Jogi tanács kérése

Tisztelt Hozzáértők!

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi esetre vonatkozóan.

Adott egy ingatlan, amit megvásároltam a lakóépület - szabályosan - a telekhatáron áll. A szomszéd ehhez a lakóépülethez több, mint tíz évvel ezelőtt hozzáépített egy szerszámos tárolót, ami miatt a lakóépületet külső hőszigeteléssel stb. ellátni nem nagyon lehet.

A kérdésem az lenne, hogy mivel az építésügyi hatóság már nem léphet fel a szabálytalan hozzáépítés miatt, polgári jogi úton fel lehet-e lépni ez ellen. Komprimusszumos megoldásként szerettem volna megegyezni a szomszéddal, de semmilyen módon nem egyezik bele a tároló elbontásába.

Perben a bíróság mméltányolná, hogy a lakóépület fala vizesedik és szigeteletlen és mindkét munkához a tároló elbontása lenne szükséges? Feltételezem a jogszerzéskori állapot miatt birtokvédelmi alapon nem érdemes megközelíteni a kérdést (bár az kétségtelen, hogy az állapot fenntartása hosszú távon mindenképpen kárt okoz a lakóépületben).

Ha felajánlom, hogy saját költségen elbontatom és a telekhatártól 60-80 cm-re felépíttetem (tehát gyakorlatilag kártalanítom), de nem fogadja el, a bíróság hozhat olyan döntést, hogy erre kötelezze?

Köszönöm szépen előre is!

Naná.

Tisztelt Címzettek!

Sajnos nem találtam megfelelő választ a felmerült kérdéseimre, és nem tudom, hogy jó helyre írom be.

Szerzői jogi kérdéseben szeretnék tanácsot kérni.
Ha szeretnék üzleti, szakirodalmi vagy egyéb témájú könyvet feldolgozni, hanganyagot készíteni belőle, majd közzétenni az interneten, például hangoskönyv formában (a teljes könyv tartalmát felolvasva), akkor van-e bármilyen jogi feltétele? Kell-e kérnem engedélyt a szerzőtől vagy a kiadótól? Elég a kiadótól, vagy a szerzőtől, vagy pedig mind kettőtől?

Valamint, mi a helyzet a külföldi könyvek esetében? Azokat a külföldi könyveket amik magyarul elérhetőek, csak a magyar kiadótól kell engedélyt kérni vagy a szerzőtől is?

Előre is köszönöm a válaszokat.

@villingen: Az utóbbit nem teljesen értem...

Pont azért,hogy az esetlegesen perdöntő dolog,nehogy "véletlenül"belekerüljön-például,-igy könnyebb az ítéletet megindokolni,úgy h,közben "törvényesen"járt el.

Köszönöm a választ

Természetesen, csak a hátralékra, de a kérdés lényege is ez volt. :)

Az örökös legfeljebb 6 havi tartásdíj-hátralék megfizetésére kötelezhető, folyamatos tartásra semmiképp.

A tartásdíj-fizetési kötelezettségért az örökös felelős kötelezetti oldalon. Ha ilyen nincs, akkor más eltartásra köteles hozzátartozót - ha van ilyen egyáltalán - lehet külön perelni.

Azonban az alapján, hogy a "válási okirat" pontosan mi is - bíróság által jóváhagyott egyezség, bíróság ítélete, közjegyzői okirat, egyéb magánokirat -, elég eltérő, hogy ez pontosan mikként juttatható érvényre.

A lejárt tartásdíj iránti követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

3 évnél régebbi tartásdíj iránti igény támasztásának azonban nincs helye, 6 hónapnál régebbi tartási követelés is - bírósági úton (fizetési meghagyást ide nem értve - csak menthető okból való jogosult késlekedésre hivatkozással,annak hitelt érdemlő igazolása mellett.

Tisztelt jogi fórum!
1996 augusztus óta élünk együtt 2. feleségemmel, aki 2 gyermeket hozott a házasságunkba. A válási okiratban a volt férj vállalt 14000 Ft/hó gyermektartást. Néhány hónap teljesítése után a gyarmektartási kötelezettségét a gyermekek felé kötelezett tartásdíjak fizetése elmaradt. Sajnos a kötelezett-már a gyermrktartási díj fizetésének kötelező határideje után meghalt. A kötelezettség ideje alatt nem fizetett gyermektartás összege a váláskor megítélt tartásdíjat figyelembe véve kb. 1.500.000.-Ft tartozása áll fent.
Kérdésem: Ki fogja az elmaradt tartásdíjat, ami az Én jövedelmemből lett pótolva, ki fogja nekem teljesíteni.
Kérem szíves válaszukat:
Bruckner Tibor

Annyiban, hogy ez esetben az ellenfél pernyertessége esetére az Ő perköltségében is egyetemlegesen - így az általa lerótt illetékben is - is egyetemlegesen marasztalják Önöket, azt bármelyikükön be lehet majd hajtani.

KBS -nek

Elfelejtettem megkérdezni, ez mit változtat a helyzeten?

KBS -nek
Igen, egyetemlegesen kötelezettek.

„Mit tudok tenni,ha az eljáró bírónő nem veszi jegyzőkönyvbe”
Ha a mondandód az ügy szempontjából érdemtelen, ír miért kellene azt rögzítenie?

@ sasara:

Személyes költségmentesség feltétele:

• egy főre eső jövedelem a közös háztartásban élők esetében (a kérelmező tekintetében) nem haladja meg a 28.500Ft-ot
• jogszabályban meghatározott ellátásra jogosult a kérelmező (ápolási díj, eü. ellátás járulék fizetés nélküli igénybevétele stb.)

vagy

• megállapítható, hogy az illeték és az eljárási költségek viselésére kötelezés a fél létfenntartását veszélyeztetné

Utóbbi a bíróság mérlegeli.

Ahogy KBS is írja, a fellebbezési ellenkérelem nem keletkeztet illetékkötelezettséget, az egy egyszerű észrevétel voltaképpen.

A "fellebbezés fellebbezése" a csatlakozó fellebbezés, melyben - akár a másik fellebbező félével egyező vagy más okból - maga is kifejezetten kéri a támadott határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

Az illetékfeljegyzési/költségfeljegyzési jog mentesíti az illeték előzetes megfizetése, előlegezése alól.

A tárgy illetékfeljegyzési jog attól függ, mi a per tárgya és az törvény erejénél fogva jár.

A személyes költségfeljegyzési jog tartalma az illetékfeljegyzési jog, melyet a bíróság kérelemre engedélyezhet, ha az egy főre eső jövedelem kb. a 87.000Ft-ot a közös háztartásban élők esetében (kérelmezőt illetően) nem haladja meg.

A fellebbezési illeték jogszabályi rendelkezés alapján számítandó, azt KBS topiktárs már megjelölte, így azt nem ismétlem meg.

Bármilyen további kérdését tegye fel bizalommal. :)

@ villingen: 15 napon belül kírja írásban és panaszt tethet a bíróság elnökénél. A határidő a jegyzőkönyvmásolat átvételével kezdődik.

Üdv.Mit tudok tenni,ha az eljáró bírónő nem veszi jegyzőkönyvbe amit mondok,valamint kiegészíteni sem hajlandó a jegyzőkönyvet?Irnok pedig sajnos nincs.Köszönettel

„A fellebbezés elleni ellenkérelem is fellebbezés”
Nem. Az ellenkérelem.

A fellebbezés illetéke 8%.

A lényeget nem árultad el: az alperesek egyetemleges kötelezettek-e.

Köszönöm a választ
Nagyjából értem, bár vannak a válaszában nekem homályban lévő részek, de lehet, ezt a jogi nyelvezet okozza, nem konyhanyelven válaszolt.

Van kiegészítő kérdésem is:

A fellebbezés elleni ellenkérelem is fellebbezés, a fellebbezés fellebbezése?

Mi a személyes költségmentesség feltétele?

Az illeték %-ban meghatározható, vagy ez változó?

Mi az a feljegyzési jog, mi a feltétele?

Köszönöm

• az illetékfeljegyzés joga lehet a per tárgyából adódó vagy pedig a bíróság határozatán alapuló (személyes illetékfeljegyzési jog, melyet szintén kérelmet engedélyez a bíróság)

1. Az ítélet elleni fellebbezés - a tárgyi illetékmentes perek kivételével - illetékköteles.

A tárgyi illetékmentességről a bíróság tájékoztatja a feleket.

Egyébként a fellebbezési illeték alól a fél akkor mentesülhet, ha részére a bíróság személyes költségmentességet engedélyez.

A felperes a személyes költségmentességet legkésőbb az elsőfokú eljárásban az érdemi tárgyalás berekesztéséig kérheti, utóbb csak akkor, ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei utóbb keletkeztek.

2. Az illeték mértéke lerováskor mindig teljes összegben kell történjen, ha feleket nem illeti meg feljegyzés joga rá.

Az illetékfeljegyzés joga lehet a per tárgyánál fogva adódó vagy

Erről is tájékoztatja a bíróság a feleket.

A megtérítést befolyásolja a másodfokú pernyertesség, ekkor a fellebbező fél az illetékben marasztalva marad a pervesztessége arányában, részleges másodfokú pernyertesség esetén az ellenfél a fellebbezőnek illetve vica-verza az Ő terhére eső illetékhányadot köteles megfizetni a másik félnek.

De a fellebbezőnek - feljegyzés joga kivételével - mindig a teljes fellebbezési illetéket kell előlegeznie, lerónia.

3. Minden fellebbezés után minden fellebbező fél külön kell illetéket fizessen.
4. Az illetékfizetés kötelme - egyezség esetét kivéve - mindig objektív, nem nyilatkozatok, hanem a pervesztesség arányának függvénye. Nem lehet egyezségkötés esetét kivéve a feleknek az illetékviselés arányát direktbe befolyásolniuk, persze a szeélyes költségmentesség engedélyezésével való mentesítés esetét ide nem értve.

Azt azonban nem lehet engedélyezni akkor, ha az ellenfél, mint költségmentes fél magára vállalja nagy lelkűen az állam val verve a csalánt az illetéket... pl.

Tisztelt Fórum, ügyvéd urak, hozzáértő jogtudorok!

Segítséget szeretnék kérni az alábbiakban.

Adott egy per, 1 felperessel és két alperessel.
Az alperesek férj és feleség, akik a perben pont ezért minden tekintetben szóban azonos módon nyilatkoznak, ezt mindíg meg is erősitik a tárgyaláson, szinte szó szerint egyforma irásos anyagot adtak, adnak be.
A következö érdemi tárgyaláson nagy valószínüséggel ítélet születik, melynek kimenete nem kétesélyes de némi bizonytalanság van a végeredményben.

Kérdésünk:

1. ha a felperes veszít és fellebbez, akkor a fellebbezési ellenkérelmünk illetékköteles?
2. ha a felperes nyer részlegesen vagy teljesen, és mi fellebbezünk, kell-e illetéket fizetni, és ez hány % (a felperes követelése Ft összeg)? Egyáltalán hány % az illeték?
3. az elején leirtak ellenére mindkét alperesnek külön külön kell fellebbezni és illetéket fizetni?
4. az azonosan tett nyilatkozataink miatt lehetne kedvezményt kérni, mondjuk 50 - 50 %-ot fejenként, hogy ha mindenképpen illetékkötelesek vagyunk, legalább csak egy illeték összeget keljen fizetni?

Kicsit hosszan írtam, de így érthetőbb.

Köszönöm

„A 80 ezer most jelenleg már 130 ezernél jár, nyilván nem fogok tönkremenni ha végül elvesztem a pert”

Ahhoz a 130 ezerhez add hozzá még a bíróság költségét, amit pontosan nem tudok, hogy mennyi, de nem egy-két ezer lesz. Ha jól olvastam valahol, akkor olyan 20-30 ezret még hozzátehetsz. Szaporodik ez, mint a nyúl. :-(

„de ezt akkor is muszáj megpróbálni ha már idáig eljutott a dolog.”

Hát mostmár más választásod nincs. Ők jogból viszont jobban felkészültek, az tuti.

Abba most ne menjünk bele, mi bajom volt a Vodafone-al, az most nem ebbe a fórumba tartozik.

Egyszerűbb lett volna ha a Sigma 1 éven belül küld fizetési meghagyást, nyilván akkor befizetem az összeget. A 80 ezer most jelenleg már 130 ezernél jár, nyilván nem fogok tönkremenni ha végül elvesztem a pert, de ezt akkor is muszáj megpróbálni ha már idáig eljutott a dolog.

„azt a Sigma se támadta, hogy 1 év az elévülési idő. A kérdés, hogy megszakítja e a fizetési felszólítás vagy sem. A Ptk. szerint nem, a Vodafone szerződés szerint igen. Melyik a döntő?”

Hát ezt majd a bíróság dönti el mostantól, csak annak nem fogsz tudni ellene mondani már a végén. Ne feledd, azt a szerződést te is elolvastad-aláírtad, ami alapján most bepereltek.

„amikor egy 2 éves hűségből 2 hónap van hátra és felmondod a szerződést (főleg ha az ő hibájukból), akkor nem tartom etikusnak 80 ezer forint kiszámlázását. Jogosnak természetesen jogos, csak nem etikus.”

Azért 22 hónapig csak valahogy kibírtad. Megérte nem kivárni azt a 2 hónapot? A Vodafone csakis a szerződését tartja be, a másik részével kapcsolatban ahogy írtam, a másik felet is meg kellene hallgatni, mert messziről jött ember bármit mondhat. Látod most mehetsz emiatt a bíróságra. :-O

„Rosszul fogalmaztam, természetesen közjegyző küldte a Sigma megbízásából.”

Így már érthető! Sok sikert és ne rám haragudj, nem velem kell pereskedned, hanem a Sigma-val (látod, még csak nem is a Vodafone lesz a másik fél)!

"Tehát másodjára mégis csak tudott küldeni fizetési meghagyást? :-O"

Rosszul fogalmaztam, természetesen közjegyző küldte a Sigma megbízásából.