phd

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Legislator,

kérlek engedd meg, hogy pontokba szedve vitatkozzam veled, mert különben attól tartok szétfolyik a mondandóm:

1. az első hozzászólásodat nem értem, ha nekem szólt. Kérlek erősitsd meg, hogy igen vagy nem, mert ha igen válaszolnék rá.

elöljáróban annyit (jelzem lehet, hogy teljesen félreértettem a mondanivalódat - 1.mondatod) az idézettségről, hogy nem az a poén, hogy a recenziót idézik, hanem, hogy a recenzióban idézik a monográfiát. A szerző idézettségét növeli az, ha recenziót írnak róla.
de ismétlem, lehet, hogy itt most félreértettelek.

2. phd, dsc stb...ezek csak címek, nem garantálják sem a minőségi szaktudást szakértelmet, sem a minőségi oktatást.

Ha még emlékszel korábbi megnyilvánulásaimra a témában, akkor tudhatod, hogy mennyire oda vagyok a gyakorlat orientált képzésért:)))
sem phd, sem habilitáció (önmagában!) nem tesz senkit alkalmassá arra, hogy ilyen irányú képzésben részesítse a hallgatókat, akár alap, akár doktori képzésben.

3. azt már az egyetemeknek kéne eldönteniük, hogy milyen gyakorlatot (idő + terület) követelnek meg egy joganyag oktátásához.

ha egy egyetem úgy érzi, hogy agrárjogot kell oktatnia, mert arra igény van a hallgatók és piac részéről, akkor a TSZ prókátor nem biztos, hogy rossz választás...:)

Azt végképp ellenzem, hogy X.Y. piripócsi prókátor TSZ-jogászatát egy kalap alá vegyük egy PhD. mondjuk két külföldi egyetemet járt peregrinációs értekezéskészítésével. Mert az a prókátorság, az ugye gyakorlat volna, nemde?

Kacsa, ez elvben nem rossz, csak akkor még annyi PhD., DSc. sem lenne Mo.-n, mint most, akadémikus meg még annyi sem, mint most van, vagy negyven éve volt.

Szerintem recenziót nem szokás idézni, vagy csupán kivételképpen (lásd Csehi Zoltánról lentebb írtakat, az ő anyagán kívül tán egy hivatkozást láttam recenzióra). Szerintem a PhD. hallgatóknak elsősorban a tudományszakukba tartozó publikációkat kéne olvasni magyarul, és minél több idegen nyelven. Törvényt tudni, BH-t, EBH-t, PK-t, KK-t, BK-t, irányelvek, elvi döntéseket ösmerni mai érvényükben és akár történetileg (a régiek jobbak a maiaknál!) stb. adja a bírói gyakorlat ismeretét. Aki elméleti ember, ha egy picit ügyes, a LÜ-től az LFB-n át bárhol kutathat, kérdezhet, vitatkozhat, leültetik egy asztal mellé egy fél esztendőre, ha a gyakorlatot akarja kutatni. De azt hülyék lennének támogatni, hogy huszonéves tanársegédek PhD. mellett ügyvédkedjenek (persze van ilyen), de iszonyatosan megsínyli a tudományos teljesítmény. Mindenki hazudik, aki mást mond, vagy akkor az ügyvédkedést, közjegyzősködést stb. hanyagolja el a tudomány javára, de akkor minek? Lehet jogi szakszöveget fordítani, aki tud az ilyesmihez, abból is annyit lehet tanulni, ami meghatározó lehet. Szóval vagy-vagy. (Ez nem jelenti azt, hogy ellenzem a gyakorlat megismerését, de ez nem kell, hogy szakvizsgával járjon, ez kárnak ugyan nem kár, de az, hogy valaki pl. nem adja be az értekezést, és elmegy prókátornak, közben meg három évig szedte mondjuk a PHd.-ösztöndíjat, akkor itt mire varrjunk gombot?).

Kedves Order,

kicsit félreértettél...én nem a szakvizsgához kötném az egyetemi oktatást, hanem meghatározott gyakorlati időhöz. pl. 10év. ha van szakvizsga, ha nincs. (persze ilyenkorra már általában van)

35 év alatt nem nagyon lenne jogi karon tanár...olyan nagy baj lenne ez???
már más topic-ban felhoztam példaként az USA-t ezért nem ismételném meg ugyanazokat: ott is ritka a 40 év alatti prof., mint a fehér holló...
(igaz ott mindenki prof. aki egyetemen tanít)

eljárás és anyagi jog esetén is hasznos, ha az ember látott már ezt azt...szerintem.
én szívesebben tanulnám pl. a CISG-t (bécsi vételi egyezmény) olyantól, aki 1) vagy arbitrátorként már döntött vitáskérdésben, 2) vagy ügyvédként a) kötött nk-i adásvételt b) járt el ilyen ügyben bíróság vagy arbitrációs panel előtt, mint valaki olyantól, aki nagyon sokat olvasott és publikált már a témában, de még nem látott L/C-t előben...

de mondhattam volna Ptk-t, Btk-t, Cst-t, Gt-t stb...

Recenzió:
nem vagy köteles írni természetesen.
de - és ebben egyet kell értenem Legilatorral - a normális tudományos élethez hozzátartozik, hogy tudományos kérdésben, tudományos vitát folytassanak, tudományos kérdésekről.
ennek egy generátora lehet a recenzió, ha - és amennyiben - megfelelően írják meg, és nem öncélú reklámnak használják, illetve az idézettség növelésére.
írtad, hogy tervezel ilyeneket írni...sok szerencsét kívánok hozzá, de sajnos - és ezt most tanácsként vagy figyelmeztetésként is veheted, ha gondolod - Magyarországon meg kell nézni, hogy kinek a tyúkszemére taposol rá, ha már tyúkszemre akarsz taposni.
(a normális válasz-viszontválasz tipusú viták nem divatosak - a háttérben vesznek revansot a 'pimaszokon')

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

nem értek egyet a phd - szakvizsga teljes elválasztásával...ennek az lenne a vége, hogy olyan is taníthat pl. be.-t, aki még nem is látott egyet sem közelről.
asszem ez elég rossz irány lenne...

szerintem az lenne a kivánatos, hogy x év szakvizsga utáni adott területen eltöltött gyakorlat kiváltsa a phd-t, és x+y év pedig a 'debilitációt'...viszont fordítva nem.
(túl vagyok a phd képzésen és így látom, hogy kb. mennyit érnék az OTT szerzett tudással a gyakorlatban - még a friss diplomás kezdőnél is rosszabb helyzetben lennék, mert 3-4 évet amortizálódott volna hozzá képest a jogi tudásom.)

azonban egyetértek azokkal, amiket a recenziókról írtál. legtöbbször rendelésre készülnek...a 'megrendelő' ellenőrzi, hogy megfelel-e a kényes izlésének, ne adj isten belejavít...sőt! (de erről már írtam)

megven=megvan

Ez a doktori iskola tekintetében figyelembe veendő alapító oktatók (vagy az azóta helyükbe lépett oktatók) számán múlott általában. (Ti. hogy megvan-e a kellő számú oktató, vagy sem).

http://www.doktori.hu/index.php?…

Egyébként nekem az érdekes, hogy pl a szegedi csak feltételesen kapta meg, míg a legfiatalabb győri teljesen. Bár nem ismerem Győrt, szóval semmi negatívat nem akartam ezzel írni.

Azért nem hiszem, hogy a többi négy vagy hány mind kiessen. Úgy emlékszem Győrnek (SZE) is megven.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Talán jövő évtől. Érdemes megvárni már, melyik doktori iskola marad, és melyik nem. Egy ív, az olyan 15 oldal (40.000 leütés) /más a szerzői, és más a nyomdai ív, de ezt én most annyira nem tartom számon/, szerintem ritka, hogy egyszerre egy ív bárkitől is megjelenjen a Szemlében.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Mindenki azt ír, amit gondol. Olyan is volt, hogy húsz évvel később írtak egy "megkésett" recenziót.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Order, ma az is csoda, hogy valaki egyáltalán ír még recenziót. Nem akarok senkit adatokkal bombázni, de van olyan jogi periodika, ahol vagy hat évig nem jelent meg idegennyelvű kötetről recenzió (magyarról igen). Egyébként ritka, hogy valaki "csak úgy" írjon egy recenziót, ezt vagy az ember tudományos felettese jelöli ki, vagy a haverok írnak egymás könyveiről. Adjunktusokon és tanársegédeken (tudományos munkatárson és tudományos segédmunkatárson)kívül egyébként csak elenyészően kevés azok száma, akik még írnak recenziót. Van, hogy a tanszékvezető ír egyet majdani utóda kötetéről.

Order, lehet hogy tudom, melyik az a recenzió:-).

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Egyébként az előbb említett ELTE Acta 2007. évi kötetében Csehi Zoltán hoz példákat (216. p.) a kritikai hangvételű recenzióra; így Lábady Tamás Tamás Lajos kötetét elemző írására (BUKSZ 1992/2. 161 skk.), továbbá Földi András Gedeon Magdolna könyvét vizsgáló dolgozatára (BUKSZ 2007/3. 224 skk.)is utal a magánjog és a római jog köréből.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

"Ritkán írja az a recenziót, akinek a neve alatt megjelenik"

Akkor én üdítő kivétel vagyok, tudomásom szerint a saját nevem alatt eddig csak a saját recenzióim jelentek meg. De ezentúl még éberebben figyelek:-).

Kedves Márk,

A jogi karokon sem jó a helyzet. Öt éve volt egy időszak, hogy minden külföldi folyóiratot lemondott egy neves egyetemünk. Fél éve megdöbbenve észleltem, hogy a körülbelül évi 2000 ft-os előfizetési díjjal járó, háromhavonta megjelenő Magyar Könyvszemlét sem tudták már előfizetni
:-(((. Ahogy hallom, a Bölcsészkaron nem egy ilyen tanársegéd van akkor. Viszont tudok olyat, aki nem rég kapta meg a PhD.-jára az adjunktusit.