phd

Order, ma az is csoda, hogy valaki egyáltalán ír még recenziót. Nem akarok senkit adatokkal bombázni, de van olyan jogi periodika, ahol vagy hat évig nem jelent meg idegennyelvű kötetről recenzió (magyarról igen). Egyébként ritka, hogy valaki "csak úgy" írjon egy recenziót, ezt vagy az ember tudományos felettese jelöli ki, vagy a haverok írnak egymás könyveiről. Adjunktusokon és tanársegédeken (tudományos munkatárson és tudományos segédmunkatárson)kívül egyébként csak elenyészően kevés azok száma, akik még írnak recenziót. Van, hogy a tanszékvezető ír egyet majdani utóda kötetéről.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Mindenki azt ír, amit gondol. Olyan is volt, hogy húsz évvel később írtak egy "megkésett" recenziót.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Talán jövő évtől. Érdemes megvárni már, melyik doktori iskola marad, és melyik nem. Egy ív, az olyan 15 oldal (40.000 leütés) /más a szerzői, és más a nyomdai ív, de ezt én most annyira nem tartom számon/, szerintem ritka, hogy egyszerre egy ív bárkitől is megjelenjen a Szemlében.

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Azért nem hiszem, hogy a többi négy vagy hány mind kiessen. Úgy emlékszem Győrnek (SZE) is megven.

http://www.doktori.hu/index.php?…

Egyébként nekem az érdekes, hogy pl a szegedi csak feltételesen kapta meg, míg a legfiatalabb győri teljesen. Bár nem ismerem Győrt, szóval semmi negatívat nem akartam ezzel írni.

Ez a doktori iskola tekintetében figyelembe veendő alapító oktatók (vagy az azóta helyükbe lépett oktatók) számán múlott általában. (Ti. hogy megvan-e a kellő számú oktató, vagy sem).

megven=megvan

Kedves Order,

nem értek egyet a phd - szakvizsga teljes elválasztásával...ennek az lenne a vége, hogy olyan is taníthat pl. be.-t, aki még nem is látott egyet sem közelről.
asszem ez elég rossz irány lenne...

szerintem az lenne a kivánatos, hogy x év szakvizsga utáni adott területen eltöltött gyakorlat kiváltsa a phd-t, és x+y év pedig a 'debilitációt'...viszont fordítva nem.
(túl vagyok a phd képzésen és így látom, hogy kb. mennyit érnék az OTT szerzett tudással a gyakorlatban - még a friss diplomás kezdőnél is rosszabb helyzetben lennék, mert 3-4 évet amortizálódott volna hozzá képest a jogi tudásom.)

azonban egyetértek azokkal, amiket a recenziókról írtál. legtöbbször rendelésre készülnek...a 'megrendelő' ellenőrzi, hogy megfelel-e a kényes izlésének, ne adj isten belejavít...sőt! (de erről már írtam)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

Kedves Order,

kicsit félreértettél...én nem a szakvizsgához kötném az egyetemi oktatást, hanem meghatározott gyakorlati időhöz. pl. 10év. ha van szakvizsga, ha nincs. (persze ilyenkorra már általában van)

35 év alatt nem nagyon lenne jogi karon tanár...olyan nagy baj lenne ez???
már más topic-ban felhoztam példaként az USA-t ezért nem ismételném meg ugyanazokat: ott is ritka a 40 év alatti prof., mint a fehér holló...
(igaz ott mindenki prof. aki egyetemen tanít)

eljárás és anyagi jog esetén is hasznos, ha az ember látott már ezt azt...szerintem.
én szívesebben tanulnám pl. a CISG-t (bécsi vételi egyezmény) olyantól, aki 1) vagy arbitrátorként már döntött vitáskérdésben, 2) vagy ügyvédként a) kötött nk-i adásvételt b) járt el ilyen ügyben bíróság vagy arbitrációs panel előtt, mint valaki olyantól, aki nagyon sokat olvasott és publikált már a témában, de még nem látott L/C-t előben...

de mondhattam volna Ptk-t, Btk-t, Cst-t, Gt-t stb...

Recenzió:
nem vagy köteles írni természetesen.
de - és ebben egyet kell értenem Legilatorral - a normális tudományos élethez hozzátartozik, hogy tudományos kérdésben, tudományos vitát folytassanak, tudományos kérdésekről.
ennek egy generátora lehet a recenzió, ha - és amennyiben - megfelelően írják meg, és nem öncélú reklámnak használják, illetve az idézettség növelésére.
írtad, hogy tervezel ilyeneket írni...sok szerencsét kívánok hozzá, de sajnos - és ezt most tanácsként vagy figyelmeztetésként is veheted, ha gondolod - Magyarországon meg kell nézni, hogy kinek a tyúkszemére taposol rá, ha már tyúkszemre akarsz taposni.
(a normális válasz-viszontválasz tipusú viták nem divatosak - a háttérben vesznek revansot a 'pimaszokon')

Szerintem recenziót nem szokás idézni, vagy csupán kivételképpen (lásd Csehi Zoltánról lentebb írtakat, az ő anyagán kívül tán egy hivatkozást láttam recenzióra). Szerintem a PhD. hallgatóknak elsősorban a tudományszakukba tartozó publikációkat kéne olvasni magyarul, és minél több idegen nyelven. Törvényt tudni, BH-t, EBH-t, PK-t, KK-t, BK-t, irányelvek, elvi döntéseket ösmerni mai érvényükben és akár történetileg (a régiek jobbak a maiaknál!) stb. adja a bírói gyakorlat ismeretét. Aki elméleti ember, ha egy picit ügyes, a LÜ-től az LFB-n át bárhol kutathat, kérdezhet, vitatkozhat, leültetik egy asztal mellé egy fél esztendőre, ha a gyakorlatot akarja kutatni. De azt hülyék lennének támogatni, hogy huszonéves tanársegédek PhD. mellett ügyvédkedjenek (persze van ilyen), de iszonyatosan megsínyli a tudományos teljesítmény. Mindenki hazudik, aki mást mond, vagy akkor az ügyvédkedést, közjegyzősködést stb. hanyagolja el a tudomány javára, de akkor minek? Lehet jogi szakszöveget fordítani, aki tud az ilyesmihez, abból is annyit lehet tanulni, ami meghatározó lehet. Szóval vagy-vagy. (Ez nem jelenti azt, hogy ellenzem a gyakorlat megismerését, de ez nem kell, hogy szakvizsgával járjon, ez kárnak ugyan nem kár, de az, hogy valaki pl. nem adja be az értekezést, és elmegy prókátornak, közben meg három évig szedte mondjuk a PHd.-ösztöndíjat, akkor itt mire varrjunk gombot?).

Kacsa, ez elvben nem rossz, csak akkor még annyi PhD., DSc. sem lenne Mo.-n, mint most, akadémikus meg még annyi sem, mint most van, vagy negyven éve volt.

Azt végképp ellenzem, hogy X.Y. piripócsi prókátor TSZ-jogászatát egy kalap alá vegyük egy PhD. mondjuk két külföldi egyetemet járt peregrinációs értekezéskészítésével. Mert az a prókátorság, az ugye gyakorlat volna, nemde?

Kedves Legislator,

kérlek engedd meg, hogy pontokba szedve vitatkozzam veled, mert különben attól tartok szétfolyik a mondandóm:

1. az első hozzászólásodat nem értem, ha nekem szólt. Kérlek erősitsd meg, hogy igen vagy nem, mert ha igen válaszolnék rá.

elöljáróban annyit (jelzem lehet, hogy teljesen félreértettem a mondanivalódat - 1.mondatod) az idézettségről, hogy nem az a poén, hogy a recenziót idézik, hanem, hogy a recenzióban idézik a monográfiát. A szerző idézettségét növeli az, ha recenziót írnak róla.
de ismétlem, lehet, hogy itt most félreértettelek.

2. phd, dsc stb...ezek csak címek, nem garantálják sem a minőségi szaktudást szakértelmet, sem a minőségi oktatást.

Ha még emlékszel korábbi megnyilvánulásaimra a témában, akkor tudhatod, hogy mennyire oda vagyok a gyakorlat orientált képzésért:)))
sem phd, sem habilitáció (önmagában!) nem tesz senkit alkalmassá arra, hogy ilyen irányú képzésben részesítse a hallgatókat, akár alap, akár doktori képzésben.

3. azt már az egyetemeknek kéne eldönteniük, hogy milyen gyakorlatot (idő + terület) követelnek meg egy joganyag oktátásához.

ha egy egyetem úgy érzi, hogy agrárjogot kell oktatnia, mert arra igény van a hallgatók és piac részéről, akkor a TSZ prókátor nem biztos, hogy rossz választás...:)

(a hozzászólás a felhasználó kérésére törölve)

1. Itt én értettelek félre. Mondjuk erre nem érdemes tudományos életművet építeni, mert ha nagyon őszinték akarunk lenni, olyan nagyon sok monográfiát nem ír az ember. Az az 5-6 (na jó, legyen max. 12, de ez így persze ostobaság, meg többször is lehet ua. monográfiát recenzeáltatni) plusz idézettség nem sokat ér, ha egyébként ezeket kivéve 0 az idézettsége az illetőnek. (Kéretik mindezt elméleti játszadozásnak tekinteni).
2. Azért egyiket sem adják ingyen, sőt. Persze nem jelenti, hogy mindenki egyforma tudásért kapja, azonban 0 tudásra (a jogászoknál) még a Rákosi-rendszerben sem adtak sem kandidátusit, sem nagydoktorit. Ezek a címek puszta joggyakorlattal nem pótolhatók, mert ott a teljesítményt nem lehet mihez kötni. ("Csak olyan ügyvéd legyen egyetemi oktató, aki nem vesztett pert." "Jó, jó, azért nem vesztett pert, mert csak olyan ügyet vállalt, amit megnyerhet, vagy soha nem vállalt egy peres ügyet sem, így veszteni sem tudott"). Ez az előbbi elképzelt párbeszéd egy lehetőséget villant fel, de ennek nincs sok értelme.
3. Nem érzem, hogy egy Szamel Lajos sokkal jobb lett volna attól, ha elvonjuk kutatásaitól csupán azért, hogy üljön valami Tanács VB.-ben, vagy minisztériumban. (Ült ő eleget ilyen helyeken). A megoldás az, hogy menjenek ki az oktatók/kutatók a gyakorlatba, akár évente, de az, hogy gyakorlati munkát várjunk el, az túlzás. Egyébként majdnem mindenkinek van gyakorlati tapsztalata gyanúm szerint. Azonban aki rossz, az a gyakorlati munkától nem lesz jobb, a jobb pedig lehet ugyan még jobb, de ez nem biztos. Sokszor gyakorlatban kiváló emberek szörnyűségeket írnak elméleti tanulmány címén. De ezt inkább hagyjuk.

Orderrel egyetértek. Szerintem világos, hogy hova kell PhD. Az oktatónak adjunktusihoz, a kutatónak a tudományos munkatársi címhez (újabban)-ez talán egy-két éve ennyire világos. Egyébként sokan (a döntő többség) azért járnak Doktori Iskolába, hogy beleírhassák az életrajzukba, bár szerintem fokozatszerzés nélkül ez olyan, mint halottnak a csók. Sem nem érzi, sem fel nem keltjük immár véle.

Kedves Order,

azzal egyetértek, hogy a doktori képzés az elméletröl kell, hogy szóljon. (bàr én az elmélet és a gyakorlat jelenlegi éles különàllàsàt a jogban, nem tartom kivànatosnak.)

az alapképzés viszont egyértelmüen gyakorlat orientàlt kellene, hogy legyen. sajnos nem az. nagyon nem az.
de ezt most nem akarom feszegetni, mert messzire vinne a témàtól...

nem értem viszont azt a részt, hogy az érintettek nem konzekvensek...miben nem? a hallgatók felvétele soràn? a phd, mint követelmény kiiràsàban?

a hallgatók felvételével ugyanaz a helyzet, mint az alapképzésben.
több fej, több pénz. az ösztöndijat meg az OM àllja, ha jól tévedek...(de lehet, hogy rosszul tévedek)
szóval fel fogjàk venni a "szorakozókat" is, ha fizetnek...
ha viszont egy ösztöndijas "szórakozik", akkor àllam bàcsi pénzével teszi, és ezért nem érdekli az egyetemet...

a phd, vagy hallgatói jogviszony kutató intézeteknél (OKRI, JTI stb.) illetve az egyetemeknél feltétel.
a versenyszféràban nemhogy elöny, de kifejezetten hàtràny, ha phd hallgató vagy. ha màs túl vagy rajta, akkor meg nem érdekli öket, hogy mit kutattàl...

Nem akartam az agrárjogászokat megbántani, a példában egy olyan (oktatásra-kutatásra) teljesen alkalmatlan ember képét próbáltam felidézni, aki alkalmatlansága ellenére alappal pályázhatna az általad felállított kritériumok szerint (pl. 10 év gyakorlata van ugyan, de egy nyelvet ismer, a magyart, és még egy recenziót sem írt soha, /de szerencsére más egyebet sem/ viszont nagyon szeretne egyetemen oktatni).

Kedves Legislator,

1)
akkor ezt hagyjuk:) csak egy toldat: vannak grafomànok...évi 1 monogràfia àtlaggal...

2)
nem adjàk ingyen, ezt nem vitatom. söt, nagyon sokat kell érte melózni.
DE!
és ezt most nem tudom rendesen kifejezni...bocs, de sarkitani fogok ezért, kéretik nem lecsapni rà:)

gyakorlat orientàlt képzésben (közel) értéktelen az a sok elméleti tudàs, amit a sok év alatt rengeteg melóval felhalmozott, mivel nem tudja megtanitani a hallgatókat arra, hogy pl. egy ingatlan adàsvételi szerzödést hogyan irjanak meg úgy, hogy a FH ne dobja vissza.

doktori képzésben oké.

tölünk nyugatabbra nagyon sok olyan irànyú tàrgyat tanitanak, amit nehéz 'könyvböl' megtanulni. (persze arrafelé publikàlnak ezen témàkban is - nàlunk valaki ilyen témàból irna monogràfiàt kiröhögnék)
pl. hogyan tàrgyalj ügyféllel, üzleti partnerrel, és bírósàgon...
hogyan szerkessz szerzödést...melyek a kritikus pontok az egyes tipusoknàl
hogyan hasznàld az online adatbàzisokat...
stb.

szàmomra 5 év magyar jogi oktatàs utàn katartikus élmény volt azt a szót olvasni egy amerikai anti-trust tankönyvben, hogy 'client'...
nàlunk az 'ügyfél' max. közig tk.-ben fordul elö, és màst jelent...

3)
fentiek fényében asszem màr nem szükséges erre reagàlnom.

Kedves Legislator,

az oktatàs inkàbb képesség.
hogy a klaszikust idézzem: "erössebbé tehetlek benneteket, de ügyesebbé még én sem! mert ügyesnek születni kell!"
ez ugyanez.
'erössé' teheted magad kutatàssal vagy gyakorlattal,(most a példa szempontjàból mindegy, hogy melyik - oktatàsi rendszer vàlogatja melyik a jobb: Mo. az elöbbi, USA-ban az utóbbi - azt meg szerintem nem kell feszegetnem, hogy melyik nyújt jobb minöségü oktatàst...)
de 'ügyessé' nem.

és jelenleg Mo.-n az 'ügyes' oktatók vannak kisebbségben (tekintet nélkül arra, hogy mennyire 'erösek').

TEHÁT, hogy ezen premissza utàn vàlaszoljak a példàdra:
szamel lajos nem azért esne ki a rendszerböl mert nem elég erös, hanem mert ügyetlen.
avagy
ha valaki 'erössé' vàlt a sok-sok év gyakorlat, az nem jelenti, hogy 'ügyes' is, ergó nem kap katedràt...

1. Az évi egy monográfiában egyesek gyakran ugyanazt írják meg,a mit már megírtak tízszer. Újrakiadások (kis változtatással) valóban vannak. Az éni egy monográfia (regény) inkább Hegedüs Géza bácsi volt, de ő csak egy jogi könyvet írt.
2. Van, aki gyakorlat nélkül is bármit megtanít bárkinek, és van, hogy agyakorlati nagyágyú nem tudja átadni a tudását.

Az az érzésem, hogy nagyon más hajóban evezünk, ez persze nem gáz.