Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Sziasztok,
Közel egy év huzavona után a nevemre került egy árverésen vásárolt ingatlan mely lakottan illetve haszonélvezettel terhelten került árverésre.
A haszonélvező elég nagy valószínűséggel már sajnos elhalálozott viszont a tulajdoni lapon szerepel.
Mivel lakottan került értékesítésre ezért a végrehajtó ebben az eljárásban nem foganatosíthat.
Az ingatlanban tudomásom szerint évek óta senki nem lakik, bekopogtunk illetve külső szemrevételezés alapján döntöttük el, az ajtóra egy szatyor is kivan akasztva több évvel ezelőtti újságokkal.
A volt tulajdonost sehogy nem tudjuk elérni, bírósági lveleket se vette át.
Ilyen esetben tanukkal illetve lakatossal egyszerűen vegyük birtokba az ingatlant vagy pontosan mi a teendő?

Lehet már volt ezekre a kérdésekre válasz viszont én sajnos nem találtam ezért elnzését is kérek.

Válaszotokat előre is nagyon szépen köszönöm!

Kedves szakértők!
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy adott egy ingatlan beköltözhetően van jelenleg árverésen. Az árverés október 25.-én zárul. A kérdésem a következő: amennyiben beköltözhető, a kilakoktatási moratórium, ami november 15-én kezdődik befolyásolja - e, hogy kiköltözzön a jelenlegi lakó? Előre is köszönöm a vàlaszokat.

Azért érdekelt, hogy van-e értelme foglalkoznom vele, vagy megint törlésre kerül majd az árverés. Végrehajtóval beszéltem, kiderült azért törölték, mert az önkormányzat hibás képet küldött az ingatlanról... Köszönöm a segítséget!

Azt, hogy az árvrés kitűzésének ténye miért előbb lett törölve, mint az ajánlattételi időszak vége, ketten tudhatják: a végrehajtó és a földhivatal. Ha a végrehajtó nem tudja, akkor pedig már csak a földhivatal.
A végrehajtási jog törlése iránti eljárás megszüntetése abból adódhat, hogy a végrehajtó kérte a vh-jog törlését, azonban ennek a 6600 forintos díját nem fizette meg az adós. Ebből következik, hogy befejezett végrehajtások vh-jogai még mindig ott csücsülnek a tulajdoni lapon. De miért érdekel ez egy árverési vevőt?

Az árverés kitűzésének dátumait a lekérdezett tulajdoni lapon látom.

Pl:.
"Bejegyző határozat érkezési idő 2019.02.07
Árverés kitűzése
Ajánlattétel időtartama 2019.02.14-től 2019.04.15 08:00-ig. "

Erre a bejegyzésre érkezett törlő határozat 2019.04.04.-én.

Ugyanez megismétlődött, árverés tényét bejegyezte bírósági végrehajtó megint Májustól Július 10.-éig mint ajánlatételi időtartam, majd ez is Július 5.-én törlésre került a földhivatali bejegyzés alapján.

Bocsánat, nem tudok lemásolni pontosan egy szöveget. Szóval a másik érdekes bejegyzés amit nem értek pontos szövege az alábbi:
"Végrehajtási jog törlése iránti eljárás megszüntetése". Ennek a bejegyzése és törlése egyazon napon történt.

A tartozásokat azért gondoltam, hogy nem került semmi megfizetésre, mert a tulajdoni lapon egyik követelés sem lett törölve a sokból abban az időszakban amikor az árverések törlésre kerültek idő előtt.

Miért fordulhatott elő, hogy az árverést kétszer is törölték idő előtt?

A hatósági árverést nem szokás aukciónak nevezni. Lehet, de nem szokás.
Azt hol látod, hogy meddig tartott volna az árverés, és hogy előbb került törlésre?
A végrehajtó az intézkedéseinke fejlécében nem a fennálló követelést tünteti fel, hanem a főkövetelés összegét. Tehát ha a főkövetelés 83 millió, akkor is ennyit tüntet fel, ha már csak 17 forint van belőle hátra. Úgyhogy ebből ne akarj túl messzire menő követekeztetést levonni.
"Végrehajtási jog iránti eljárás" nem létezik. Mit találtál igazából?

Sziasztok,

Kinéztem egy ingatlant az MBVK oldalán, lekérdeztem a tulajdoni lapot és érdekes bejegyzéseket találtam. Miért lehet az, hogy az ingatlan már kétszer volt meghírdetve árverésen, de mindig a lejárat előtt 5 - 15 nappal törlésre került az aukció? A tartozások nem lettek megfizetve, pontosan ugyan annyi tartozás van az ingatlanon. Illetve van egy végrehajtási jog iránti eljárás megszüntetése bejegyzés is amikor az aukciók törlésre kerültek, de ez a bejegyző határozat a bejegyzés napján már törlésre is került.

Tcsabi,
Már én is szóvá tettem ezt, nevetséges szabályozás...
Gyanús az is, hogy nem véletlenek ezek a leállások.
Adós, vevőjelölt is szív vele, csak a bennfentesek kaszálnak a féláron bezsebelt ingatlanokon.

Koszonom! Ezek a jogalkotok mintha nem is a foldon hanem egy masik bolygon elnenek... Sok jogi teruleten tapasztalom h. egy laikus paraszt jobban vegig tudja gondolni az bekovetkezheto esemenyeket, vegkimeneteket mint a mar mar felistensegi magassagoknak szamito nagy jogalkoto koponyak...

https://www.jogiforum.hu/forum/41/38469

ez válasz, bár tényleg nem csak te tetted fel a kérdést

kb. mikor lehetett, nem emlékszel? mert görgettem vissza jópár oldalt de nem találtam :(

Mintha lett volna már ez a kérdés. Emlékeim szerint válasz is volt.

T. Szakértők, árverezők!

Az MBVK online árverési oldal 2019.10.02-án teljes nap nem volt elérhető műszaki hiba miatt amit az MBVK helpdesk is megerősített. Nekem ezen a napon ért véget egy ingatlan árverés, amire emiatt nem tudtam licitet tenni. A VH-nak ezt jeleztem, de lepattintott, hogy a VHT szerint akkor nem érvényes egy árverés, ha 10%-ot meghaladóan nem érhető el az árverési hirdetmény...ezt abszurdnak tartom, hiszen akár egymásra licitálás közben is lehetnek pillanatnyi fennakadások ami amitt elveszthet valaki egy ingatlant. ÉRtem én hogy a 60 nap alatt bármikor tudtam volna korábban licitet tenni, de a gyakorlat az, hogy szinte mindenki az utolsó fél órában kezd el liciteket tenni egy-egy árverésre. Ez esetben valaki 1 héttel korábban rátette az alap licitet és gondolom el is vitte... Azt nem tartom korrektnek, hogy az MBVK rendszer elérhetetlensége miatt nekem és talán másoknak sem volt lehetősége licitálni.

Ez komolyan így működik, hgy akár ha licitálások zuhatagában mondjuk elérhetetlenné válik az MBVK oldal 5-10 percre akkor az viszi az ingatlan akinek szerencséje volt és az utolsó licitet még rá tudta tenni?

Atomcsapás, esetleg kábelátvágás. Valami. Van rá szabály, milyen esetben nem tekinthető közzétettnek az árverés.

Sziasztok! Mi lehet az oka, h ma reggeltől nem tudunk belépni licitálni? Ma este zárúl le, amelyre szerettünk volna. Ilyen sokáig nem tudják megcsinálni???

Köszönöm.

A beköltözhetőség a beköltözhetőség kérdésében lehet érdekes. Itt arról van szó, hogy valaki használja a tulajdonodat, amire az egyetlen jogcíme, hogy ő van birtokon belül.

Köszönöm gerbera. Annyit esetleg, hogy az ügy kimenetele szempontjából lényeges lehet, hogy beköltözhetően, vagy nem beköltözhetően lett megszetezve a tulajdoni hányad? A tul lapon sima árverési vétel a jogcím.

Ez nem végrehajtási kérdés. Tulajdonostárs vagy egy lakásban, amit a másik tulajdonostárs használ kizárólagosan, te pedig ezért használati díjat követelnél tőle. Goto polgárjog.

Sziasztok. Megpróbálom érthetően és röviden leírni a tényállást: 3 évvel ezelőtt lakás ingatlan 1/2 tul. hányadát szereztem meg nem beköltözhetően. Eltelt egy pár év szeretnék első körben többlethasználati díjat megállapíttatni. A tul. társ nem lakik ingatlanban, hanem az édesapja, a lánya tőle nem ingyenesen kapta a részét. Működhet az elgondolás?

Egyáltalán nem fontos. Te hoztad fel, tök feleslegesen, én csak belekötöttem.
Valamit nagyon nem értesz. Nem érted, mi micsoda a tulajdoni lapon, illetve, ami azon van, abból téves következtéseket vonsz le.
Tudd meg hát, hogy ha egy árverés kitűzése föl van jegyezve a tulajdoni lapra, akkor biztos, hogy a hirdetményen az összes előtte álló vh-kérő, és szinte biztos, hogy az összes zálogjogosult fel volt tüntetve. És ezek közül bármelyik kérhette az árverés kitűzését. Annak, hogy te csak a Faktort látod, a csatolás jogintézménye az oka, semmi más.
Ami a tulajdoni lapból és a hatályos hirdetményből nem olvasható ki, arra csak a végrehajtó tudja a választ. Nála kell érdeklődni.

Ha igaz, hogy a tulajdoni lapon minden árverést feltüntetnek akkor onnan, hogy minden eddigi, kitűzött árverés jogosultja az Otp faktoring volt. De ez miért fontos?

„többi jogosult nem kezdeményezett végrehajtást soha, egyik tulajdoni hányadra sem.”
Ezt te miből látod?

Sziasztok!

Az előző posztra esetleg tud valaki érdemben reagálni?

Picit pontosítva, az kiszemelt ingatlan a tul. lapon a II/3 és II/4-gyel jelölt tulajdonosok (1/2-1/2) arányú közös tulajdonában áll,
(a félreértések miatt a II/1 és II/2 korábbi tulajdonosok tul. joga törölve van.)

A tulajdoni lapra be van jegyeztetve a végrehajtási jog a II/3 tulajdoni illetőségre a(z)

• Magyar Állam(Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
• Magyar Állam(Magyar Államkincstár)
• OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt
• OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt (kisebb összegű követelés csak ezen adós ellen)
• Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt
• egy magánszemély

jogosultak részére. Illetve a II/4 tulajdoni illetőségre

• Magyar Állam(Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
• Magyar Állam(Magyar Államkincstár)
• OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt

jogosultak részére.

Az OTP Faktoring az egyedüli végrehajtást kérő a tulajdoni lapon, a többi jogosult nem kezdeményezett végrehajtást soha, egyik tulajdoni hányadra sem.
Amit még fontos tudni, hogy 2008-ban és az azt megelőző két évben az akkori Orsz. Takarékpénztár és Ker. Bank (ma: OTP Faktoring) mindkét tulajdoni hányadra
többször kért árverést kizárólag külön-külön. A II/4-es hányadot 2008-ban árvereztették utoljára. Igaz, hogy van egy 2014-es árverezés, melyben az egész ingatlanra kért
árverést a Faktoring, de a törlő határozat kelte 4 évvel későbbi és a feltüntetett ügyiratszám is csak a II/3 tulajdonhányadra szól. Szerintem ott elcsesztek vmit.

Ezt követően a Faktoring csak és kizárólag a II/3 tulajdonos 1/2 hányadát kérte árverésre 2014-től egészen mostanáig úgy!, hogy csak a kisebb összegű végrehajtási ügyben kér(t) végrehajtást.
Jelenleg ez szerepel a folyamatos hirdetmények között.

Bocsánat a sok rizsért, de világos képet szeretnék kapni arról, hogy előfordulhatott-e, hogy a II/4-es tulajdonos megegyezett az OTP-vel a fennálló tartozás rendezését illetően,
és 2008 óta törleszt úgy!, hogy 3 éve elváltak és külön élnek? Ha pedig nem törleszt miért nem kéri a Faktor a teljes ingatlanra az árverést?

Nyilván egyszerűbb lenne, ha befáradnék a végrehajtóhoz és utalnék rá, hogy van e lehetőség 1/1-es árverezésre, de
azzal is tisztában vagyok, hogy előbb az egyik, majd másik tulajdoni hányad megszerzése lakott állapotban sokkal kedvezőbb lenne számomra anyagilag, nem beszélve a konkurens licitálokról.
Abban kérem a véleményed gerbera, hogy ha vételi ajánlatot teszek az egyik felére, az esetlegesen becsatlakozó zálogjogosultak kérhetik-e az 1/1-es árverezést,
hovatovább ez automatikusan így van? Ha pedig mégis a nevemre kerül az egyik fele, akkor kinél, hogyan érhetném el, hogy a másik felét is árverezzék?

Előre is hálásan köszönöm!