GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

2014 márciusától kezdve közfoglalkoztatottként dolgozom. Előtte gyeden, gyesen voltam otthon. Először 2 évet voltam önkormányzatnál, majd pár hónapot egy általános iskolában, pár hónapot egy szeretet otthonban és jelenleg már másfél éve dolgozom egy óvodában. Mindenhol közfoglalkoztatottként dolgoztam, ugyanolyan kategóriában, ugyanolyan fizetéssel, kisebb /max. 1 hónapos / megszakításokkal. A kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék kisbabát akkor mire számíthatok? Jogosult vagyok-e gyedre, és mennyi lenne a jövedelmem.Nagyon szeretnénk egy kisbabát, de nem tudjuk, hogy közfoglalkoztatottként mire vagyok jogosult.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Várandós vagyok, 2018. februárjában szülök. 2017. július 1-2018. június 30-ig határozott idős közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezem, előtte megbízási szerződéssel foglalkoztattak. Jól tudom, hogy a november 30-at megelőző 180-ot kellene figyelembe venni a csed megállapításánál, ha az nincs meg egy jogviszonyban, akkor elég lehet a nov. 30. előtti 30 nap is?
A gyed-re is jogosult leszek, ha jól számolom, mivel a gyermek születését megelőző 2 évben megvan a 365 nap biztosításom. Ezt akkor is kapom, ha a csed folyósítása alatt szűnik meg esetleg a munkaviszonyom?
És végül még egy kérdés, ami a fentieket komplikálja: a párom külföldi állampolgár, ezért a külföldön - Németországban - szülést tervezzük úgy, hogy én tartósan kiköltözöm, ott telepedek le, ami a 3 hónapot nyilván meghaladja. Ahhoz, hogy Németországban a szülést ne magán alapon, több ezer euróért kelljen igénybe venni, hanem biztosítotti alapon, ahhoz mikortól, milyen feltételek fennállása esetén kell kijelentkezni a magyar társadalombiztosítás rendszeréből? Ugye egy időben nem lehet két tagországban biztosított valaki.
És lehet-e úgy, hogy a munkaviszony megmarad, azt nem mondanám fel, de pl. fizetés nélküli szabadságot igényelek, ami alatt magam fizetem magam után a társadalombiztosítási járulékot, így már a német tb számára, hogy ott ne csak a sürgősségi, akut esetekre vonatkozó ellátást kaphassam?
Köszönettel, Szilvi

Ja, még egy: fizetés nélküli szabadságon gyereknevelés céljából lehet a férjed az első gyerekkel, de ellátás csak egyikőtöknek jár utána (nyilván a második gyerekre csedet csak te kaphatsz a szülés után közvetlenül, tehát neked érdemes a gyest az első gyerekre megigényelni).

1. Nem érinti a jogosultságodat, de közös gyerekeiteikre egy időben csak az egyikőtök jogosult ellátásra. Miért a férjed veszi igénybe a gyedet az első gyereketekre? Kérd te (nem zárja ki, hogy dolgozol vagy szabadságon vagy táppénzen vagy).
2. Ugyanaz, mint az előző: kérd te az első gyerekre a gyest, a másodikra meg ami jár. Kaphatod egyszerre és csak egyikőtök kaphatja.
3. Ugyanaz...

Tisztelt Szakértő!

Az 1. gyermekünk 2015. december 2-án született. Nekem folyamatos munkaviszonyom volt, így jogosult voltam a csed-re és a gyed-re is , amit meg is igényeltem. A gyed folyosítása az én részemre 2017. 06. 14-ig történt, mert 2017. 06. 15-től a férjem jött el fizetés nélküli szabadságra és ő veszi igénybe a gyedet Bodizsár nevű gyermekünk 2 éves koráig. Én attól az időponttól a rendes évi szabadságomat töltöttem 2017. augusztus 23-ig. Időközben várandós lettem, a szülés várható időpontja 2017. október 26, így 2017. augusztus 24-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt

A kérdésem az alábbiak lennének:

• A második gyermek születése és ezzel az én csed-re való jogosultságom érinti-e, hogy a férjem a nagyobbik gyermekünkkel továbbra is igénybe vegye a gyed-et a gyermek 2 éves koráig?
• A gyermek 2. életévét betöltése követően igénybe veheti-e a férjem a gyes-t a nagyobbik gyermek után, amellett, hogy én a kisebbik gyermekkel csed-en leszek?
  • A 2. gyermek megszületése után milyen ellátási formát vehet igénybe a férjem az első gyermek vonatkozásában?

Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel:Éva

Tisztelt Szakértő!

Az 1. gyermekünk 2015. december 2-án született. Nekem folyamatos munkaviszonyom volt, így jogosult voltam a csed-re és a gyed-re is , amit meg is igényeltem. A gyed folyosítása az én részemre 2017. 06. 14-ig történt, mert 2017. 06. 15-től a férjem jött el fizetés nélküli szabadságra és ő veszi igénybe a gyedet Bodizsár nevű gyermekünk 2 éves koráig. Én attól az időponttól a rendes évi szabadságomat töltöttem 2017. augusztus 23-ig. Időközben várandós lettem, a szülés várható időpontja 2017. október 26, így 2017. augusztus 24-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt

A kérdésem az alábbiak lennének:

• A második gyermek születése és ezzel az én csed-re való jogosultságom érinti-e, hogy a férjem a nagyobbik gyermekünkkel továbbra is igénybe vegye a gyed-et a gyermek 2 éves koráig?
• A gyermek 2. életévét betöltése követően igénybe veheti-e a férjem a gyes-t a nagyobbik gyermek után, amellett, hogy én a kisebbik gyermekkel csed-en leszek?
  • A 2. gyermek megszületése után milyen ellátási formát vehet igénybe a férjem az első gyermek vonatkozásában?

Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel:Éva

Szanducici:

MIért vonnák le a táppénzt?
Nézd meg a bérpapírt, ha utána sem világos, kérdezd meg a bérszámfejtőt is.

poszti:

Azonos szülők gyerekeire csak az egyik szülő vehet igénybe ellátást, nem lehet megosztani. Szerencsére hat hónapra visszamenőleg lehet igényelni, úgyhogy "csak" a különbözetet veszítitek el (ami amúgy sem járt volna).

Üdv,
Szeptember 5.e óta veszélyeztetett tejességgel vagyok itthon. Ma megjött a fizetés a munkahelyről. Közel 20000 ftal kevesebb mint az általam kalkulált (képes segítséggel) 2 év munkaviszony bőven megvan. A számítasi idő alatt voltam 3 nap baleseti tpn. Ezt is kivettük az alapból. De!!! Tavaly voltam táppénzen (már nem tudom hány napot) az elképzelhető hogy azt vonják Most? Milyen ütemben vonhatják ezt le (emlékeim szerint 7 vagy 8 nap volt) most kb 4 napot vonhattak a számítások szerint. Lehetséges ez?

Kedves Szakértők.

Olyan problémával fordulok önökhöz, hogy a feleségem 2015.08.30-án szülte az első gyerekünket CSED után GYEDEN volt 2016.11.30-ig. 2016.12.01-től én voltam GYEDEN a munka mellett, ő pedig táppénzen.
2017.04.24-én megszületett a második gyermekünk akivel ugye CSEDEN van. Én az első gyerekkel 2017.08.30-ig GYEDEN voltam.
Tegnap szóltak a munkahelyemen a munkaügytől, hogy a második gyerek születésétől én már nem lehettem volna az első gyerekkel GYEDEN hanem onnantól kezdve csak a feleségem igényelhette volna rá a GYEDET.
Így jogtalanul kaptam a magasabb értékű GYEDET.

Ez valóban igaz, hogy a 2 gyerekre egy időben csak 1 szülő kaphat ellátást.
Vagy a 2 gyerekre 2 külön ellátást a 2 szülő is igényelheti?

Köszönöm a válaszukat.

Tisztelt Szakértők,

Olyan problémával fordulnék Önökhöz, hogy 2017 szeptember 4-től 9-es kóddal táppénzen vagyok. Az első táppénzes papírom szept 4-8ig, majd a következő szeptember 11-2iig szólt ( ez folytatódik is).

A munkáltatóm nem kifizetőhely, de ők nem továbbították a NEAK felé a táppénzes igazolásokat, így szeptember hónapra nem kapok jelenleg pénzbeli ellátást (remélhetőleg azonnal elküldik a NEAK-nak és ők feldolgozzák, de az is több hét)

Érdeklődnék, hogy mit tudok tenni ilyenkor?

Én időben azonnal továbbítottam az igazolásokat a munkáltatómnak, véleményem szerint ők hibáztak ezzel. Tudok ezzel bármilyen lépést tenni?

Köszönettel

Véber Viktória

„Andika94 2017.09.28. 13:47
Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Van egy főállásom egy háziorvosi rendelőben, és mellette párhuzamosan van egy megbízási jogviszonyom egy kórházban.A megbízási jogviszonyban nem fix a munkabérem, maximum 80 órát dolgozhatok egy hónapban, bruttó 1340ft-os órabérben.
A kérdésem az, hogy ez esetben ha majd gyermekvállalásra kerül a sorom, a gyedbe/csedbe bele számítják a megbízási jogviszonyból származó béremet? vagy csak a főállást veszik figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm!
A NAV felé adóbevalláskor a megbízási jgogviszonyról is készítünk bevallást.
”

T. Kérdező!

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak, akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Összegezve: Ön jogosult lehet a főállásából is csed-re és a megbízási jogviszonyában is csed-re, azonban a főállású jogviszonyában megállapított csed-et csak a főállású jogviszony jövedelme, a megbízási jogviszonyában megállapított csed-et csak a megbízási jogviszonyában elért jövedelmét lehet figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha pl. a megbízási jogviszonyában nem jogosult csed-re (mert pl. ott a szüléskor nem biztosított, vagy a megbízási jogviszonyában nincs 365 nap biztosítása a megbízási jogviszony jövedelmét ekkor sem lehet a főállású jövedelméhez hozzáadni és azt a főállású csed összegének megállapításakor figyelembe venni.

Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a megbízási jogviszonyban a biztosítási kötelezettség fennállására viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban kérje a könyvelője segítségét.

További kérdéseivel a lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Tisztelt Szakértők!
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Van egy főállásom egy háziorvosi rendelőben, és mellette párhuzamosan van egy megbízási jogviszonyom egy kórházban.A megbízási jogviszonyban nem fix a munkabérem, maximum 80 órát dolgozhatok egy hónapban, bruttó 1340ft-os órabérben.
A kérdésem az, hogy ez esetben ha majd gyermekvállalásra kerül a sorom, a gyedbe/csedbe bele számítják a megbízási jogviszonyból származó béremet? vagy csak a főállást veszik figyelembe? Válaszukat előre is köszönöm!
A NAV felé adóbevalláskor a megbízási jgogviszonyról is készítünk bevallást.

„kelemenreka 2017.09.27. 10:41

Kedves Szakértők,
Lentebb ismertetem pontos esetemet, az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e második gyermekem után csed-re, illetve gyed-re:

2015.12.28-án született első gyermekem, ettől a naptól kezdődően voltam szülési szabadságon. Ennek időtartama alatt csed-et kaptam. A szülési szabadság lejártát követően fizetés nélküli szbadságon voltam 240 napig (gyed-et folyosdítottak), mikor is lejárt határozott idejű munkaszerződésem (2016.12.31-én), ezt követően átkerültem passzív gyed-re. 2017.03.20-án ismét dolgozni kezdtem (emellett kapom a gyed extrát). Második gyermekemmel 2018.01.07-ére vagyok kiírva, szeretnék elmenni szülési szabadságra 2017.12.18-tól. Ez márciusi munkába állásom óta 273 napnyi munkaviszony, ha jól számolom, emellett még van 2 éven belül 10 napnyi munkaviszonyom első babám születése előttről (2015 decemberében), vagyis összesen 283 napnyi munkaviszonyom.
Szeretném tudni, hogy a 365 napnyi biztosítotti jogviszonyba beleszámít-e a szülési szabadságon töltött 168 nap és/vagy a fizetés nélküli szabadságon töltött 240 nap, azaz fedezi-e 365 nap meglétéhez szükséges 82 napot, amire a munkanapjaim mellett hiányzik? Azaz kapni fogok a második gyermekem után is csed-et, illetve gyed-et?
Köszönettel:
Réka”

Kedves Réka!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést közvetlenül megelőző 2 éven (2*365 nap) belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A munkaviszony fennállása alatt kapott csed ideje és gyed, valamint a gyes miatti fizetésnélküli szabadság időtartama a szükséges 365 napba beszámít.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Kedves Szakértők,

Lentebb ismertetem pontos esetemet, az lenne a kérdésem, hogy jogosult leszek-e második gyermekem után csed-re, illetve gyed-re:
2015.12.28-án született első gyermekem, ettől a naptól kezdődően voltam szülési szabadságon. Ennek időtartama alatt csed-et kaptam. A szülési szabadság lejártát követően fizetés nélküli szbadságon voltam 240 napig (gyed-et folyosdítottak), mikor is lejárt határozott idejű munkaszerződésem (2016.12.31-én), ezt követően átkerültem passzív gyed-re. 2017.03.20-án ismét dolgozni kezdtem (emellett kapom a gyed extrát). Második gyermekemmel 2018.01.07-ére vagyok kiírva, szeretnék elmenni szülési szabadságra 2017.12.18-tól. Ez márciusi munkába állásom óta 273 napnyi munkaviszony, ha jól számolom, emellett még van 2 éven belül 10 napnyi munkaviszonyom első babám születése előttről (2015 decemberében), vagyis összesen 283 napnyi munkaviszonyom.
Szeretném tudni, hogy a 365 napnyi biztosítotti jogviszonyba beleszámít-e a szülési szabadságon töltött 168 nap és/vagy a fizetés nélküli szabadságon töltött 240 nap, azaz fedezi-e 365 nap meglétéhez szükséges 82 napot, amire a munkanapjaim mellett hiányzik? Azaz kapni fogok a második gyermekem után is csed-et, illetve gyed-et?

Köszönettel:
Réka

„botond187 2017.09.25. 19:19
Tisztelt Szakértők,
Olyan kérdésem lenne, hogy a párommal a babát 2017.10.27.-re várjuk és 2017.05.22.-ig dolgozott az előző munkahelyén (megszűnt a munkahelye). Majd hogy ne legyen megszakítva a biztosítás, stb, másnaptól, tehát 2017.05.23.-tól a saját kft-jében alkalmazottként bejelentette magát.
A korábbi munkahelyen magasabb fizetéssel volt bejelentve, mint a kft-ben.
Kérdésem, hogy milyen összegű CSED-et, pontosabban időszakot vesznek ilyen esetben figyelembe?
Jogosultságtól -3 hónap és onnan vissza 6 hónap alatt befizetett összegeket? Nézik a korábbi munkahely jövedelmét is, hiszen nem volt megszakítva a biztosítása, vagy csak a kft-ben levő alkalmazotti jogviszonyt vehetik figyelembe?
Olvasni, hogy az éppen jelenlegi (igényléskori) jogviszonyt nézik csak, valahol azt olvasni, hogy a biztosítási ideje ne legyen megszakítva (tehát, mintha nem számítana, hogy munkahelyet váltott).
Az is érdekes, hogy ha jelenlegi jogviszonyt nézünk, akkor a jogosultság kezdetétől vissza kell menni 3 hónapot és onnan nézni, hogy van-e 180 nap, ha nincs, akkor van-e 120, ha az sincs, akkor van-e a jogosultság előtt 30 napja, de ez utóbbi esetben a maximum összeg csak a minimálbér 2x lehet maximum.
Ez így nem tűnik fernek számomra.
Esetében 2017.10.27-ből 3 hónap az 2017.07.27., tehát 35 naptári napot vehetnek figyelembe, így mindegy, mennyivel volt bejelentve, maximum a minimálbér 2x kaphatja?
Előre is köszönöm a válaszokat.
”

T. Kérdező!

• Az élet nem a „ferr”-ségről”szól, sőt. (Pl. vesd össze M. Lőrinc (a nemzet gázszerelője) jövedelmét és egy kórházi ápolónő jövedelmét. Előbbi miközben alszik is milliókat keres...., míg a másik a garantált bérminimumából nem tudja etetni és iskoláztatni a gyerekeit...)
• Csak a jelen jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni, viszont az, hogy valaki hány napig jogosult táppénzre, vagy van-e a csed ellátásnak első korlátja függ attól, hogy a biztosítás folyamatosnak tekinthető-e.

A konkrét összeg meghatározásához kérje a járási hivatal segítségét.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Egyebekben:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

„latyakos 2017.09.25. 19:09
Tisztelt Szakértők!
Három munkahelyen álltam alkalmazásban 03. 20-án, gyermekem születésekor, 04.01-től már csak egyben.
A szüléskor mindhárom helyen voltam biztosított, ám jelenleg csak egynél, ez esetben csak a jelenlegi munkahelyem "után" számíthatok GYED-re (ő tud igazolást adni most), az időközben megszűnt másik két munkahely nem is számít?
Köszönöm a segítséget előre is!
”

T. Kérdező!

Ahhoz, hogy a kérdésére egyértelmű választ lehessen adni túl kevés adatot adott meg, de talán segítséget jelenthetnek az alábbiak:

Táppénz és Csed ellátást hány jogviszonyból kapott?
Az elbírálásnál az egyik legfontosabb szabály, hogy:

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A másik szabály:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Van azonban kivétel.

GYED-re azok közül, akiknek megszűnt a jogviszonyuk azok lehetnek jogosultak, akiknek a jogviszonyuk a csed ideje alatt szűnt meg. Lásd. Ebtv. 42/A §.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Tisztelt Szakértők,

Olyan kérdésem lenne, hogy a párommal a babát 2017.10.27.-re várjuk és 2017.05.22.-ig dolgozott az előző munkahelyén (megszűnt a munkahelye). Majd hogy ne legyen megszakítva a biztosítás, stb, másnaptól, tehát 2017.05.23.-tól a saját kft-jében alkalmazottként bejelentette magát.
A korábbi munkahelyen magasabb fizetéssel volt bejelentve, mint a kft-ben.

Kérdésem, hogy milyen összegű CSED-et, pontosabban időszakot vesznek ilyen esetben figyelembe?
Jogosultságtól -3 hónap és onnan vissza 6 hónap alatt befizetett összegeket? Nézik a korábbi munkahely jövedelmét is, hiszen nem volt megszakítva a biztosítása, vagy csak a kft-ben levő alkalmazotti jogviszonyt vehetik figyelembe?

Olvasni, hogy az éppen jelenlegi (igényléskori) jogviszonyt nézik csak, valahol azt olvasni, hogy a biztosítási ideje ne legyen megszakítva (tehát, mintha nem számítana, hogy munkahelyet váltott).

Az is érdekes, hogy ha jelenlegi jogviszonyt nézünk, akkor a jogosultság kezdetétől vissza kell menni 3 hónapot és onnan nézni, hogy van-e 180 nap, ha nincs, akkor van-e 120, ha az sincs, akkor van-e a jogosultság előtt 30 napja, de ez utóbbi esetben a maximum összeg csak a minimálbér 2x lehet maximum.
Ez így nem tűnik fernek számomra.
Esetében 2017.10.27-ből 3 hónap az 2017.07.27., tehát 35 naptári napot vehetnek figyelembe, így mindegy, mennyivel volt bejelentve, maximum a minimálbér 2x kaphatja?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Tisztelt Szakértők!

Három munkahelyen álltam alkalmazásban 03. 20-án, gyermekem születésekor, 04.01-től már csak egyben.
A szüléskor mindhárom helyen voltam biztosított, ám jelenleg csak egynél, ez esetben csak a jelenlegi munkahelyem "után" számíthatok GYED-re (ő tud igazolást adni most), az időközben megszűnt másik két munkahely nem is számít?

Köszönöm a segítséget előre is!

„Beus84 2017.09.25. 11:49
Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném abban kérni, hogy fizetés nélküli szabadság alatt létesíthető másik cégnél munkaviszony? Jelenleg GYED-en vagyok. Ha igen, akkor hány órában? A "régi" illetve "új" munkáltatónál kell jelenteni?
Előre is köszönöm a válaszát!

”
T. Kérdező!

Igen, létesíthető.

Időkorlát nincs.

Igen, be kell jelenteni. (Mt-ben előírt tájékoztatási kötelezettség.)

Az új jogviszony létesítését a TB igazolványba is be kell vezetni a lent leírt módon.

Mt. 6. § 4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

Vhr. 37. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném abban kérni, hogy fizetés nélküli szabadság alatt létesíthető másik cégnél munkaviszony? Jelenleg GYED-en vagyok. Ha igen, akkor hány órában? A "régi" illetve "új" munkáltatónál kell jelenteni?

Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelt Szakértő!
Ikergyermekeimmel gyesen vagyok ez év 12.31-ig.Tervben a harmadik baba.Munkáltatóm van,2010.09.06-tól táppénzen voltam,2011.05.13-án születtek a gyerekek.Élelmiszer eladóként dolgoztam,garantált bérminimumért.Mire számíthatok? Tgyás,gyed a mostani vagy a 2010-es minimálbér alapján lesz számítva?Menjek táppénzre,vegyem ki a szabadságot előbb?
Előre is köszönöm válaszát!

Ismételten köszönöm a választ.

„bibipp 2017.09.18. 13:30

A lent részletezett esetben (2. munkaviszony 3. hónapjában kiderült terhesség) az anyuka a jogosultság (CSED/GYED) kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, a 2. munkaviszonyban a munkabére a garantált bérminimummal egyezik meg.

Melyik szabály érvényes az az ellátás naptári napi alapjának megállapításakor?

1. a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része (Ebben az esetben szó szerint a minimálbér, nem a garantált bérminimum, ugye?)
2.a 2. munkaviszonyban 63 napra kapott tényleges jövedelem
3.teljesen más

Jól értem, hogy az 1. munkaviszony keretében kifizetett szabadság megváltás (és egyéb korábbi bárminemű munkabér kifizetés) egyáltalán nem kap szerepet az ellátás napi alapjának megállapításakor, mert az nem jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem?
”

T. Kérdező!

• Igen, jól érti nem a garantált bérminimum, hanem a minimálbér.
• Igen, jól érti csak a jelen jogviszonyban elért kereset/munkaszerződésben meghatározott bér. Az előző jogviszony keresete -beleértve az ahhoz kapcsolódó nem rendszeres jövedelmeket is (pl. szabadságmegváltás)- soha nem alapja az ellátásnak.

Részletesebben lásd:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

A lent részletezett esetben (2. munkaviszony 3. hónapjában kiderült terhesség) az anyuka a jogosultság (CSED/GYED) kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, a 2. munkaviszonyban a munkabére a garantált bérminimummal egyezik meg.

Melyik szabály érvényes az az ellátás naptári napi alapjának megállapításakor?

1. a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad része (Ebben az esetben szó szerint a minimálbér, nem a garantált bérminimum, ugye?)
2.a 2. munkaviszonyban 63 napra kapott tényleges jövedelem
3.teljesen más

Jól értem, hogy az 1. munkaviszony keretében kifizetett szabadság megváltás (és egyéb korábbi bárminemű munkabér kifizetés) egyáltalán nem kap szerepet az ellátás napi alapjának megállapításakor, mert az nem jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem?

Kedves Jereván!
Köszönöm a válaszodat.