phd

Asus: itt minden le van irva. Ez a session által megadott oldal.
A Doktori Iskola felvételi feltételei
Doktori Iskola > Felvételi feltételek

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
felvételt hirdet a tudományos doktori (Ph.D.) képzésben való
részvételre

1. Az állam- és jogtudományok területén

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2004. őszén újabb évfolyam számára indítja meg a tudományos fokozat (Ph.D.) megszerzésére felkészítő hároméves szervezett valamint az egyéni képzést nyújtó doktori programját az állam- és jogtudományok, valamint a politikatudomány területén.

A szervezett képzésben résztvevők nappali tagozatos hallgatói jogviszony alapján ösztöndíjban részesülhetnek. Munkaviszonyban álló személyek ösztöndíj nélkül vehetnek részt a programban. Az ösztöndíjas hallgatók tandíjat (jelenleg 6100 Ft/hó), a nem ösztöndíjas hallgatók költségtérítést (60.000 Ft/szemeszter) fizetnek.

A szervezett jogász doktori képzésre azok pályázhatnak, akik hazai egyetem állam- és jogtudományi karán szerzett legalább jórendű (cum laude) diplomával és egy idegen nyelvből (angol, német, orosz, francia, spanyol, nyelvek egyikéből) középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek.

Egyéni képzésben való részvételre a diploma megszerzését követő három év elteltével pályázhat az, akinek munkaköri feladata tudományos kérdések megoldása és tudományos tevékenységét publikációkkal tudja alátámasztani.

Külföldi állampolgár egyéni felkészüléssel csak akkor nyerhet felvételt a doktori iskolába, ha

az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központ hatósági határozatával igazolja diplomája egyenértékűségét,

a kutatásra való alkalmasságát elismert nemzetközi szakfolyóiratokban megjelent publikációkkal vagy önálló tudományos művel igazolja,

választott témájának kidolgozása a magyar tudományos élet eredményeit gazdagítja és rendelkezik magyar vonatkozással is,

képzés nyelvén a Kari Doktori Tanács tudja biztosítani a szakmai vezetést, és a doktori eljárásban a megfelelő számú tudományos minősítéssel rendelkező szakembert, valamint

a jelölt vállalja a külföldiek számára előírt tandíj megfizetését.

Jelentkezés módja az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára

A pályázatokat az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola képzésére 2004. május 28 - ig postai úton kell eljuttatni az ELTE ÁJK Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztály PhD Irodájába.
(1053 Budapest, Kecskeméti u. 10-12. I. em. 111. sz. tel.: 483-8000/4732 m).
A hiányzó iratokat legkésőbb a felvételi beszélgetésen lehet leadni.

A pályázathoz csatolni kell:

a kar Dékáni Hivatala PhD irodájában beszerezhető jelentkezési lapot,

a pályázó rövid szakmai életrajzát,

a leckekönyv és a diploma másolatát,

a nyelvtudást igazoló dokumentumok másolatát,

az eddigi tudományos tevékenységet igazoló dokumentumokat,
(publikációs lista, a kutatómunkában való részvétel értékelése, kéziratban lévő munkák jegyzéke, az elnyert díjakra, ösztöndíjakra vonatkozó iratok stb.)

választott témájának rövid leírását,

az ELTE ÁJK valamely budapesti tanszékének fogadó nyilatkozatát,

a jelentkezési díj (5000 Ft) befizetését igazoló szelvényt.

A jelentkezők felvételéről a Felvételi Bizottság javaslata alapján a Kar Doktori Tanácsa dönt. A felvételi beszélgetésre előreláthatóan 2004. júniusában kerül sor, melyről a jelentkezőket írásban tájékoztatjuk.

ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Iskola

Kedves Asus!

PhD képzés alapvetően minden egyetemen költségtérítéses formában, un. levelezős keretek között zajlik.
Két formáció van ugyanis, ösztöndíjas és a költségtérítéses. Az előbbire nagyon szűk kerete van az egyes karoknak és ezt általában olyanok részére merítik ki, akik ott maradnak az egyetemen. Feleltel az ösztöndíjas képzésben való részvételnek, hogy PhD hallgatóként az ösztöndíjas oktatómunkát is végezzen.

Minden más esetben költségtérítéses képzés van. Ez semmiben nem különbözik az ösztöndíjastól, egyszerre vannak az órák, a feltételek is azonosak, csak tanítani nem kell.

Érdemes tehát azokat a webcímeket megnézni, amelyeket Session javasolt. Mellesleg az összes egyetemen van doktori képzés, tehát nézze meg bátran az összes önálló jogi kart az országban. (Az egyetemi akkreditáció egyik feltétele, hogy legyen doktori iskola az adott intézményben.)

Magam a Szegedi Tudományegyetemre járok, megadom annak a webcímét www.u-szeged.hu, érdemes megnézni ezt is.

A „hogyanra” annyit hadd válaszoljak, hogy tavasszal kell jelentkezni általában az egyes iskolákba. A legegyszerűbb, hogy felveszi a kapcsolatot az adott doktori iskola vezetőjével. A felvételi szempontok között az a legfontosabb, hogy legyen konkrét elképzelése arról, hogy mit akar kutatni. Ha csak általában okos akar lenni a jogban, az nem igen eladható. Választani kell tehát egy programot, netán alprogramot, fel kell venni ennek a vezetőjével is a kapcsolatot.

Ha van egyéb kérdése, keressen meg e-mailben.

Üdvözlettel,

Udvarhelyi Miklós

Köszönöm a címeket,sajnos nem tudtam meg,amit akartam.

Ha valaki ilyen képzésben vesz részt,arra kérem válaszoljon!

https://www.law.pte.hu/?…
http://www.ajk.elte.hu/…a/index.html

Azt szeretném megkérdezni,hogy hogyan lehet
PHD-zni levelező tagozat formájában,költségtérítés ellenében?

• Van-e ilyen és hol?

Ha tud valaki irjon címet!

Köszönöm

Ami a fokozatokat illeti....

A klasszikus, még a középkorra visszanyúló egyetemi képzésben előbb bacaleoratus-t, majd magistratust, ezt követően pedig doctoratus lehetett szerezni. A doktorátussal ért véget az egyetemi képzés, amely három szakon folyt: teológia, jog és orvostan.
Ez a koncepció él tovább a világon mindenhol ma is különböző formákban. A legtisztábban az orvosoknál maradt meg ilyen formában, mert ők a világon mindenhol doktori címmel fejezik be az egyetemet.

A jogászképzés Mo.-n doktori fokozat megszerzésével ér véget, más országokban nem. A német régióban pl. un. Magister fokozatot kap minden jogász. Az szinten azonos az egyéb egyetemi diplomákhoz adott titulussal. Németországban a titulust nem használják, Ausztriában pl. mindenki odateszi a névkártyájára, hogy „mag.” Olaszországban a jogászok – hasonlóan a magyarokhoz – doktorátust kapnak.
Az un. „Magisterarbeit” tehát azonos az egyetemi diplomamunkával.

Tovább bonyolítja a helyzetet az un. LLM fokozat. Itt az angol-szász képzési rendszert kell tisztán látni. Leegyszerűsítve ott a klasszikus középkori koncepció névleg tovább él és majd minden szakmában, így a jogban is lehet egy bakalerorátusi fokozatot szerezni, ezt kb. 3 év tanulás után adják, amolyan főiskolai szint és LLB így hívják. ( Túl nagy tudást nyilván nem tükröz. Ha durva akarok lenni, akkor azt mondom: hasonló egy riete levelezős oklevélhez…., bár ezért lehet, hogy páran megköveznek…)

LLM fokozat szerezhető, amely inkább már bizonyos specializációt rejt magában, vagy csak arról van szó, hogy azt a fokozatot az illető egy jobb nevű egyetemen szerezte. Itt tudni kell, hogy az angol-szász jogi iskolák szakmai színvonala között őrületesen nagy különbség van, ezért az egész angolszász jogi-szakmai piac arra rendezkedett be, hogy a legjobb helyekre a legjobb iskolákban végzett diákokat veszik fel. Itt végtére is az számít, hogy hol szerezte az illető az LLM-et.

Európában egyre több helyen csinálnak LLM képzést, noha ez a kontinentális jogászi hivatásrendtől t.képpen idegen.

A PhD fokozat ugyancsak az előbb vázolt angol-szász rendbe illeszkedik, amelyet a jogászok esetében igazából J.D.-nek, vagy LL.D-nek hívnak, a PhD csak a magyar egyszerűsítése, mivel itt általában a doktori képzést hívják így.

Más európai országokban a jogi doktori iskola nem PhD iskola, hanem egyszerűen egy tudományos fokozat megszerzésére irányuló képzés. A végén nem PhD címet kapnak a végezettek, hanem dr. jur. címet.

A különbség a PhD és a dr. jur között nem túl sok, már csak azért sem, mert minden egyetemen másmilyen a képzés. Alapvetően csakugyan hosszabb folyamat, a kifejezett PhD képzés Magyarországon általában legalább 3 év, amely sok esetben rendszeres iskolai képzés, előadások, dolgozatok stb. Ezek általában nagyon érdekesek, a jog minden területéről szóló kurzusok, az általános jogi intelligenciát mindenképpen növelik.
A kurzusok végén doktori szigorlatot kell tenni, ez amolyan záróvizsgaféle. Ha a szigorlat meg van, akkor lehet a disszertációt megírni, amely volumenében egy a korábban használatos kandidátusi értekezéshez hasonlít. Tényleg terjedelmes, tudományosan nóvumnak minősülő megállapításokkal stb.

Akik tudományos karriert akarnak, azoknak meg kell csinálni, mert különben nincsen egyetemi státusz, akik nem akarnak ilyet, azoknak érdemes megcsinálni, ha van affinitásuk és nem utolsó sorban idejük.
A karrierben megmutatkozó hasznával összefüggésben egy példa: egyszer dolgoztam egy berlini nagy ügyvédi irodában, ahol egy egyik partner azt mondta, hogy azért szeretnek doktori fokozattal rendelkező kollegákat felvenni, mert ők már bizonyították, hogy egy dologgal koncentráltan tudnak foglalkozni egy ideig, pl. a Doktorarbeit. ( Igaz, hogy abban a rendszerben az un. Doktorarbeit rövidebb idő alatt elkészíthető, noha – ha jól tudom . ugyanolyan terjedelmes.)

A külfölddön szerzett doktori fokozatot a magyar egyetemek saját hatáskörben honosítják (azok, ahol van jogi PhD képzés is). Van egy egyetemi és általában egy kari honosítási szabályzat is, abban vannak a részletes eljárási szabályok. ÁLtalában az Egyetemi Doktori Tanács dönt róla.
Az hogy mit honosítanak, nagyban függ az adott kföldi. egyetem minőségétől (és ezenkívül azért gyakran pofára megy). Előírhatnak további teljesítendő feltételeket is.

nem. a magisterarbeit az a magisterkepzes vegen levo dolgozat. 80 oldal kis vedes es LL.M vagy.
a doktori az promocio, 1-3 ev 300 oldal nagy vedes. konyv.
na es ezt nem tom h otthon mibe nezik :-)

Ez úgynevezett magisterarbeit?

Sziasztok, engem az erdekelne, hogy ha nemetorszagban irok doktorit akkor azt itthon elismerik-é? merthogy ott nincs phd kepzes, hanem egyszeruen leulok es irok akar 1 evig, nem kell tovabb huzni...
köszi ha valaki valaszol

Ja meg felvételizem. Miből is és hol? Hogyan kell rá jelentkezni?

Legislator ez engem is érdekelne:) Adnál valami bővebb infót róla? Van egy majdnem kész disszertációm (a fejemben, csak le kellene gépelnem, és a háttéranyag is készen van hozzá).

Sokat gondolkodtam rajta, de én sem tudom hogy müködik, és nem volt még időm utánamenni a dolognak. Ugy gondoltam, hogy a jogi szakvizsga és a szakjogászi után (mindkettőt most csinálom).

De látom, Te sokat tudsz róla, és másokat is érdekelne. Tedd közzé légyszives a tudásodat.

Tehát a kérdés az, hogy pontosan mit, hogyan kell csinálni? Meg van a témám. Meg van nagyjából a szöveg, össze van gyüjtve a témához a háttéranyag. Odamegyek a nem tudom hova, és benyujtom az anyagot amikor már le van gépelve. Meg beszélek valamelyik egyetem valamelyik tanszékének valamelyik professzorával, hogy nekem ilyen bánatom van, és segitsen?

Köszönöm:))

Meg kell felelni a felvételin, valamint kell találni egy fogadó tanszéket ahhoz a témához, amiből a PhD.-t írod. E témát Neked kell megválasztanod, és tématervet kell írnod róla.

Hogy lehet valaki doktorandusz?

Ezt én tudom. Csakhogy a Doktori Iskolákban kisszámú oktatói-kutatói állásban dolgozó hallgató van (általában ők szereznek fokozatot), a többség "csak" ott van. De miért? Az ELTE a 10 év alatt olyan jó 500 doktoranduszt vett fel, ebből max. 30 kapott PhD. fokozatot.

Leginkább tudományos szempontból fontos! Ha oktatóként dolgozol akkor nélkülözhetetlen a tudományos fokozat megszerzése.

Minek akarod elvégezni, ha előre tudod, hogy nem nyújtod be a PhD. disszertációt?

Engem is érdekelne a téma!

Sziasztok!
Felvilágosítást szeretnék kérni a phd-képzésről,az érdelelne pontosabban,megéri-e elvégezni, ezzel növelem-e esélyeimet a jövedelemkeresés terén,és egyáltalán, mihez lehet vele kezdeni.
Segítségeteket előre is köszönöm