Jogi tanács kérése

ááá boccs akkora hülyeséget írtam!!!!!
szóval a számlaszámot és a tulajdonosának a nevét tudom. Ez a "jogalap nélküli gazdagodás" polgári jog, ezzel tudok valamit kezdeni a rendőrségen?
nagyon köszönöm a válaszokat!

Azzal nem, de ez csalás volt, még ha értékhatár alatt is. Azzal már tudsz.

Üdv!
Még mindig én ugyanazzal a problémával. Szóval a hirdetés feladóját /János/ fel tudom jelenteni a rendőrségen csalás miatt, bizonyítékaim a telefonszáma, a hirdetés linkje/már törölték a tartalmat/, és van még egy msn-es beszélgetés. Ezekkel tudok valamit kezdeni??
A másik kérdésem pedig, hogy a számlaszám tulajdonosával(Dénes - akinek utaltam a pénzt), mit tudok kezdeni ha nem hajlandó visszafizetni a pénzt? A banknak már írtam hivatalos levelet, hogy vegye fel vele a kapcsolatot, remélem visszaküldi a 10ezer Ft-om..Ötlet?
NAGYON KÖSZÖNÖM A VÁLASZOKAT!
Tisztelettel..

Mint korábban írtam, először küldjél neki egy tértivevényes levelet, amiben szólítsd fel a pénz visszafizetésére. Ha nem fizeti vissza, küldessél ki neki egy fizetési meghagyást. A követelésed alapja vele szemben: jogalap nélküli gazdagodás.
Te a Dénesnek fizettél, de mivel a János nem teljesített, a szerződés meghiúsult tehát a szolgáltatásod okafogyottá vált, ezért követeld vissza. Ez a dolog polgári jogi vonulata.
Ezzel párhuzamosan tehetsz feljelentést a János ellen, de attól még neked nem biztos, hogy előbb lesz pénzed.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

Abban kérném a tájékoztatását, hogy több ingatlannal is rendelkezünk testvéremmel, mellyeket apánk haszonélvezeti joga terhel.(ADÁS-VÉTELI SZERZŐDÉS)
Folytatólagos perek kapcsán, minden ingatlanból ki kellett költöznünk, hogy azt átadjuk apánknak.
Mi jelenleg albérletben lakunk, mig ő egy ingatlant részben használ és állitólag "sziveségből" kiad, a többit szintén kiadja.

A biróságon ezek után még egy pert inditott, aholis kérte, hogy az évekig folyó pereskedés alatt ő XY öszeget veszitett: a lakást addig sem tudta kiadni.
Ezt az öszeget megfizettük neki, mivel biróság ezt is megitélte számára!

Haszonélvezettel kapcsolatos kérdéseim:

• A haszonélvező ingyen,vagy szivességi használatra átengedheti az ingatlant bárkinek a tulajdonos előzetes megkérdezése nélkül?

Tudomásom szerint ellenérték fejében történő hasznositásnál a tulajdonosnak előbérleti joga van.
A per folyamán horribilisen magas bérleti dijjal ajánlotta csak fel a lakás használatát, majd kiköltözésünket követően jóval olcsóbban kiadta azt idegeneknek.
Ezek alapján ha jól értelmezzük, akkor ha ő azt állitja, hogy ingyen vagy szivességből adja ki az ingatlanokat, nem köteles értesiteni erről a tulajdonost, vagy felajánlani azt a tulajdonosoknak,és adóznia sem kell?!

A továbbiakban ha mi bizonyitani tudjuk, hogy egy bizonyos összegért adja ki az ingatlanokat, mely feltétel mellett a tulajdonosokat nem kérdezte meg, akkor érdemes pert inditani, mellyben kérhetjük a lakás használatát azonos feltételek mellett, illetve az éveken keresztül a -beleegyezésünket nem kérve-befolyó összegek egészét-vagy egy részét.

• A haszonélvezet korlátozására is találtunk jogszabályi hivakozásokat, azonban a per folyamán nem merült fel ennek lehetősége megoldásként.

Mozgáskorlátozott édesanyánk is velünk lakott a lakásban és ennek ellenére sem kaptunk alternativát, mindenképp költöznünk kellett.

Előre is megköszönve válaszát és segitségét.

Üdvözlettel!

Edina

Kedves Edina!

Én csak laikusként tudok hozzászólni, de volt hasonló az ismeretségemben, talán segít.
Az ingatlan bérbeadása adóköteles, tehát ha bizonyítani tudják, hogy pénzért adja ki, azt az adóhatóság ki fogja vizsgálni.
Valóban, azonos feltételek mellett a tulajdonosnak joga van "visszabérelni" az ingatlant.
Tehát szívességi lakáshasználat biztosítása idegen személy részére ezért sem jogszerű.

Én azt mondanám, hogy a lakás használatáért indítsanak mindenképpen pert, de az eddig beszedett bérleti díjra önök sem részben, sem egészben nem jogosultak véleményem szerint.

Viszont a haszonélvező nehéz helyzetbe kerülhet, mert ha kapott bérleti díjat és nem fizetett adót, az APEH fogja megszorongatni. Ha pedig az önök használati igénye mellett idegennek biztosítja a szívességi használatot, szerintem jogtalanul jár el és adott esetben a Ptk. 5. §-a szerinti "jogos joggal történő visszaélés" esete is fennállhat.

Ebben azonban mindenképpen kérjék szakember segítségét.

A haszonélvezet gyakorlásának ingyenes átengedése teljesen jogszerű, ráadásul ezt a haszonélvező minden korlátozástól mentesen megteheti. A tulajdonosnak ugyanis előbérleti joga van, a bérlet pedig egy visszterhes jogügylet.

Edina, ezek után mire számítasz? Ha valaki a saját apját rángatja bíróság elé, meg jelentgeti fel....

Kedves guba!

Milyen apa az olyan, aki inkább idegennek adja ki a gyerekei tulajdonában lévő lakást, lakásokat?
Sőt, elmaradt haszon miatt még pénz is követel tőlük?

De mivel nem tudjuk, hogy az ingatlanok milyen úton kerültek a gyerekek tulajdonába és az apjuk miként lett haszonélvező ( vagyis ki dolgozott meg érte) inkább ne foglaljunk állást az ügyben...szerintem.

Én nem foglaltam állást, pusztán esélyeket latolgattam. A polgári jog egyértelműen rendezi, hogy kinek mihez van joga az adott ügyben, - ebből a szempontból tök mindegy ki miért dolgozott meg - és ha azt mondom, hogy ne harapjál abba a kézbe, amelyből ételt vársz, azzal még semmilyen erkölcsi értékítéletet nem fogalmaztam meg. Ez csak a dolog vázolt logikája alapján következik. Megsértődni, meg persze csak az erő pozíciójából érdemes.

Kezdjük előről, mielőtt tévútra terelnénk ezt az ügyet.
Kár kedves Edina, hogy nem ügyvéddel indultál harcba a bírósági eljárásokban.

Sorold fel, hogy melyik ingatlan, hogyan került a tulajdonotokba és édesapád haszonélvezetébe. Aztán azt is, hogy kinek a pénzéből és édesanyád miért maradt ki mindebből.

„Sorold fel, hogy melyik ingatlan, hogyan került a tulajdonotokba és édesapád haszonélvezetébe. Aztán azt is, hogy kinek a pénzéből és édesanyád miért maradt ki mindebből.”

Min változtatna, ha megtudnád? :-)

pld. ajándékozás visszakövetelése a gyerekek tekintetében, ha jól sejtem nem az apuci pénzéből történt minden adásvétel.

Anyuci pedig a ki tudja hány év házasság alatt vagyontalanul albérletben tengődik.

A tulajdonos kitől követelje vissza az ajándékot?
De, ebben a körben kialakult viszonyok és jogerős ítéletek vannak. Nem vitatott a felek között. A kérdés a haszonélvezeti jog tartalmára vonatkozott.

Iiiigen.

Ha a gyerekek ajándékozták apuci számára a haszonélvezeteket, ki tudja milyen meggondolásból, akkor vissza kell követelni.
Biztos vagyok benne, hogy csak valamilyen illeték spórolása miatt követhettek el ekkora hibát.

„De mivel nem tudjuk, hogy az ingatlanok milyen úton kerültek a gyerekek tulajdonába és az apjuk miként lett haszonélvező ( vagyis ki dolgozott meg érte) inkább ne foglaljunk állást az ügyben…szerintem.”

Már hogyne lenne vitatott, a per a lakás elhagyása miatt indult, ügyvéd híján fel sem merült a haszonélvezet korlátozása, vagy visszakövetelése.

Túl sok értelmét nem látom, hogy egy jogesetet hipotetikusan továbbfejlesztve számba vegyük hogy mi mindent lehetne még kérdezni. Nem életszerű dolgokból szerintem kiindulni sem érdemes, nagyon kicsi valószínűségét látom, hogy valaki minden tulajdona felett ellenszolgáltatás nélkül engedjen haszonélvezetet másnak. A szerződés megtámadásnak lényegében nincs esélye és a bíróság a haszonélvezeti jogot - annak tartalmát vagy időtartamát tekintve - nem módosíthatja. BH1983. 440.

Abban egyetértek, hogy feltételezésekbe ne bocsátkozzunk, egyebekben nem.

Az az életszerűtlen, hogy egy házasságban élő feleség mindenéről lemondva albérletben tengődik, míg a férj számos ingatlan haszonélvezője.
Az adásvételi szerződések ismeretében keresni kell a lehetőséget a szerződések megtámadására, a feleség szemszögéből nézve akár megtévesztésre, vagy bármi másra hivatkozással.

Kedves guba!

Maradjunk annyiban, hogy segíteni szeretnénk a kérdező hölgynek.
Ha pontosabb adatokat kapnánk, akkor lehet, hogy jobban sikerülne.

Tisztelt Fórumozók! Üdv. Mindekinek!

Alábbi problémával fordulnék segítségért...
Immár 1 éve letétbe raktam egy Ügyvédnél 2millió forintot házvásárlás céljából, melynek létrejötte késlekedett.
Tudatlanságom miatt nem készült letéti szerződés (az Ügyvéd Úr nem is említette), csak bevételi pénztárbizonylat mely megvan nálam.
Sajnos nyáron az Úr elhalálozott a letéti számlán pedig nyoma sincs a pénzemnek az iroda felszámolója szerint.
Próbáltam levéllel érdeklődni az Ügyvédi Kamaránál, ahol gyakorlatilag leráztak. A biztosító szerint (MÜBSE) nem vagyok jogosult a pénzemre mert nincs szerződés. Sikkasztásért halott ember ellen nem nyomoz a rendőrség, így nics aki megállapítsa bűncselekményt, tehát nics fizetési kötelezettség a biztosító szerint. Kérem segítsenek kiutat találni... Nem tudom elhinni, hogy így elveszhet egy letébe rakott pénz.
Segítségüket előre is Köszönöm

A rendőrség azért nem nyomoz, mert nem áll fenn bűncselekmény alapos gyanúja. Ez persze nem jelenti azt, hogy neked ne járna vissza a pénz, csak annyit, hogy az ügynek nincsenek büntetőjogi relevanciái.
A pénz átadását tudod bizonyítani okirattal, a jogcímét próbáld tanúkkal.

Tisztelt Fórumozók!

Tanácsra lenne szükségem! A problémánk a következő:

Egy hónappal ezelőtt egy bevásárlóközpont kijáratán a csúszos (le nem takarított) járdán elestem és a kezemet törtem.

Én ebben a bevásárlóközpontban dolgozom az egyik üzletben. A baleset akkor történt amikor a munkám végeztével elindultam haza.

Másnap a bevásárlóközpontnál leadtunk egy kérelmet, hogy a kártérítéssel kapcsolatosan milyen teendőnk van velük szemben.

Erre nem jött válasz ezidáig. Felhívtuk Őket és azt mondták, hogy azért nem, válaszoltak , mert ez ÜZEMI BALESET és a munkáltató felelős.

Ez tényleg így van részben.

1. a munkavédelemről szóló tv. alapján a munkabalestbe nem tartozik bele a munkába járás.
2. De a Egészségbiztosításról szóló 1997. LXXXIII. tv. alapján az üzemi baleset esetén (amibe beletartozik a munkába járás) jár 90%-os táppénz.
3. Az Munka törvénykönyve meg csak annyit mond, hogy a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett károkért a munkáltató felelős.

A kérdésem a következő lenne:
Az üzemi balesettel kapcsolatosan kitöltöttünk minden papírt és ez alapján megkapom a 90%-os táppénzt ezidáig rendben van, de én az e feletti káromat (vagyoni és nemvagyoni) a tényleges kárért felelős személlyel szemben szeretném érvényesíteni és nem a munkáltatómmal szemben, mert Ő nem tehet arról, hogy a bevásárlóközpont üzemeltetője nem takarította a bejáratnál járdát.

1. Lehet-e ilyet csinálni, vagy nem? Vagyis kötelesek-e nekem megtéríteni a káromat vagy elzavarhatnak a munkáltatómhoz?
2. Ha a munkáltatómmal szemben érvényesítem a káromat akkor (amit nem szeretnék) akkor Ő fordulhat-e a bevásárlóközpont felé megtérítési igénnyel vagy sem?

A segítő válaszokat előre is köszönöm!

Érthető, hogy a bevásárlóközpont el szeretné hárítani a felelősséget, de a hivatkozásuk téves. Ahogyan nagyon helyesen rámutattál, annak, hogy a baleset munkából hazatúton történt, csak a baleseti táppénz szempontjából van jelentősége.
Ettőkl függetlenül a kártérítési felelősség a kár okozóját terheli.

Kedves kbs.

Köszönöm a megerősítést. Akkor a Te véleményed is az, hogy nyugodtan be lehet nyújtani a kártérítési igényt a fenntartónak?

Igen.

Tisztelt Nacsanacsa!

A kárigény a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősség szabályain alapul: a Ptk 339. § (1) bek. szerint: "Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

Önnek elég csak a kárt, annak mértékét és az okozati összefüggést bizonyítania. (Akkor és ott elesett, orvoshoz fordult, eltört a karja, és az x kárt okozott Önnek)

Az áruház mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása:

• nem volt jogellenes (ez elég nehéz lenne)
• jogellenes volt ugyan, de az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az általában elvárható. (pl. akkor országos hóesés volt, képtelen lett volna állandóan tisztán tartani a járdát, vállalkozót vett igénybe - takarítócéget -, ezért ő nem felelős a kár bekövetkeztéért, esetleg megpróbálja kizárni a felelősségét, hogy ő felhívta a figyelmet arra, hogy hóesés van, minden jégpálya, ezért mindenki csak a saját felelősségére menjen vásárolni...)

Az sem mindegy, hogy az áruház magánterületen vagy közterületen áll -e (pl bérel egy épületet), mert utóbbi esetben lehet, hogy önkormányzati rendelet vagy külön szerződés rendezi, hogy kinek a feladata a járda tisztántartása.

Egyébként a vonatkozó keretszabály eképpen szól:
1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet
a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről

"6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

1. az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról."

üdv
dr. Hudson