A jogot megtanulni!!!

Szomora évfolyamtársam volt. Õ és Feró nem esznek embert, aki tanul, levizsgázik náluk.

De van, bocsánat, én írtam rosszul.

Büntető Általános rész.SZTE-KRE
Szomora volt az aki ezt mondta. Bár Nagy Ferenccel felváltva tartottak előadást és a számonkérés idején mindkettővel talákozhatunk.Remélem Nagy Feró is osztja a véleményt.
Máshol tavasszal nincs Büntető Ált.?

Egyébként nem lenne nehéz 4+2-es rendszerré alakítani a képzést, csak ki kéne szedni a tantervből a teljesen felesleges első éves tárgyakat. (jogtörténet, filozófia, római jog) tudom, va értelmük, én se vitatom, hogy szép dolog érteni hozzájuk, de szép dolog tudni az emberi testben lévő csontok nevét is, tehát ezen az alapon anatómiát is tanulhatnánk :)
Ha más országok, amelyeknek jogrendszere szintén római jogi alapokon nyugszik igen igen erősen, mint pl Németországé, túl tudtak lépni ezen az extra konzervatív jogászképzésen, mi is megtehetnénk, itt lenne az ideje... (mármint itt lenne az ideje meglépni azt, amivel már igen-igen el vagyunk maradva)

dzsilav: Hol tanulsz, ill. ki ez a prof?
mindenesetre szimpatikus hozzáállás:)
tavaszi félévben elvileg "nem lehet" büntetőjog 1, tehát általános rész, szerintem ott tényleg semmit se ér a magolás, csak akkor lehet átmenni a vizsgán, ha érti az ember.

Nagyon jó olvasni benneteket.Valóban több elképzelés van a hazai jogi képzésre.
Engem, mint csitri joghallgatót csak az érdekel, hogy az itthoni követelményeknek megfeleljek. Ez így vizsgaidőszak idején felerősödő vágy.
A büntetőjog professzor többször elmondta az előadásán, hogy a logikáját kell megérteni az anyagnak és nem kell telefonkönyvet bemagolni.Mégis, úgy érzem, hogy a normaanyag tudása nélkül kivág, mint macskát sz* ni.
Jaaaaaaaaaj! Nekem má egy kettes is jó!!! Csak gyüjjjjjjjjjjjjjjjööööööööööönnnn!!!!!

Félreértés ne essék, nem kereseti kérelmet kell szerkeszteni, hanem megoldani a jogesetet.

A kereseti kérelem megszerkesztését nem kell megtaítani. A Pp. meghatározza egyértelműen, hogy mit kell tartalmaznia. Különböző iratmintatárak még a formát is megmutatják. Ezek után csak az a teendő, hogy a kettőt összehozva egy kereseti kérelmet megszerkesszél.
Ezt jogi egyetemen külön kellene oktatni?

Mivel Dr. Attika a német szarvasmarhatenyésztö nyugdíjas 1 mondatos "jogesetét" hozta fel példának, a hétvégén szabadidömben elökerestem én is egy jogesetet. Egy ilyen eset teljes megoldására a külföldi kollégáknak 3 óra áll rendelkezésre. (ki kivel szemben milyen alapon milyen igényt érvényesíthet...).

Hugó, aki mellékállásban hotel-teszterként dolgozik, 2005 májusában a TRAVEL magazintól megbízást kap, hogy tesztelje a HOTEL NAPFÉNY nevű szállodát az újság nemsokára megjelenő nyári különszámához. Hugónak egyszerű nyaralóként kell kiadnia magát és július 20.-ig egy beszámolót kell küldenie „Nyaralás a HOTEL NAPFÉNY-ben” címmel. Megállapodnak, hogy TRAVEL a cikk átvételét követően megtéríti a kéthetes nyaralás költségeit, ezzel Hugó honoráriuma kiegyenlítettnek tekintendő.
Hugó ezután felkeresi a VILÁGJÁRÓ utazási irodát és kijelenti, hogy saját maga és gyermekei – a 13 éves András és a 15 éves Kata – részére július 1-14. között „All inclusive” szállást szeretne foglalni a HOTEL NAPFÉNY-ben, az oda- és visszautazást egyénileg oldja meg. Az alkalmazott szerint „semmi gond”. Hugó érdeklődik, hogy az árban benne foglaltatik-e a szálloda sportajánlata, ez ugyanis – főként a gyermekek miatt – különösen fontos lenne. Az iroda alkalmazottja egy pillantást vet a katalógusra, majd biztosítja Hugót, hogy ezek a szolgáltatások természetesen „ingyenesek”. Hugó és Kata részére teljes áron (1200 EUR/fö), Andrásnak – a 14 éven aluliakra vonatkozó gyermekkedvezménynek köszönhetően – feláron (600 EUR) tudnak szállást foglalni. Néhány nap múlva Hugó átutal 3000 EUR-ot a VILÁGJÁRÓ utazási iroda számlájára. Nemsokára megkapja a visszaigazolást és a szükséges dokumentumokat a szállodától.

Az utazás előtt egy héttel Katát súlyos biciklis baleset éri, amiért egy hónapot kórházban kell töltenie, így nem tud részt venni a nyaraláson. Hugó természetesen értesíti a Világjáró utazási irodát, valamint közli velük, hogy Kata helyett András egy barátját, a 13 éves Ferit vinné magával. Az utazási iroda szerint ez megoldható, értesíti a szállodát, aminek alapján Hugónak ismételten megküldik a szállásfoglalás visszaigazolását - immár az új adatokkal.

A szállodába megérkezvén András és Feri rögtön a vízisíhez rohannak. Mindkettőjük figyelmét felhívják arra a tényre, hogy a vízisport-szolgáltatások még „all inclusive” foglalás esetén sem ingyenesek, mire András és Feri az illetékes szállodai dolgozónak megadják a szobaszámukat és kérik, mindezt Hugóval beszélje meg. Hugónak azonban nem ez lesz az egyetlen gondja: a negyedik naptól kezdve súlyos gyomorfájdalmai vannak, így számára az önfeledt nyaralás véget ért. Ugyanakkor András esetében is hasonló tünetek jelentkeznek. A diagnózis: szalmonella, aminek okozója – mint később kiderült – a szállodában felszolgált ételek. Egyrészt a konyhában nem tartották be a higiéniai előírásokat, másfelől az étterem konyhájában használt kemencesütő gyári hibás volt, nem érte el azt a sütési hőmérsékletet, amelynél a szalmonella-baktériumok mindenképpen elpusztultak volna. A kemencesütő gyártója a Varázskemence Kft., melynek ügyvezetője költséghatékonysági okokra hivatkozva továbbra is egy régóta álavult gyártási technológiát használt, melyről a szakmában már régóta tudják, hogy a fentihez hasonló hibákhoz vezethet.

A szállodai kijelentkezésnél Hugó teljesen megdöbben, amikor egy 300 EUR-os szobaszámlát (20x vízisí) nyújt át neki a recepciós. Amikor megemlíti, hogy tudomása és a katalógus szerint ezek a szolgáltatások ingyenesek, felhívják a figyelmét, hogy a katalógusban világosan szerepel, hogy a vízisí főszezonban „all inclusive” foglalás esetén sem ingyenes. A Világjáró utazási iroda alkalmazottja a katalógusban az „előszezon” rovatot nézte, előszezonban a vízisí valóban ingyenes szolgáltatás. Hugó, aki még mindig gyengélkedik betegsége miatt, ugyan kiegyenlíti a számlát, de kijelenti, mindezt csak azért teszi, mert nem akar még több bosszúságot, „az ügy ezzel azonban még nincs lezárva”.

Amikor Hugó hazaér, felhívja a TRAVEL magazint, és közli a főszerkesztővel, hogy betegsége miatt nem tudta megírni az utazási beszámolót. Mivel szerinte ez „egyébként sem az ö hibája”, ragaszkodik költségei megtérítéséhez, amit a TRAVEL megtagad.

Hugó levelet ír továbbá a szálloda ügyvezető igazgatójának, amelyben kéri Andrásra és saját magára eső szállásköltség visszautalását, valamint „megfelelő mértékű” kártérítést is, hiszen „ez két hét és a betegség minden volt, csak nem nyaralás”, mint írja. Követeli továbbá a vízisí szolgáltatás árának visszatérítését (300 EUR), valamint további 600 EUR visszautalását, ami a felnőtt- és gyerekár közötti különbségből adódik, mivel Feri, aki a 15 éves Kata helyett utazott, csak 13 éves.

ifejtettem. Már megint elszállt. Passz.

Dr. Attika, az 1. pontot kifejtenéd bövebben?

Tomi! Megköszönöm a tanácsodat. Viszonzásképpen én is adok kettőt.

1. Legyél tisztában az egyetemi jegyzet fogalmával mielőtt egyetemi, főiskolai tanulmányokba kezdesz.
2. Ha jogi egyetemi tanulmányokba, akkor a bírósági határozatok kötőerejével.

Dr. Attika, szerintem nem a jegyzeteket kell a könyvespolcodra tenni, hanem vásárolj inkább különféle kommentárokat, azokat még a szakvizsgához való felkészüléshez is használhatod, valamint olvasd a Bírósági Határozatokat, és lehetőleg sok-sok ítéletet. Ha mindezt nem engedheted meg magadnak járj könyvtárba, illetőleg tanulmányozd a Legfelsőbb Bíróság honlapját. Megéri.

Ez a 3+2-es rendszer kivitelezhetetlen a jogi oktatásban. Szerintem a többiben is. Bizonyosan hallottátok már, hogy a 3+2 pl. a régészek esetében azt jelenti, hogy a 3 év alatt sírásói képesítést kap a +2 alatt régészt.
Én minden tantárgyat hasznosnak találtam cca. egyéves jogászi működésem alatt. Még a statisztikát is.
A gondot abban látom, hogy a fiatal nappalis kollégák nem tudják megvenni a jegyzeteket és ezért az egyetem elvégzése után nincs ott a könyvespolcukon. Ha ott lenne, akkor az élő jog alkalmazásakor bátran nyulhatnának egy "mankóhoz".

bocs az elirásért, sietve írtam.

Legislator: Kinek kéne egy "féljogász"?

Ezt eldönti a munkaeröpiac más országokban is. Miért kellene minden végzettnek egy klasszikus jogi pályán (ügyvéd, biró, közjegyzö, ügyész) elhelyezkedni?
A közigazgatásban például jelenleg is sok olyan munkakörökben dolgoznak "teljesjogászok", ahova féljogász végzettség is böven elég lenne.
Ugyanez igaz más gazdasági területekre.

Ha jól értettem, akkor kaisha szerint az alapszakaszból kikerülő már egész jogász lenne, a többi csak a ráadás.
Amely elgondolás egyébként sajátos ellentmondásban áll azokkal a sirámokkal, melyek szerint a jelenlegi ötéves képzést abszolválók is nagyon messze vannak attól, hogy készen legyenek. Természetesen a kivételek kivételével. :)

Szerintem könnyen megtörténhet, hogy nálunk is, meg az orvosoknál is lesz 3+2-es modell. De mihez kezdjen az, aki BSc.-nél abbahagyja? (Az orvosoknál még megfeleltethető az Eü. főiskolának -talán -, de nálunk)? Kinek kéne egy "féljogász"?

Egyetértek. Én már pedzegettem ezen a fórumon, hogy miért ne lehetne 3-4 év az alapképzés, ami lefektetné a jogi alapokat (szigorúan a jelenlegi szakvizsga tárgyaira koncentrálva) mindenféle (vagy nagyon kevés) töltelék tantárgy nélkül, azok is inkább gyakorlati jellegűek kellene, hogy legyenek (mint pl.: az angol-szász rendszerben van legal writing óra). Utána jöhetne egy 1-2 éves master, ahol el lehet mélyíteni a jártasságot egy adott területen elméleti vagy gyakorlati területen és végül ott van a Phd. a pusztán elméleti jogtudományokra. Hasznossabb és gyorsabb lenne.

Rémlik. hogy valamikor hallottam egy latin mondást, mely magyarul úgy hangzik, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Mindez a gyakorlati képzés fontosságára utal. Szerintem mindenben az arany középút a helyes, de azzal, hogy nálunk a gyakorlari oktatás az elméleti képzés terhére fejlesztendő. Én például úgy végeztem egyetemet jó pár éve, hogy egy keresetlevelet, fellebbezést nem írtam. Ellenben úgynevezett tölteléktárgyak, pl. statisztika rendkívül nagy fontosságot kapott. Szerintem ezt a tárgyat élete során a jogászok 90 %-a nem is használja. Amikor munkába álltam, csupa olyan beadványt kellett - azonnal - készítenem, melynek írására igazán felkészíthettek volna. Nálunk a képzés olyan, hogy azt feltételezi, hogy mindenki elméleti szakember, professzor akar lenni, pedig a végzősök töredéke helyezkedik el csak ilyen munkakörben. A kereslet-kínálat így nem kerül összhangba.

Nem csak az oktatás módján, hanem az összetételén is változtatni kellene..
Nevetségesnek tartom, hogy 2 félév magyar, egyetemes jogtöri, filozófiát, római jogot kell tanulni.
Németországban túl tudtak ezen lépni, nem kezdik az egyetemet egy teljesen felesleges évvel. (kivétel római jog, szvsz)
Első félévben polgári jogi, alkományjogi alapkurzus, mindkettő heti 3 szor 2órában, nem filozófiával töltik az idejüket. És 4. évben se JÁB-ot tanulnak természetesen...
szerintem ezzel óriási előnyben vannak

Eddig legszívesebben az alkotmányjog zh-kra tanultam, mert open book-os jogesetmegoldás volt. Sokkal többet olvastam hozzá (kapcsolódó AB határozatokat pl), mint ha lett volna 25 tétel és magold a tk-et és így jobban el is igazodtam benne.

Sajnos egyet kell értenem Ginzennel. Bár a magyar jogi oktatás annyira nem rossz, de nem is jó. Tapasztalatom szerint külföldön sokkal inkább az a cél, hogy a jogászi gondolkodást, problémamegoldást és a jog iránti érdeklődést (is!) helyezzék előtérbe. Ehhez képest a magyar joghallgatók (jelentős többsége (?)) rosszabb esetben 3.-4. évre teljesen érdektelenek lesznek a sok magolás miatt. Nem értik, nem érdekli őket, nem látják a hasznát a jog tanulásának. Persze ez oktatótól is függ és ahogy hallom egyes jogi karokon itthon is igyekeznek változtatni.

A közhiedelemmel ellentétben pedig a jogesetmegoldós/könyvhasználatot vizsgán engedélyezős külföldi egyetemeken is tudni kell a tételes joganyagot, mert anélkül ott sem megy!

Más, amikor az ügyvéd az ügymegismerés szakaszában van, és más, amikor a bírósági tárgyaláson kell az ügyvédnek/védőnek tevékenységkifejtő kötelmet teljesedésbe tenni. A kettő között van egy felkészülési időszak (jó esetben), és én erre az első szakaszra céloztam.

Más, amikor az ügyvéd az ügymegismerés szakaszában van, és más, amikor a bírósági tárgyaláson kell az ügyvédnek/védőnek tevékenységkifejtő kötelmet teljesedésbe tenni. A kettő között van egy felkészülési időszak (jó esetben), és én erre az első szakaszra céloztam.