„Havasné
2010.07.02 óta van munkaviszonyom. 2014.02.03.-án megszületett a kislányom, akivel jelenleg GYED-en vagyok 2016.02.03.-ág.
2015.07.21-re várjuk a kistesót. Kérdésem a következő: Mivel ugye most már két ellátás is folyósítható egyszerre (GYED + táppénz) mi ennek a menete, hogy táppénzre is eltudjak menni és a GYED-em is folyósítják ugyan úgy, mint eddig ?
A HR-es kolega tegnap azt mondta, hogy csak simán vetessem magam táppénzre a dokimmal és a GYED-et is elszámólja majd meg a táppénzt is! Más azt mondja, hogy mindenképp legalább 1 napra meg kell szakítanom a fizetés nélküli szabadságomat (GYED) 1 nap "rendes" szabadsággal, hogy a táppénzt is tudják majd folyósítani és a GYED-et se veszítsem el. Kérem segítsen mert már nem értek semmit...
”
Pedig a jogalkotó szerint egyszerű, világos és az átlagember számára is követhető a szabályozás…
„Más”-nak van igaza.
Főszabály, hogy aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Az „e” törvényben foglalt kivétel az, hogy aki a GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné válik az kaphat táppénz ellátást is. (Ha viszont nem szakítja meg a fizetésnélküli szabadságot és nem áll munkába nem kaphatja mindkettőt. Ő választhat, hogy a táppénzt, vagy a GYED-et kéri, de csak az egyiket kaphatja.
Van kiskapu, amit Ön is említ. Nem áll munkába, hanem előbb kivesz pár nap szabadságot, majd keresőképtelenné válik.
Jó, ha tudja, hogy a munkába állást az Mt. szerint 30 nappal korábban előre be kell jelenteni!
133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.