Ügyvédiskola

Nem tudom ki tud róla részletesebb információkat, de állítólag a Budapesti Ügyvédi Kamarához tartozó jelölteknek - ahhoz, hogy szakvizsgázhassanak - el kell végezniük a Kamara 6 szemeszteres "ügyvédiskoláját".
Ez a korábban kötelező jogi szakvizsgára felkészítő tanfolyam helyett, vagy a mellett van? Ennek a költségei is a jelölteket terhelik?

Én egy bírósági folyosón hallottam hogy két jelölt beszélgetett erről, sommás véleményük szerint az "Ügyvédiskolában" lényegében olyan, az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó ismereteket adnak elő szervezett formában, amit a jelöltnek korábban az őt alkalmazó ügyvéd mondott el, tanított meg.

Állítólag a BÜK-höz tartozó ügyvédjelöltek száma a néhány évvel ezelőtti 100 alatti létszámról több ezerre nőt, illetőleg folyamatosan rohamosan nő. Ha ez a jelölti réteg leszakvizsgázik és az ügyvédi pályán akar maradni, a jelenlegi ügyvédi létszám is rendkívül megnőhet.

Ez szép! Bíróképző akadémia, ügyvédakadémia, mi kell még?

ügyészképző is van...

És aki egyik csoportba sem tartozik, az kimarad az élethosszig tartó tanulás-buliból...

Utánanéztem, akit érdekel erről van szó (Forrás: BÜK honlapja)

Elnökségi határozat az „ügyvédiskoláról

Révbe ér az ügyvédjelöltképzés

Mint már korábban is észrevételeztük: az ügyvédképzés az egyik legfontosabb kérdéskör, amivel ez idõ szerint legtöbbet foglalkozik a Kamara. Az Ügyvédiskola néven ismertté vált program elõzményeit a Pesti Ügyvéd szeptemberi és októberi számában részletesen ismertettük. Jeleztük azt is, hogy az idõközben felvetõdõ kérdések további értelmezésével szeptember 25-i, majd október 30-i ülésén a Kamara elnöksége tovább foglalkozott. Megvitatták az Ügyvédjelölti Tagozat álláspontját is, amit lapunk szeptemberi számában részletesen ismertettünk. Az elnökség mindezek után, október 30-án meghozott határozata - az alábbiakban teljes terjedelmében közre adjuk - után úgy tûnik, révbe jutott ez a fontos képzési fórum.

1. Az ügyvédjelöltképzés (a továbbiakban: képzés) a Budapesti Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) ÜGYVÉDISKOLA programja keretén belül történik.
2. A képzésre az ügyvédjelölt jogszabályban elõírt kötelezõ szakmai gyakorlati ideje (a továbbiakban: gyakorlati idõ) alatt kerül sor.
3. A képzés három képzési idénybõl áll (a képzés tartama). Az egy-egy képzési idény – a beszámoltatást is beleértve – minden év szeptember 1-tõl június 30-ig tart. A képzési idények tanrendjét a Kamara állítja össze.
4. A képzésen való részvétel és a záróvizsgák letétele - a jogszabályban vagy az e határozatban írt kivételektõl eltekintve - a szakvizsgára bocsátás elõfeltétele.
5. A képzésen való részvétel és a záróvizsgák letételének feltétele a képzési idényre történõ beiratkozás és annak a Kamara Oktatási Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) általi elfogadása. A részvétel akkor is a szakvizsgára bocsátás elõfeltétele, ha a gyakorlati idõbõl kevesebb van hátra, mint az adott képzési idény vagy a képzés tartama.
6. A beiratkozás csak a következõ képzési idényre történhet. A beiratkozásra az ún. beiratkozási lap hiánytalan kitöltésével, aláírásával és a Kamara részére történõ postai vagy elektronikus továbbítással kerülhet sor. A beiratkozáskor az ügyvédjelölt köteles megjelölni, hogy a képzési csoportok közül elsõ és másodsorban melyiket választja.
7. A beiratkozás során az ügyvédjelölt köteles megadni a Kamaránál regisztrált nevét, a foglalkoztató ügyvéd (ügyvédi iroda) nevét, címét, e-mail címét valamint saját magánjellegû e-mail címét is. A képzés során az ügyvédjelölt a személyi adataiban és az elérhetõségeiben bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a Bizottságnak.
8. A képzési idény alatt csoportot csak Bizottság elõzetes engedélyével és csak akkor lehet váltani, ha a változtatás oka elháríthatatlan, vagy indokolt munkáltatói érdeken alapul.
9. A képzésen való részvétel munkavégzésnek minõsül. Az ügyvédjelölt munkáltatója köteles az ügyvédjelölt foglalkoztatását úgy alakítani, hogy az a képzésen való részvételt ne akadályozza. A munkáltató a beiratkozással egyidejûleg köteles nyilatkozni arról, hogy az ügyvédjelölt számára biztosítja a képzésen való részvételt.
10. Amennyiben jogszabály vagy kamarai határozat a képzésért tandíjat ír elõ, e határozatban elõírt egyéb feltételek mellett a beiratkozás akkor fogadható el, ha az ügyvédjelölt, az ügyvédjelölt munkáltatója vagy e kötelezettséget átvállaló más személy a képzés díját megfizette.
11. Az Ügyvédiskola tandíjköteles. A tandíjról, annak éves összegérõl a kamara a képzési idényt megelõzõ elsõ naptári félév során dönt.
12. A tandíjat a beiratkozással egyidejûleg kell megfizetni.
13. Annak az ügyvédjelöltnek, aki gyakorlati idejét nem a Kamaránál kezdi meg, és az ügyvédjelölti regisztrálása elõtt már volt jogszabály által elõírt vagy elismert szakmai gyakorlata, e gyakorlat idején jogszabály vagy a munkáltató által kötelezõvé tett szakmai képzésen vett részt, és ezt igazolja, ha ügyvédjelölti regisztrációját követõen a gyakorlati idejébõl kevesebb van hátra, mint a képzés tartama, arra az idõre, amely a szakmai gyakorlati idõn túl nyúlik, a képzés alól kérelmére – a különbözeti vizsga eredményétõl függõen – a Kamara Elnöksége teljes vagy részleges felmentést adhat. A részleges felmentés feltétele, hogy az ügyvédjelölt a képzési idényre beiratkozott és igazolatlan hiányzás nélkül részt vett az ÜGYVÉDISKOLA azon képzési eseményein, amelyekre gyakorlati idején belül került sor. A felmentés akkor és azzal lép hatályba, hogy az ügyvédjelölt az ÜGYVÉDISKOLA tananyagából sikeres vizsgát tesz a Bizottság által erre rendelt vizsgabizottsága elõtt.
14. Az ügyvédjelölti munkaviszony megszûnése – figyelemmel az Ütv. 99.§.(3) bekezdésére-, nem akadálya a képzésen való részvételnek.
15. A képzésen résztvevõ ügyvédjelöltek az adott képzési idényt követõen az elõadások anyagából a Bizottság által megbízott bizottságok elõtt szóbeli záróvizsgát tesznek (a továbbiakban: záróvizsga), melyrõl bizonyítványt kapnak. A vizsga, valamint a bizonyítvány kiállítása díjtalan. A sikeres záróvizsga a következõ képzési idényre történõ beiratkozás elfogadásának illetve a szakvizsgára bocsátásnak a feltétele.
16. Az oktatási eseményekrõl való igazolatlan hiányzás a záróvizsgára bocsátást kizárja.
17. A Bizottság záróvizsgára csak akkor bocsát, ha az ügyvédjelölt képzési idényre történõ beiratkozását elfogadta, az ügyvédjelölt a képzésen részt vett, háromnál többször nem hiányzott és igazolatlan mulasztása nincs. A hiányzás igazolására csak elháríthatatlan akadály valószínûsítése alkalmas. A munkáltató által elõírt elfoglaltság nem minõsül elháríthatatlan akadálynak. Az igazolást a Bizottsághoz a mulasztás vagy az akadályoztatás megszûnését követõ 5 munkanapon belül lehet elõterjeszteni. Az igazolás el nem fogadásáról a Bizottság 8 napon belül értesítést küld. A Bizottság 8 napon túli hallgatása az igazolás elfogadásának minõsül.
18. A sikertelenül vizsgázó ügyvédjelölt a képzési idényt követõ szeptember 15-ig külön díj ellenében pótvizsgát tehet. A záróvizsgára nem bocsátott ügyvédjelölt a következõ képzési idényt követõen akkor bocsátható záróvizsgára, ha a következõ képzési idényben az elmulasztott elõadással azonos témájú elõadáson igazolhatóan részt vett. Az ismételt záróvizsga pótvizsgának minõsül és díjköteles.

Amit nem értek: a BÜK oktassa az ügyvédjelölteket, ha akarja az ügyvédi hivatás rejtelmeiről, azonban az ügyvédiskola tematikája alapvetően nem kapcsolódik a szakvizsgatételekhez. (Ha jól emlékszem, egy tétel volt az Ütv.)

Így miért a szakvizsgára bocsátás feltétele, egy, a szakvizsgához alapvetően nem kapcsolódó oktatáson való részvétel és ott sikeres vizsga letétele?

Szerintem az elevetően ahhoz lenne szükséges, hogy a kamara valakit ügyvéként felvegyen a tagjai sorába, ilyen feltételt azonban a kamara jelenleg az Ütv. alapján nem támaszthat. (Pl. egy húsz éve jogtanácsosként dolgozó jogászt ügyvédiskola nélkül is fel kell venniük, pedig vélhetően dunsztja sincs az ügyvédekre vonatkozó részletszabályokról.)

Magyarul: egy újabb lehúzás. A bp. kamara elirigyelte a principálisokat, és maga is szeretne részesedni a jelöltbuliból.
(Megjegyzem: a lakáshiteldömping lefutván a közjegyzők is észrevették a dologban rejlő lehetőséget. Ismerek olyat, akinek hat helyettese van.)

Még egy idézet az ügyvédiskoláról szóló vitából, ha a BÜK meggyőzi erről a MÜK-t, "megkaphatja" minden jelölt kolléga.

"javasolja, hogy a tervbevett hat szemeszter ne fakultatív legyen, hanem éppen hogy kötelezõ. Javasolja: más, területi kamarák, fõleg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara is ebben az irányban tervezze képzési rendjét; szomorú lenne ugyanis, ha „a két kamara között kijátszási lehetõség keletkezne”"

Kedves Hozzászólók!

Bírom ezt az "sírig tartó" tanulási lázat! Ebben csak az a szépséghiba, hogy aki előírja, aki megszavazza, aki hasznot húz belőle stb., az nem tanul soha semmit, elvan az érettségi bizonyítványával vegyes protekciójával élethossziglan...

csak átfutottam, lehet nem jól értelmezem, de mivan akkor ha vkit január 1-jén vesznek nyilvántartásba? Ekkor már lecsúszott a szept. 1-i kezdésről, és ezért nem mehet mondjuk szakvizsgázni, csak amikor kijárja az ügyvédiskolát? Azért érdekes lenne ezt összevetni a szakvizsgáról szóló törvénnyel.
Meg az is jó, hogy a legjobban az üjelöltekkel van kibabrálva.

Ez is jó: a képzésen való részvétel munkavégzésnek minõsül. Az ügyvédjelölt munkáltatója köteles az ügyvédjelölt foglalkoztatását úgy alakítani, hogy az a képzésen való részvételt ne akadályozza.

Szerintetek az ügyvéd mit fog mondani az alábbiak közül:
1.) Jól van kedves jelölt úr/hölgy, menjen csak nyugodtan ügyvédiskolába, az aktuális munkáit meg majd én elvégzem maga helyett.
2.) Jó, menjen napközben ügyvédiskolába, aztán utána jöjjön be és végezze el a dolgát. Ha siet, éjfél után két órára talán végez is vele.

Egyjogász, ezen jót mosolyogtam. A gáz az, hogy lesz, akik ezt így fogják gondolni és tenni, vagy elköszönnek a jelöltektől.

Még egy adatsor, aztán ebből vonjon le mindenki olyan következtetést, amilyet akar. Minden esetre igen érdekes. (Forrás: BÜK honlap)

A BÜK taglétszáma (aktív): 4659

(2000-ben: 3134)

Ügyvédjelöltek száma a BÜK-ben: 2192

(2000-ben: 64)

én azt a következtetést vonom le, hogy a 2000-es adat elírás

Nem csodálom, hogy hihetetlennek tűnik, de a BÜK hivatalos adatai az alábbiak:

Ügyvédjelöltek látszáma 2000. január 1-én:
34 (harmincnégy) fő

2001. január 1-én 64 (hatvannégy) fő.

A BÜK honlapján ez több helyen is szerepel, úgy hogy egészen biztos nem elírás.

Úgy hogy amíg 2001. elején Budapesten cc. 50 ügyvédre jutott egy jelölt, eddig jelenelg cc. minden másodikra.

És ha átnézel az állásajánlatok rovatba, most is szinte kizárólag ügyvédjelölteket keresnek.

Ezért kérdezem, mi lesz itt 2-3 éven belül, ha a jelenlegi jelöltek leszakvizsgáznak és ügyvédek akarnak lenni? Bírja ezt a felvevőpiac?

Bocs, nem is azt kérdezem, bírja-e a felvevőpiac, mivel miért ne bírná. (Nemrégiben is láttam olyan hirdetést - ami ugye elvileg tilos -, hogy ingatlan adás-vétel ügyintézése, ügyvédi ellenjegyzéssel, földhivatali ügyintézéssel 30.000 Ft-ért)

Inkább at kérdezem, hogy meg fog tudni-e élni a jelenlegi piacon 2-3 éven belül a jelenlegi ügyvédi kar közel kétszerese.

Tudtok segíteni?

Az ügyvédiskoláról szóló kamarai útmutatókban benne van, hogy az ügyvédiskola a 2005. június után (vagy valahogy így) nyilvántartásba vett jelöltekre vonatkozik. Engem 2005. január 29-én vettek nyilvántartásba, így még az előző képzési rendszerről kaptam "behívót". Az akkor még csak egy éves volt és szintén a a szakvizsgára bocsátás feltétele. Úgy kombináltam, hogy lesz még addig jogszabályváltozás, így inkább a következő évben (közelebb a szakvizsgához) tudom le az oktatást, így nem mentem el. Következő évben megkaptuk az ügyvédiskolát, régi képzés megszűnt. A JTK által szervezett "pénzlenyúlós" oktatáson részt veszek. Na, akkor most mehetek-e szakvizsgázni 2008-ban? Van valakinek hasonló esete?

konkrétan nem tudok segíteni, de
a szakvizsgáról szől IM rend.:

2. §(2) A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.

4. § (1) A jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet a vizsga időpontjának megjelölésével -legalább két hónappal korábban - a Szakvizsga Bizottsághoz kell benyújtani.
(2) A vizsgára bocsátás iránti kérelemhez csatolni kell

1. a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet a közjegyző által hitelesített másolatban,
2. a joggyakorlat, illetőleg az abba beszámítható működés teljesítését igazoló tanúsítványt,
3. a vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást.

Értelmezésem szerint a 4. § végeredményben a vizsgára bocsátás feltételeit szabályozza. Nem tudom, hogyha mondjuk nem végzed el a kamarai oktatást, de a három éved megvan, akkor a kamara megtagadhatja-e az igazolás kiadását. Elvileg a rendelet szerint a képzés kötelezővé tehető, ezért az igazolás kiadása is megtagadható.

Pl én Pestről jöttem le Pécsre, itt más az oktatás menete, elvileg 3 éven keresztül kell "hallgatni", én meg megjelenek kb 6 előadáson, mert letelik az időm. A kamara szerint nem lesz akadály.
Sztem a te esetedben sem

Köszi, csak én egy vastag joghézagot sejtek itten...

Amúgy én is így gondoltam, de egy álláspont képviselete (szakmai ártalom) nem segíti elő a dolgoknak kellő távolságból való áttekintését. (De szép!:))

Azért, ha van valakinek valami konkrét, akkor jelezze bátran!

Sziasztok!

A BÜK-nél érdeklődtem, de sajnos senki nem tudott választ adni a kérdéseimre.
Ha van valakinek információja arról, hogy mikor kell jelentkezni a 2007/2008-as képzésre kérlek írjatok. Azért lenne fontos, mert szept. 1-től állnék munkába, és ha csak ekkor lesz kezemben a munkaszerződésem (ami a kamarai felvétel előfeltétele), akkor elbukom az egész évet??? A képzés mostmár tényleg 3 éves, mármint ez már működik, vagy ez lesz az első évfolyam? És mennyit kell a képzésért fizetni? Lehet ezekről valamit tudni???

Előre is köszi a segítséget!

Ügyvédiskola hivatalos neve jogi egyetem. Ezek a kamarai tanfolyamok semmilyen jogi kötőerővel nem bírnak. Nem mondom, hogy feleslegesek, de nem is kell túl értékelni őket. Ha szükségét érzed látogasd az előadásokat!

DrAttika. A székesfővárosban nem adja ki a kamara az igazolást a szakvizsgához - nemhogy akkor, ha nem jársz el az oktatásra, hanem már akkor is, he eljársz, de nem teljesíted az előírt vizsgákat.
Az eljárás akár jogsértő is lehet. Csakhogy a jurátus minél gyorsabban prókátor szeretne lenni. Ezért a három év gyakorlat megszerzése után nem fog bele egy újabb két -hárim évig tartó perbe a kamara ellen.

Igen, én is úgy tudom, hogy a fővárosban kötelező teljesíteni. Csak azt fedi mély homály, hogy mikor kell egyáltalán beiratkozni???!

Hogy lehet az, hogy a fővárosban kötelező, máshol meg nem?
Nem kéne ennek egységesnek lennie az egész országban?

A megyei kamara hatásköre a jelöltképzés megszervezése.
És csak nem uszíts, légy szíves. :)