Orszagunk Problemaja: A Jogrendszer !

Mondjuk nem ártana a demokráciához simítgatni.

A folyamatos, szerves változás és a reformálás két különböző dolog.

„Mi a jó eget akarnátok megreformálni”

Én laikus vagyok a témában, és a jövőben is szeretném meghagyni ezt a szép szakmát azoknak, akik értenek hozzá. Mint átlagember, hétköznapi (saját) tapasztalataimból írom a (nemtúljó) véleményemet. Megoldást nem tudok.

Egyszerű hétköznapi honpolgárként, de teljes meggyőződésem alapján mondom!

Már rég változtatni kelett volna azon, hogyha valaki tartizik valakinek, kárt okoz, hasonló, tényleg ne tudjon kibújni sehogy a rendezés alól.

Nem 33%-ot kellene levonni bevételéből, hanem annyit, hogy éppen megéljen mindennapos 16 órai munkavégzés melett, és nem nézni a családját sem. Ő se nézte másét mikor bárhogy megkárosít valakit.

Ha nem fizet, vagy nem tud extrém eseten kívül, kötelezhetővé kelett volna rég tenni a ledolgoztatást is!

Állítom nagyon megjavulna ezen a téren a szemlélet, becsületes hozzáállás.

A másik oldalon bimba meg azért sír, mert "megnyúzzák" a törvények. Nem dönthetnétek el egymás között, hogy akkor most milyen irányba kellene változtatni? Aztán, ha sikerült egyezségre jutni, jelentsétek.

ha csak az elveket nézzük: el kellene dönteni mit akartok:

• Egyértelmű, kiszámítható, részletes szabályozást, ahol a bírók nem dönthetenek azonos esetekben többféleképpen

vagy

• Könnyen áttekinthető, egyszerű, méltányosságon, egyedi mérlegelésen alapuló jogrendszert

(Allgemeines Landrecht vs ZGB)
(Büntető: Szigorú, vagy egyediesített büntetőjogot?)

Vaskos kódexeket akartok, vagy többezer esetből álló precedensjogot?

esetleg valamiféle istenítéletet szeretnétek?

Kompromisszumot lehet kötni, de b/*ni és szűznek maradni egyidőben nem fog menni.

KBS egyszer azt nyilatkoztad,hogy a bírósági döntés után mindenképp lesz egy vesztes fél.
Miért nem dönthet egy bíróság úgy,hogy mindkét fél jól járjon?
Ahogy elnézem,a bíróságok mindig ehhez a 2 verzióhoz ragaszkodnak (vesztes,nyertes)és nem azt nézik,hogy esetlegesen minkét fél jól kerüljön ki egy ügyből.

Én a tartozásom már rendeztem(nem volt más választásom) lévén akinek tartoztam,a cetlijével nagyobb hatalmat képviselt mint egy bank.
De most én lettem a vesztes fél,holott lehetett volna igazságosabb is az ügyem.Talán ha kártalanítoitt volne legalább az illetékkel és amibe nekem benne volt a biznisz...mindegy.A békát már nekem kell lenyelnem.

Szükség lenne az esküdtszékre.

Ha most (tételezzük fel) az én ügyem egy bíróság tárgyalta volna és lennének esküdtek is,akkor talán valamelyik fejében megfordult volna az is,hogy talán nem kéne azta nyomorult adóst ennyire kisemmizni még sem mert....Míg egy bírónak annyi fordul meg a fejében hogy a törvényhez tartsa magát mereven és lesz egy vesztes és egy nyertes fél azt jóvan.Puff.

1. az esküdtszék csak a nyertesség - vesztesség (ártatlanság-bűnöség) vonatkozásában dönt. A mérték meghatározása mindig a bíró feladata. (ahol esküdtszéki rendszer van)
2. Mivel "adóst" emlegettél, ezért maradjunk a polgári jognál...

...ami az "osztó igazságosság" törvénye. Ez annyit tesz, hogy az egyik fél felé irányuló méltányosság a másik fél felé méltánytalanságként, törvényt áthágó, őt jogaitól megfosztó ítéletként jelentkezik.

Egyébként a magyar polgári jog elismeri (szűk körben) a méltányosság fogalmát (pl szegény károkozó, gazdag károsult), de ennek még létjogosultsága is nagyon vitatott.

Bimba,tudod, ezek a salamoni döntések nagyon vonzóak, amíg szembe nem kerülünk egy egy konkrét helyzettel.
(ahol a későbbi pernyertes igencsak háborogna rajtuk)

pl kölcsön adok valakinek. (Tanúim vannak hogy kijelentettem "ez KÖLCSÖN") Ő viszont azzal védekezik, hogy azt hitte, ajándék (karácsony volt, rajtam meg ott volt a télapójelmez)

Ha köztes döntést hoznak, mert lusták nyomozni (hogy mondjuk csak a kölcsönösszeg felét kell visszaadni) akkor velem jól kitoltak. Hozzanak egyértelmű döntést. Azért fizetjük őket!

(Egyébként pedig ismeri a magyar jog pl. a kármegosztás és a részleges nyertesség fogalmát.)

OK., Legislator. Azért a lényeg kihámozható...

Magyarországon mások a jogi hagyományok, minthogy a rendszerbe nem illő intézményekkel (lsd. esküdtszék) lehessen valamit kezdeni. Ugyanez a helyzet az alant található többi javaslattal is, én megértem emberek felháborodását és még igazuk is van, az én erkölcsi érzékem is azt diktálja, hogy pusztuljanak az ilyenek a velencei dóze börtönében, ahol patkányok rágcsálják szét a lábukat....
Az a baj az ún. laikus javaslatokkal, hogy a jogászok nem tudnak vele mit kezdeni. Ez kb. olyan, mint amikor az ember egy sebésznek javasolná, hogy tul.képpen nem igazán úgy kéne amputálnia, ahogy ő teszi, vagy nem úgy műtenie, hanem ő egy kicsit másképp csinálná. Na abból semmi sem lenne. nem véletlenük egy szakma a szakma, annak vannak szabályai. Én sem szóltam bele, hogy mit kell belekeverni am alterba, hogy abból malter legyen.

szerintem egyáltalán nem probléma, ha van véleménye a joghoz nem értőknek.
Lehetnek nagyon jó meglátásaik is.

Viszont nem árt, ha tudatosodik, hogy ha valamit szeretnénk az előnyös tulajdonságai miatt, akkor vállaljuk fel annak hátrányait is.

(egyébként ez az országunk nagy problémája, és nem a jogrendszer: a szendvicsből mindenki a gépsonkát szeretné, és senki a kenyérhéjat. Pedig ha szendvicset eszünk, ahhoz mindkettő hozzátartozik.)

Annál is inkább helyes, ha a joghoz nem értők megosztják véleményüket, mivel általában azok, akik a joghoz értenek, vagy gyáva himpellérek - akik ezért maradnak fenn a víz felszínén -, vagy pedig utolsó gazemberek. A jogásztársadalom extrém ritkán termel ki hősöket; meg sem tűrik maguk között azokat, akik nem bűnelkövetők.

Hozzávetőleg egy évtizede vagyok a rendszerben és annak áldozata. Jelenleg emberi jogokkal foglalkozom, hellyel-közzel riportokkal és nyomozással. Annyi moslékot és szörnytettet, valamint öltönyös-nyakkendős gazembert, amit ez a Föld hordoz a hátán... Kezdőként sosem gondoltam volna, hogy ennyi sötétség és aljasság elférhet egy csak nevében "demokráciának" és "jogállamnak" nevezett rendszerben. Gyilkosságok és robbantásos merényletek után nyomoztam: nem volt aktív rendőr, NBH-s, ügyész és bíró, aki ne a rendszert védte volna az emberi jogokkal, a hatályos törvényekkel és az emberéletekkel szemben.

A bűnszervezeti, egypártrendszeri bűnözés - amely a törvényeket is saját bűnügyi fedezése érdekében hozta -, tudatosan és szándékosan építette fel a jogalkotás szintjén is a teljes struktúrát, megőrízve, egy az egyben átmentve és tovább szervezve a meglévő hálózatokat is, hogy eme törvények fedezékében és azokat is minden pontjában megszegve azt csinálhasson a lakosság fölött, amit csak akar.

Üdvözlettel Molnár F. Árpád
http://hirhatter.t35.com
azoknezo@citromail.hu

Hú, de kemény vagy, Árpi!

Jó most persze elmehetünk arra, hogy ez a világ igazságtalan és mindig a kis ember szívja meg, szegény embert még az ág is húzza...stb. És ez így van. Ez egy ilyen ország és egy ilyen kultúra. Így volt ez 500 éve, meg 100 éve is, semmi sem változott.

Én nem azt mondom, hogy a laikusok ne mondhassák el a véleményüket vagy ne szólhassanak bele, mert végső soron őértük is van ez az egész rendszer, de vannak olyan jogtechnikai problémák, amivel nem lehet mit kezdeni, szépen hangzanak , csak kivihetetlenek (lsd. esküdtszék.) De hogy egy közismertebb problémát is említsek, halálbüntetés, ha népszavazás lenne arról legyen e, biztos megszavaznák. Könyvtárnyi irodalom van róla, bele sem kezdek a taglalásába...

Szóval azért írtam az orvos hasonlatot, mert jól kifejezi, hogy vannak olyan szakmai témák, amikbe nem nagyon lehet beleszólalkozni.

Az hogy a jogásztársadalom többsége gazember lenne, ezzel sem értek egyet. ilyen alapon, amikor azember épít egy házat, és már 20. brigádot küldi el, mert balfékek, akkor azt mondhatnám, hogy minden asztalos, lakatos...stb. kontár. De azért tudjuk, hogy ez nem így van.

Azt elismerem, hogy ez a vadkapitalizmus ami nálunk van, az nem nagyon kedvez a jogkereső embernek. Tudomásul kell venni, hogy minden nemzetnek, ahogy egy germeknek is, vannak fejlődési fokozatai. Nálunk még soha nem volt kapitalizmus, 17 év alatt 200 évet nem lehet behozni. A morális állapotokat tekintve pedig ott tartunk, ahol az ún. mintaországok tartottak a kapitalizmus hajnalán.

Én mindenkivel egyetértek és senkivel sem. Az ember szubjektív, s amíg a jog embere ember, addik a döntés mindig szubjektív marad.Saját példámat hozom fel.Két 7éves lányom van. Jön a harmadik baba.Az egyik kislány a sajátom, a másik a férjemé és épp örökbefogadom én is, a harmadik közös lesz.
A saját lánykám kéthetente 7végén pént-vasárnapig megy apukához. Eddig örülök is neki, bár nagyon hiányzik. Az anyám elfordult tőlünk, utál mindenkit, de vér szerinti unokájára elviteles láthatást követel.
4 hétvégéből a gyámhat hármat el is vett. Kizárattam a kerületi gyámhatot, elkerültünk másikra.Itt már csak egy napra kaparinthatja meg mama,s csak a gyermekjólétinél.Fellebeztünk, hogy csökkentsék le 2 órár és péntek délutánra, mert mindenki így is kivan, hogy láthatásról láthatásra rohangálunk.Elutasítottak. fellebeztünk megint törvénysértésre hivatkozva. 80 oldalas beadványunkra várjuk a választ. a kislány tartósan beteg...stb. stb.tuti elutasítanak megint...nem normálisak, ezt gondolom.-
szerintem nem embernek kellene döntenie erről,pl egy számítógépes programnak, ami ismeri az összes jogszabályt.

Pl. Gyermek hány éves? 7
Iskolás: igen/nem
szülők munkaideje:
Kérelmező munkaideje:
Van -e egyéb kapcs. tartás:?igen/ne,
Hány hétvégén: 1/2/3/4
Máris kijönne, hogy ne a hétvégénket vegyék el...mert egy szubjektív nagymamakorú ügyintéző bedől anyámnak ahelyett, hogy megkérdeznék? Ugyan már miért nem látogatja meg az összes unokát?....

Amíg ember hoz döntést, csak egyoldalú döntés születhet, és megmarad a nyertes/vesztes....viszony...

uccu: ez a bíróautomata 2-300 éves elképzelés. (több szempontból megbukik)
Leibnitz nevéhez köthető, ha jól emlékszem.

Képzeld el, ha egy program ellened döntene, mert nem lenne meg benne az a beállítható paraméter, ami neked kellene, ami a te javadra döntené el a pert, akkor nem panaszkodnál, hogy egy embernek simán meg tudnád magyarázni a dolgot?

A jog nem matematika. Illetve mégiscsak az, de végtelenül bonyolult. a döntést modellezni legfeljebb mesterséges intelligencia rendszerekkel lehetne, aminek LEGALÁBB el kellene érnie egy átlagos ember intelligenciáját, és átfogó ismereteit. (olyan mélységig, hogy a gyomorrontás indokolhatja-e a hűtlenséget, vagy az autóbalesetet okozó dekoncentráltságot)
Ettől még nagyon messze vagyunk.

Ráadásul annyira sok szempontot venne figyelembe ez a rendszer, hogy a peres felek szempontjából a döntés ugyanúgy esetinek - véletlenszerűnek tűnhetne.

bíróautomata vagy táblabíró,nem mindegy már?

És amikor egy ország 40% már a dutyiban van,akkor nem kérdőjelezhető meg az adott országban lévő jog szükségessége?
Mármint,mihez képest bűnöző az a 40%?A maradék 60-hoz,amiből még további 20% törvényszegő csak még nem bukott le?Ha pedig így van.,akkor a dutyiban kéne lévők aránya 60% a törvénytisztelőké pedig 40%,azaz nem a többéga karata a döntő,és megint csak megkérdőjelezhető a jog szükségessége avagy tökéletessége.

„Hú, de kemény vagy, Árpi!”

Legalább neki már feltűnt, hogy ez nem egy hollywoodi limonádé akciófilm...

bimba:

a természetjogi mozgalmak meglátásait pedzegeted.

"jog e a jog, csak akkor, ha előírás szerint alkották, azonban igazságtalan"

Főleg a második világháború után indult be ez a nézet, mert nem tudtak mit kezdeni a náci bűnösök "parancsra tettem, a törvények szerint jártam el védekezésével"

Szerintem abban a teoretikus országban, ahol a lakók 40%-a börtönlakó biztos, hogy olyan baj van a jogrendszerrel, hogy a jogállamiság egy vagy több kritériuma súlyosan sérült.

A jogállamokban a bűnözés ugyanis deviancia, és nem normális viselkedés.

apropos Árpi.

Kiváncsi lennék, hogy szemtől szembe is előadná-e a sértéseit. Gyanítom, hogy nem tenné.

..........őleg a második világháború után indult be ez a nézet, mert nem tudtak mit kezdeni a náci bűnösök "parancsra tettem, a törvények szerint jártam el védekezésével"

Többféle törvény irányatja az emberi cselekedeteket.Az írott szabályok, melyeket a többség elfogad és a többség akarata hozott létre,csak 1.Aztán ott vannak az erkölcsök.És az íratlan törvények.
Antigoné és Kleon harca is valami hasonlórol szólt ugye.

Vajh a bírák az íratlan törvényeket mennyire veszik figyelembe ítélkezéskor?