munka törvénykönyve

Tényleg? Szerinted, ha 168 nap után felmondhatnak, akkor a Te értelmezésedben mit jelent esetleg azt, hogy én mégis élek a gyerekem adta védettséggel, ami nem lesz már?? Vagyis csücsülök otthon kormányunk és pártunk jóvoltából az állam minimális pénzén, merthogy cégem sok indok alapján kirúghat a szülési szabadság megszűnését követően, amint bejelentem munkába állásom szándékét! Örülnék, ha pozitívabban tudnád értelmezni, de kétlem, hogy ez sikerülne.

Szerintem a válaszaid miatt neked fog egyre több bögrét gyűlni!

A gyermek három éves koráig megilleti az anyát a rendes felmondással szembeni védettség. Sem korábban nem volt a tervezetben ezzel ellentétes szabály, sem most nincs.

"Ha azonban a kismama a gyermek három éves koráig megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, azaz visszatérne dolgozni, úgy nem állna teljes munkajogi védelem alatt és a munkaviszonyát az alábbi esetekben meg lehetne szüntetni: (i) rendkívüli felmondás, (ii) a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre (rendes felmondás), vagy (iii) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt."

Az (ii) és az (iii) rendes felmondás! Igazán más ok nagyon nincs rendes felmondásra, tehát a 3 éves korig tartó védettség kvázi nem létezik! Az előző szabályzatban rendes felmondással nem lehetett kirúgni, ez benne volt a törvényben. Amint látod a mostaniban benne lesz lásd, ii, iii, hogy igenis fel lehet mondani!

itt az új Munka Törvénykönyvének tervezete
(törvényjavaslat immáron az országgyűlés honlapjáról)

http://www.parlament.hu/…86/04786.pdf

És benne van, amit ez a durum a kapcsolat.hu-ról idézget?

Benne van, csak éppen nem bírja durum értelmezni, talán segítenek az itteni jogászok!

Egyrészt:

(6) Az anya munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek három
éves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az anya szülési vagy a
gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.

(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú
munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt
éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt
felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
19
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló
képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a
munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött
munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen
másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló
ajánlatot elutasítja.

Másrészt:

a 64-67. §-hoz: A felmondási védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, ha
az anya szülési vagy gyermek gondozása céljából nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot.

Vagyis, ha a munkáltató felvett a 6 hónap szülési szabadságom ideje alatt helyemre valakit, nyugodtan közölheti, hogy nincs betölthető hely számomra , tehát felmondhat. Másrészt van egy olyan javaslat, hogy felmondási védelem illet meg a gyerek 3 éves koráig, ha visszamennék dolgozni. Én nem értem ezt! segítene valaki értelmezni?
Másik kérdésem, hogy ha másik munkakört ajánl fel a munkáltatóm, akkor ugyanazzal a bérrel kell ajánlatot tennie, vagy módosíthatja?

Tehát nincs benne. Megjegyzem: nem is volt soha.

Komolyan Te most miért vagy itt? Mert segíteni semmit segítesz, csak kritizálsz! Komolyan érdekel a javaslat értelmezése, főleg a rám vonatkozó rész, amit bemásoltam ide, ha nem tudsz, vagy nem akarsz segíteni legalább cinikus ne légy, úgy gondolom.

Dehogy érdekel ez téged! A tizenkettedik piros bögrére hajtasz, hogy ki legyen a két készlet.

Kölcsönzött munkaerő szerződésével kapcsolatban szeretnék kérdezni.

Dec. 1-től változnak a jogszabályok, többek között a bérezésre vonatkozó a kölcsönzött munkaerőre vonatkozóan. Gondolok itt az egyenlő bánásmód elvére.

Ezt a kölcsönadó úgy próbálja kikerülni h még most, november hónap folyamán 1 éves határozott idejű szerződést írat alá a kölcsönzött munkavállalóival. (a határozott idejű szerződések egyébként 2011. dec. 31-ig érvényesek)

Mit javasol? A most aláírandó szerződés jogilag semmisé teszi a Mt. ide vonatkozó dec. 1-től hatályos módosításait? Tehát a szerződés aláírása után egy évig még nem lesz azonos a bérezés a cég saját dolgozói és a kölcsönzött munkavállalók között?

Válaszát előre is köszönöm.

Én szintén Kölcsönzött munkaerő szerződésével kapcsolatban szeretnék kérdezni.

A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy
az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt
kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval
kötött megállapodás alapján valósult meg.
215. §
a kérdésem pedig a következő,a jogszabály életbe lépésétől, vagy visszamenőleg is kell számítani az öt évet?
válaszát előre is köszönöm.

Üdv! Aki tud valami okosat, megköszönném a válaszát.
Személyes ügyfélszolgálaton dolgozom, számítógép előtt. Elvileg megilletne óránként 10 perc szünet. Jó pár hónapja ember hiány van a munkahelyemen (3-an látjuk el azt, amit 6-nak kellene) Toleránsak vagyunk, és hajlandóak vagyunk hajtani, míg új munkavállalókat nem talál a cég. Már 4 hónapja nem tudunk időben (munkaidő lejártával) hazajönni, a túlórát nem fizetik ki hivatkozva arra, hogy lecsúsztatható. Lecsúsztatni nem tudjuk, mivel így is kevesen vagyunk. Most az óránként 10 perc szünetet is megvonták tőlem, kaptam 2 óránként 5 perc szünetet azzal az indokkal, hogy nem folyamatosan a monitort figyelem, mert közben az ügyfelet is nézem, ezért nekem nem jár az óránként 10 perc szünet. Ez így helyén való?
A válaszokat köszönöm!

Tisztelt Jogi Fórum!

Közalkalmazottként dolgozom a Rendőrségen 24/72-es munkaidőrendben.
Érdeklődnék, hogy a hatályos törvények alapján jár-e az évi rendes szabadság alatt távolléti díj nekem?

Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.

„Boszi123 2012.05.09. 14:57 Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.”

Kiegészítve az előző hozzászóló válaszát:

1. A foglalkoztató a a Tbj. 44. § (3) értelmében a dolgozóit köteles az Art. 16. § előírásai szerint bejelenteni.
2. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a bejelentést követő napon köteles a bejelentés tényéről a dolgozónak igazolást kiadni.
3. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a biztosított a foglalkoztatótól a bejelentés megtörténtéről a munkaviszony tartama alatt bármikor igazolást kérjen, amely kérést a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. ( Tehát kógens, eltérést nem engedélyező jogi normáról van szó.)

Ennek az elmulasztása miatt az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) lehet panasszal fordulni.

4. A bérpapír, szabadságos bér, fizetett ünnepre járó bér elmaradása miatt egyrészt munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, (bírói út) vagy az illetékes kormányhivatal munkaügyi felügyelőségén lehet panasszal élni (közigazgatási út).

5. A táppénzigény elő nem terjesztése miatti panasz elbírálása a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, azaz az ezirányú panaszt oda kell benyújtani.

6. A Ket. értelmében minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és csak az illetékességi területén járhat el, (ott viszont köteles eljárni) ezért a panaszt célszerű mindegyik, előbb felsorolt szerv részére megküldeni.

A panaszról és a közérdekű bejelentésről, valamint azok elintézéséről az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban olvashat részletesebben.

„Boszi123 2012.05.09. 14:57 Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?

Előre is köszönöm a választ.”

Kiegészítve az előző hozzászóló válaszát:

1. A foglalkoztató a a Tbj. 44. § (3) értelmében a dolgozóit köteles az Art. 16. § előírásai szerint bejelenteni.
2. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a bejelentést követő napon köteles a bejelentés tényéről a dolgozónak igazolást kiadni.
3. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a biztosított a foglalkoztatótól a bejelentés megtörténtéről a munkaviszony tartama alatt bármikor igazolást kérjen, amely kérést a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. ( Tehát kógens, eltérést nem engedélyező jogi normáról van szó.)

Ennek az elmulasztása miatt az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) lehet panasszal fordulni.

4. A bérpapír, szabadságos bér, fizetett ünnepre járó bér elmaradása miatt egyrészt munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, (bírói út) vagy az illetékes kormányhivatal munkaügyi felügyelőségén lehet panasszal élni (közigazgatási út).

5. A táppénzigény elő nem terjesztése miatti panasz elbírálása a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, azaz az ezirányú panaszt oda kell benyújtani.

6. A Ket. értelmében minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és csak az illetékességi területén járhat el, (ott viszont köteles eljárni) ezért a panaszt célszerű mindegyik, előbb felsorolt szerv részére megküldeni.

A panaszról és a közérdekű bejelentésről, valamint azok elintézéséről az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban olvashat részletesebben.

Köszönöm a választ.A probléma ott van ,hogy a munkáltató ugy csinálja,hogy papir szerint minden rendben van.Ha panaszt teszünk tudni fogja ki ill. kik tették a panaszt és akkor azokat kirugja.Ez pedig a mostani helyzetben......

Márpedig itt csak a jogi lehetőségekről tudunk információt adni, de ha valamiért azzal nem élnek, akkor megáll a tudományunk.

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYED-en vagyok (7 hónapos babával), de úgy néz ki munkába kell állnom sajnos anyagi okok miatt.
Úgy tudom július 1-től nem köteles visszavenni a munkahely ha pl. megszűnt a munkakör és nem tud végzettségnek megfelelőt felajánlani.
Kérdésem az lenne hogy ha június közepén bejelentem (ahogy a törvény előírja, 30 nappal korábban) hogy július 15-étől megszakítom a fizetés nélküli szabadságot, kiveszem a fizetett szabadságaimat, és ezután állnék munkába, akkor rám már az új Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás vonatkozik, és elküldhetnek, vagy pedig még a régi, és kötelesek visszavenni?
Amennyiben az új, úgy jár felmentési idő és végkielégítés is?
Közalkalmazottként dolgozok, nem tudom van-e, lesz-e más szabályozás a Közalkalmazotti Törvény szerint.

Rosszul tudod. Az átmeneti szabályozás viszont még nem ismert.

Mit tudok rosszul? Nincs ilyen az új MT-ben?

A gyerekgondozás céljából biztosított fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló akkor szakítja meg, amikor akarja. (Bár valóban be kell jelentenie legalább 30 nappal korábban.) A fizetés nélküli szabadságát megszakító munkavállalót a munkáltató köteles a munkaszerződés szerint foglalkoztatni. Ahogy most is.
Más kérdés, hogy megszűnik a három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő - de fizetés nélküli szabadságot igénybe nem vevő - munkavállaló rendes felmondással szembeni védelme. De te nem ezt kérdezted.

Ahhoz, hogy mennyi a felmondási időd és végkielégítésed - ha jár - semmiféle adatot nem adtál meg.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm szépen a választ! Most kicsit összezavarodtam. Azt hogy nem köteles visszavenni a munkáltató, több babás fórumon olvastam (mivel ott mindenki írogat mindent, inkább ide fordultam segítségért), többek között ezt a linket láttam több helyen:
http://www.femina.hu/…gis_elveszik
Persze tudom, nem ilyeneket, hanem a jogszabályt kéne olvasni, de annak értelmezésében nem vagyok túl jó.

Nagyjából azt is tudom mi a rendes felmondás, de azt nem hogy például a csoportos leépítés beletartozik?

A felmondási idővel, végkielégítéssel kapcsolatban arra voltam kíváncsi, hogy elvileg jár-e, kiszámolni ki tudom. 16 év folyamatos munkaviszonyom van ugyanannál a cégnél (első munkahelyem), csak GYED-en voltam 2 évet, illetve vagyok most is.

Bocsánat a chrisnemeth is én vagyok, csak valami technikai ok miatt nem engedett be a másikkal.

Bocsánat, de milyen kérdés ez? Mikor járna még végkielégítés és felmentési idő, ha nem rendes felmondás esetén?! (Ne keverjük ide a csoportos létszámleépítést, az nem egy sui generis munkaviszony megszüntetési mód - nagyjából annyit jelent, hogy egy munkáltató rövid időn belül sok több munkavállalója munkaviszonyát szünteti meg.)

(Még a linkelt - kissé rosszindulatú és nagyon hangulatkeltő - cikknek a leadje is azt mondja, hogy "rendes felmondással". Ebből hogy jön ki az az olvasat, hogy "nem köteles visszavenni"?)