Picit pontosítva, az kiszemelt ingatlan a tul. lapon a II/3 és II/4-gyel jelölt tulajdonosok (1/2-1/2) arányú közös tulajdonában áll,
(a félreértések miatt a II/1 és II/2 korábbi tulajdonosok tul. joga törölve van.)
A tulajdoni lapra be van jegyeztetve a végrehajtási jog a II/3 tulajdoni illetőségre a(z)
- Magyar Állam(Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
- Magyar Állam(Magyar Államkincstár)
- OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt
- OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt (kisebb összegű követelés csak ezen adós ellen)
- Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt
- egy magánszemély
jogosultak részére. Illetve a II/4 tulajdoni illetőségre
- Magyar Állam(Kincstári Vagyoni Igazgatóság)
- Magyar Állam(Magyar Államkincstár)
- OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt
jogosultak részére.
Az OTP Faktoring az egyedüli végrehajtást kérő a tulajdoni lapon, a többi jogosult nem kezdeményezett végrehajtást soha, egyik tulajdoni hányadra sem.
Amit még fontos tudni, hogy 2008-ban és az azt megelőző két évben az akkori Orsz. Takarékpénztár és Ker. Bank (ma: OTP Faktoring) mindkét tulajdoni hányadra
többször kért árverést kizárólag külön-külön. A II/4-es hányadot 2008-ban árvereztették utoljára. Igaz, hogy van egy 2014-es árverezés, melyben az egész ingatlanra kért
árverést a Faktoring, de a törlő határozat kelte 4 évvel későbbi és a feltüntetett ügyiratszám is csak a II/3 tulajdonhányadra szól. Szerintem ott elcsesztek vmit.
Ezt követően a Faktoring csak és kizárólag a II/3 tulajdonos 1/2 hányadát kérte árverésre 2014-től egészen mostanáig úgy!, hogy csak a kisebb összegű végrehajtási ügyben kér(t) végrehajtást.
Jelenleg ez szerepel a folyamatos hirdetmények között.
Bocsánat a sok rizsért, de világos képet szeretnék kapni arról, hogy előfordulhatott-e, hogy a II/4-es tulajdonos megegyezett az OTP-vel a fennálló tartozás rendezését illetően,
és 2008 óta törleszt úgy!, hogy 3 éve elváltak és külön élnek? Ha pedig nem törleszt miért nem kéri a Faktor a teljes ingatlanra az árverést?
Nyilván egyszerűbb lenne, ha befáradnék a végrehajtóhoz és utalnék rá, hogy van e lehetőség 1/1-es árverezésre, de
azzal is tisztában vagyok, hogy előbb az egyik, majd másik tulajdoni hányad megszerzése lakott állapotban sokkal kedvezőbb lenne számomra anyagilag, nem beszélve a konkurens licitálokról.
Abban kérem a véleményed gerbera, hogy ha vételi ajánlatot teszek az egyik felére, az esetlegesen becsatlakozó zálogjogosultak kérhetik-e az 1/1-es árverezést,
hovatovább ez automatikusan így van? Ha pedig mégis a nevemre kerül az egyik fele, akkor kinél, hogyan érhetném el, hogy a másik felét is árverezzék?
Előre is hálásan köszönöm!