Orszagunk Problemaja: A Jogrendszer !

Makovecznek volt egyszer egy nagyon jó mondása és ez nekem nagyon tetszett: "Ez itt nem Kelet-Európa, hanem Nyugat-Ázsia." Jó erősen el lehet ezen gondolkodni.

Kopátsy Sándor, akit én nagyon tisztelek, az egyik tanulmányában azt írja, nehogy azt higgyje valaki, hogy azért tartunk itt ahol, mert bejöttek az oroszok. Ha nem az oroszok jöttek volna , hanem az amik, akkor sem tartanánk sokkal előrébb, pontosan a mentalitásunk miatt. Itt van a kezünkben a szabadság, meg a haladás záloga és nem tudunk vele élni, már 18 éve. Csak totyogunk.

Idősebbek emlékezhetnek: 1978-tól kezdve minden január elsején egy egész ország ült a TV előtt megnézve az esti híradót, hogy abban az évben mindek fog az ára emelkedni. És minden évben azt mondták, most egy kicsit xarabb lesz, na de aztán itt jön a Kánaán. És ez megy 18 éve! 18 éve.

Ez az ország nem képes semmiből sem tanulni. Soha , semmikor. Meg lehet nézni visszamenőleg 500 évre, hogy a magyarok egy kanál vízben megfojtják egymást. Nem csodálkozom rajta, hogy a litvánok, észtek , lettek...stb. úgy itthagynak minket mint a huzat. Nemrég jártam Szlovéniában, nem is ecsetelem...

Alapvetően a mentalitásunkkal van baj. És ez minden szinten így megy és fertőz a legkisebbektől a legnagyobbakig. A történelmi példákból lehetne okulni, de nem tudunk. Ez egy ilyen nép.

„Alapvetően a mentalitásunkkal van baj. ”

Egyetértek. Például nagy baj, hogy olyan a mentalitásunk, hogy mindent a mentalitásra fogunk.

egyetértek

Pedig a mentalitás tényleg gyenge pont...

OFF
„Lucifer revíziót tart a pokolban, megfelelően gondoskodnak-e az ördögök a rájuk bízottakról. Az első kondér alatt vígan lobog a tűz, a kondér mellett egy tábla: NE MÁSSZ KI!
Lucifer kérdésére az ördög így felel:

• Ezek itt a németek. Tüchtig nép, betartják a szabályokat.

A következő kondér is mintaszerű, ám tábla helyett itt egy géppisztolyos őr áll.

• Ezek itt az oroszok. Ha valamelyik megpróbál kimászni, az őr a géppisztollyal visszakényszeríti.

A harmadik kondérnál is minden stimmel, de Lucifer felvonja szemöldökét:

• Nem látom az őrséget, és tábla sincs.
• Ide nem is kell, ezek a magyarok. Ha egy megpróbál kimászni a többi visszahúzza.”

ON

Ez egy vicclapban volt. Irónikus. Nem tudtam nevetni rajta.

igen rendkívül találó volt.. -egyébként-ez egy örök kérdés..a tojás,vagy a csirke volt-e az első.?/márminthogy -mentelitás,vagy a körülmény a meghatározóbb.?-/egyén válogatja.-bár én az elsőre esküszöm..hozzám közelebb áll a humán,azaz-az ember hiba nélkül nem létezik elv,és talán így is van ez jól..pl ezért is áll hozzám pl a hangszeres zene kicsit közelebb..mint a gépi. Billentyűs hangszereken is játszom/na nem én vagyok lerch/,/ha összezörrenünk a haverokkal/,és ebben talán az az egyik/többek között/ legszebb,hogy hibázhatunk is.természetesen a szintim is virtuál analóg./bocs-aki nem járatos a zenélésben/

A hírhedten xar magyar mentalitás véleményem szerint a túlélésből fakadóan ennyire szánalmas,de ezt is minimum 2 részre szedném.1-: a megélhetési okok miatti nyomoronc mentalitású egyénre és 2 -:a genetikailag szánalmasan rossz mentalitású egyénre.

Továbbra is az a véleményem hogy fejétől bűzlik a hal.

Politikusainknak,tanárainknak,főnökeinknek kellene jó példával előrukkolni (tömegesen) ahhoz,hogy ez változzék,és még akkor is kicsi rá az esély,lévén beidegződött már ez zsigereinkbe.
Ki ér rá elvekkel foglalkozni akkor,amikor a mindennapi betevőért folyik a küzdelem?

KBS-nak pedig üzenem megen csak,hogy ebben az országban lévő egyszerű állampolgároknak gőzekéje sincs arról,mit is jelent a demokrácia,lévén sosem volt ebben az országban ilyen.Tehát mindenki abban a hitben lézeng most,hogy ez a kettős hatalmú rabszolgtartó kizsákmányoló félelemben tartó hatalomféle,nyilván a demokrácia része.És nyilván normális velejárója a cenzúra és normális az is hogy nincs piacverseny szinte sehol.Sőt az is normális hogy bejelentjük előre hogy Demszkáj orrcájába fogunk préselni egy csokitortát mindjárt.)

márpedig,ha nem változtatunk,nem reformálunk,ill nem zárkózunk felfelé az Unióhoz,akkor majd India,Kína változtat!Van elég versenytárs a világban aki kompromisszumot kötne a fejlődés érdekében.Bár az Unióban is vannak elég kemény gondok.Viszont a zsé+kultúra jelentős része még mindig nyugat európában van.Amerika,japán után.Nekik is a szélesebb piac,együttműködés az érdekük-ha azt akarják,hogy ez a kb 3.hely a világban/zsé-ben mérve/minnél tovább ott maradjon.Nekünk ez olyan,mint Kis Mariska,és a falu egyik nagy gazdájának a házassága.-szerintem.Ezen túl nyugat európa olyan nagy álmokat már szerintem irreálisan,utópikusan kergetne.Nyugat Ázsiában esélyt semmire nem látok,/magyar,ukr,orosz/az az igazság.Ez a másik lehetőségünk.hm

Hát igen..a "polgármester" az Amerika lenne..hahaha

Nem vagyok a globalizáció híve,nem bízom az uniókban,ezek rendszerint mind széthullanak előbb utóbb.No és ezeken belül is megy a kizsákmány...Áh(!)....

„minimum 2 részre szedném.1-: a megélhetési okok miatti nyomoronc mentalitású egyénre és 2 -:a genetikailag szánalmasan rossz mentalitású egyénre”

Hümm. A tegnap esti esetem, ékes bizonysággal példázza, milyen tahók is tudnak lenni emberek. Egy családtagomnak éjfél körül enyhe lefolyású szivinfarktusa volt, az ügyeletes, bár rohammentőt nem látott szükségesnek, azonnali korházbaszállítást, kivizsgálást javasolt. Telefon jött, gyorsan kipattantam az ágyból, és mentem értük autóval. A társasház előtt várakoztam alapjáraton járó motorral, hogy felmelegedjen az autó, mire leérnek ne jéghideg kocsiba kelljen ülnie. Ez egy ott lakó hölgynek nem nagyon tetszett, és lejött óbégatni, hogy mit járatom itt ilyen későn az autót, és miért füstölöm tele a lakását kipufogógázzal (50 méterről, minuszokban bezárt ablaknál). Elnézést kértem, és vázoltam neki a szituációt, remélve hogy kiváltok belőle némi megértést, és kiemeltem azt, nem akarom zavarni, és 10 perc múlva már hűlt helyem se lesz, addig kérem a helyzet megértését - köszönöm. Persze csak nem hagyta abba, őt nem érdekli húzzak innen, és várjak a főúton, ő aludni akar. Kezdett felmenni bennem a pumpa, egyrészt mert egy családtagom egészségéről volt szó, másrészt mert a gépjárművem nem hangosabb, nem füstösebb az átlagnál. Mondtam neki udvariasan, hogy a szmogos-zajos budapest kellős közepén vagyunk, mégcsak nemis lakópihenő övezetben, s hogyhamár emberi megértésnek irmagja nincs benne, akkor fogadja el érvként, hogy az utca közterület, ergo semmi köze nincs hozzá, ki meddig hogyan áll ott az autójával. Ne keresse a balhét, menjen inkább haza, és jóéjszakát. Erre csak nem tágított, üvöltözni kezdett, és rámvágta a kocsiajtót, de úgy, hogy az majdnem kiszakadt a helyéről. Na itt szakadt el a cérna, nem éppen szalonképesen közöltem vele, ha nem fogja be a pofáját, és nem takarodik azonnal haza, elfelejtem mit tanitottak a szüleim, nő létére itt helyben megruházom. Erre elkotródott. Azt tudni kell rólam, hogy az én hátamon fát lehet vágni, de mostanában egyre több ilyen eset veri ki a biztosítékot. Utólag kiderült, a helybéliek által jólismert nőszemélyről van szó, akinek folyton mindig mindenkivel baja van, napi szórakozása, hogy kukucskál az ablakban, és az alkalomra vár hol kivel veszhet össze. Kedvenc témája az autójáratás, volt olyan teheratutós akivel közölte hogy reggel ne merészelje beinditani és járatnia teherautót, tolja el hallótávolon kivülre, és ott inditsa be. (16 Tonnást szép baleset tologatni egyedül) De az utcai zöldséges is megkapta már a magáét miért nyit ki reggel 6 órakor, miért nem 8 kor. stbstb.
Majd egyszer beleköt valami maffiózóba, aki nem lesz erkölcsös, azt levágja a fejét. Szal értem én, hogy zsúfolt nagyvárosunkban egyre nehezebb úgy élni, hogy ne zavarjuk valahol valamivel a környezetünket, ne lépjünk valakinek a tyúkszemére, node a nagyvárosi élet ilyen, aki nem bírja költözzön pusztára.

Én egyébként két nagy csoportra osztanám kárpát medence lakosságát:

• Az első csoport aki úgy él, és viselkedik, hogy közben mindent, és mindenkit magasról leszar.
• A másik csoport, -a fenti történet főszereplője ebbe tartozik- aki kompromisszum és tolerancia teljes hiányában szenved.

Az ideálisnak nem nevezhető, „normális” az valahol a kettő között lenne. Ha olyan lenne mindenki még élhető is lenne kis világunk.

akkor miben higyek..?egy nemzetben.?én magyar vagyok,de nem érzem ezt olyan nagy pozitívumnak.legfeljebb három évben egyszer,mikor pl horvátországban szembemegyek egy magyar autóval!-hello!-hello!beee.ennyi.vagy odajön hozzám a tengerparton,és kérdezi:-hé nincs egy kis füved? Aztán ahogy hazajövök kapom a rúgásokat magyar testvéreimtől...persze az elsőt rögtön apámtól/kaptam/..na mindegy..nem érdemes sírni../meg amúgy sem panaszkodhatok.+ az úgysem érdekel senkit.-világpolgárság!az a király.legalább nincs kire haragudjak.leszarok mindent..ahogy engem is mindenki leszar.Az istenhit,/ószövetség,újszövetség/ viszont nagyon fontos dolog-Ez rengeteg erőt ad,és értelmet az életnek.-szerintem

De tiszteletben tarton a nemzeti érzelmű embereket is/feltéve,ha nem akarnak elzavarni innen/,hiszen a különbözőség az egy szép dolog.Tehát pozitívum is lehet.Ez egy örök ellentét egyébként/bábel óta/.Csak mostanában nem látok olyan+ produktumokat,amire büszke lehetne a magyar.mint pl a svédeknél.-na jó..azért ez nem teljesen igaz..na mindegy.Európában én a Svédek,Angolok nagy csodálója vagyok.

„...nem zárkózunk felfelé az Unióhoz...”
Mert most éppen zárkózunk felfelé ezerrel... Csoda, hogy a menetszél ki nem viszi a szemünket.

„Európában én a Svédek,Angolok nagy csodálója vagyok”

Svájc. ...A receptjük titkos. Sikerült mindentől-mindenkitől függetlenedniük, nyugalom szigete a vadkapitalizmus óceánjában, de valahogy mégis megy a szekerük. Sőt az emberek sem ölik egymást halomra, mitőbb még mosolyogni sem felejtettek el. Hihetetlen hogy van még a világnak ilyen rejtett zuga.

hitler miért nem rohanta le őket is anno..?

gondolom ő is oda pakolta A rabolt holmit...?

dehát az egészet elvehette volna...?passz

Svájcról jut eszembe.
Royal két kategóriája azért, hál’ Isten, a valóságnak csak töredéke. Van még embertípus szép számmal. Olyan „hülye”, romantikusan naiv is, aki, bár nem akarja, hogy a nevét és a képét templomi zászlón hordozzák a körmenetekben utódai, de tényleg önzetlenül igyekszik valami hasznosat tenni másokért.
Más kérdés, hogy, hacsak nem altruista a „szerencsétlen”, előbb v. utóbb, feladja a világmegváltást.
(az altruizmushoz, csak érdekességképpen: „Szívesen szolgálom barátaimat,/ de sajna erre hajlam késztet,/ Így aztán gyakran furdal a gondolat,/ hogy nem vagyok erényes” (Schiller gúnyolódott így Kant-on)
Úgy 15 éve, többek között, engem is megszólított egy svájci fickó, aki a „Humanista Mozgalom” számára toborzott. Ha időm engedi, mindenkit meghallgatok, így őt(őket) is. Huszonévesen, hajrá, váltsunk világot, bekapcsolódtam. Néhány hónappal később, Svájcban, az ottani tagoknál kaptunk szállást néhány napra. Úgy vittek haza bennünket, hogy először láttak, mégis, ideadták a lakáskulcsukat, elláttak, fuvaroztak bennünket. Teljes bizalommal. Oda-vissza. A szállásadóim az ottani középosztály tagjai voltak, mindketten egy nagyobb bank dolgozói. Kedvesek és nyitottak. Zürich utcáin éppen úgy próbáltunk megszólítani embereket, mint itthon, de amíg itthon 10-ből 9 ember, legalább egy bemutatkozás erejéig megállt a megszólításomra, ott ez az arány fordított volt. 10-ből 1-2. (Öltözék, szimpatikus arc – rendben :)) Később persze, rájöttem, ez a mozgalom, mégsem az én mozgalmam, de érdekes tapasztalat volt.
Beszélünk, beszélünk az emberi „rossz” természetről, és mégis, mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en. Mitől is lenne jobb ez a világ? Elnézem, ahogyan a nagy politikusaink, rendre a pápához járnak áldásért. Jaj, amennyire a hit, az őszinte bűnbánat, a szeretet és az áldás érdekli őket (neveket nem írok, mert úgy vettem észre, többnyire a nekem ellenszenvesebbek szimpatizánsaiból van a fórumon több).
Kinek jut eszébe Szakonyi Adáshiba-ja? Jöhetne ide ma is Jézus. Ugyanazok mulatnának a „beteg beszédén”, akik a pápa előtt szoktak térdelni, és akik olyan nagy szavakat szeretnek a zászlajukra tűzni – amilyeneket.

Hitlernek nem kellett a lila tehén.

Ma már nem kell félni a pápától,hogy megöl-e,ha nem járok-csak!-hozzá,és az ő gyülekezetébe.Mára lényegében ez is egy szolgáltatás irányába menő dolog.Itt is verseny alakult ki az egyházak,gyülekezetek között a hívekért./ha valaki igényt tart heti szinten rá.mert pl én pl nem tudnám kb ötvenszer elmondani az üdvözlégyet.a végére már idegi problémáim lennének,de azt is tiszteletben tartom aki nem így van ezzel.azért néha pl bemegyek Máriapócsra ami hihetetlen energiát ad.tehát inkább biblia részleteket olvasok minden héten egy szakaszt,ill tanulmányozok.

tehát-ha feszélyezve érzi valaki magát a katolikus,vagy református egyház padsoraiban,vagy egyéb problémája van vele,akkor elmehet a gyülekezetekbe/vagy babtistákhoz..stb/,és ott is kérhetik isten segítségét.De akár otthonról is könyöröghet áldásért.Hát-az elmélet szerintem az körülbelül így néz ki.Véleményem szerint az istennek nem a forma a fontos,hanem a szíved. Tehát ezért kényes ügy a teljes általánosítás tisztelt Jagert.Persze probléma az van elég.Ebben szerintem igazad van

„mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en.”

Leszámítva a „tápláléklánc” csúcsán helyetfoglalókat, szerintem a világ jobbátételét a nagy többség helyénvalónak tartja, a legtöbben érzik, hogy valami nem klappol, sőt sokan meg is tudnák fogalmazni, min kéne változtatni (mondjuk mindenen) csakhogy az emberiség menthetetlen dugóhúzóba került, mindenki tudja mi lesz a vége a dolognak, sőt még nem késő kiszállni sem belőle, de valahogy mégsincs rá hajlandóság, lehetőség. Életvitelünk már öngerjesztő módon pusztítja a környezetet, ezáltal saját magunkat. A világ nem lesz jobb azzal, hogy pl; nem hagyunk kipusztulni egy élőlényt. Nem lesz jobb azzal, hogy védetté nyilvánítjuk a hóvirágot, és börtönbe csukjuk aki letépi. Ezek olyan jelentéktelen mértékben lassítják a folyamatot, hogy szinte észrevétlen, nem oldanak meg semmit. Én bár maximálisan helyeslek minden világmegváltó dolgot, valójában egyre kevésbé hiszek benne, talán mert túlnőtt ez az egyszeri emberen. Az egyén kevés hozzá. Úszunk tehát az árral, megpróbáljuk tisztességgel elfogadni amit dobott a gép, kidobjuk a szemetet a kukába, gyönyörködünk az állatokban és a természetben, szörnyülködünk a felborult tankerhajókon, amik az autónkhoz hozta volna a kőolajat… és közben mosolygunk az aktivistákon, akikkel titkon maximálisan egyetértünk mitöbb csodáljuk a bátorságot, hogy egy eleve vesztes ügy mellett kardoskodnak, árral szemben... és persze a fotelből várunk a megoldásra. Aztán Isten egyszer megunja a szinházat, és megnyomja a nagy kozmikus RESET gombot. Vagy tart egy howto kurzust 6 milliárd embernek...

én azért nem fognám fel ilyen tragikusan a dolgot.bár nyílván van benne igazság is.Annak idelyén nagy álmom volt,hogy egyszer majd jogászként fogok dolgozni./mondjuk elvégeztem a jogot../Mikor elsőre nem vettek fel/másodjára viszont 14 pontot kaptam a 15-ből beee miskolc levelező-amúgy nem is akartam nappalira járni/ ezt megtudva,szomorúan leültem egy szórakozóhelyen a dobosunk mellé./öreg művész volt már akkor is .meg élt egy-két koncertet./ azt felelte erre:a föld nem áll meg forogni../erről nekem ez a véleményem

mit gondoltok, amikor azt mondom, egy ilyen szervezet tagjaként, csak annyi a célom, hogy a világ jobb legyen, 10-ből hányan nevetnek ki, vagy bélyegeznek szegény hülyének? 10-en.”

Szegény hülye...