GYED,GYES, táppénz

bakokriszta:

Nem, nem így van. Annyi állást vállalhatsz, amennyit csak bírsz, akár napi 25 órát is :))

Tájékoztatási kötelezettséged van a munkáltatóddal szemben, de lényegében nem tehet semmit, nem tilthatja meg a más munkáltatónál létesítendő munkaviszonyt. Kivéve, ha külön megállapodásotok van arról, hogy hasonló tevékenységű cégnél x ideig nem helyezkedhetsz el, de azért meg külön pénz járna...

Az már más kérdés, hogy ha lejár a fizetés nélküli szabid, akkor a következő napon meg kell jelenned az eredeti munkahelyeden... Vagy levélben kérheted már korábban, hogy ettől a naptól engedélyezzék a felhalmozódott szabik kiadását. De ha az is lejár, akkor döntened kell majd, merre tovább.

Tisztelt válaszolók

A következő ügyben kérnék segítséget. 2006-ban született egy gyermekünk, akit tavaly ősszel beírattunk a bölcsödébe. Az anyuka a régi munkahelye helyett az időbeosztás illetve a távolság miatt talált egy új munkahelyet (a régi munkaviszony nem lett megszüntetve) ahol a gyes mellett napi 8 órában alkalmazzák. Most kiderült, hogy ezen a munkahelyen szeptember 1-től leépítést terveznek. Azt tudom, hogy a gyesen levő anyukát védi a törvény és elvileg szept 19.-ig amíg jár még a gyes nem lehet elküldeni, de igaz ez abban az esetben is, ha azt a munkaviszonyt a gyes ideje alatt létesítették? Sajnos az eredeti munkahelyén is finoman közölte a főnöke, hogy nem akarná „visszavenni“.
A másik kérdésem, ami talán másik fórumba való, de azért felteszem: ha ő 2006 januárjától már veszélyezetetett terhesként táppénzen volt, tehát a 2006-os évben nem vett ki szabit (akkor volt 28 éves) akkor neki hány nap szabadság jár a régi munkahelyén?

Kedves Dödölle1,
nagyon köszönöm a tájékoztatást! Ha az illetékesek fele ennyi időt szántak volna rám, most nem itt tartanék. A jogszerű utat vagy ők sem ismerik vagy csak lusták elvégezni a munkájukat. Az egyik oep-es ügyintéző egyenesen lecsapta rám a kagylót, amikor azt próbáltam megtudni, hogy milyen iratok szükségesek a tgyás-hoz.
Remélem, az osztályvezetők tényleg olyan segítőkészek lesznek, mint mondod.
Mégegyszer köszönöm, sokat segítettél!
tarkabab

Tisztelt Szakértő!

Kisfiammal 2010. Május 2-ig GYES-en vagyok. Szeptembertől részmmunkaidőben szerettem volna visszamenni dolgozni, amíg a következő baba meg nem születik.(most próbálkozunk)
Eredeti munkaköröm részmunkaidőben nem teljesíthető. Felajánlottak egy másik 8 órás állást, amiről kiderült, hogy valójában napi 9-10 óra volna. Mondtam, hogy gyermekem mellett ezt nem tudom vállalni. Így közölték, hogy akkor nem tudnak mást felkínálni.
Felvetettem, hogy akkor más cégnél keresnék részmunkaidős állást.(azt olvastam, hogy a kettő együtt működhet) Azt mondták, hogy rendben de akkor náluk meg kell szüntetni az eredeit munkaviszonyomat.

Ez valóban így van? Mit tehetek ilyenkor?

Köszönettel: B.K.

Mit lehet tenni a következő helyzetben?

GYES-en voltam a kislányommal, miközben megszületett a kisfiam, 2009. 03. 18. -án.

Tgyást visszemenőleg 6 hónapig lehet igényelni, leghamarabb a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődően. Én ezt szeretném tenni, így 2009. 02. 18.-tól igényelném a tgyást. Az OEP-nél ezt be is jelentettem (ma, mert telefonon azt mondták, hogy a MÁK-tól meg kell várnom a GYES lemondó határozatot, addig ne is menjek, ez meg még mindig nincs meg).

A MÁK-nál viszont azt mondják, hogy már az is szabálytalan, hogy e hónap elejétől leállították a GYES-t, mert meg kellett volna várniuk, míg az OEP-nél bejelentem az igényt a tgyás-ra. Visszamenőleg nem mondhatom le a GYES-t, nem fizethetem vissza amit kiutaltak. (Miért?)

Így a GYES és a tgyás közötti különbözetet bukom 4,5 hónapra, ami nekünk most komoly vagyon.

Kis csavar még, hogy a GYES ápr. 23.-án lejárt volna, amikor a kislányom 3 éves lett. Korábban úgy tájékoztattak, hogy nem lehet a fogyatékosságáról szóló orvosi igazolást előre bemutatni, hanem most igényelnem kell a folytatást. Ezt nem igényeltem és mégis folytatták, mert mégis csak figyelembe vették az orvosi igazolást.

Mindenféle infót, segítséget előre is köszönök! -------------------

Válasz:

1. Valóban a THGY igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni.

Van azonban egy másik -esetedben erősebb- szabály is, ami azt mondja ki, hogy ha valaki pl. a GYES folyósítása alatt választ egy másik ellátást akkor az új ellátást legkorábban csak az igénybejelentés napjával lehet megállapítani.
(Az igénybejelentés napja vagy az igény ügyfélszolgálaton történő leadásának a napja, vagy a postáraadás napja.)

2. Most valóban rosszul jártál, tenni ellene már nem lehet semmit.

3. A hatályos jogszabályok szerint valóban nem lehet visszafizetned a már kiutalt GYES összegét és arra az időre nem kaphatsz THGY ellátást.

4. Helyesen (jogszerűen) úgy jártál volna el, ha a THGY igényt a REP-hez benyújtod, csatolod hozzá az írásbeli kérelmet, amely szerint a GYES helyett a THGY-t kéred, ezért a GYES folyósítását kéred megszüntetni.
Ezt a REP hivatalból megküldte volna a MÁK CST Irodának. Ők ennek alapján az ellátást leállítják, arról hivatalból értesítik a REP-et, akik a THGY ellátást beindítják.( Tudom, azonban, hogy erről a rendelkezésről csak kevesen tudnak.)

5. Azért küldözgetnek és mutogatnak egymásra, mert nem így jártál el. Javaslat: Személyesen kérd a REP PEO és a MÁK CST Iroda vezetőjének a segítségét.

--------

A válaszomat megalapozó jogszabályi helyek:

I.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

39.§. (6) Az (1)-(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat.

A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani. -----

• II.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

25/B. § Az Ebtv. 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.

A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható.

Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani. ---------

Végül azért, hogy a jövőben ez ne fordulhassol elő javasolom még -neked is és mindenkinek aki olvassa- az alábbi tájékoztatót:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, illetve egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.)

Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Ombudsman -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre azonban tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. )

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv.

Mit lehet tenni a következő helyzetben?

GYES-en voltam a kislányommal, miközben megszületett a kisfiam, 2009. 03. 18. -án.

Tgyást visszemenőleg 6 hónapig lehet igényelni, leghamarabb a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődően. Én ezt szeretném tenni, így 2009. 02. 18.-tól igényelném a tgyást. Az OEP-nél ezt be is jelentettem (ma, mert telefonon azt mondták, hogy a MÁK-tól meg kell várnom a GYES lemondó határozatot, addig ne is menjek, ez meg még mindig nincs meg).

A MÁK-nál viszont azt mondják, hogy már az is szabálytalan, hogy e hónap elejétől leállították a GYES-t, mert meg kellett volna várniuk, míg az OEP-nél bejelentem az igényt a tgyás-ra. Visszamenőleg nem mondhatom le a GYES-t, nem fizethetem vissza amit kiutaltak. (Miért?)

Így a GYES és a tgyás közötti különbözetet bukom 4,5 hónapra, ami nekünk most komoly vagyon.

Kis csavar még, hogy a GYES ápr. 23.-án lejárt volna, amikor a kislányom 3 éves lett. Korábban úgy tájékoztattak, hogy nem lehet a fogyatékosságáról szóló orvosi igazolást előre bemutatni, hanem most igényelnem kell a folytatást. Ezt nem igényeltem és mégis folytatták, mert mégis csak figyelembe vették az orvosi igazolást.

Mindenféle infót, segítséget előre is köszönök!

Tisztelt Szakértők!

Sok helyen próbáltam már a kérdéseimre választ kapni, de sajnos eddig még nem sikerült. Remélem Önök tudnak nekem segíteni.
2007.10.21-én született a kislányom. Jelenleg Gyeden vagyok. Előtte való hónapban igényeltem a tgyást. Előtte 2 hónapig táppénzen voltam, az előtt pedig kivettem az azévi szabadságaimat. A második babánkat szeptember elejére várjuk, tehát még a gyedbe fogok szülni. A cég, ahol dolgoztam (2003 óta) jelenleg felszámolás alatt van. Mielőtt még ezt tudtam volna azt gondoltam, hogy szülés előtt egy hónappal visszamegyek "dolgozni", vagyis kiveszem a felgyülemlett szabadságaimat és esetleg kifizettetem a maradék napokat, hogy ezzel is növeljem a következő Gyedem összegét. De most, hogy felszámolják a céget, nem tudom, hogy mit tegyek, illetve mit tehetek. Hogy tudnám növelni a második baba után járó Tgyást, Gyedet (a bruttó bérem 100 eFt volt)?
Ha nem tudok semmit sem tenni, akkor ha vége a felszámolásnak és jogutód nélkül megszűnik a cég, akkor milyen juttatások illetnek meg, illetve azokat mikor kell, hogy kifizessék?
Mivel már közel a szülésem időpontja, kérem, amilyen gyorsan csak tudnak, válaszoljanak.

Üdvözlettel

nandy:

Köszönöm a gyors választ.a tgyást a gyermek megszületését követően vettem igénybe, és a gyedem pedig 2009 novemberig szól.Tehát ha jól értelmezem akkor,erre az évre csak novemberig időarányosan jár,és a gyesre már nem vagyis mível a gyes ideje alatt vissza szerettem volna menni dolgozni,de már nincs hova,akkor addig ameddig a cég nyilván van tartva és nem mondanak fel,mert védett vagyok 2010.-ig,addig köteles nekem bért fizetni, vagy megtörténik a felmondás végkielégitéssel.

Többször hivatkoztam már az OEP Főigazgató helyettesének 10064/2008. számú körlevelére, valamint az ez alapján készült, az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya és az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztálya által készített tájékoztatóra.

Mivel többen megkerestek, hogy azt teljes egészében szeretnék elolvasni -ha azt nem is, mert nekem csak papíron van meg-, de az azzal tartalmilag megegyező, az FPEP által a kifizetőhelyek számára elküldött tájékoztatót felteszem ide, hátha lesz olyan, aki tudja használni.

Üdv. :)

FPEP Tájékoztató 2008/2

Tisztelt Kifizetőhely!

I. Az OEP szakmai munkabizottság az álláskeresési támogatásban részesülők biztosítási jogviszonyát módosító 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozás pénzbeli egészségbiztosítási ellátások jogosultságát érintő változásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az Flt. 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamában nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt az álláskeresési járadékban részesült. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.

Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik. (Flt. 27.§ (5) bek.)

Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:

1. kéri,
2. álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
3. rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
4. kereső tevékenységet folytat, kivéve az Flt. 29. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat,
5. olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
6. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
7. meghalt,
8. az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. (Flt. 28. § (1) bek.)

Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső

1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg.
3. az Flt. 25. § (5) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt,
4. rövid időtartalmú, legfeljebb kilencven napig tartó keres tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének /36. § (1) bek./ eleget tett,
5. az Flt. 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresőpótló juttatásban részesül. (Flt. 29. § (1) bek.)

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az Flt. 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel – figyelemmel az Flt. 26. § (9) bekezdésében foglaltakra – tovább kell folyósítani. A törvény az álláskeresési járadék szünetelésének eseteit is taxatíve felsorolja. Ebből az következik, hogy egyéb okból erre nem kerülhet sor, illetve ezek bármelyike fennáll, mérlegelésnek nincs helye, a járadék folyósítását szüneteltetni kell. Az álláskeresőnek kötelezettsége, hogy ha a szüneteltetési okok bármelyike fennáll, azt a kirendeltségen bejelentse.

Amennyiben a járadék folyósításának ideje alatt a munkanélküli gyermeket vár, illetve szül, ezt be kell jelentenie az illetékes kirendeltségen, akik a szükséges igazolásokat kiadják ahhoz, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyedet, vagy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segélyt megállapíthassák az érintett részére. Kettős ellátásra nem kerülhet sor, ezért a gyermekre tekintettel igénybe vett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának időtartamára az álláskeresési járadékot szüneteltetni kell.

Az álláskeresési segély szüneteltetésére, illetőleg megszüntetésére szintén az álláskeresési járadék vonatkozó szabályai az irányadóak.

A vállalkozói járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy évben egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt az álláskereső nem állt munkaviszonyban, és az előbbiekben meghatározott vállalkozói tevékenységet sem folytatta:

1. sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
2. keresőképtelenséggel járó betegség,
3. beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,
4. terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítása,
5. rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
6. az előzetes letartoztatás, a szabadságvesztés és az elzárás büntetés,
7. az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartamával.

A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A vállalkozói járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezését követő nap. A vállalkozó járadék folyósításának megszüntetésére az Flt. 28. §-ában foglaltakat, szüneteltetésére az Flt. 29. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

2008. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosította a biztosítottak körét. A Tbj. 5.§-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az a személy minősül biztosítottnak, aki álláskeresési támogatásban részesül. A korábbi szabályozással ellentétben kizárólag addig minősülnek biztosítottnak ezen személyek, amíg részükre a munkaügyi központok álláskeresési támogatást folyósítanak, vagyis az álláskeresési támogatás szünetelésének kezdő időpontjától megszűnik a biztosítási jogviszonyuk.

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság

A fentiekben megfogalmazott szabályokra tekintettel, nézzük meg, hogy az álláskeresési támogatásban részesülő nő 2008. január 1-jét követően milyen feltételek mellett szerez jogosultságot terhességi-gyermekágyi segélyre.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. § (1) bekezdésében foglaltak alapján terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és

1. biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

Amennyiben az igénylő az álláskeresési támogatás folyósításának tartama alatt szül, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel az ellátásra jogosultság kezdő napja és az ellátás folyósításának kezdő napja nem egyezik meg.

Az Ebtv. 40. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár. Az Mt. 138. §-ának (1) bekezdéséből következik, hogy a szülési szabadság legkésőbb a szülés napjával kezdődik. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja a szülés várható idejét megelőző 28 nap bármelyike, de legkésőbb a szülés napja.

A fentiekben leírtak figyelembe vételével az álláskeresési támogatásban részesülők a biztosítási jogviszony megszűnését követően „passzív jogon” vehetik igénybe a terhességi-gyermekágyi segélyt.

Példa:

2006. január 1-jétől folyamatosan biztosított nő 2007. november 2-től részesül álláskeresési támogatásban. 2008. március 2-án szül, ettől a naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Az álláskeresési támogatás szünetelésének kezdő napja 2008. március 3. A terhességi-gyermekágyi segély 2008. március 3-tól 167 naptári napra folyósítható.

Az ellátás napi összegének számítása során a jogosultság fentiekben ismertetett kezdő napjához kell az irányadó időszakot, illetőleg a számítási időszakot meghatározni, nem pedig a folyósítás kezdetéhez.

Példa:

A biztosított 2008. március 31-én szül, ezen a napon még álláskeresési támogatásban részesült, 2008. március 31-től kéri a terhességi-gyermekágyi segélyt. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja 2008. március 31, az ellátás folyósítása 2008. április 1-jétől kezdődik. Az irányadó időszak 2007. január 1-jétől 2008. március 30-ig terjedő időszak.

Gyermekgondozási díj

Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

Az Ebtv. 42/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a terhességi-gyermekágyi segély lejáratát követően igényelt gyermekgondozási díjra való jogosultságot az álláskeresési támogatásban részesülők esetében abban az esetben nem lehet megállapítani, ha a biztosítási jogviszony nem a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg. Ha a terhességi-gyermekágyi segély igénylése az álláskeresési támogatás folyósításának tartama alatt történik, azonban a pénzbeli ellátás folyósítására – folyósítási korlát miatt – csak az álláskeresési támogatás szünetelését követően kerül sor, a gyermekgondozási díjra való jogosultság az általános szabályok szerint nem állapítható meg.

Példa:

2008. március 1-jétől álláskeresési támogatásban részesülő 2008. április 2-án szült. 2008. április 2-án még álláskeresési támogatásban részesült, így a terhességi-gyermekágyi segélyt 2008. április 3-tól igényli. Az ellátás folyósítása 2008. április 3-tól kezdődik. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díjat igényelt. Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének tartama alatt szűnt meg és az igénylő nem biztosított, a gyermekgondozási díjra jogosultság nem állapítható meg.

2008. március 1-jétől álláskeresési támogatásban részesülő 2008. április 2-án szült. 2008. április 2-án még álláskeresési támogatásban részesült, a terhességi-gyermekágyi segélyt 2008. április 2-től igényli. Az ellátás folyósítása 2008. április 3-tól kezdődik. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díjat igényelt. Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének tartama alatt szűnt meg és az igénylő nem biztosított, a gyermekgondozási díjra jogosultság nem állapítható meg.

2008. március 1-jétől álláskeresési támogatásban részesülő 2008. április 2-án szült. 2008. április 2-án még álláskeresési támogatásban részesült, a terhességi-gyermekágyi segélyt 2008. április 2-től igényli. Az ellátás folyósítása 2008. április 3-tól kezdődik.

A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően (ismét) álláskeresési támogatásban részesül 2008. november 30-ig. 2008. november 25-től gyermekgondozási díjat igényelt. A gyermekgondozási díjra jogosultság 2008. november 25-től áll fenn, folyósítási korlát miatt az ellátás 2008. december 1-jétől folyósítható.

Az álláskeresési támogatásban részesülő nő 2007. december 16-tól, a szülés várható idejét megelőző 28. nappal kéri a terhességi-gyermekágyi segély megállapítását. Az álláskeresési támogatás szünetelésének, illetőleg folyósításának utolsó napja 2007. december 15-e. A támogatásban részesülőnek – a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, igénybevételének tartama alatt – 2008. január 1-jén megszűnik a biztosítása. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díjat igényel. A gyermekgondozási díjat részére meg kell állapítani.

----------------

• Kérjük a Tájékoztatóban foglaltak betartását, tudomásul vételét.

Budapest, 2008. június hó

benevar:

Köszönöm a pontosítást. Annyit még hozzáfűznék, hogy ha sikerül állást találnia, vagy munkanélküliről menne szülni, akkor a 180 nap biztosítási jogviszonyba beleszámít a passzív jogon kapott ellátás is.
Bár azt nem tudjuk, hogy előzőleg milyen jogviszonya volt, ami azért fontos, mert ha előzőleg munkanélküliről ment el szülni, akkor viszont a "passzív" (ami nem is az) ellátás nem számít bele a 180 napba.

varjas:
Jelenleg felmondási védelem alatt állsz, tehát nem szüntethető meg a munkaviszonyod rendes felmondással. Más a helyzet akkor, ha a munkáltatód jogutód nélkül megszűnik, de az hosszabb idő lesz... Amíg ez nem történik meg, addig a munkáltató köteles foglalkoztatni. Ha nem tud, akkor az állásidőre bért kell fizetnie. (Ha novemberben visszamész dolgozni, akkor először a szabikat fogják kiadni.)

A közös megegyezést nem kötelező aláírni, akkor érdemes, ha kedvezőbb feltételeket biztosít, mint egy rendes felmondás (pl. több végkielégítést adna a munkáltató).

A másik: rendes szabadság jár a táppénz idejére, a szülési szabira (TGYÁS), és a GYED első évére. Tehát 2009-re valószínűleg már nem jár. Pontosabbat akkor lehet mondani, ha tudjuk, hogy mettől meddig voltál TGYÁS-on, mióta vagy GYED-en.

"A GYES-en lévő anyuka (apuka stb.) biztosítottnak minősül. Ha lejár, akkor el kell menni a Munkaügyi Központba."

Csak akkor biztosított, ha foglalkoztatási jogviszonyban is áll. Passzív jogon egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint szolgálati idő szerzésére (9,5% nyugdíjjárulék megfizetése) jogosít.

Tisztelt Szakértők

Sajnos a mai napon tudtam meg, hogy a cég akinél állományban vagyok ( jelenleg gyeden )a mai nappal már ki sem nyitott,a dolgozokat pedig elküldték.Én nem kaptam eddig semmi tájékoztatást.A kérdésem az lenne?

• Novemberben szerettem volna vissza menni dolgozni gyes mellett,ebben az esetben a bentlévő szabadságommal mi történik?
• terhességem ideje alatt táppénzen voltam,arra az időre jár szabadság?

ha jól számolom akkor a 2007,2008,2009 és a 2010-es évre nekem jár a szabadság,mert a fiam 2010 novemberében tölti a 3 évet.

• jelenleg 34 évet töltöttem az idén, és 2 gyermekem van,hány nap szabadság jár egy évre?
• 2005 óta dolgozom a cégnél jár végkielégítés?
• Eddig mindenkinek közös megeggyezés állt a felmondó levelében,köteles vagyok elfogadni?Akkor nem jár a végkielégítés.

Igazából szeretném tudni, hogy nekem mik a jogaim ebben az esetben, hiszen szerintem jelenleg engem csak elfelejtettek, mert gyeden vagyok.
Válaszukat előre is köszönöm, egy kétségbe esett anyuka

Miből és milyen tb-t nem vonnak?

A GYES-en lévő anyuka (apuka stb.) biztosítottnak minősül. Ha lejár, akkor el kell menni a Munkaügyi Központba.

Köszönöm szépen Anne 01.

Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném még kérdezni, hogy ebben az esetben, ha nem vonják a tb-t, fizetnem kell?
Jelenleg álláskereső vagyok; amire megszületik picikénk arra már nem leszek biztosított.

Köszönettel.

Dödölle1: köszönöm szépen.

Gyes-ből 9,5% nyugdíjjárulékot vonnak.

Kedves Szakértők!

Szeretném kérdezni, hogy a gyesből, a 28.500 Ft-ból vonják a tb-t?

Köszönettel.

Kedves Hozzáértők!

Pár rövid kérdésem lenne.

Hosszabb (megalapozott, papírral bizonyítható, stb. stb.) betegállomány után munkába visszaállásnál azonnal simán/egyszerűen felmondhat nekem a munkáltató vagy kell valami extra indok?

A másik, hogy ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?

Info: magas bejelentett fizetésem van.

Köszönöm,

Macaroon

------------

Válasz:

1. A rendes felmondás indokairól az alábbi szakasz rendelkezik:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

A rendes felmondás

89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(3) A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

(4) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául.

(5) A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(6) A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló a 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül.

(7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell rehabilitációs járadékban részesülő, nem keresőképtelen munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére is. E rendelkezés alkalmazása szempontjából különösen indokolt esetnek kell tekinteni a 91. §-ban meghatározott indok fennállását is. -------------------------

2. A felmondási védelemről a következő szakasz rendelkezik:

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának,
6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes

időtartama.

(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés]. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó. (5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak. ---------

3. "Hosszabb (megalapozott, papírral bizonyítható, stb. stb.) betegállomány után munkába visszaállásnál" tehát további 30 napig él a felmondási védelem. -----------------

4. "ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?"

A GYES összege fix, az nem változik, megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével. (Kivéve iker GYES.)

GYED összege: Dátumokat nem írtál, így nehéz érdemi választ adni, de valószínűleg nem lesz jelentősége, mivel "magas bejelentett fizetésnél" korlát a minimálbér kétszerese.

-------------

• 5. Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Amennyiben tehát további kérdéseid vannak fordulj bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjéhez.

Üdv. :)

Kedves Hozzáértők!

Pár rövid kérdésem lenne.

Hosszabb (megalapozott, papírral bizonyítható, stb. stb.) betegállomány után munkába visszaállásnál azonnal simán/egyszerűen felmondhat nekem a munkáltató vagy kell valami extra indok?

A másik, hogy ha visszaállok munkába fél év táppénz után és esetleg hamar, fél éven belül (vagy azonnal) teherbe esem akkor a gyed illetve a gyes összege módosul-e esetleg?

Info: magas bejelentett fizetésem van.

Köszönöm,

Macaroon

Akkor nem jót hallottál.
A munkáltató szabályosan járt el, mert a felhalmozódott szabikat a munkábaállástól számított 30 napon belül kell kiadni.

Tisztelt Fórumozók!

Gyes mellett újból visszamentem a munkahelyemre dolgozni, ahol rögtön a felgyülemlett 84 nap szabadságomat ki kellett vennem. Kérdésem az lenne, hogy ez így jogszerű volt e. Mindenhol azt hallom, hogy csak a GYES lejárta után 30 napon belül adható ki.

Monalisa, köszi, én is így gondolkodtam az átolvasott törvények alapján :-)

Aki igénybe veszi a GYES-t annak jár a fizetésnélküli szabadság, ergo ha a nagyszülő megy gyes-re akkor neki.

Külön írom: a gyes leteltével a nagymamának esetleg gondja lehet a cégnél ujra munkába állni...

Szia Dödölle 1, két kérdésemre is választ adtál, köszönöm!
Már csak az első kérdésem tisztázásában segíts kérlek, ha tudsz, vagyis hogy a munkáltató megakadályozhatja-e, hogy a a nagyszülő GYES-re menjen azzal, hogy elutasítja az ehhez szükséges fizetés nélküli szabadság kérelmét?

Üdv, Nudli