GYED,GYES, táppénz

3. kérdés: azzal is fenyegetőzik a munkáltató, hogy ők- ha engedélyezik is a fizetés nélküli szabadságot-, ez idő alatt járulékot a nagyszülő után nem fizetnek. Ez lehetséges? Hiszen ha anyuka van GYESen, a munkáltató fizeti a tb-járulékot. -----------------

Válasz:

Ez nem így van! :)

Az anyuka után -ha ő van GYES-en, egyben fizetésnélküli szabadságon és feltételezve hogy a GYES ideje alatt, a gyermek 1 éves kora után sem dolgozik- a munkáltató egyáltalán nem fizet járulékot, pontosabban fogalmazva ebben az esetben a foglalkoztatónak járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A törvény erejénél fogva 1 járulékfajtát kell fizetni, de nem a foglalkoztatónak, hanem a GYES-en lévő biztosítottnak.

A GYES-en lévő anyuka GYES ellátásából -jogszabály előírása alapján- von le a folyósító szerv (Magyar Államkincstár Családtámogatási Iroda) 9,5%-os nyugdíjjárulékot, ami (nyugdíj) szolgálati időnek minősül.

Fő szabály, hogy a fizetésnélküli szabadságon lévő személy semmilyen járulékot nem fizet.

Ennek az az oka, hogy járulékot a járulékköteles jövedelemből kell vonni. Ha valakinek nincs jövedelme természetes, hogy abból (azaz a semmiből) sem adót, sem járulékot nem kell vonni, fizetni.

Mivel a GYES-en lévő szülő a munkáltatótól ez idő alatt nem kap bért, csak GYES-t ezért a hatályos jogszabály (Járulék törvény) alapján csak a GYES-ből kell vonni nyugdíjjárulékot.

(A GYES-en lévő -munkaviszonyban álló, de fizetésnélküli szabadságát töltő- szülő ez idő alatt biztosított, eü-i szolgáltatásra (mentő, háziorvos, járó és fekvőbeteg szakellátás igénybevételére) jogosult.)

További kérdéseiddel fordulj bizalommal a MÁK CST Iroda irodavezetőjéhez.

Üdv. :)

Szia kedves Lisa!

Köszi a gyors választ, de nem a nagyi jogosultságával van a gond, ezeknek a kritériumoknak egytől-egyig megfelel. Pont azért, mert kikötés, hogy a gyermek 3 éves koráig a nagyi munkát nem vállalhat, a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot kell kérnie a GYES idejére, ezt nem akarja a munkáltató engedélyezni.

Csakhogy a GYES-en levő édesanya esetében nincs mérlegelési lehetősége a munkáltatónak, köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabit + annak ellenére, hogy ezen idő alatt bérkifizetés nincsen, járulékot is fizet a kismama után.

Az a kérdés, hogy a nagymamánál ugyanez-e a helyzet? Ha igen, a munkáltató nem akadályozhatja meg, hogy - fennálló jogosultság esetén - a mama babázzon otthon, nem?

A Google-ban a harmadik találat ad részletes választ a kérdésre, egyben a dolog "mikéntjére is" utmutatást.

A nagymamának további örömteli unokázást kívánok.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A nagyszülő akkor válik jogosultá a gyermekgondozási segélyre, ha

• a gyermek az 1 évet már betöltötte,
• a szülők a nagyszülő javára lemondanak a GYES-ről,
• a gyermek továbbra is a szülők háztartásában nevelkedik.

A kérelmet a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságához kell benyujtani.

A nagyszülő a gyermek 3 éves koráig egyáltalán nem vállalhat munkát, azt követően is csak napi 4 órásat.

Megpróbálok egy linket beidézni:

http://www.nainet.hu/cikknezo.php?…

Egyébiránt írd be a "nagyszülő gyesen" kifejezést a Google-ba és ott részletes tájékoztatás olvasható.

Kedves Szakértő!

Kislányom 1 éves múlt, GYED-en vagyok vele.szeptemberben újra munkába szeretnék állni, úgy terveztük, a nagymama lesz itthon vele GYES-en.
A nagymama munkáltatója közölte, a GYES-hez szükséges fizetés nélküli szabadság-kérelmét el fogják utasítani.

1.kérdésem: megtehetik ezt? A szülő esetében biztosan nem.

2. kérdésem: a nagyszülő esetén is beszámít a GYES a szolgálati időbe?

3. kérdés: azzal is fenyegetőzik a munkáltató, hogy ők- ha engedélyezik is a fizetés nélküli szabadságot-, ez idő alatt járulékot a nagyszülő után nem fizetnek. Ez lehetséges? Hiszen ha anyuka van GYESen, a munkáltató fizeti a tb-járulékot.

Válaszodat előre is nagyon köszönöm!!!

Tisztelt Szakértők,

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.
A feleségem GYES-en van a 2,5 éves kislányommal. Váratlanul egy hétre kórházba került egy súlyos betegséggel így a gyermeket nem tudta ellátni.
A gyermekorvos a gyermek jogán kiírt 2 hét táppénzre (1 hét kórház, 1 hét lábadozás), hogy el tudjam látni a gyermeket és a beteg feleségemet.
A munkáltatóm viszont vitatja a táppénz jogát, és nem fizet semmit erre a 2 hétre, szerintük nem jár nekem ilyen, ha a feleségem GYES-en van.
Én viszont több ismerősömtől is hallottam olyat, hogy míg a feleségük GYED/GYES alatt kórházban volt (pl. kistastvér születése miatt), addig az apuka volt otthon táppénzen a gyerekkel.
Kérem segítségüket e kérdésben, ilyen esetben mit lehet tenni?
Jogos a munkáltató elutasító hozzáállása vagy jár nekem erre az időszakra a táppénz?

A segítséget előre is köszönöm ----------------

Válasz röviden.

1. A munkáltató helyesen tájékoztatott arról, hogy azon gyermek után, amely után az anya GYES ellátást kap az apa nem kaphat gyermekápolási táppénzt.

(Az anya ha keresőképtelenné válik -és mindkét ellátásra jogosult- választhat, hogy saját jogon táppénzt kér, vagy pedig a GYES folyósítását. A feleséged a GYES-t választotta, pontosabban nem jelezte, hogy a GYES-ről a táppénz idejére lemond és a GYES helyett inkább a táppénzt választja. Ezért nem vagy jogosult gyermekápolási táppénzre.)

Az egyik alapelve a TB-nek kettős ellátás folyósításának a tilalma.

Mivel erre a gyermekre, erre az időre az anya már kapott pénzellátást természtes, hogy ugyanarra a gyerekre még egy pénzbeli ellátás nem állapítható meg.

Arra, hogy a munkatársak mit beszélnek egymás között nem kívánok reagálni, mivel nem ismerem a tényeket.

Ezzel kapcsolatban egy régi "vicc": Pesten az 1989 előtti időben elterjedt egy (rém)hír, miszerint Moszkvában fosztogatnak. Valójában valaki valamit félreértett, hiszen nem fosztogattak, hanem élelmiszert osztogattak.

2. Helytelenül járt el a munkáltató akkor amikor -ha ott TB kifizetőhely működik- nem hozott alakszerű elutasító (közigazgatási) határozatot.

Ha pedig nincs a munkáltatónál TB kifizetőhely akkor, ha az igényedet nem továbbította a REP-nek.

Az ügyfélnek elidegeníthetetlen joga, hogy az elutasításról határozatot kapjon, amiben a jogorvoslati lehetőséget is biztosítják, a kifizetőhelynek pedig jogszabályban előírt kötelessége, hogyha az igényt nem teljesíti, akkor arról határozatban döntsön.

3. Utólag már nem nagyon lehet mit tenni. Ez idő alatt igazolt, nem fizetett távolléten voltál, vagy utólag szabadságot írathatsz ki, ha ehhez a munkáltatód hozzájárul, illetve ha szeretnél erre az időre munkabért.

4. Idézet a válaszomat megalapozó jogszabályi helyekből :

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

-------

Az 5. bekezdésből láthatod, hogy ha az anya GYES-en van az apa ugyanazon gyermekkel nem mehet GYÁP-ra.

A másik gyerekkel (ha van) viszont igen.
( A munkatársaidnál, ismerőseidnél valószínűleg ilyen helyzet állt elő.)

Az alábbi 2. bekezdés az, ami lehetőséget biztosított a feleségednek, hogy a GYES helyett saját jogon a táppénzt válassza. Ekkor Te elmehettél volna GYÁP-ra a 2,5 éves kislányoddal.

------------

• 1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.
(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani.

6. Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Amennyiben tehát további kérdéseid vannak fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

Üdv. :)

Kedves Dödölle!

Köszönöm a gyors és szakszerű válaszokat.
Még egy kérdésem lenne.
Amennyiben megszakítom a GYES-t, mert előbb szeretném kivenni a szabijaimat ehhez van jogom. Vagy a munkáltató mondhatja azt, hogy várjam meg a GYES leteltét és majd aztán vegyem ki a szabijaimat.
Ez a munkáltató jóindulatán múlik vagy közös megegyezés kérdése?

Előre is köszönöm a választ!
Varga Katalin

Tisztelt Szakértők,

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz.
A feleségem GYES-en van a 2,5 éves kislányommal. Váratlanul egy hétre kórházba került egy súlyos betegséggel így a gyermeket nem tudta ellátni.
A gyermekorvos a gyermek jogán kiírt 2 hét táppénzre (1 hét kórház, 1 hét lábadozás), hogy el tudjam látni a gyermeket és a beteg feleségemet.
A munkáltatóm viszont vitatja a táppénz jogát, és nem fizet semmit erre a 2 hétre, szerintük nem jár nekem ilyen, ha a feleségem GYES-en van.
Én viszont több ismerősömtől is hallottam olyat, hogy míg a feleségük GYED/GYES alatt kórházban volt (pl. kistastvér születése miatt), addig az apuka volt otthon táppénzen a gyerekkel.
Kérem segítségüket e kérdésben, ilyen esetben mit lehet tenni?
Jogos a munkáltató elutasító hozzáállása vagy jár nekem erre az időszakra a táppénz?

A segítséget előre is köszönöm.

Kedves Szakértők!

Írtam már Önöknek máskor is, akkor is megnyugtató információkat kaptam, de most lenne ismét néhány kérdésem.
Előzmények:

1995. 02.01-től folyamatos munkaviszony, határozatlan idejű (közalkalmazott).

2006.03.07-től táppénz (veszélyeztetett terhesség miatt) - 2006.10.08. megszületett a kisfiam. Ezután tgyás, gyed, jelenleg gyes (fizetetlen szabi).

Gyed alatt kaptam értesítést csop. létszámleépítésről, ami alól védve vagyok okt. 8-ig. Kiderült hogy babát várok, aki 2010. február eleje-közepén fog megszületni remélhetőleg. Úgy tudom, hogy ez ismét védettséget ad! Elvileg elmehetnék tp-re, mert veszélyeztetve vagyok az előző terhességem és a vetélésem miatt is.

Kérdésem: hogy a tgyás és gyed szempontjából mi lenne a megfelelő a számomra? A munkahelyemen azt mondták hogy menjek tp-re amit a diplomás minimálbérből fognak számolni(?), de akkor miből számolják majd a tgyást és gyedet? A betegszabiból? Egyáltalán mennyi idejig lehetnék tp-n? Jelenlegi besorolási br. bérem: 140 000Ft (+30 000 veszélyességi pótlék).

Ha kivenném a gyes lejárta után a szabikat, utána tp, akkor jobban járnék?
Előre is nagyon köszönöm a választ!

Tisztelettel: V. Tímea.

Kedves Dödölle,
Köszönöm kimerítő válaszod.
2008-ban folyamatosan dolgoztam, táppénz stb nélkül, tehát bőven megvan a 180 napom.
Fizetésem is szerencsére bőven meghaladja a 143.000Ft-ot, úgy 2008-ban, mint 2009-ben.
Köszönöm a segítséget! Örülök, hogy van ez az oldal!!
Üdv. J

Kedves Anne!

Köszönöm a gyors választ!
(A bérem jóval magasabb 143.000.-Ft-nál, mindössze az nem volt tiszta számomra, hogy ha folyamatos biztosításom van, akkor visszaszámolnak addig, amíg nem találnak 180 napot, és így nem csak a 2009.évi 150 körüli nap után kapom a GYED-et.)

Mégegyszer köszönöm: Judit

Tisztelt Szakértő!

GYED és TGYÁS kérdéssel fordulok Önhöz, szeretném segítségét kérni.

Az ok az, hogy szeretném megkapni a maximális GYED-et, akár az idén kezdem, akár 2010-ben.

Tények a következők:
1998. óta van folyamatos munkaviszonyom.
Szülés várható időpontja 2009.07.27.
2009-ben munkában töltött napok száma 2009.06.05-ig számolódik (eddig az időpontig dolgoztam, illetve szabadságon voltam.
Táppénz 2009.06.08-tól szülésig.

A fentiek alapján -számításaim szerint- a 2009-es évben nincs meg a 180 munkában töltött napom. (sajnos nem vagyok tisztában azzal, hogy a TGYÁS, és a GYED honnan számolódik és miből?).
1.) Legfontosabb kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján érdemes lenne e megigényelnem a TGYÁS-t még szülés előtt két héttel, hogy a TGYÁS 168 napját még az idén be tudjam fejezni (ugyanis ellenkező esetben szerencsétlenül pont úgy jönne ki, hogy a GYED-et már csak jövőre tudnám megigényelni – amennyiben a kiírt időben szülnék – a TGYÁS 168 napja ugyanis így január közepén járna le), és még az idén meg tudjam igényelni a GYED-et, hogy az a 2008–2009.év bérezéséből számolódjon (ugyanis így megvan a 180 napom, sőt!)? számít ez? vagy így is úgy is a gyed a szülést megelőző évből számolódik? vagy esetleg az igénylés időpontjától?
2.) Úgy értesültem, hogy 2010-ben a GYED 110.000Ft lesz, kérdés lenne még az esetemben az is, hogy amennyiben ezt belekalkuláljuk, úgy érdemes e a GYED igényléssel kivárni a 2010-et?
3.)Valamint szeretném még megtudni azt is, hogy amennyieben valakinek a 2009-ben állípítják meg a GYED-et (vagyis max 100.100.-Ft), annak a 2010-es évre újra megállapítják e, amikor is nő a maximum?

Kérem véleményezze, hogy az esetemben mikor mit érdemes beadni.

Köszönettel, Judit

-------------

Válaszok röviden.

1.A közölt adatok hiányosak ahhoz, hogy arra teljeskörű, érdemi választ tudjak adni.

2. A feltett kérdés olyan sokrétű és szerteágazó, hogy arra írásban és egyben mindenre részletesen kitérni nem tudok, ezért javaslom személyesen felkeresni a REP PEO Osztályvezetőjét.

3. 2009-ben induló THGY-nál és GYED nél az ellátások alapja a 2008.01.01-től 2008.12.31-ig elért kereset, feltéve hogy 2008-ban van 180 bérezett napod. (erről nem írtál semmit)

4. Nem tudom, hogy a GYED-et mikor érdemes igényelned 2009-ben, vagy 2010-ben, mert a jövedelemadataidról semmit nem írtál. Ismét javasolom a REP PEO Osztályvezetőt, aki személyes megjelenésedkor minden kérdésedre válaszol, ha kell végez egy gyors, durva számítást.

5. Igen jól értesült vagy, ha már a 2010-es GYED max. összegét is tudod. :) (Ez eddig a minimálbér összegéhez igazodott, amiben a kormány a szakszervezet és a munkáltatók (Országos Érdekegyeztető Tanács) midíg az év végén, az utolsó pillanatban állapodtak meg.)

6. Annak, akinek van a számítási időszakban 180 napi keresete, továbbá a jövedelme magas és ezért a GYED-et a minimálbér kétszeresének figyelembevételével maximalizálták (korlátozták) ha a következő évben nő a minimálbér természetesen emelkedik a GYED összege is.

---------------

7. Íme egy rövid kis összefoglaló a számítás menetéről a teljesség igénye nélkül:

A THGY és a GYED ellátásokat - szinte kivétel nélkül - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékköteles jövedelemből számolják.

• Fő szabály szerint a THGY és GYED alapja is a jogosultságot (a THGY, illetve a GYED indulását) megelőző naptári évi jövedelem, ha a megelőző évben a biztosítás (munkaviszony) folyamatos és az igénylőnek a megelőző évben volt legalább 180 munkabérrel ellátott (naptári) napja. A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Amennyiben 2008-ban végig dolgozott –nagyon leegyszerűsítve- a THGY alapja a 2008.01.01-től 2008.12.31-ig elért keresete lesz.

• Ha az igénylőnek a THGY-ra, illetve GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőző évben nincs 180 bérrel ellátott naptári napja, akkor a THGY-ra, illetve GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőző 180 (naptári) napi jövedelem lesz az ellátás alapja.
• Ha ez, illetve ennyi sincs, akkor ahány bérezett napja van -fő szabály szerint- a megelőző évben és a tárgyévben- a THGY-ra, GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőzően az lesz a THGY, illetve a GYED alapja.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Tekintettel arra, hogy 2008.03.10-től a szülésig táppénzen volt a THGY alapja a 2008.01.01-től 2008.03.10-ig (70 nap) elért munkabére ÉS a 2008.03.10-től 2008.03.28-ig (19 nap) kapott betegszabadságos bére, azaz ezen 89 nap alatt elért jövedelme lesz.

(Fontos szabály, hogy ekkor (azaz ha az igénylőnek nincs az irányadó időszakban 180 naptári napi keresete) bejön a következő pontban részletesen leírt korlát, azaz keressen az igénylő bármilyen sokat is ez alatt az idő alatt (esetünkben 89 nap alatt), -ebből következően az ellátás összegének számítás során bármilyen nagy összeg is jöjjön ki- az 1 napi 100%-os alap nem lehet több, mint (143.000. Ft- : 30= 4766,67 Ft.-) (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igény elbíráló a TB. kifizetőhely, akkor a kifizetőhelyi ügyintéző) mindig az THGY-t, illetve az 1 napi GYED-et számolja ki, majd ha ez megvan ezt szorozzák annyi nappal, ahány nap van az adott hónapban)

• Ha egyáltalán nincs jövedelme az igénylőnek a megelőző évben és a tárgyévben akkor az ellátást a munkaszerződésben szereplő személyi alapbérből állapítják meg, azonban ha ez magasabb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, akkor maximum csak a minimálbér kétszeresét, azaz 2009-ben max. 143.000Ft-ot lehet figyelembe venni. Ez esetben ennek a 70%-a lesz a bruttó havi THGY összege.

Példa: Az igénylő 2009.03.01-én szül és ekkortól is igényel terhességi-gyermekágyi segélyt. Amennyiben 2008-ban és 2009-ben egészen a szülésig végig GYED-en és GYES-en volt, azaz az irányadó időszakban nem volt jövedelme. A THGY alapja ebben az esetben a munkaszerződésben szereplő 500.000. FT/hó személyi alapbére lesz. Tekintettel azonban arra, hogy ez több, mint a minimálbér kétszerese az 500.000 Ft.-os jövedelme helyett csak a 143.000 Ft-ot lehet figyelembe venni. Ekkor a THGY napi összegét az alábbi képlet/számítás segítségével kapjuk: 143.000Ft.-:30x70%= 3336,67 Ft.- az 1 napi bruttó THGY összege.

Mindezek jogi alapja megtalálható a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. §., 42/D. §. és a 48.§-ban. --------------

• 8. További érdekes információk a GYED-ről.

Különösen ajánlom a figyelmedbe a 4. bekezdést.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(3) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

--------------

9.Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, illetve egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

1.) Ha maximum gyedet szeretnél, akkor a kérdés leginkább az, hogy mennyi a béred. Ehhez legalább br. 143.000 Ft. kell. 2009-ben igényelt gyed alapja a 2008-ban szerzett jövedelmed, 2010-ben igényelt gyedé a 2009-es jövedelem. Mivel folyamatos a biztosításod, nálad nincs jelentősége a 180 napnak, mert az bőven megvan.
2.) A maximum gyed összege: a minimálbér kétszeresének 70%-a. Nincs ember, aki megmondja, mennyi lesz jövőre a minimálbér.
3.)Ha valóban emelkedne a minimálbér, akkor a maximum gyed összege is nőni fog, így a 2009-ben megállapított gyed összege is nőhet annak, akinek elég magas bére volt. Pl. az általad említett 110.000 Ft-os gyed kb. br. 158.000 Ft-os bérnek felel meg. Ami azt jelentené, hogy akinek br. 143.000 Ft-nál magasabb bérből állapították meg a gyed-et, annak emelkedni fog, akinek ennél alacsonyabból, annak ugyanannyi marad. Br. 158.000 Ft-os vagy több bérrel pedig maximum gyed-et jelentene. Erről azonban korai bármit mondani, mivel nem ismert a 2010-es minimálbér összege.

Tisztelt Szakértő!

GYED és TGYÁS kérdéssel fordulok Önhöz, szeretném segítségét kérni.

Az ok az, hogy szeretném megkapni a maximális GYED-et, akár az idén kezdem, akár 2010-ben.

Tények a következők:
1998. óta van folyamatos munkaviszonyom.
Szülés várható időpontja 2009.07.27.
2009-ben munkában töltött napok száma 2009.06.05-ig számolódik (eddig az időpontig dolgoztam, illetve szabadságon voltam.
Táppénz 2009.06.08-tól szülésig.

A fentiek alapján -számításaim szerint- a 2009-es évben nincs meg a 180 munkában töltött napom. (sajnos nem vagyok tisztában azzal, hogy a TGYÁS, és a GYED honnan számolódik és miből?).
1.) Legfontosabb kérdésem az lenne, hogy a fentiek alapján érdemes lenne e megigényelnem a TGYÁS-t még szülés előtt két héttel, hogy a TGYÁS 168 napját még az idén be tudjam fejezni (ugyanis ellenkező esetben szerencsétlenül pont úgy jönne ki, hogy a GYED-et már csak jövőre tudnám megigényelni - amennyiben a kiírt időben szülnék - a TGYÁS 168 napja ugyanis így január közepén járna le), és még az idén meg tudjam igényelni a GYED-et, hogy az a 2008-2009.év bérezéséből számolódjon (ugyanis így megvan a 180 napom, sőt!)? számít ez? vagy így is úgy is a gyed a szülést megelőző évből számolódik? vagy esetleg az igénylés időpontjától?
2.) Úgy értesültem, hogy 2010-ben a GYED 110.000Ft lesz, kérdés lenne még az esetemben az is, hogy amennyiben ezt belekalkuláljuk, úgy érdemes e a GYED igényléssel kivárni a 2010-et?
3.)Valamint szeretném még megtudni azt is, hogy amennyieben valakinek a 2009-ben állípítják meg a GYED-et (vagyis max 100.100.-Ft), annak a 2010-es évre újra megállapítják e, amikor is nő a maximum?

Kérem véleményezze, hogy az esetemben mikor mit érdemes beadni.

Köszönettel, Judit

Dödölle1!
Nagyon korrekt választ kaptam a rosszul feltett kérdésre is! Köszönöm!
(Elmaradt bér alatt szabadságmegváltásra gondoltam. )

Tisztelt Szakértők!

Ahgy olvasgatom a válaszokat és a fórumot néhány dolog már kezd világossá válni számomra a GYED, GYES és THGY igen bonyolult világából. Azonban még így is lenne 1–2 kérdésem. 2006. október 13-án született meg a kislányunk, akivel azóta itthon vagyok. Mivel előtte 8 évet dolgoztam járt THGY, GYED és GYES is.
Most derült ki, hogy babát várok, de még eléggé az elején vagyok a terhességnek. Arra gondoltam, hogy várok a 12. hétig, ez valamikor aug. elején lesz és akkor bemegyek a munkahelyemre ( ami még szerencsére megvan) és kiveszem a szabijaimat, majd a szülésig táppénzre megyek. A kérdéseim a következőek:

1.Ha szabira ill. táppénzre megyek, akkor át kell íratnom a GYES-t a férjem nevére?
Mi lesz a táppénz alapja, amit szülésig kapok?
Ha jól értelmeztem a korábbi hozzászólásokat akkor jogosult leszek THGY-ra és GYED-re is, de ezek alapja max. a minimálbér kétszerese, mert nem lesz 180 bérezett napom. Jól értelmeztem?
Egyáltalán ezek a jó lépések vagy mást kellene tennem?
Előre is köszönöm segítségüket!
Varga Katalin

-------------

Válaszok röviden:

1. Kérdés:
Ha szabira ill. táppénzre megyek, akkor át kell íratnom a GYES-t a férjem nevére?

Válasz: Igen célszerű, mert -ha az kedvezőbb-így a táppénz összege nem a minimálbér alapján, hanem az előző GYED ellátásod alapján kerül megállapításra.

(Ezt hívják előnyszabálynak.)

2. Kérdés:
Mi lesz a táppénz alapja, amit szülésig kapok?
Válasz:

Két lehetőség van.

Az egyik: Amennyiben a szabadság ideje alatt kapod a GYES-t, akkor az TB szempontból GYES alatti/melleti munkavégzésnek minősül, amire a T.46.§. vonatkozik.

Ha a GYES melletti/alatti munkavégzés során válsz keresőképtelenné a táppénzedet a GYES melletti jogviszony során elért keresetedből számolják és csak annyi nap táppénzre vagy jogosult ahány napot a GYES mellett dolgoztál. (Ezt nem javaslom.)

Amennyiben ez 2009.augusztustól fog fennállni az ettől számított 180 napig -nagyon leegyszerűsítve- csak a minimálbér alapján kaphatsz táppénzt.

A másik: Erről az 1. kérdés megválaszolásánál már volt szó. Ha a GYED után visszamész dolgozni, vagy kiveszed a szabadságaidat DE NEM VESZED IGÉNYBE a Gyes-t, akkor a GYED alapja figyelembevételével állapítják meg a táppénzt.

3. kérdés: Ha jól értelmeztem a korábbi hozzászólásokat akkor jogosult leszek THGY-ra és GYED-re is, de ezek alapja max. a minimálbér kétszerese, mert nem lesz 180 bérezett napom. Jól értelmeztem?

Válasz. Igen.

----------

4. További anyagi, vagy eljárásjogi kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

"Arra gondoltam, hogy várok a 12. hétig, ez valamikor aug. elején lesz és akkor bemegyek a munkahelyemre ( ami még szerencsére megvan) és kiveszem a szabijaimat, majd a szülésig táppénzre megyek."
Imádom, amikor egyesek úgy mennek táppénzre, mint mások boltba. Együttműködési hajlandóság a munkáltatóval nulla - pedig törvény írja elő - valószínű számítana rád ősszel, erre te beintesz, mert úgy döntesz, hogy táppénzre mész. Csakhogy ez nem így működik. Először is a munkáltatónak olyan munkakört kell felajánlani, ami alkalmas egy tizenvalahány hetes kismamának. Másodszor az orvos dönti el, hogy ki és mikor megy táppénzre, nem pedig más - előre 2 hónappal.
És csodálkozunk, hogy a munkáltatók háklisak a kismamákra...

Köszönöm szépen a gyors és megnyugtató választ.
Az igazság az, hogy a kismamák nagyrésze nem tudja milyen jogai vannak és át lehet verni őket. Nagyon jó ez a fórum, hogy kételyek esetén kérdezhetünk.
Engem már nem vernek át!
További sok sikert kívánok és mégegyszer köszönöm a segítséget.

Tisztelt Szakértők!

Ahgy olvasgatom a válaszokat és a fórumot néhány dolog már kezd világossá válni számomra a GYED, GYES és THGY igen bonyolult világából. Azonban még így is lenne 1-2 kérdésem. 2006. október 13-án született meg a kislányunk, akivel azóta itthon vagyok. Mivel előtte 8 évet dolgoztam járt THGY, GYED és GYES is.
Most derült ki, hogy babát várok, de még eléggé az elején vagyok a terhességnek. Arra gondoltam, hogy várok a 12. hétig, ez valamikor aug. elején lesz és akkor bemegyek a munkahelyemre ( ami még szerencsére megvan) és kiveszem a szabijaimat, majd a szülésig táppénzre megyek. A kérdéseim a következőek:

• Ha szabira ill. táppénzre megyek, akkor át kell íratnom a GYES-t a férjem nevére?
• Mi lesz a táppénz alapja, amit szülésig kapok?
• Ha jól értelmeztem a korábbi hozzászólásokat akkor jogosult leszek THGY-ra és GYED-re is, de ezek alapja max. a minimálbér kétszerese, mert nem lesz 180 bérezett napom. Jól értelmeztem?
• Egyáltalán ezek a jó lépések vagy mást kellene tennem?

Előre is köszönöm segítségüket!
Varga Katalin

Tisztelt Szakértők!

TGYÁS-sal kapcsolatos kérdésem az, hogy az új szabályozás szerint lesz-e maximálva, mint a táppénz, vagy sem. Elég homályosan van megfogalmazva, miszerint „számítása a táppénz alaplán történik“.

Köszönettel:

d.

------------------

Válasz:

1. Álláspontom szerint Igen.

A kulcsszó nem az, hogy „számítása a táppénz alaplán történik“, hanem az, hogy ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a THGY-nál a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a THGY-val foglalkozó szakaszok (42.§) csak azt határozzák meg, hogy a THGY mértéke 70% ebből következik, hogy -eltérő szabályozás hiányában- itt is érvényes a táppénzre vonatkozó felső korlát. (Módosító tv. szerinti T.48.§. (8) bekezdés)

-------

• 42.§.(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

-----------------------------

Természetesen eddig is volt és ezután is marad egy másik, alacsonyabb korlát, a minimálbér kétszerese azoknál, akiknél nincs 180 napi jövedelem az irányadó/számítási időszakban.

2. További anyagi, vagy eljárásjogi kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!

Olyan kérdéssel fogdulok önökhöz/önhöz, hogy én 2008. október 30-dika óta állok munkaviszonyba és közbe teherbe estem. Számításaim szerint bőven meg lenne a 180 biztosított nap a GYED-hez a szülés várható időpontjáig (2009 augusztus 6.), de április 6-án táppénzre írt az orvos a szülésig, a baba egészsége miatt. A cég most azt mondja hogy nem fog járni a GYED, mert a táppénz kezdetéig nincs meg a 180 nap. Ha táppénzen vagyok az tényleg nem számít bele? Hiszen akkor is munkaviszonyban á­llok.

Válaszukat előre is köszönöm!

------------------

Rövid válasz:

1. A foglalkoztató tévesen tájékoztatott, keveri a THGY és GYED ellátásokra való jogosultság feltételeit és a táppénz, THGY, GYED összegének a kiszámítására vonatkozó szabályokat. (Mind a kettőben szerepel a 180 nap, de nem keverendő!!)
2. A megadott adatok alapján -ha a munkaviszonyod nem szűnik meg- jogosult vagy/leszel THGY-ra és GYED-re, mivel a munkaviszony fennállása alatti táppénzes idő is biztosításban töltött idő, azaz számításaid helyesek.

---------

Hosszabb válasz:Az egészségbiztosítási törvény több esetben is használja a 180 nap fogalmát, azonban azokat nem szabad összekeverni.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az egyik esetben bizonyos ellátások (THGY és GYED) feltételeként ír elő a jogalkotó 180 BIZTOSÍTÁSBAN töltött (naptári) napot.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha valaki ezen és az egyéb feltételeknek eleget tesz jön az a megválaszolandó kérdés, hogy mi lesz az ellátás alapja, vagy közérthetően miből számolják ki ezen ellátásokat?--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nos ekkor találkozunk ismét a 180 nappal, de akkor már mint BÉREZETT nap jelenik meg.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fonos tehát, hogy a 180 BIZTOSÍTÁSBAN töltött napot és a 180 BÉREZETT napot ne keverjük!--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nézzük részletesen mint mond a jogszabály a 180 biztosításban töltött napról.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-THGY-ra (fő szabály szerint) az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb. , illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is. Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény (Járulék, vagy fedezeti törvény) 5.§-ban) -----------------------------------------------------

ÉS -------------------------------------------------------------------------------------------

a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül legalább 180 naptári napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 biztosításban töltött napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt is, sőt a munkaviszony fennállása alatt folyósított THGY, GYED és GYES is beszámít a 180 napba.

Egy kis kitérő: Sokan szokták kérdezni, mivel számukra nem egyértelmű, hogy "a 180 napba a Tgyás és a táppénz is beleszámít, vagy meg kell szakítani a THGY és GYED ellátást, hogy a következő babára jogosulttá váljon THGY-ra? "

Válasz: Igen, beleszámít.

Azaz a 180 biztosítási napba nem csak a ténylegesen munkával töltött napok, hanem a munkaviszony fennállása alatt folyósított táppénzes napok és a THGY, GYED, GYES ideje is beszámít.

Ebből következik, hogy az aki az első babával THGY, GYED ellátást kap és ez idő alatt ismét szül, annak a következő baba születése előtt, az új ellátásokra való jogosultsághoz nem kell a GYED-et megszakítania és 180 napra munkába állnia, vagy szabadságot kivenni, esetleg táppénzre kerülni csak azért, hogy kaphassa majd az új babára a THGY, illetve GYED ellátást.

Ezen kitérő után folytassuk: Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek eleget tesz az igénylő akkor jogosult THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek, amit most nem sorolok fel. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re is.) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Látjuk tehát, hogy egyrészt megjelent a 180 nap, mint BIZTOSÍTÁSBAN töltött nap, egyben mint az egyik jogosultsági feltétel. ----------------------------------------------------------------------------------

Most nézzük meg hogyan rendelkezik a jogszabály a számítási módról. Itt jön be megint a 180-as szám, de immár mint BÉREZETT, JÖVEDELEMMEL ELLÁTOTT nap és nem mint biztosításban töltött nap, azaz ismét hangsúlyozom, hogy a kettő nem keverendő!!! ----------------------------------------------------------

A THGY és a GYED ellátásokat - szinte kivétel nélkül - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékköteles jövedelemből számolják. ------------------------------------------------------------------

- Fő szabály szerint a THGY és GYED alapja is a jogosultságot (THGY, illetve GYED esetén a GYED indulását) megelőző évi jövedelem, ha a megelőző évben a biztosítás (munkaviszony) folyamatos és az igénylőnek a megelőző évben volt legalább 180 munkabérrel (jövedelemmel) ellátott (naptári) napja. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

• -Ha ilyen, illetve ennyi nincs akkor a THGY-ra, illetve GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőző 180 napi jövedelem lesz az ellátás alapja.---------------------------------------------------------

• Ha ez sincs, akkor ahány bérezett napja van -fő szabály szerint a megelőző évben és a tárgyévben- a THGY-ra, GYED esetén a GYED-re való jogosultságot megelőzően az lesz a THGY, illetve a GYED alapja, de -mivel az igénylőnek az irányadó időszakban- nincs 180 JÖVEDELEMMEL(bérrel, illetve még pontosabban olyan jövedelemmel, amiből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell vonni)ellátott napja bejön egy felső korlát, azaz keressen az igénylő bármennyit -nagyon durván és leegyszerűsítve- nem lehet ellátás alapként többet figyelembe venni, mint a minimálbér kétszeresét, 2009-ben 143.000Ft-ot. -----------------------------------------------------------------
  Példa: a kérdező GYED után visszaáll dolgozni, de a következő szülésig csak 152 munkabérrel, és/vagy szabadságos bérrel ellátott napja van, havi átlagban bruttó 320.000Ft-ot keres. Mivel nincs 180 bérezett napja maximum csak 143.000Ft-os jövedelmet vesznek majd alapul a THGY kiszámításánál.------------------------------------------

Még egy fontos információ: Amikor majd az elbíráló azt vizsgálja, hogy az új baba születését megelőző évben, illetve a tárgyévben az igénylőnek van-e 180 BÉREZETT napja az új ellátás, jelen esetben a THGY, illetve az azt követő GYED alapjába nem számítja be az előző babára kapott GYED összegét, mert abból nem vonnak 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.-------------------------------------------------------

• Igaza van Zsuzsának, hogy amikor viszont a REP igényelbíráló előadója, vagy a kifizetőhelyi ügyintéző azt vizsgálja, hogy a szülés előtt volt-e 180 BIZTOSÍTÁSBAN töltött napja, akkor az előző babára kapott THGY és GYED időtartamát beszámítja, mivel a munkaviszony fennállása alatt folyósított THGY és GYED biztosítási idő.

---------------------------------------------------------------------------------------------

• Ezen ismételt kitérő után folytassuk az ellátás alapjának a vizsgálatát:-----------------------------------------------

• Ha egyáltalán nincs jövedelme az igénylőnek a megelőző évben és a tárgyévben akkor az ellátást a munkaszerződésben szereplő személyi alapbérből állapítják meg, azonban ha ez az összeg magasabb, mint a mindenkori minimálbér kétszerese, akkor maximum csak a minimálbér kétszeresét , azaz 2009-ben max. 143.000Ft-ot lehet figyelembe venni. Ez esetben ennek a 70%-a lesz a bruttó havi THGY összege.------------------------------------------------------------

Remélem ez a kis összefoglaló segített valamit abban, hogy a 180 napot helyesen értelmezzük, sőt talán az ellátásokra való jogosultság és a kiszámítás módja is világosabb lett.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!
SOS kérdésem van.
GYED alatt közös megegyezéssel megszüntethető-e a munkaviszony?
Ha igen, akkor ki kell adni az elmaradt bért, papírokat stb. Hogyan érinti ez a GYED-re való jogosultságot? (Pontosabban továbbra is kaphatja a GYED-et a szülő, vagy le kell mondani adott hónapra, majd újra igényelni)

Gyors válaszukat előre is köszönöm.
rigo

---------------

• Válasz:

1. Igen, megszüntethető.

2.Pontosan milyen elmaradt bért?
Ha a szabadságmegváltásra gondol azt természetesen igen. Ennek a kifizetése nem befolyásolja a GYED jogosultságot.

3.Igen a papírokat a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak megfelelően ki kell adni. (Ha azonban a munkahelyeden TB. kifizető hely van bizonyos okmányok a TB jogszabályok szerint ottmradnak a GYED lejártáig. Ennek az az oka, hogy ez idő alatt a GYED mellett ne tudj munkát vállalni, vagy álláskeresési segélyt igényelni. (Ezen intézkedésnek a kettős ellátás folyósításának elkerülése a célja.)

4. Nem kell lemondania GYED-ről, azt folyamatosan kaphatja.

5.Nem jogosult viszont GYED-re az aki a GYED alatt díjazás ellenében munkát végez, vagy ha a teljes keresetét megkapja. (Ezért kérdeztem rá, hogy milyen bérre gondolsz?) Érdemes tehát ezt a bér dolgot átbeszélni a REP PEO Osztályvezetővel, vagy a GYED-et folyósító kifizetőhely ügyintézőjével.

6. A pontos válaszhoz tehát pontosan kellene ismerni a részleteket.

7.Mivel az okokat nem ismerem ezért nem szeretnék a döntésedbe beleszólni, de általában nem bölcs döntés a GYED alatt a jogviszonyt megszüntetni, mert addig is fennáll a jogviszonyod és az esetleges következő baba születése esetén nem lesz mindegy, hogy 2 éven belül hány nap biztosítási jogviszonyod van/volt.

8. További anyagi, vagy eljárásjogi kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási Osztályvezetőjéhez.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!
SOS kérdésem van.
GYED alatt közös megegyezéssel megszüntethető-e a munkaviszony?
Ha igen, akkor ki kell adni az elmaradt bért, papírokat stb. Hogyan érinti ez a GYED-re való jogosultságot? (Pontosabban továbbra is kaphatja a GYED-et a szülő, vagy le kell mondani adott hónapra, majd újra igényelni)

Gyors válaszukat előre is köszönöm.
rigo

Tisztelt Szakértők!

Olyan kérdéssel fogdulok önökhöz/önhöz, hogy én 2008. október 30-dika óta állok munkaviszonyba és közbe teherbe estem. Számításaim szerint bőven meg lenne a 180 biztosított nap a GYED-hez a szülés várható időpontjáig (2009 augusztus 6.), de április 6-án táppénzre írt az orvos a szülésig, a baba egészsége miatt. A cég most azt mondja hogy nem fog járni a GYED, mert a táppénz kezdetéig nincs meg a 180 nap. Ha táppénzen vagyok az tényleg nem számít bele? Hiszen akkor is munkaviszonyban állok.

Válaszukat előre is köszönöm!

Köszönöm szépen a választ. Felhívtam a győri OEP-et és ott is nagyon segítőkészek voltak:-)

-----

Nagyon szívesen. :)

Végre egy pozítív visszajelzés a REP-ről. :)

Vidéken úgy tűnik, hogy ügyfélbarátabbak, mint Pesten.

(Az FPEP ügyfélszolgálatára elég sok a panasz.)

Üdv. :)