Munkaviszony megszűntetése


Szapparot # 2009.11.08. 11:36

Elfelejtettem mondani, hogy közalkalmazotti munkaviszonyom van.

nandy # 2009.11.08. 11:54

A táppénzes időszak alatt felmondási védelem alatt állsz. Ha úgy gondolod, hogy te mondanál fel, mert nem bírod a munkát, akkor a felmondási idő szépen leketyeg a táppénz ideje alatt, nem kell ledolgozni.

Szangi # 2009.11.09. 13:41

Tisztelt Fórumozók

Nekem más jellegű problémám adódott a munkaviszony megszüntetését követően. Idén ez volt a második munkahelyem, amellyel megszűnt a munkaviszonyom, és ide csak egy hétre jelentettek be, azt is nagy-nehezen.
Elég hanyagul zajlott, ugyanis az előző munkahelyi papírjaimat nem is kérték számon. Elbocsátásomkor az Adatlapomat (2009-es), az előző munkáltató által kiállított (első) Adatlap nélkül készítették el. Hanyagságukra róható, hogy a TB könyvemet se töltötték ki (pedig azt a munkaviszony kezdetének első 3 napján belül kellett volna).
Bennem mindez csak a meglepetés erejének letelte után realizálódott (3 nap). Az a kérdésem, hogy elegendő-e elküldenem az első Adatlapomat, valamint a TB könyvemet az illetékes könyvelőnek? Gondolom kötelességük mindezeket pótolni, és nem származnak belőle egyéb kellemetlenségeim, (remélem).
Előre is köszönöm a segítséget.

Szapparot # 2009.11.09. 16:40

Köszönöm a segítséged, Nandy!

nandy # 2009.11.09. 16:57

Szangi: az előző helyről kapott papírokat kérés nélkül át kellett volna adni a munkáltatónak. Sok céget könyvelünk, kb. 100 alkalmazottat bérszámfejtünk havonta, és általános tapasztalatunk, hogy még kérésre sem adják át a munkavállalók a papírjaikat... Ha pedig csak ilyen rövid ideig vannak bejelentve, esélyünk sincs követelni...

Mindenesetre a kiskönyvben igazolniuk kell a biztosítási jogviszonyt, ellenkező esetben egy későbbi táppénzigénynél gond lehet belőle.

Szangi # 2009.11.09. 17:55

Köszönöm a választ!
Sajnos nem értek a bérszámfejtéshez, mit tudok tenni a két adatlappal? Bocsánat a buta kérdésekért, ez volt életem második munkáltatója, ezért sem vagyok valami tapasztalt. Ilyenkor lehet új adatlapot kiállítaniuk, vagy ha nem állítanak ki, akkor mi a teendő? Az adóbevalláshoz szükséges nyomtatvány miatt aggódom (09M30).

egomez # 2009.11.10. 08:47

Tisztelt Fórumozók!

A következő problémában lenne pontos jogi válaszra szükségem:

Munakáltatóm csoportos létszámleépítést tervez (kb 20 főt) de előtte a munkáltató által magas bérkategóriának itélt fizetések csökkentését tervezi a munkáltatóm (ez kb 15 főt érint).

Cégemnél kollektív szerződés van érvényben. A munkáltatóm a törvényben meghatározott végkielégítésen kívül töblett végkielégítést fizet a cégnél eltöltött munkaidő (törzsgárda idő) alapján.
Mivel én több mint 16 éve a cégnél vagyok ez jó pár hónap plusz végkielégítést jelentene.

Azon dolgozók akiket amúgy is elküldene minden gond nélkül megkapják a végkielégítést az emelt összeggel. A gond azoknál a munkavállalóknál van, akiknek fel akar ajánlani kevesebb bért, de azt a munkavállaló nem fogdaj el.
A kollektív szerződés végkielégítésre vonatkozó része a következő:

(5) Átszervezés, technikai, technológiai váltás miatti munkahely-fel¬számolás, valamint létszámcsökkentés esetén, amennyiben:
o a munka¬vállaló részére
 képzettségének, iskolai végzettségének, szakmai gyakor¬latának megfelelõ munkakör felajánlására nincs lehetõség, és más munka¬körbe történõ átképzése nem valósítható meg, vagy
 felajánlott munkahely és a lakóhely közötti naponta, tömegközlekedési eszközzel történõ oda-vissza utazás ideje és át¬szállás esetén a várakozás ideje együttesen a három órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelõ nõ és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelõ férfi esetén a két órát meghaladja
és a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre,
úgy a végkielégítés a (3)–(4) bekezdésben meghatározott mértéke az alábbi mértékű átlagkeresettel emelkedik:

Amennyiben az alacsonyabb bért a munkavállaló nem fogadja el, a munkáltató nem közös megegyezéssel bontja fel a szerződést. Joga van ehhez?

Igazságtalannak tartom, hogy az elbocsájtottak közül mindenki megkapja a magasabb végkielégítést, ugyanakkor egy olyan dolgozó, aki nem fogadja el az alacsonyabb bért,( még ha esetleg ugyanannyi is a bére mint egy olyan kollégának akit elküldenek) annak már nem jár.
Ha munkaügyi perre kerülne sor emiatt, van a munkavállalónak esélye a magasabb végkielégítés megítélésére?

Üdvözlettel: Egomez

egomez # 2009.11.10. 08:52

Tisztelt fórumozók!

Előző kérdésemhez még egy mondatot hozzátennék:

Amennyiben a felajánlott munkakör, nem csak alacsonyabb bérkategória, hanem a végzettségének és munkatapasztalatánál alacsobb, elküldhető e töblettvégkielégítés nélkül, azzaz csak a munka tv.-ben szereplő végkielégítés szerint.

Köszönettel: Egomez

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.10. 10:13

Nincs ezen mit perelni. Ez kifejezetten korrekt munkáltató, mások a közös megegyezést a rendes felmondással azonos, sőt annál rosszabb feltételekkel akarják megkötni. Az meg már egyenesen gáláns tőle, hogy azoknak, akiknek rendes felmondással olcsóbban megszüntethetné a munkaviszonyát, drágább közös megegyezést ajánl.

Annyiban igazad van, hogy abban nem sok logika van, hogy valakit meg szeretne tartani, de nem hajlandó neki megfizetni a jelenlegi bérét.
Megjegyzem, ha felajánlja, hogy alacsonyabb bérrel tovább foglalkoztatja, akkor utána nagyon körültekintően kell fogalmaznia a rendes felmondás indoklását, mert így már vékony jégen jár.

Petryske # 2009.11.11. 14:50

Kedves Szakértő!
2009 április 20-tól dolgozom. November 15-én lejár a szerződésem. Utána passzív táppénzen leszek, és kapok 3 hónap álláskeresési segélyt. 2010 március 6-án fogok szülni. A kérdésem az lenne, hogy az álláskeresési segély biztosítási jogviszonynak számít-e, és utána kapok-e GYED-et.

Dödölle1 # 2009.11.11. 16:46
Kedves Szakértő! 2009 április 20-tól dolgozom. November 15-én lejár a szerződésem. Utána passzív táppénzen leszek, és kapok 3 hónap álláskeresési segélyt. 2010 március 6-án fogok szülni. A kérdésem az lenne, hogy az álláskeresési segély biztosítási jogviszonynak számít-e, és utána kapok-e GYED-et. --
válasz:
  1. Igen, biztosítási idő. Lásd. Tbj. 5.§.
  2. Gyed-et csak a szülést követő 169. naptól lehet folyósítani! Lásd Ebtv.40.§. (3)bekezdés + Munka törvénykönyve 138.§.
  3. A szülés napjától a 168. napig -aki a szükséges feltételekkel rendelkezik- terhességi-gyermekágyi segélyt igényelhet.
  4. GYED-et az kaphat, aki feltételeknek (fennálló biztosítás+a szülést megelőző 2 éven belül 180 biztosításban töltött nap) rendelkezik Lásd: Ebtv. 42/A §.
  5. További kérdéseiddel fordulj bizalommal a REP PEEO osztályvezetőjéhez. (részletesen lásd lent)
*-
  • Jogszabályok:

Foglalkoztató: az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,

Ebből levezethető, hogy az álláskeresési segélyben részesülő személy biztosított, illetve hogy az az álláskeresési támogatásban részesülő személy alatt az itt felsoroltakat kell érteni.

Továbbá:

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK

5. § (1) E törvény alapján biztosított

  1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,.... bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy,....
  2. az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
*-
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és

  1. a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
  2. a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

  1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
  2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét,
  3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

*-
Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

  1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
*-
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Egyéb munkaidő-kedvezmények

138. § (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

*-
Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Petryske # 2009.11.11. 17:13

Dödölle1!
Köszönöm a gyors választ!
Petra

Miloka # 2009.11.13. 19:18

Tisztelt Szakértő!
Szülési szabadságom töltöm nov.3-tól. Ikreket várok. Munkáltatómmal megegyeztem hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyt, ez idő alatt, vagy leteltével. Azt szeretném megtudni hogy ebben az esetben elesek e bármilyen juttatástól(GYES,GYED), amit esetleg, ha még munkaviszonyban állnék, járna nekem.
Előre is köszönöm válaszát!

Miloka # 2009.11.13. 19:23

Az előbbi kérdésem kiegészítve: a munkaviszonyom 2008 ápr. 1-én kezdődött és 2009 márc.15-től táppénzen voltam.

monalisa1 # 2009.11.13. 19:37

A mai világban kész öngyilkosság egy meglévő munkaviszonyt megszüntetni - a szülés főleg nem ad rá okot.

Rá kell szánni néhány estét és el kell olvasni a gyed, gyes címszavú topikokat, részletesen le van ott írva minden a témával kapcsolatban a válaszokban, hozzászólásokban.

"Mona"
laikus hozzászóló

nandy # 2009.11.14. 08:58

Közös megegyezéssel bármikor meg lehet szüntetni a munkaviszonyt, csak az a kérdés, hogy ebben neked mi a jó?
Ha most nem szűnik meg a munkaviszony, akkor 3 év múlva járni fog másfél évre számolt szabadság, egy havi végkielégítés, legalább 30 nap felmondási idő, plusz 30 nap védelmi idő. Ha mindezt most megadja a munkáltató, akkor talán érdemes aláírni azt a megegyezést.
Egyébként nem...
/Nyilván azért javasol a munkáltató közös megegyezést, mert rendes felmondással nem tud elküldeni, a későbbi kötelezettségektől viszont szabadulni szeretne.../

Emesi # 2009.11.14. 11:23

Üdv!
A cég, ahol dolgozom, meg fog szűnni, új tulajdonos lesz. Állítólag a dolgozókat az új tulaj "jogfolytonossággal" veszi át. Ez mit jelent? Köszi a választ!

nandy # 2009.11.14. 13:17

Itt valami fogalomzavar van... Egyáltalán nem lehet szó jogfolytonosságról, ha a cég tulajdonosának személye változik! A tulajdonosváltás ugyanis nem érinti az eredeti munkaszerződéseteket, hiszen csak a munkáltatói jogok gyakorlója változik - esetleg -, a munkáltató nem.
A munkáltatói jogokkal felruházott személy általában nincs is benne a munkaszerződésben, csak a tájékoztatásban, így még csak módosítani sem kell a munkaszerződést, elég, ha a változásról tájékoztatnak.

Tehát nem kell új munkaszerződést aláírni!
(Főleg, ha az eredetinél kedvezőtlenebb feltételek lennének benne)

Emesi # 2009.11.15. 11:18

Köszönöm a választ!

morci75 # 2009.11.15. 18:36

Tisztelt Szakértők!

A munkaviszony, munkáltatói (egyoldalú) megszüntetésével kapcsolatos kérdésem lenne. Amennyiben a munkaviszonyt megszűntető határozatot az arra jogosult munkáltató úgy írja alá, hogy aznap (helységnév, aláírás dátuma) bizonyíthatóan nem tartózkodott Magyarországon, ez valóban hamisításnak minősülhet? Egyáltalán egy munkaviszonyt megszűntető Határozat minek minősül? ( Okirat? )
Munkaügyi perben a Bíróság minek minősíti az ilyen eseteket?

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.16. 09:11

Bakfitty.

morci75 # 2009.11.16. 09:58

Tisztelt K_B_S! Lehetne egy kicsit bővebben? (a bővebb választ nem úgy értem, hogy "nagy bakfitty")

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.16. 10:00

Mondhatom úgy is, hogy pipafüst. Semmi. Ha más baja nincs annak a felmondásnak, akkor ettől vígan érvényes.

morci75 # 2009.11.16. 10:32

köszönöm a választ!

csipesz # 2009.11.17. 15:04

Sziasztok

Segítséget szeretnék kérni, már megint újra és újra:) Annak idején én aláírtam a cégnél egy olyan szerződést, amiben vállaltam a 3 műszakos munkarendet. Közben meghal a férjem és a most 9 éves gyermekemet nem tudom kire hagyni. Eddig járhattam 6-14 óráig állandóan, mert nem volt annyi megrendelés a cégnél. De most viszont a gépeket be akarják indítani több műszakba. Választás elé lettem állítva, hogy vállalom-e a több műszakot vagy se, természetesen nem tudom vállalni. Így marad az hogy elküldenek. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor jár-e végkielégítés vagy csak közös megegyezéssel minden nemű pénz juttatás nélkül elküldhetnek? 15 év munkaviszonyom van a cégnél. Válaszotokat előre is köszönöm. Üdv Izabella