Jogi tanács kérése

Tisztelt segitö.

a jövö honap 1-én kiadnám.a lakásomat.
de nem találok olyan oldalt oldalakatakat ammik a föbérlö és az albérlö jogait irná.
mivel halotam egy olyan törvényröl ami leirja ,hogy 2 év után egy anyukát nem lehet kilakoltatni?
és félek ,tartok töle hogy a leendö albérlö erre utazik.
kérem ha tud segitsen.
köszönöm

Rosszul hallottad.

Édesanyámnak nagy problémája akadt.
Lánya lebetegedett agyi dolog,Nem fizeti lakása után járó terheket,gyer­mekeivel és szüleivel nem foglalkozik,nem tartja a kapcsolatot,bo­trányosan él.Hajléktalanokkal mászkál,segít­ségnyújtást és gyógykezelést elutasítja mert azt mondja hogy Ö egészséges.Orvosi zárójelentése alapján nem .
Mivel nem gyógykezelteti magát állapota romlik hiába kérik rá a szülei.
Szülei idős korúak és szeretnének valamiféle képen végrendelkezni oly módon hogy ne a lágyuk örököljön utánunk ha történik velük valami hanem a 2 unokájuk,mert nem szeretnék hogy ami egy élet munkája az rossz kezekbe kerüljön.KÉRDÉS .
Mi ennek a jogi módja,hol és ki csinálhat ilyent, és kb milyen összegű ez a papír munka
Köszönöm a segítséget.

A törvény alapján a Ptk.-ból idézve ilyen lehetőségeik vannak: ( a többit már egy ügyvéddel, személyesen érdemes intézni és ő majd tájékoztatja önöket a költségekről.)

"Kitagadás

662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

(2) Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.

(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl."

/Hogy mi az erkölcstelen, az manapság már, néhány dologban, kicsit "más"..(...), tágabb, fogalom is lehet, mint amikor azt megalkották.)

Tisztelt Jogértő Urak és Hölgyek!

Szeretném segítségüket kérni az alábbi történettel kapcsolatosan. Elnézést a terjedelméért:

Párom többször rosszul lett munkahelyén, fájt a feje és elment a látása. A tünetek egyre sűrűbbek és erősebbek lettek, ezért felkerestük a háziorvost, aki a győri kórházba küldte őt szemészeti kivizsgálásra.
Itt felírtak neki egy 4 dioptriás prizmás szemüveget, ami erősen korrigálja a szemtengelyt. A Doktornő tájékoztatta, hogy ez egy erős szemüveg, idő kell, míg megszokja a szem.
Kiváltottuk a szemüveget, több tízezer forintért.
Az optikai üzletben csodálkoztak az eladók, hogy ilyen erős a szemüveg, annak ellenére, hogy soha nem kellett még neki. Közölték, hogy ez a Doktornő "szeret" prizmás szemüveget írni. Az üzletben tartózkodott egy Optometrista, akinek elmondása alapján speciális műszerrel lehet pontosan megállapítani, hogy javallott-e ilyen szemüveg, neki van ilyen műszer, ezért kértünk tőle időpontot. Amíg a szemüveg készült, párom táppénzen volt, mert enélkül- a vizsgálat szerint- nem lát jól, nem dolgozhat.
Amikor kész lett a szemüveg, hordani kezdte, de nem javult a helyzet.
Mivel azt mondták, idő kell, míg megszokja, sok félvak és sírós eseten át próbálta szoktatni a szemét.
Többször rosszul lett a munkahelyén, érte kellett mennem autóval, mert nem látott, több szabadságát is ilyen eset miatt írták ki.
Eljött a vizsgálat ideje az optometristánál, aki jó pár ezer forintért kiállította a szakvéleményt: "szemüveg viselése nem indokolt."
Ezután felhívtam a győri kórházat, hogy legyenek kedvesek megtéríteni a kiadásokat, de senkit nem tudtak adni ez ügyben, így levelet írtunk, amiben az állásfoglalásukat kértük. A levélhez csatoltam az Optometrista szakvizsgálatának eredményét, ill. párom munkahelyi orvosi vizsgálatának eredményét, ami az eset előtt 1 hónappal készült, mindkettőben: "szemüveg viselése nem indokolt"
Ők elhatárolódtak és közölték, hogy vissza kellett volna mennünk a doktornőhöz, ha nem jó a szemüveg.De menjünk be mégis egy vizsgálatra, hogy állást foglalhassanak.
"Minden szentnek maga fele hajlik a keze" alapon elmentünk egy magán szemészhez és elmondtuk az esetünket, hogy miért kérünk vizsgálatot.
Innen szintén van orvosi vizsgálati eredményünk, negatív eredménnyel, valamint a szemész doktornő tovább küldte neurológushoz, mert nem szemészeti eredetű a probléma.
Jelenleg a hivatali bürokráciától megijedve, tanácstalanul állunk, illetve írok önöknek, hogy mit tehetünk.
Elkeserít, hogy elkerülhető lett volna mindez, ha a kórházban nem HIBÁZNAK. A sok telefonálgatás, autózás, kényszerű szabadságok, idegeskedés, sírás mind elkerülhető lett volna. Mindezek ellenére a kórház hárít.
Kérem segítsenek, ha tudnak!
Köszönettel:
Imre

Itt inkább doctor iurisok fordulnak elő, nem doctor medek.

A kórháznak is van kártérítési felelőssége, felelősségbiztosítása is nyilván. Már csak be kell bizonyítani, hogy a szemüveget valóban feleslegesen írták fel, ez viszont orvosszakértői kérdés.

Indíthatsz fizetési meghagyást, de ha az perré alakul, neked kell bizonyítanod, hogy fennáll a tartozás.

A három év alatt nincs egy olyan közös ismerős akinek "eldicsekedett" a kölcsönkapott pénzről? - tanúként a te oldaladon jól jönne.

Mert ha nincs "papír" és ő szóban sem ismeri el, akkor jobb ha bele sem kezdesz a dologba.

"Mona"
laikus hozzászóló

Ingatlan, tulajdoni lap nélkül: 18 éve, társasháztól vásárolt 32 nm-es alagsori garzonomat nem tudom a nevemre íratni a mai napig. A polgármester sem tudott semmit intézni, de ügyvédek sem?? 37500.-Ft nyugdíjam kiegészítése lenne ennek eladhatósága, mit tehetek?
Nem részletezném, hogy idáig a ház egyéb ügyei miatt, miért és mennyi akadály miatt nem intéződött el a tulajdoni lapom.
Jelenleg: alapító okirat módosítást kellene újra csináltatni, mer a jelenlegi több mint 100 éves, amit meg beadtak, nem felelt meg az önkormányzatnak, mivel ők is tulajdonosok a házban, és a tulajdoni hányaddal vitatkoztak.
A ház ügyei miatt viszont nekem sincs tulajdoni lapom 18 éve, mert össze vagyok kötözve az ügyeikkel.
A közös képviselő, ügyvéd felszólító levelére sem válaszolt, így továbbra is áll minden, az idegeim kivételével a 18 éve tartó tortúra és kilátástalanság miatt. Akik idáig „nem intézték”, már rég meghaltak, jó lenne addig lépni, amíg még vannak élő tulajdonosok, akik aláírták a vásárlásomkor „kézzel” készült „szerződést”
Létezik olyan ügyvéd, aki ezt el tudná intézni, és az én tulajdonjogom függetlenné válna a ház ügyeitől, és az alapító-okirat módosítás beadásától?
Vagy törődjek bele, hogy a ház kisemmizni készül 18 éve? Gyerekeim, és unokáim is vannak, még csak nem is örökölhetik így, pedig nekik még ennyi nyugdíjuk sem lesz?
Minden megoldást előre is köszönök
ordy

Dinka

Ha nem tudod bizonyítani, akkor ne csinálj magadnak még perköltség-tartozást is.

ordy

Ennek fuss neki még egyszer. Most jelenleg mi a pontos jogi helyzet? Miben van neked tulajdonod? Osztatlan közös tulajdon az egész ingatlan, vagy micsoda?

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben!
Minden reggel - többi utastársamhoz hasonlóan - azt tapasztalom, hogy a Szob-Budapest viszonylatban közlekedő, Vácra reggel 5 óra 58 perckor érkező gyorsított vonat egyre rövidebb. Az utóbbi időben már csak 4 szerelvénnyel közlekedett, ami azt jelentette, hogy az arra Gödön vagy Dunakeszin felszállók már csak állóhelyet találtak. Ez eddig rendben is volt, mivel mindenki tudta, hogy ez az a vonat, amivel az ingázók minden reggel eljutnak a munkahelyükre, és tisztában voltunk a nagy tumultus okával. Eddig. Most már egy hete egy újabb vonatot állítottak forgalomba, ami igaz, hogy újabb és komfortosabb, de még az eddiginél is kevesebb ülőhelyet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy már a Vácon felszállóknak is meg kell küzdeniük az ülőhelyekért, nem is beszélve arról, hogy már a következő állomáson felszállók (Vácalsó) csak állóhelyet találnak, később pedig az állóhelyeken is nyomorogva lehet csak megmaradni. Mióta ez az új vonat van kalauzt sem láttam, akinek el lehetne panaszolni a problémát. Az emberek fel vannak háborodva ezen a helyzeten, és senki sem érti, hogy miért rövidítik le így a vonatokat, amikor ez az időszak a legforgalmasabb a reggeli munkába járások okán.

Az lenne a kérdésem, hogy milyen fórumot lehet igénybe venni, ahol orvosolnák a helyzetet? Milyen jogaik vannak az utasoknak? Van beleszólásuk, és esetleg ráhatásuk a vonaton utazóknak abba, hogy hosszabb legyen a szerelvény?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Pintér Éva

Szeretném kérni a véleményeteket:

Hivatkozhat-e alappal valaki arra, hogy az általános szerződési feltételek nem váltak a szerződés részéve (mert ő azokat nem ismerte, azokról nem tájékoztatták) annak ellenére, hogy a feltétel alkalmazója a prospektusban (a prospektus átvette, mert a perben hivatkozik rá) pontos megjelölte azt a honlapot, ahol ezek a feltételek megismerhetőek. A Ptk. 205/B.§ (1) bek. szerint az ászf. csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.
A honlapon való közzététellel az ászf. alkalmazója lehetővé teszi-e, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje?
Előre is köszönöm a válaszokat.

Már ez sem biztos - hiszen nem a nagy nyilvánosság számára kell az ÁFSZ-t megismerhetővé tenni, hanem a konkrét fogyasztó számára. (Mi van, ha nincs internetje, vagy informatikai analfabéta?) De ha ez a hivatkozás megállna is, mi lesz a másik feltétellel, a kifejezett elfogadással?

A „kifejezetten” vagy „ráutaló magatartás” megvalósul (szerintem) mivel a másik fél a szerződést aláírta. A prospektus kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy az itt található információk tájékoztató jellegűek, a szerződés részletes feltételei megtalálható a ……. honlapon. A másik fél pont a tájékoztatóban található információkra hivatkozik, mivel azok számára előnyösebbek.

A helyzet a következők szerint bonyolódik: A fél által aláírt szerződésben az szerepel, hogy a…… feltételeit átvettem és azokat megismertem, ugyanakkor ezek a feltételek azt is tartalmazzák, hogy ezen feltételek elfogadásával egy másik ászf-et is elfogadok. Két különböző szolgáltatásról van szó: a) utazás b) biztosítás.

:)
Ha a szerződés aláírását az ÁFSZ elfogadására ráutaló magatartásnak tekintenénk, akkor az egész szabály fölösleges lenne.

Kedves dr. Gabriel!

Ahhoz, hogy vmi átalános szerződési feltétellé váljon megismerhetővé kell tenni annak tartlamát, valamint azt el kell fogadni.

A Gk 37. sz. állásfoglalása szerint megismerhető az aszf, ha a feltétel alkalmazója azt rendelkezésre bocsátja, továbbá akkor is, ha annak megjelenési helyét megadja (ld. web oldal).
Szerintem elvárható, hogy 1 nyomtatott, közvetlenül megismerhető példánnyal rendelkezzen az aszf alkalmazója, különösen akkor, ha a szerződés jellege folytán egyszeri találkozást követően szerződéskötésre kerülhet sor.

Az elfogadás kifejezett vagy ráutaló jellegű is lehet. Utóbbival kapcsolatban elegendő, ha az aszf megismerését követően a fél a szerződést aláírja. (GK 37. II.)

Konkrét esetben viszont nem elegendő, hogy a prospektusban tájékoztatják a felet az aszf megismerési lehetőségéről, majd ráutaló magatartásnak tekintik a szerződés aláírását, noha a félnek nem volt lehetősége akkor és ott átnézni az aszf-t. Pl. mert nem ment haza netezni vagy mert nem volt ott egy nyomtatott példány.

Ugyanakkor nyilván az aszf-t támasztó félnek nem kötelessége ellenőrizni, hogy a szerződő fél megismerte-e, és tisztában van-e az aszf tartalmával. Ha bizonyítja, hogy megismerhetővé tette, és azt a fél megismerhette, már eleget tett a kötelezetségének.

Viszont a konkrét példánál maradva véleményem szerint aggályos, hogy egy prospektus egy olyan aszf-re utal, amelyik rögtön egy másikra is utal.

Ilyen esetben az aszf-t alkalmazó félnek érdeke lenne (hacsak az aszf feltételei nem tisztességtelenek), hogy azokat a szerződéskötés előtt a fél ténylegesen megsimerje, továbbá, hogy azt a szerződésben kifejezetten, külön tájékoztatást követően elfogadja.

üdv
dr. Hudson

Tisztelt Fórumozók!

Egy ház tetejéről lecsúszó hó megrongálta az autómat. Azt szeretném megtudni, hogy a kárért felelős-e a ház, így annak felelősség biztosítása alapján kell-e fizetnie a biztosítónak.

A biztosító arról tájékoztatott, hogy mivel volt hófogó rács a házon, az nem felelős a kárért, így minden bizonnyal el fogják utasítani a kárigényemet.
Egy másik biztosító a közelmúltban a médiában adta közre, hogy miért nem fizet az ilyen típusú károkért. http://index.hu/…hocsuszasra/
a cikk szerint a ház kötelessége a veszélyre figyelmeztető tábla kihelyezése. Amennyiben az nincs kihelyezve, akkor a biztosító nem fizet, hanem a ház a közös költségből köteles megtéríteni a kárt. Ha viszont kihelyezték a táblát, akkor az autós a saját felelősségére parkolhat a veszélyeztetett területen, tehát akkor meg azért nem fizet. (a cikkben hófogó rácsról nincs szó)

Vannak az ügyre vonatkozó egyértelmű szabályok?
Még csak a kárbejelentésnél tartok, de szeretnék felkészülni
Előre is köszönöm a válaszokat. Balázs

Ha van is a háznak felelősségbiztosítása nem biztos hogy a tetőről lecsuszó hókupacra/jégdarabra kiterjed. Ami meg a figyelmeztető táblát illeti az autósok jelentős része figyelmen kívül hagyja - úgysem vele fog megtörténni a dolog...

Önmagában a tető időszakos karbantartása a kk. naplójában ellenőrizhető, valamint ha végeztek is ott munkát akkor mikor és mit.

Ha van cascod hozasd rendbe az autót, a károd így első körben részben megtérül. Ha nincs, vélem akkor is muszáj lesz a kocsi rendbehozatala...

Aztán a társasházzal el lehet pereskedni ki tudja meddig is, és nem biztos hogy eredményeként maradéktalanul megtérül a károd.

Fogadj ügyvédet, főleg ha a biztosító is perbehívott alperes lesz.

Sajnálatos, peches eset, bárkivel hasonló megeshetett volna.

"Mona"
laikus hozzászóló

Mobil-tartozással kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni:
Több mint 4 éve vásároltam hüségnyilatkozattal mobil-telefonta Pannonnál. A helyzet ugy hozta, hogy kb. 2 héttel a hüség lejárta előtt nem tudtam már kifizetni. Kértem a szolgáltatót, hogy vegye figyelembe, hogy csak rövid idő hiányzik az aláirt hüségnyilatkozatból.Erre a válasz az volt, hogy fizessem ki. Nem tudtam kifizetni, kb. 4o ezer Ft volt. Utána a Budaőrsi Biróságon keresztül 2 évvel ezelőtt jött egy fizetési meghagyás, melyet ellentmondással megtámadtam. Erre a mai napig nem érkezett válasz.2007-ben a táskámat ellopták, benne a Nokia telefonnal. 2009.decemberében a végrehajtó - nem az a személy,aki a fizetési meghagyást beadta - 160 ezer Ft-os végrehajtási lapot küldött, majd december 24-i fizetési határidővel egy csekket.
A fizetési meghagyásra vonatkozóan levelet irtam a végrehajtónak, miszerint egy év elteltével a követelés elévül, és a tartozást érintően felveszem a kapcsolatot a szolgáltatóval. Erre a levélre nem érkezett válasz. Szeretném megkérdezni: Van-e lehetősége a végrehajtónak a tulajdoni lapra jelzálog bejegyzést tetetni,amennyiben igen, hol támadhatom ezt meg, és milyen fontos indok alapján. Természetesen a tisztességesen felszámitott összeget kifizetem.
Választ köszönve, üdvözlettel

Tisztelt szakértő!

A következő felől szeretnék érdeklődni, hogy végre tisztán lássak:

A feleségem most 3 hónapos terhes, augusztus 30-ra várjuk a babát és szeretnénk tudni, hogy jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre ha:

• 2007.12.03.-tól 2008.07.04.-ig volt folyamatos munkaviszonya,
• majd ezután 2008.07.08-2008.10.05.-ig munkanélküli ellátásban részesült
• ezt követően 2008 szeptemberétől AM kiskönyvvel dolgozott és saját maga után fizette a TB-t
• 2009.02.27.- 2009.06.13.-ig bejelentett munkaviszonya volt, jelenleg pedig ápolási díjat kap 2009.09.23.-tól.

Sok féle verziót olvastam már, remélem most egyértelmű választ kaphatok mindenre, még arra is ha nem vagyok erre jogosult.

Előre is köszönöm. Izgatottan várom a válaszát.

T.Jogászok!
szeretném megkérdezni mit tehet a társasház ha a vállalkozó cég határidöre nem teljesitette a tetőtér beépitést,a házfelújitás fejében eladtuk a tetőteret.
Elsem kezdték,abszolut passzivak,nem jelentkeznek,hiába szólitottuk fel ügyvéden keresztül is,valoszinű a pénz miatt ami nincs.Keresnénk más beruházót,ami a mai gazdasági helyzetben nem könnyü,ráadásul csak 110m2-s.Ha lenne gondolnánk jogutodlással átvehetné egy másik,de lehet ezt igy a nem teljesitő nélkül?Mit lehetne tenni?Kötbért kikötöttünk,de valószinű nem tudnak fizetni.Nem értjük ezt a viselkedésüket.A Biróságra kell mennünk ezek szerint?Kérem válaszukat.köszönettel:ferenc

Nem vagyok jogász, és nagyon bizonytalan is vagyok, úgyhogy jogász válaszát majd még kérjed, de szerintem ez a szerződés ellehetetlenülése.

Először is, nagyon fontos lenne látni a szerződést, mert az ördög a részletekben rejlik (és nem is alszik). Lehet a szerződésben elrejtett csapda, pláne ha a cég emberei írták. Nagyon lényeges kérdés, hogy milyen teljesítési határidők voltak kikötve, és vannak-e szabályok felmondásra és elállásra. Mivel ezeket nem tudom, nem tudhatom, csak elvi válasz lesz, feltéve, hogy a szerződéás olyan, amilyennek elképzelem.

Írni kell neki egy tértivevényes levelet (apropó, jó lenne ügyvéldhez menni, és ő meg is írja, és még tanácsot is ad), szóval levelet, hogy

Esetleg kéne egy első levelet írni, amiben szabtok egy póthatáridőt, de ez szerintem el is maradhat.

Utána a második levél, hogy a Ptk. 298. § a) és b) pontja alapján a kötelezett késedelembe esett. Ptk. 300. § (1) (2) alapján elálltok a szerződéstől.

De talán ellehetetlenülési szabályok szerint is mehetne, de ahhoz nyíltan meg kéne tagadniuk valamit, például hogy most nincs emberük vagy ilyesmi, és ha mondanak egy "most nem"-et, akkor menne a Ptk. 313. § alapjáni teljesítés megtagadásával, és utána szerződés ellehetetlenülésével a Ptk. 312. § (2) alapján, a végeredmény ugyanaz, a munkát oda adhatjátok másnak. Az ellehetetlenülés azt hiszem hogy szünteti a szerződést, az elállás meg bontja, a kettő nem ugyanaz, a lehetetlenülésnél valamennyire elfogadjátok a munkáját, részben, és részben ki is fizetitek. Az elállás tehát szerintem jobb, mert ott az eredeti állapotot kell visszaállítani, és nem fizettek ki neki semmit.

Erre a levélre ha nem válaszol, másnak odaadhatjátok a munkát. Ha válaszol, akkor meg kell fontolni az érveit, és a válaszait, és újból levelet kell neki majd írni, de nem valószínű, hogy olyat tudna válaszolni, hogy ne adhassátok oda másnak a munkát.

Mondtad, hogy van ilyen kötbér dolog, lehet hogy ügyesen kizárták a szerződésben az elállás lehetőségét azzal, hogy késedelemnél csak kötbért lehet felszámolni, és nem lehet elállni.

Ezért érdemes a szerződéseket ügyvéddel csináltatni, vagy legalább megnézetni aláírás előtt...

Tisztelt szakértő!

A következő felől szeretnék érdeklődni, hogy végre tisztán lássak:

A feleségem most 3 hónapos terhes, augusztus 30-ra várjuk a babát és szeretnénk tudni, hogy jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre ha:

2007.12.03.-tól 2008.07.04.-ig volt folyamatos munkaviszonya,
majd ezután 2008.07.08–2008.10.05.-ig munkanélküli ellátásban részesült
ezt követően 2008 szeptemberétől AM kiskönyvvel dolgozott és saját maga után fizette a TB-t
2009.02.27.- 2009.06.13.-ig bejelentett munkaviszonya volt, jelenleg pedig ápolási díjat kap 2009.09.23.-tól.
Sok féle verziót olvastam már, remélem most egyértelmű választ kaphatok mindenre, még arra is ha nem vagyok erre jogosult.

Előre is köszönöm. Izgatottan várom a válaszát.