phd

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Miért, tele van ügyvédekkel, ügyészekkel, és bírákkal az oktatói kar. (Még ha "csak" meghívott előadóként is, de gyakran ezen a címen egész évfolyamot oktatnak egyes tárgyakból, sőt, gyakran "tiszteletbeli tanári" címük is van). Miért, mit szeretnél? Hogy a tízéves gyakorlatra meg a 0 publikációs listára rögtön egyetemi docenssé nevezzenek ki minden önjelöltet?

Kedves Order,

mint a szél úgy ott hagytam. és egyelöre nem bànom. (túl sok volt a vihar a biliben tipusú csata...)
majd idösebb koromban visszatérek, ha tudok...hanem, hàt akkor nem.

nyelvismeret ma màr nem csak az elméleti, de a gyakorlati oldalon is követelmény. Söt, ott volt elöbb követelmény...az meg màr a középiskolai rendszerünknek is köszönhetö, hogy nem tudunk két nyelvet rendesen, amikor érettségizünk. bàr szerintem ezt is gimnàziuma vàlogatja - én egy felsö és egy középfokú nyelvvizsgàval rendelkeztem + elég jól ment az angol.
de nagy àltalànossàgban gyalàzatos a középiskolai nyelvoktatàs...

Kedves Legislator,

én még mindig nem tartom jónak, hogy a gyakorlati és elméleti jogàszsàg ilyen élesen különvàlik Mo.-n. (csak mert irtad, vagy ez vagy az.)
sokkal kivànatosabb lenne, ha azok (is) oktatnànak, akik müvelik a szakmàt...legalàbb alapkézésben.
aztàn a doktori iskolàban fel lehet vezetni a hallgatókat az elefàntcsont toronyba...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Fölösleges olyasmin rágódni, amin nem változtathatunk. Amit az ember megtanul, publikál, elsajátít, soha senki nem veheti el. Ez az egy biztos, minden más (siker, kimenetel, ismertség) bizonytalan. Ha valami végképp nem kötelező, akkor a tudományos pálya nem az. A veszélyek mérlegelésével kell eldönteni, hogy az ember vállalja-e mindezt, vagy sem.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Emelkedik a követelmény. (Bölcsődétől a PhD-ig, és tovább). Nézd meg, hogy milyen publikációs lista és citációs index kell egy levelező tagsághoz. Pontosan olyan, hogy sosem lehessen családod, ha ilyesmiben töröd a fejed.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

A gyakorlat az a módosítás óta, hogy csak PhD.-val lehetsz adjunktus, vagy tudományos munkatárs. (Ugyan az Ftv.-t nem néztem mostanában, de majd veszem a fáradságot). Lehet ezen problémázni, de változtatni nem tudunk rajta. Van ugyanis egy relatív utolérés, tehát aki pl. PhD.-val docens lesz,azt x év múlva egy DSc.-vel "be lehet előzni", feltéve, hogy az illető sosem lesz DSc.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Elnézést az értetlenkedésért, csak a tisztán látás végett.
Tehát az FTV. alapján jelenleg nem nevezhető ki az tanársegédnek, akinek nincs doktori iskolával hallgatói jogviszonya.
Nem lehet adjunktus az, akinek nincs PhD fokozata.

Viszont 2-3 éve lehetett valaki úgy tanársegéd, hogy nem volt doktoti iskolai hallgatói jogviszonya és lehetett valakit úgy adjunktussá kinevezni, hogy nem volt PhD-ja.

Jól értem?

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

3 év egyetemi gyakorlattal a hàtam mögött...nem osztom optimizmusodat.
abban egyetértek, hogy a kitartóak maradnak (én nem voltam elég kitartó), de ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy a minöség maradt...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

ez igy màr vilàgos, és teljesen egyetértek felhàborodàsoddal, hogy az Ftv kettös mércét alkalmaz.
bàr, ha jól sejtem, akkor - ha nem is tessékelik ki azonnal, akinek nincs - elöirja, hogy phd-t kell szerezni az adjunktusi, és hallgatói jogviszonyba kell lenni a tanseggi jogviszonyhoz.
tehàt elöbb-utóbb kimorzsolódnak a nem kivànatos elemek...

hogy mire jó a phd és mit kell érte letenni az asztalra? asszem a konzekvenciàt a szent egyetemi autonómia oltàràn àldoztàk fel...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

bocs, szamelröl alkotott véleményedet félreértettem...
jó munkàt!

Szamel éppen oktatói kvalitásairól volt híres szerteágazó tudósi képességei mellett. Nem kellenek nevek, elég könyvet látok, meg elég publikációs listát ahhoz, hogy helyesen tudjam megítélni a dolgokat. A hajóink orra gyakran egy irányba mutat, ezért egyirányban is evezünk olykor. Attól a két hajó még lehet más, hogy irányuk olykor egy.

Most felfüggesztem az írást, mert elég sok dolgom van, majd este benézek.

Kedves Legislator,

a 2. pontban ugyanazt irtuk le màsképp.
szóval nem annyira màs az a hajó:)
az màr màs kérdés, hogy milyen tipusú tudàs àtadàsa a jobb...(alap és doktori képzésben màs és màs szerintem)

az 1. ponttal kapcsolatban nem akarok neveket emlegetni. de több ilyen van.

1. Az évi egy monográfiában egyesek gyakran ugyanazt írják meg,a mit már megírtak tízszer. Újrakiadások (kis változtatással) valóban vannak. Az éni egy monográfia (regény) inkább Hegedüs Géza bácsi volt, de ő csak egy jogi könyvet írt.
2. Van, aki gyakorlat nélkül is bármit megtanít bárkinek, és van, hogy agyakorlati nagyágyú nem tudja átadni a tudását.

Az az érzésem, hogy nagyon más hajóban evezünk, ez persze nem gáz.

Kedves Legislator,

az oktatàs inkàbb képesség.
hogy a klaszikust idézzem: "erössebbé tehetlek benneteket, de ügyesebbé még én sem! mert ügyesnek születni kell!"
ez ugyanez.
'erössé' teheted magad kutatàssal vagy gyakorlattal,(most a példa szempontjàból mindegy, hogy melyik - oktatàsi rendszer vàlogatja melyik a jobb: Mo. az elöbbi, USA-ban az utóbbi - azt meg szerintem nem kell feszegetnem, hogy melyik nyújt jobb minöségü oktatàst...)
de 'ügyessé' nem.

és jelenleg Mo.-n az 'ügyes' oktatók vannak kisebbségben (tekintet nélkül arra, hogy mennyire 'erösek').

TEHÁT, hogy ezen premissza utàn vàlaszoljak a példàdra:
szamel lajos nem azért esne ki a rendszerböl mert nem elég erös, hanem mert ügyetlen.
avagy
ha valaki 'erössé' vàlt a sok-sok év gyakorlat, az nem jelenti, hogy 'ügyes' is, ergó nem kap katedràt...

Kedves Legislator,

1)
akkor ezt hagyjuk:) csak egy toldat: vannak grafomànok...évi 1 monogràfia àtlaggal...

2)
nem adjàk ingyen, ezt nem vitatom. söt, nagyon sokat kell érte melózni.
DE!
és ezt most nem tudom rendesen kifejezni...bocs, de sarkitani fogok ezért, kéretik nem lecsapni rà:)

gyakorlat orientàlt képzésben (közel) értéktelen az a sok elméleti tudàs, amit a sok év alatt rengeteg melóval felhalmozott, mivel nem tudja megtanitani a hallgatókat arra, hogy pl. egy ingatlan adàsvételi szerzödést hogyan irjanak meg úgy, hogy a FH ne dobja vissza.

doktori képzésben oké.

tölünk nyugatabbra nagyon sok olyan irànyú tàrgyat tanitanak, amit nehéz 'könyvböl' megtanulni. (persze arrafelé publikàlnak ezen témàkban is - nàlunk valaki ilyen témàból irna monogràfiàt kiröhögnék)
pl. hogyan tàrgyalj ügyféllel, üzleti partnerrel, és bírósàgon...
hogyan szerkessz szerzödést...melyek a kritikus pontok az egyes tipusoknàl
hogyan hasznàld az online adatbàzisokat...
stb.

szàmomra 5 év magyar jogi oktatàs utàn katartikus élmény volt azt a szót olvasni egy amerikai anti-trust tankönyvben, hogy 'client'...
nàlunk az 'ügyfél' max. közig tk.-ben fordul elö, és màst jelent...

3)
fentiek fényében asszem màr nem szükséges erre reagàlnom.

Nem akartam az agrárjogászokat megbántani, a példában egy olyan (oktatásra-kutatásra) teljesen alkalmatlan ember képét próbáltam felidézni, aki alkalmatlansága ellenére alappal pályázhatna az általad felállított kritériumok szerint (pl. 10 év gyakorlata van ugyan, de egy nyelvet ismer, a magyart, és még egy recenziót sem írt soha, /de szerencsére más egyebet sem/ viszont nagyon szeretne egyetemen oktatni).

Kedves Order,

azzal egyetértek, hogy a doktori képzés az elméletröl kell, hogy szóljon. (bàr én az elmélet és a gyakorlat jelenlegi éles különàllàsàt a jogban, nem tartom kivànatosnak.)

az alapképzés viszont egyértelmüen gyakorlat orientàlt kellene, hogy legyen. sajnos nem az. nagyon nem az.
de ezt most nem akarom feszegetni, mert messzire vinne a témàtól...

nem értem viszont azt a részt, hogy az érintettek nem konzekvensek...miben nem? a hallgatók felvétele soràn? a phd, mint követelmény kiiràsàban?

a hallgatók felvételével ugyanaz a helyzet, mint az alapképzésben.
több fej, több pénz. az ösztöndijat meg az OM àllja, ha jól tévedek...(de lehet, hogy rosszul tévedek)
szóval fel fogjàk venni a "szorakozókat" is, ha fizetnek...
ha viszont egy ösztöndijas "szórakozik", akkor àllam bàcsi pénzével teszi, és ezért nem érdekli az egyetemet...

a phd, vagy hallgatói jogviszony kutató intézeteknél (OKRI, JTI stb.) illetve az egyetemeknél feltétel.
a versenyszféràban nemhogy elöny, de kifejezetten hàtràny, ha phd hallgató vagy. ha màs túl vagy rajta, akkor meg nem érdekli öket, hogy mit kutattàl...

1. Itt én értettelek félre. Mondjuk erre nem érdemes tudományos életművet építeni, mert ha nagyon őszinték akarunk lenni, olyan nagyon sok monográfiát nem ír az ember. Az az 5-6 (na jó, legyen max. 12, de ez így persze ostobaság, meg többször is lehet ua. monográfiát recenzeáltatni) plusz idézettség nem sokat ér, ha egyébként ezeket kivéve 0 az idézettsége az illetőnek. (Kéretik mindezt elméleti játszadozásnak tekinteni).
2. Azért egyiket sem adják ingyen, sőt. Persze nem jelenti, hogy mindenki egyforma tudásért kapja, azonban 0 tudásra (a jogászoknál) még a Rákosi-rendszerben sem adtak sem kandidátusit, sem nagydoktorit. Ezek a címek puszta joggyakorlattal nem pótolhatók, mert ott a teljesítményt nem lehet mihez kötni. ("Csak olyan ügyvéd legyen egyetemi oktató, aki nem vesztett pert." "Jó, jó, azért nem vesztett pert, mert csak olyan ügyet vállalt, amit megnyerhet, vagy soha nem vállalt egy peres ügyet sem, így veszteni sem tudott"). Ez az előbbi elképzelt párbeszéd egy lehetőséget villant fel, de ennek nincs sok értelme.
3. Nem érzem, hogy egy Szamel Lajos sokkal jobb lett volna attól, ha elvonjuk kutatásaitól csupán azért, hogy üljön valami Tanács VB.-ben, vagy minisztériumban. (Ült ő eleget ilyen helyeken). A megoldás az, hogy menjenek ki az oktatók/kutatók a gyakorlatba, akár évente, de az, hogy gyakorlati munkát várjunk el, az túlzás. Egyébként majdnem mindenkinek van gyakorlati tapsztalata gyanúm szerint. Azonban aki rossz, az a gyakorlati munkától nem lesz jobb, a jobb pedig lehet ugyan még jobb, de ez nem biztos. Sokszor gyakorlatban kiváló emberek szörnyűségeket írnak elméleti tanulmány címén. De ezt inkább hagyjuk.

Orderrel egyetértek. Szerintem világos, hogy hova kell PhD. Az oktatónak adjunktusihoz, a kutatónak a tudományos munkatársi címhez (újabban)-ez talán egy-két éve ennyire világos. Egyébként sokan (a döntő többség) azért járnak Doktori Iskolába, hogy beleírhassák az életrajzukba, bár szerintem fokozatszerzés nélkül ez olyan, mint halottnak a csók. Sem nem érzi, sem fel nem keltjük immár véle.