phd

Sokat mondok, ha 12 esztendő alatt 12 jó jogászt láttam, pedig úgy adódott, hogy jó helyeken "nézelődhettem". Ez egy olyan szubjektív dolog. Inkább csak jogvégzettek vannak, aztán jogászok, és valahol olyanok, akik SZERINTEM jó jogászok.

Mondok mást. Valaki tartott egy szörnyűséges előadást az egyetemen. (1 óra 20 perc alatt három érdemi mondata volt). X év múlva hallgattam egy konferencián, és olyan jó előadást tartott, hogy leesett az állam. Egyszer rossz jogásznak, másszor fenomenális jogásznak tűnt ugyanaz az ember.

Üdv a fedélzeten, kedves Impossible.

Kedves Kacsa,

Én itt csak arra gondoltam, hogy lehet, hogy van egy jó "jugoszláv nk. kerjogi hagyomány", de ebbe nem megyek bele, mert a téma igen távol áll tőlem, és csak nagyon attangentivus volt az én érintkezésem a Willem C. Vis Moot Court-tal (tkp. láttam anno, hogy hogyan készülnek magyar jelöltek fel a versenyre).
Végül is a tárgyi tudás a legfontosabb.

Nos ha így van, akkor ennek örülök, bár van egy olyan érzésem - mint amit te is mondtál korábban -, hogy elbeszélünk egymás mellett. :D

én ezt arra értettem, hogy nem látom a lényegi különbséget a hozzászólásaink között, csak te másként fogalmaztad meg...

Úgy érzem, ahogyan leírtam, de ezt az "ahogy érzed" szöveget leginkább nők szokták hangoztatni olyan helyzetekben, amikor érdemben már nem tudnak hozzászólni a dologhoz. :)

Kedves Impossible,

ahogy érzed...

Kacsa,

A "jó ember" sem attól jó ember, hogy bizonyos területeken "jó emberként" viselkedik, más területeken pedig nem. A "jó emberség" nem területfüggő, hanem hozzáállásfüggő, és minden területhez "jó emberként" kell viszonyulnia, egy "jó embernek". A "jó jogász" esetében szerintem ugyanígy kell legyen. Egy életünk van, amit egyféle elvrendszer alapján élünk (jó esetben), aki szerepeket játszik az meghasonul önmagával. :) Nem érdekel, mi történik a gazdasági életben, ez teljesen közömbös abból a szempontból, hogy kit nevezünk "jó jogásznak". Az "egyszerű ember látásmódjával" pedig rendelkezni kell; lehetséges, hogy egyes területeken nem annyira veszed hasznát, mint máshol, de ettől még az, aki ezzel nem rendelkezik, az én véleményem szerint nem nevezhető "jó jogásznak", legfeljebb szakbarbárnak. :D

Kedves Impossible,

úgy làtszik elbeszélünk egymàs mellett:)

én úgy értettem, amit irtam, hogy nem minden jogterületen az a "jó jogàsz", aki "jó ember" is...
a gazdasàgi jog területén pl. ritkàn talàlkozol magànszeméllyel, akivel szemben "irgalmassàgot" kellene gyakorolni.
az ügyfeleid nagyvàllaltok, bankok stb. egyszóval profik, és ugyanazt a profizmust vàrjàk el töled is. nem sok hasznàd veszed az "egyszerü ember" làtàsmódjànak...bàr a józan paraszti ész mindig segit:)

Kacsa,

Ha jól megfigyeled, amit írtam, akkor te is láthatod, hogy nem írtam olyamit, mint amire te reagálsz. :D Nem azt írtam, hogy a méltányosságot "túlzottan" kell alkalmazni. Olyasmiről írtam, ami több a méltányosságnál, és aminek "alkalmazását" nem feltétlenül jogterületeken belül kell elképzelni. Ha jellemezni akarom a "jó jogászt", akkor azt mondom, hogy a jó jogász elsősorban "jó ember". A jó jogász nemcsak igazságos, hanem irgalmas is (ami az én felfogásomban többet jelent a méltányosságnál-mint ahogyan ezt már korábban is írtam). Ezt az élet minden területén lehet alakalmazni, sőt kell is. A jó jogász képes arra is, hogy ne csak jogászként gondolkodjon, lásson és ítéljen, hanem "egyszerű" emberként is. A jó jogász fogalma nemcsak azt jelenti ezért, hogy az jó a szakmájában, hanem ennél jóval többet. Én így gondolkodom a "jó jogászról", amennyiben feltesszük, hogy létezik ilyen. :)

Kedves Impossible,

meglàtàsom szerint a méltànyossàg alkalmazhatósàga és az igény az alkalmazàsàra, jogterületenként vàltozó...
túlzott alkalmazàsa bàrmely jogterületen ellenjavallott, mert tàmadja a jogbiztonsàgot...
hogy mi szàmit túlzottnak, az jogterületenként és orszàgonként vàltozik...

Ahhoz szeretnék hozzászólni, ki a jó jogász. A rómaiak szerint ius praecepta haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum quique tribuere. Azaz a jog előírja: becsületesen élni, mást nem sérteni, mindenkinek megadni, ami őt megilleti. Szerintem viszont azt is adni kell, ami nem illet meg, vagy pedig olyan tágan kell értelmezni a "megillet" kifejezést, amibe belefér az is, hogy ne csak igazságosak, hanem irgalmasak is lehessünk, ami pedig többet jelent a méltányosságnál. A jó jogász meghatározása fogalmi játék a véleményem szerint, ahol minden egyes szó egzakt és mindenki által ismert jelentést nélkülözve kényszerül létezni. A jó jogász tehát valójában nem létezik, miként a "jó élet" sem, aminek a titkát a görögök nagy elánnal kutatták. Meghatározhatatlan kategória, amely a meghatározások eshetőleges rétegei közt megfoghatatlan létezésbe vész.

Kedves Legislator,

pontosan tudom kikről beszélsz, ezért tudom, hogy sem a belgrádi, sem a zágrábi csapatot nem készítették fel soha.

a felkészítés és az angoltudás az egy dolog...a tárgyitudás meg a másik.
mindben mögöttük vagyunk, tárgyitudásban, angoltudásban, és ráfordított energiában is...legalábbis ezen a területen.

Nem tudom, hogy kinek a készülékében van a hiba, mivel a kereskedelmi választottbíráskodáshoz annyi közöm van, hogy egyszer írtam a történetéről. Mindenesetre valóban az látszik, hogy az osztrákok második és harmadik helye, valamint a horvátok egy második és két harmadik helye, valamint a szerbek egy harmadik helye a következőket súgja:

1.Valószínűleg jobban tudnak angolul, mint a mi hallgatóink.
2. Valószínűleg jobb felkészítést kaptak. Esetelg több időt is fordítottak a dologra.
3. Nem tudom, milyen formában tanulnak nemzetközi kereskedelmi jogot.
4.Azonban hogy eo ipso jobbak, vagy okosabbak lennének a magyaroknál, vagy többet tudnának a jogról, azt innen ülve nem lehet megmondani, lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Mindenesetre a magyar csapatokat az ELTÉ-n egy bizonyos PhD. hallgató szokta felkészíteni, aki most már talán tsm., nem tudom, a győztes csaptok ki által, és milyen módszer szerint lettek felkészítve, de a volt Jugoszlávia területéről két híres (magyarajkú) kereskedelmi jogászt is lehetne rögtön mondani, akik a CEU-n tanítanak, egyikük különösen jelentős nemzetközi kereskedelmi választottbíró és jogtudós, de ez feltehetően a Te területed, és jobban tudod, mint én, hogy kikre is gondolok.

Kedves Legislator,

engedd emg, hogy feidézzem a Willem C. Vis International Commercial Arbitration Moot utóbbi négy év helyezettjeinek a nevét:

2008
1)Carlos III University of Madrid
2)Touro College Law Center
3)Victoria University of Wellington, University of Vienna

2007
1)University of Freiburg
2)University of Zagreb (!)
3)University of Aarhus, University of Belgrade (!)

2006
1)Queen Mary (London)
2)Stetson University
3)Columbia University, University of Zagreb (!)

2005
1)Stetson University
2)University of Vienna
3)University of Notre Dame, University of Zagreb (!)

A fenti 16-ból 9szer nem angolszàsz név szerepel. Bécs, Zàgràb és Belgràd pedig közép-európa...utóbbi kettö volt szoci.

Lehet, hogy akkor a hiba mégis a mi készülékünkben van?:)

Bocsánat, az ilyen moot court-ok, vagy mock trial-ek az angolszászoknak lettek kitalálva. Ott nem native speaker sohasem nyerhet. (Örüljön, ha 20. lehet). Próbálnának ők francia, vagy spanyol, illetve német nyelven csak megszólalni..., nemhogy perbeszédet mondani. Ott úgy is meghalhat egy professzor, hogy csak angolul publikál, mi pedig ha négy idegen nyelven publikálnánk is, az sem elég jó egyeseknek.

Kedves Order,

részemröl a szerencse!

"Order te vagy a jó jogász, te vagy a legszebb jogász a vidéken. " ( A tükröd)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

megmagyaràzó versenyben a romànok megelöznének:)))

a verseny nem a jogàszt méri, hanem az oktatàs szinvonalàt. attól, hogy nem nyersz versenyt, még lehetsz jó jogàsz...

egyébként, ha màr felhoztad, szerintem területe vàlogatja, hogy ki a jó jogàsz. az ügyfél fejével való gondolkodàs képessége azonban mindig fontos. azonban itt is cizellàlni kell: valamikor elég, ha elég empàtiàval rendelkezel pl. fogatlan bàcsika esete.
van, amikor viszont mély hàttér tudàsra, a piac ismeretére és az ügyfél alapos ismeretére van szükség ehhez...pl. pénzügyi vagy kereskedelmi területen.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

az utóbbi egy évben volt szerencsém amerikai, újabban pedig angol, német jogàszokkal együtt dolgozni.
nem üres a méltatàs.:)
nagyon jók. sokat tanultam tölük.
de ha a két orszàg jogi oktatàsàt akarod összehasonlitani, akkor arra ott vannak a nk-i perbeszédmondó versenyek...hadd ne emlitsem meg, hogy a magyar jogi karok mit érnek el...jó esetben, hangsúlyozom jó esetben, tapsztalatot tudunk nyerni. (azért hangsúlyoztam, hogy jó esetben, mert gyakran nem is értik a magyar hallgatók - hiànyos jogi tudàsuk révén és nem nyelvi problémàk miatt -, hogy miért kaptak ki a màsik féltöl, ergó semmit nem tud leszürni a vereségböl)

szóval nem puszta túlmisztifikàlàs az egész vagy divat.
azzal viszont egyetértek, hogy az àtlag amerikai müveltsége bizonyos szempontból az európai alatti. (pl. geogràfia)
de kérdezzünk meg egy àtlag amerikait pénzügyi dolgokról és ugyanerröl egy àtlag magyart...meg fox lepödni:)

középiskolai oktatàs minöségéböl még nem következik az egyetemi oktatàs minösége...bàr tény, hogy egy jó középiskolai rendszer, segit a felsöoktatàsnak...

hogy egy példàt emlitsek még...a Harvard egyetem költségvetése természetesen nem mérhetö magyar mércével. DE! ezt az irgalmatlan sok pénzt is maguk àllitjàk elö! 30mrd USD értékü alapot gazdàlkodtak össze, az alapot profi alapkezelö kezeli és ennek éves hozadéka adja az éves költségvetés nagy részét. (+ tandijak (47.000USD/év, ha jól emléxem) adomànyok stb.)
ilyet Mo-on egyedül a CEU csinàl, persze könnyü nekik.:)))

és igen, àt kellene alakitani az oktatàst, a felvételit, a vizsgàztatàst, a gazdàlkodàst...mindent.
kérdésednél maradva:
ha kidobàlod a felesleges tàrgyakat és nem csak heti 90percben oktatod a maradékot, ne adj isten szemeszterek helyett trimeszterekben gondolkodsz, akkor könnyen végezhetsz vele 3 év alatt...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Legislator és kedves Order,

én nem összemosàsnak làtom azt, ha a két terület nem különül el élesen egymàstól.
nehezen tudom màsként elmondani, ezért csak képeket villantok fel:
angolszàsz jogterületen nem éles ez a különàllàs. még a németeknél sem.

1)
pl. a US Supreme Court birài szerintem mind oktatnak egyetemen. elméleti tudàsukat valszeg senki nem kérdöjelezi meg, pedig nem publikàljàk agyon magukat úgy mint nàlunk a 'tudósok'. ennek valszeg az is az oka, hogy ott az elmélet közelebb àll a gyakorlathoz.
mintegy alàrendelödik...

2)
a németeknél ezt két évi (birósàg, ügyészség, ügyvédi iroda) kötelezö gyakorlattal oldottàk meg. ott külön àll, mégis kapnak mind2böl a hallgatók.

3)
hiàba vannak biràk, ügyészek stb. ha egyszer minden tk. ugy kezdödik, hogy rómàtól kezdve mesél...
nincs olyan részletes és igényes tk.ink, mint az amerikaiaknak és a németeknek...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)