phd

Kedves Legislator,

a 2. pontban ugyanazt irtuk le màsképp.
szóval nem annyira màs az a hajó:)
az màr màs kérdés, hogy milyen tipusú tudàs àtadàsa a jobb...(alap és doktori képzésben màs és màs szerintem)

az 1. ponttal kapcsolatban nem akarok neveket emlegetni. de több ilyen van.

Szamel éppen oktatói kvalitásairól volt híres szerteágazó tudósi képességei mellett. Nem kellenek nevek, elég könyvet látok, meg elég publikációs listát ahhoz, hogy helyesen tudjam megítélni a dolgokat. A hajóink orra gyakran egy irányba mutat, ezért egyirányban is evezünk olykor. Attól a két hajó még lehet más, hogy irányuk olykor egy.

Most felfüggesztem az írást, mert elég sok dolgom van, majd este benézek.

bocs, szamelröl alkotott véleményedet félreértettem...
jó munkàt!

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

ez igy màr vilàgos, és teljesen egyetértek felhàborodàsoddal, hogy az Ftv kettös mércét alkalmaz.
bàr, ha jól sejtem, akkor - ha nem is tessékelik ki azonnal, akinek nincs - elöirja, hogy phd-t kell szerezni az adjunktusi, és hallgatói jogviszonyba kell lenni a tanseggi jogviszonyhoz.
tehàt elöbb-utóbb kimorzsolódnak a nem kivànatos elemek...

hogy mire jó a phd és mit kell érte letenni az asztalra? asszem a konzekvenciàt a szent egyetemi autonómia oltàràn àldoztàk fel...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

3 év egyetemi gyakorlattal a hàtam mögött...nem osztom optimizmusodat.
abban egyetértek, hogy a kitartóak maradnak (én nem voltam elég kitartó), de ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy a minöség maradt...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Elnézést az értetlenkedésért, csak a tisztán látás végett.
Tehát az FTV. alapján jelenleg nem nevezhető ki az tanársegédnek, akinek nincs doktori iskolával hallgatói jogviszonya.
Nem lehet adjunktus az, akinek nincs PhD fokozata.

Viszont 2-3 éve lehetett valaki úgy tanársegéd, hogy nem volt doktoti iskolai hallgatói jogviszonya és lehetett valakit úgy adjunktussá kinevezni, hogy nem volt PhD-ja.

Jól értem?

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

A gyakorlat az a módosítás óta, hogy csak PhD.-val lehetsz adjunktus, vagy tudományos munkatárs. (Ugyan az Ftv.-t nem néztem mostanában, de majd veszem a fáradságot). Lehet ezen problémázni, de változtatni nem tudunk rajta. Van ugyanis egy relatív utolérés, tehát aki pl. PhD.-val docens lesz,azt x év múlva egy DSc.-vel "be lehet előzni", feltéve, hogy az illető sosem lesz DSc.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Emelkedik a követelmény. (Bölcsődétől a PhD-ig, és tovább). Nézd meg, hogy milyen publikációs lista és citációs index kell egy levelező tagsághoz. Pontosan olyan, hogy sosem lehessen családod, ha ilyesmiben töröd a fejed.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Fölösleges olyasmin rágódni, amin nem változtathatunk. Amit az ember megtanul, publikál, elsajátít, soha senki nem veheti el. Ez az egy biztos, minden más (siker, kimenetel, ismertség) bizonytalan. Ha valami végképp nem kötelező, akkor a tudományos pálya nem az. A veszélyek mérlegelésével kell eldönteni, hogy az ember vállalja-e mindezt, vagy sem.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

mint a szél úgy ott hagytam. és egyelöre nem bànom. (túl sok volt a vihar a biliben tipusú csata...)
majd idösebb koromban visszatérek, ha tudok...hanem, hàt akkor nem.

nyelvismeret ma màr nem csak az elméleti, de a gyakorlati oldalon is követelmény. Söt, ott volt elöbb követelmény...az meg màr a középiskolai rendszerünknek is köszönhetö, hogy nem tudunk két nyelvet rendesen, amikor érettségizünk. bàr szerintem ezt is gimnàziuma vàlogatja - én egy felsö és egy középfokú nyelvvizsgàval rendelkeztem + elég jól ment az angol.
de nagy àltalànossàgban gyalàzatos a középiskolai nyelvoktatàs...

Kedves Legislator,

én még mindig nem tartom jónak, hogy a gyakorlati és elméleti jogàszsàg ilyen élesen különvàlik Mo.-n. (csak mert irtad, vagy ez vagy az.)
sokkal kivànatosabb lenne, ha azok (is) oktatnànak, akik müvelik a szakmàt...legalàbb alapkézésben.
aztàn a doktori iskolàban fel lehet vezetni a hallgatókat az elefàntcsont toronyba...

Miért, tele van ügyvédekkel, ügyészekkel, és bírákkal az oktatói kar. (Még ha "csak" meghívott előadóként is, de gyakran ezen a címen egész évfolyamot oktatnak egyes tárgyakból, sőt, gyakran "tiszteletbeli tanári" címük is van). Miért, mit szeretnél? Hogy a tízéves gyakorlatra meg a 0 publikációs listára rögtön egyetemi docenssé nevezzenek ki minden önjelöltet?

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Legislator és kedves Order,

én nem összemosàsnak làtom azt, ha a két terület nem különül el élesen egymàstól.
nehezen tudom màsként elmondani, ezért csak képeket villantok fel:
angolszàsz jogterületen nem éles ez a különàllàs. még a németeknél sem.

1)
pl. a US Supreme Court birài szerintem mind oktatnak egyetemen. elméleti tudàsukat valszeg senki nem kérdöjelezi meg, pedig nem publikàljàk agyon magukat úgy mint nàlunk a 'tudósok'. ennek valszeg az is az oka, hogy ott az elmélet közelebb àll a gyakorlathoz.
mintegy alàrendelödik...

2)
a németeknél ezt két évi (birósàg, ügyészség, ügyvédi iroda) kötelezö gyakorlattal oldottàk meg. ott külön àll, mégis kapnak mind2böl a hallgatók.

3)
hiàba vannak biràk, ügyészek stb. ha egyszer minden tk. ugy kezdödik, hogy rómàtól kezdve mesél...
nincs olyan részletes és igényes tk.ink, mint az amerikaiaknak és a németeknek...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

az utóbbi egy évben volt szerencsém amerikai, újabban pedig angol, német jogàszokkal együtt dolgozni.
nem üres a méltatàs.:)
nagyon jók. sokat tanultam tölük.
de ha a két orszàg jogi oktatàsàt akarod összehasonlitani, akkor arra ott vannak a nk-i perbeszédmondó versenyek...hadd ne emlitsem meg, hogy a magyar jogi karok mit érnek el...jó esetben, hangsúlyozom jó esetben, tapsztalatot tudunk nyerni. (azért hangsúlyoztam, hogy jó esetben, mert gyakran nem is értik a magyar hallgatók - hiànyos jogi tudàsuk révén és nem nyelvi problémàk miatt -, hogy miért kaptak ki a màsik féltöl, ergó semmit nem tud leszürni a vereségböl)

szóval nem puszta túlmisztifikàlàs az egész vagy divat.
azzal viszont egyetértek, hogy az àtlag amerikai müveltsége bizonyos szempontból az európai alatti. (pl. geogràfia)
de kérdezzünk meg egy àtlag amerikait pénzügyi dolgokról és ugyanerröl egy àtlag magyart...meg fox lepödni:)

középiskolai oktatàs minöségéböl még nem következik az egyetemi oktatàs minösége...bàr tény, hogy egy jó középiskolai rendszer, segit a felsöoktatàsnak...

hogy egy példàt emlitsek még...a Harvard egyetem költségvetése természetesen nem mérhetö magyar mércével. DE! ezt az irgalmatlan sok pénzt is maguk àllitjàk elö! 30mrd USD értékü alapot gazdàlkodtak össze, az alapot profi alapkezelö kezeli és ennek éves hozadéka adja az éves költségvetés nagy részét. (+ tandijak (47.000USD/év, ha jól emléxem) adomànyok stb.)
ilyet Mo-on egyedül a CEU csinàl, persze könnyü nekik.:)))

és igen, àt kellene alakitani az oktatàst, a felvételit, a vizsgàztatàst, a gazdàlkodàst...mindent.
kérdésednél maradva:
ha kidobàlod a felesleges tàrgyakat és nem csak heti 90percben oktatod a maradékot, ne adj isten szemeszterek helyett trimeszterekben gondolkodsz, akkor könnyen végezhetsz vele 3 év alatt...

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

megmagyaràzó versenyben a romànok megelöznének:)))

a verseny nem a jogàszt méri, hanem az oktatàs szinvonalàt. attól, hogy nem nyersz versenyt, még lehetsz jó jogàsz...

egyébként, ha màr felhoztad, szerintem területe vàlogatja, hogy ki a jó jogàsz. az ügyfél fejével való gondolkodàs képessége azonban mindig fontos. azonban itt is cizellàlni kell: valamikor elég, ha elég empàtiàval rendelkezel pl. fogatlan bàcsika esete.
van, amikor viszont mély hàttér tudàsra, a piac ismeretére és az ügyfél alapos ismeretére van szükség ehhez...pl. pénzügyi vagy kereskedelmi területen.