A jogot megtanulni!!!

Örülök, Marlow.

csaba természetesen=Csaba, csak véletlen volt...

üdv,

Marlow voltam, csak felhasználónevet váltottam.
Legislator - pz volt, igen. Akkor örülök.

Egészen érdekes (fonák? perverz? egyéb?) módon várom a második évet, elsőre meglett mindenem, kettestől ötösig volt mindenféle jegy, csináltam egy csomó közismeretit. Valahogy mindig olyan jegyet kaptam, ami valóban tükrözte a tudásomat, "igazságtalan" dolog nem ért az említetten kívül. Jó lesz ez, no.
:)

Marlow,

Ha a "bácsi" Varga csaba vagy Péteri Zoltán volt, szerintem nagyon is kell örülni... (Bár PPKE nem érint/érintett, de vannak ismereteim az ottani dolgokról is).

Azért az ELTÉ-n egy vacak kis törvényidézettől még a legzöldfülűbb tanársegéd sem ájult el soha.

Akkor egy kis történet római jog kollokviumról: Földi professzor valakinek közepest adott. Az az ember így szólt hozzá:-De Professzor Úr, én jelesnél rosszabbat soha nem kaptam a középiskolában. Mit fognak szólni otthon?

• Igen, kérem? Akkor mondja meg az otthoniaknak, hogy Földi Andrásnál a közepes nagyon, nagyon jó jegy...

Valaki (tanársegéd)egy másik egyetemen (ősfás park uszodával, ugye...) évfolyamdolgozatokat javított, és észlelte, hogy két lány ugyanazt adta be. Persze nem megfelelt (1) érdemjegyet kaptak. Az egyik bejön betekintéskor, könyörgőre fogja:

• De Tanár Úr, még négyest sem kaptam soha...
• Akkor így harmadévesen igazán itt az ideje egy nem megfeleltnek...

volt olyan évfolyamtársam aki majdnem minden kollokviumon ötöst kapott -

csak kidolgozottakból tanult - egyáltalán nem rendelkezik széleskörű ismeretekkel, műveltséggel-

és mégis - viszont magolt rendesen, bár nem mindig értette amit mond -

feleletét másfél perces bombával indította, ami szó szerinti törvényidézet volt -

tanárok elájultak - oh, tudja tv-t, biztos mindent tud -

(a nem magolós, értelmet kereső tárgyaknál nagy bajban volt) -

„igenis valamennyi tárgyból lehet ötöst szereni”

Ötöst szeretni nálunk is nagyon lehet, szerezni már kicsit nehezebb :)
Persze, semmi sem lehetetlen!!!

igenis valamennyi tárgyból lehet ötöst szereni

polgári jogból a legnehezebb ötöst kapni

aki viszont a Ptk.-t és a Jobbágyi-féle tankönyvet kívülről (nem körülírva, hanem szakszavakkal előadva)tudja, az nem elégségest kap

előadásanyag nélkül is lehet sikeres vizsgát tenni
(ha monológot vár a vizsgáztató, és nem kérdez)

európajogból, nemzetközi közjogból pl. vannak hiperszuper extra jogesetek - és ha nem csak rendelkező részt tudjuk, tehát nem csak döntés lényegét magát, hanem részletesen a történetet is - mindezt dinamikusan előadva - néhány külföldi szóval kiegészítve - meg is van az az ötös

„...lehet ötösöket kapni...persze ahhoz, extra dolgokat is kell tudni – jogestek, előadásanyag, elhatárolások”

Te viccelsz: az előadásanyag ismerete a beugró kérdésre elég; ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhess vizsgázni:-/

Akkor "napjainkban" valami nagyon el van bacva.

méghogy professzor
ha napjainkban lenne pl. 30 éves, akkor még tanársegédnek sem vennék fel - PhD feltételeknek megfelelés, nemzetközi publikációk hiánya stb. - előadástartási képesség hiánya

kismókus:
Hehehe
Akkor alighanem Jobbágyi professzor úr még leizzasztja párszor.

(nem kérdez nehéz dolgokat, de valahogy nagyon rá tud hibázni két-három kérdéssel, mit NEM tudsz, és puff már vége is a vizsgának)

azért igenis lehet ötösöket kapni a pázmány jogi karán

persze ahhoz, extra dolgokat is kell tudni - jogestek, előadásanyag, elhatárolások

szakkönyvekből való tanulás segíthet - nem csak törzstankönyvet kell lapozgatni -

Marlow:

Nekem az a tapasztalatom, hogy más jogi karon sem számít rossz jegynek a kettes...
Igen, hát akik kívülről nézegetik a jogi kart, azok rendszerint azt mondják, hogy a jó jegy: a négyes és az ötös. Csak azt nem veszik számításba, hogy a jogon kívül egyetlen kar/szak van, ami hasonlóan nehéz: az az orvosi.
Nem akarlak megbántani, de azt hiszem, a Polgári joghoz még nem volt szerencséd?!

ki volt ez a gaz vizsgáztató????

Varga Csaba, Péteri Zoltán, H. Szilágyi István, Frivaldszky János, Paksy Máté, Fekete Balázs, Cserne Péter, Tattay Szilárd

???

A kettes tudtommal jó jegynek számít a PPKE-n... nézd csak meg a buktaarányt!

Múlt szerdán voltam államelméletből.
Kihúztam Hobbes-t meg Oakeshott-ot, na mondom szuper, sima ötös, Hobbesból kétszer, Oakeshottból egyszer vizsgáztam másik egyetemen polfilóból meg társfilóból.
Elmondom a tételeket, teljesen jól felépítve, idézetekkel, összevetéssel, jogi terminológiát használva, korrajzzal mindkettőt.
A bácsi végül megkérdezi, hogy "Tanulok-e mást is valahol a jog mellett". Mondom itt meg itt, ezt meg ezt.
Jó, akkor köszönöm - és beírta a kettest...
(ppke.)
Vagy örüljek neki?
Nem tudom.

Pusszantalak! Édes vagy!
Én más vagyok... Rám ragad mindenféle nyelvezet.Alapvetően kissé máshogy beszélek, mint az átlag.
Különben lehet, hogy igazad van, nem kellene magamat degradálni.

„Hogy a nyelvezet kisiskolás? Nem várhatja senki, hogy képzett jogászok terminológiájával éljen egy első éves hallgató.”

Természetesen nem, de ha valaki egy ilyen blogot hoz létre, ahol segíteni igyekszik másoknak, akkor megpróbál a részletekre is figyelni.
Azonkívül az első év végére mégis csak ragadhatott volna rá már annyi, hogy az önellenörző kérdésekre adott válaszok ettől igényesebbek, "jogibb nyelvezetűek" legyenek.

Kedves dzsilav!!!
nem gondolnám, hogy csitri lennél mert másod, avagy harmad éves vagy!!!
Nem az számít ki hol tart.
Nagyon is becsülöm azokat az embereket akik jogot tanulnak, mivel sokszor kell lemondani bizonyos dolgokról a tanulás végett, sok áldozattal jár egy jogi diploma megszerzése. Aki ezt megcsinálja, meg is érdemli!!! Ezért méltatlan kifejezés a csitri egy jogászhallgató megnevezésére, akár első, akár harmad éves.

Visszatérve a nyelvezetre:
Ragadnia kell rá.
(Első év végére legalább 4 olyan könyvet kellett átrágnia, ami jogi nyelvezetű még ha csak történeti rész is.)
Mint ahogy ez látszik a Te hozzászólásaidon is.
Pl.
„ Nem várhatja senki, hogy képzett jogászok terminológiájával éljen egy első éves hallgató.”

Erről beszéltem.

Nézőpont kérdése. Nálunk Szegeden európai jogtörténetnek hivják a tárgyat. Egy ZH-n nem is adnak fel ilyen jellegű kérdéseket.
Inkább politológia, közig. szervezés tárgyak keretén belül találkozhatunk hasonlókkal

A Zh-k beugró jellegűek, tehát nagyon tömör , rövid rendkívűl lényegre törő válaszokat várnak.

Egyeteme válogatja...

Hogy a nyelvezet kisiskolás? Nem várhatja senki, hogy képzett jogászok terminológiájával éljen egy első éves hallgató.

Üdvözlettel:
Dzsilav a másod( már harmad?) éves csitri.

senkit nem akarok megbántani, de ez a jog blog elég gyér.

Megnéztem pl. az egyetemes önellenőrző kérdéseket.
na ha én annak idején ennyit írok le az egyes kérdésekhez, igen csak díszelgett volna a zh eredményemnél a nem megfelelt jelző.

Azonkívül szerintem ha valaki ilyen oldalt hoz létre, akkor pontosabban kell csinálnia.
A nyelvezet is olyan kisiskolás.
Már most készülni kell a majd komoly megmérettetésekre.

A Bt. és Kkt. nem társadalmi szervezet, hanem gazdasági társaság. A társadalmi szervezet az egyesület, a párt , a szövetség, a sportegyesület stb.
Ajánlok egy dolgot, hogy gondolkodj el róla!
Miért is teszünk különbséget jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező személy között, ha bizonyos esetekben- főleg a perjogban- a jogi személy jogaival ruházzuk fel?

Szerintem úgy jött képbe, hogy a kollega/kollegina a felsorolásból kihagyta a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi szervezeteket (mint ilyen Bt., Kkt.). :)

Köszönöm ezt a "tiszteletteljes végzettek" jelzőt. Jól esett. Mint ilyen nem értem, hogy a Bt. és Kkt. hogyan került ide?

Nem is szólva a Kkt.-ről...