köszönöm, hogy ennyit fáradt vele.valóban ez volt a kérdésem. viszont nem a jogorvoslat, mert azon túl vagyok. Nem a Kúria volt, hanem az Alkotmánybíróség, és így nem jogi jellegű jogorvoslat, hanem a tisztességes eljáráshoz való jogom megsértése. Befogadták a kérelmet, utána a sablonszöveggel elutasították, hogy mérlegelésen alapuló bírói döntésre vonatkozik. most strasbourh, és itt nem a jogorvoslat lehetősége a lényeg, hanem, hogy megfelel-e a fair trial, a tisztességes eljárás követelményének, ha a bíróság szándékosan, döntése megalapozottsága érdekében megtévesztően ellenkezőjére változtatja az alsőbb bíróság döntését. Szerintem nem, így ez már egy fontos érv lehet. Ugyanekkor a jogorvoslat lehetőségét is elvonta, mert, ha a két bíróság véleménye az elutasítás alapja kérdésében ellentétes, akkor a másodfoknak hatályon kívül kellett volna helyezni az elsőfokú ítéletet, és ekkor újabb akár az másodfokú véleményével egyező ítélete ellen jogom lenne fellebbezni. Ez másik fontos érv. Harmadik a 20 lve bejegyzett szerződés senki által nem kért megváltoztatás, melyre nem volt hatásköre.

A kérdés lényege nem a jogi minősítés, segítség volt, hanem ebben a helyzetben a kérelemben milyen felhívó fordulattal lehet felhívni a figyelemet. Mivel meghamisította, ellenkezőjére változtatta az elsőfokú szövegét. Nem is a tartalma az érdekes. Nekem ez a két fogalom azonos, akkor miért nem használhatom az erősebbet? Használhatom-e? ez volt az egyetlen kérdésem.
Újabban strasbourg is indokolás nélkül, olvasás nélkül szórja ki a kérelmeket, feldolgozatlanul sokat nyújtanak be.
Köszi mindenesetre, próbálkoztam, és ha nem is sikerült megértetnek teljesen magam, jól esett, hogy ennyi időr szántál rá.

Nagyon jól értettem és értettük eddig is, mi a probléma gyökere: a másodfokú bíróság megsértve a korábbi iránymutatását, amit az előző hatályon kívül helyező döntésében tett, illetőleg az elsőfokú bíróság az alapján hozott döntését pontatlan megállapítások alapján az ellentetjére változtatva, Önre nézve kedvezőtlen döntést hozott. Röviden és objektíven összegezve ez történt. Hiába írja még le ötszázszor ugyanaz és sulykolja itt a saját igazát, ennek az orvoslására a Kúria rendelkezik hatáskörrel felülvizsgálati eljárás keretében. Ezt kellene tudomásul venni és ebbe beletörődni.

Ugyancsak ismételten leírom: amit Ön sérelmez, az lényeges eljárásjogi/anyagi jogi szabálysértés lehet megalapozottsága esetén, melyet a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemben lehet sérelmezni. Bűncselekményt a leírt tényállás nem valósít meg. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének módjáról - a jogerős ítélet kézbesítésétől számított 45 napon belül, első fokon eljárt bírósághoz lehet, lényeges eljárási/anyagi jogi pervezetési jogszabálysértésre hivatkozva, a megsértett jogszabályhelyek hivatkozásával benyújtani, ügyvéd útján és ellenjegyzésével - már korábban is tájékoztattam lentebb.

rigoznak,
köszi. sajnálom, hogy nem tudtam magam megértetni.
volt egy számomra kedvező elsőfokú döntés, amely megállapította a kártérítés konjunktív feltételeinek teljesülését, de a kártérítés összegét számomra nagyon kedvezőtlenül végezte, ezért fellebbeztem, a hatóság nem. Kértem a jogalap közbenső ítélettel való helybenhagyását. A másodfok kitolt velem és mindent hatályon kívül helyezett, végzésében előírta, hogy vizsgálja az elsőfok a szerződésemet, mert az kölcsönszerződés. (egy szó nincs benne). Bizonyítást kértem, az ítéletben kizért, hogy bármennyire elő volt írva, nem volt jogosultsága még a szerződésemn vizsgálatára sem. Ezután a másodfok levezette, hogy 1993-ban megszerzett a tulajdonogomat alapító szerződése nem adáésvételi, hanem kölcsön, 20 éve nem vagyok tulajdonos, ezért a földhivatallal szemben kértérítési igényem nem lehet.
Kifejezettem azt írta, hogy az elsőfok is ezt állapította meg. Ez az ami nem igaz, mert az elsőfok azt mondta, hogy nem állapíthatja meg, mert nincs joga a vizsgálatára sem.
Itt tehát az elsőfok és másodfok lényegi álláspontja különböző, és szerintem azért írja, hogy ugyanaz, mert ha az elsőfokon a fellebbezésemben azonos végeredménnyel tárgyalt kérdést megváltoztatja egy teljesen eltérő ellentétes indokolással és ez az ítélete jogerős azonnal, akkor egyfokúvá tette az eljárást és elvonta a fellebbezési jogomat.
Egyetértek az okirathamisitással, viszont, ha az ítélet indokolásában levő szöveget ellenkezőjére változtat, nem egyzserű szótévesztéssel, hanem kifejtve, akkor ezt hogy nevezik. Nem véletlen tévesztés az biztos, nem is felülbírálat, mert a szövegre úgy hivatkozik, hogy az elsőfok véleménye is ugyanaz. Szerintem ez szándékos, rosszhiszemű megváltoztatása az elsőfok álláspontjának.
Az lényeg, hogy azért nincs joga szerintem, mert ez a másodfokú ítélet úgy lett azonnal jogerős.
Azaz elvonta ezen az elutasítás szempontjából érdemi, az elsőfokkal ellentétes változtatással a fellebbezési jogomat. A kérédésben hogy nem vizsgálható, azonos volt az elsőfok álláspontja, az enyém, és különböző a másodfoké, de ezt az azonnal jogerőssé vált az ítélethozatalkor felolvasott szövegből tudtuk meg. Azaz nem volt jogorvoslati lehetőség.
Míg akkor, ha azonos ahogy hamisan írja az első és másodfok véleménye egyszerű helybenhagyás, és jogszerű a döntés. Szerintem ezért hamisította meg az elsőfok indokolását. Vagy átírta vagy széndékosan megváltoztatta.
Strasbourga kell, a jogosrvoslat elvonása már elég a fait trial megkérdőjelezéséhez. Ráadásul csak említem, hallott bárki egy ilyen 20 éves bejegyzésnak a hatóság érdekében történő megváltoztatásáról, az érdekeltek (eladó-vevő) kérelme nélkül, meg törlési per nélkül? meg erre vonatkozó kereseti kérelem nélkül, egy rohadt opciós szerződés alapján történ eladás, birtokba adás után?
Na mindegy, csak megpróbáltam még érthetőbbé tenni.
Itt valóban nem lehet ilyen kérdést megtárgyalni, de nagyon egyszerűnek tűnt: minek minősíthető valaki leírt álláspontját, annak 180 fokos megváltoztatása, és utóbbir való azon hivatkozás, hogy a valaki álláspontja azonos a megváltoztatást végzőjével. Itt a bíróságról állítom, hogy hamisan állított, hogy azonos, mivel mindkettő okiratban, ítéletben szerepel, nincs szükség bizonyításra, ezért bármikor bevállalom. Nyilván az okirathamisitás és hamisítás között különbség van.
Ráadásul nem itthon akarom felhasználni, hanem kint.