Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Szeretnék Öntől segítséget kérni az ügyben, hogy az xxx végrehajtói számú ingatlan részletes adatainál (arveres.mbvk.hu-n), miért úgy van feltüntetve, hogy nem beköltözhető az ingatlan?
Én megnéztem az ingatlan tulajdoni lapját, és ott ugyan szerepel egy holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzés 2005-ös keltezéssel B.F. nevére, de ha jól tudom, akkor a Vht.137.§ (2) bekezdése alapján "nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős". Ezt véleményem szerint Önök is helyesen NEM tüntették fel, hogy terheli az ingatlant haszonélvezeti jog, mivel B.F. ellen indított végrehajtást (aki ugyebár a haszonélvezeti jog birtokosa) H.F végrehajtást kérő.
Közérdekű használati jog pedig csak egy vezetékjog, amelyet a Démász jegyzett be 2010-ben. És ha jól tudom, akkor a Vet. és Tht. megfogalmazása szerint, akkor engedélyezhető vezetékjog, ha „az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.” A Bt. szövegezése szerint pedig az ingatlan „rendeltetésszerű használatát nem akadályozó” módon lehet alapítani.
A Vht. 141. § (3) alapján:
Lakott állapotban kell árverezni az ingatlant

1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
3. ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
7. + NAV szerint van egy ilyen pont is (GYIK között szerepel), bár ezt a Vht.-ban nem találtam meg:

Az általános gyakorlat szerint lakottan értékesítik az ingatlant, amennyiben a lakásban szerződés alapján az adós előtti tulajdonos lakik. A visszamaradt volt tulajdonost ugyanis a bérlővel azonos jogállás illeti meg, vagyis az új tulajdonossal megkötött szerződés alapján bérleti díjat kell fizetnie.

Ebből valamelyik pont igaz erre az ingatlanra?
Legyen kedves segíteni Nekem abban, hogy miért NEM Beköltözhető ez az ingatlan, azaz ha jól értem, sikeres árverés esetén nem lehet birtokba venni?

Ha elírásról van szó, akkor esetleg adódhatott abból (ez csak találgatás részemről), hogy az előző végrehajtás során (ügyszám: 0413.V.2967/2011) csak az adós ellen folyhatott a végrehajtás, és akkor még terhelte az ingatlant a holtig tartó haszonélvezeti jog.

Erre nem kaptam választ. Telefonos érdeklődés során azt a választ kaptam, hogy a helyi Önkormányzat által kiadott adóértékbizonylat alapján lett meghirdetve az ingatlan, meg különben is semmi közöm hozzá. Én felhívtam a helyi Önkormányzatot és beszéltem a szóban forgó illetékessel, és Ő azt mondta, hogy soha nem adják meg, hogy lakott, vagy beköltözhető az ingatlan, mert nem tudják, és Ők nem is akarnak erről dönteni, mindig a végrehajtóra bízzák.
A végrehajtói irodát többször hívtam, persze se a végrehajtóval, se a végrehajtó helyettessel nem tudtam beszélni, az ügyintéző azzal rázott le, hogy semmi közöm az egészhez, úgy van ahogy a hirdetményben látom, fogadjam el és pont.
Próbáltam azzal érvelni, hogy miért nincs jelezve az árverési hirdetményen a lakottság ténye, biztos csak tévedés, de ha nem legyenek szívesek felvilágosítani, hogy a Vht. 141. § (3) paragrafusa alapján melyik pont igaz az ingatlanra. Végén már csak egy olyan választ akartam kicsikarni, hogy most lakott, vagy beköltözhető ez az ingatlan, de arra is azt a választ kaptam, hogy a hirdetményen minden rajta van. (De pont az a baj, hogy NINCS!) Na ennyi...
Ötlet?

Ok, köszönöm a sok segítséget!

Vht. 123/A. § (7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal (...) igazolhatja.

A Vht. tehát már könnyít a Ptk. szerinti feltételeken, és csak tulajdoni laphoz köti a dolgot. Egyébként pedig érdemes az árverező végrehajtóval konzultálni, mert ő árverés előtt (rendszerint) friss tulajdoni lapot kér, igaz, nem hiteleset. Ha ő ez alapján megadja az előárverezési jogot, akkor ez a legegyszerűbb megoldás.

A kérdésekre:
1. Az aktiválási kérelemmel egyidejűleg (de ld. feljebb).
2. Ott kell ülni a gép előtt, és figyelni a licit menetét. És nem elfelejteni a képernyőt 3-4 percenként frissíteni, különben pofára esés lesz a vége.
3. Ld. 2. pont.

Köszönöm a választ!
Bocsánat, hogy ilyen értetlen vagyok, de még lenne pár kérdésem:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja, amit előárverezési jognak kell tekinteni. Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát kizárólag 30 napnál nem
régebbi hiteles tulajdoni lappal, a végrehajtónál előterjesztve igazolhatja.

1. Meddig kell a hiteles tulajdoni lapot bemutatnia a végrehajtónál az előárverezési joggal élni kívánó tulajdonostársnak?
2. Tudja-e a mezei árverező az árverés lezárta előtt, hogy jelentkezett-e elővásárlásra jogosult, aki ugyebár a legmagasabb licit megadása esetén megnyeri az árverést?
3. Amikor licitálunk az online felületen, én látom-e, hogy egy előárverezési joggal is licitál valaki, és mondjuk megadja az én legmagasabb licitemet? Magyarul ahhoz, hogy én nyerjem az árverést, magasabb licitet kell ajánljak, mint az előárverezésre jogosult, és ha nem látom, hogy Ő megadta az én licitemet, nem tudok rá reagálni és elvesztem a licitet.

Előre is köszi a válaszokat:
Gyula

@Benefactis pensare delict

Mit értesz sikertelen kézbesítésen? A "nem kereste" is sikeres kézbesítésnek számít, és a kézbesítési vélelem beálltától számított 15. napig igenis fennáll a jogorvoslati kérelem előterjesztésének lehetősége. Úgyhogy ez nem szokás kérdése.

Gyula35:

1. Csak az árverés keretében, tehát annyit tesz a joguk, hogy a legmagasabb licitet tarthatják, nem kell emelniük.
2. Az előzőből következik, hogy igen.

3-4. Passz. De ha nem te vagy a tulajdonostárs, akkor ez neked eléggé mindegy is.

Jól tudom, hogy az árverési jegyzőkönyv sikertelen kézbesítése esetén, a végrehajtónak nem kell várni további 15 napot esetleges jogorvoslatra?

Avagy biztos ami biztos alapon a végrehajtók inkább várnak 15 napot, az ilyen címről visszajött tértivevény esetén is, a jogerőre emeléssel?

Tisztelt Szakértők!

1. Árverés esetén mikor, meddig és hogyan élhetnek a tulajdonostársak (mélygarázs, 1 helyrajzi szám, 36 tulajdonos) az elővásárlási jogukkal?

• Látom én ezt az árverési hirdetményen, hogy valaki élni kíván az elővásárlási jogával?
• Neki is regisztrálnia kell és befizetnie az előleget, hogy élhessen az elővásárlási jogával?
• Vagy már az árverés kiírása előtt értesül erről és az árverés megkezdéséig jeleznie kell ezt a végrehajtónak?

A önkormányzatot most légyszi hagyjátok ki, azt értem...

Légyszi segítsetek a folyamat megértésében, mert ez nekem teljesen homály...

Előre is köszönöm a válaszokat:
Gyula

Bármikor beköltözhetsz, akár ma is.

Sziasztok, lenne egy kérdésem. Kb. 1 évvel ezelőtt vásároltam árverésen egy lakásingatlan 1/3 tulajdonát, lakottan. A felállás a következő volt: 1/3 tul.hányad feleség nevén volt, 1/3 tul.hányad férj, 1/3 tul.hányad gyermek nevén van. A feleség része került árverés alá. A feleség és férj bejelentett lakcíme az árverés előtt, se árverés alatt nem ingatlanban volt, külön élnek. Feleség édesapja lakta(ja!?) az ingatlant, ezért lett árverezve. Ezzel semmi baj nem is volt, mivel a lakottan történő árverés hátrányával tisztában voltam. Felírtuk a mérőórákat, apukával kötöttünk egy lakáshasználati szerződést, fizeti a lakás költségeit.
A kérdés pedig most jönne, hogy meddig kell lakottnak tekinteni az ingatlant, mivel tudtomra jutott, és a társasházban lakók is megerősítették, hogy a lakáshasználó papa komoly betegségben szenved és nem tud felmenni már az emeletre, lift hiányában, ezért máshol lakik. Kvázi az ingatlan lakatlan.

http://www.hirado.hu/…zhat-az-osz/

Az engedményes ne akarja az ingatlant! A végrehajtás célja nem az ingatlanközvetítés, hanem annak elérése, hogy az adós (kötelezett) teljesítse a jogerős határozat szerinti kötelezettségét.

@Rumfo: Konkrét kérdésedből a konkrétum hiányzik, mi ellen nyújtottak be kifogást. Ha nem az árveréssel kapcsolatos a kifogás, miért semmisítené meg azt a bíróság?
De ha pl. becsérték ellen, és a bíróság megsemmisíti a becsértéket, akkor (álláspontom szerint) minden azon alapuló intézkedés is hatálytalan - de ha becsérték ellen van határidőben kifogás, miért tűzne árverést végrehajtó.

Köszönöm. Konkrét kérdés: Egy hitelező volt. Az új Engedményes az ingatlant akarja. Nem az árveréssel kapcsolatban, hanem más végrehajtói intézkedés ellen nyújt be kifogást, ami nem halasztó hatályú. Az árverés folyik tovább, mire megszületik a kifogás jogerős határozata, az árverés jogerős, ingatlan kifizetve, tulajdonjog bejegyezve. Dönthet-e úgy a bíróság, hogy az megsemmisíti árverési vevő már bejegyzett tulajdonjogát? Örülnék egy nem ctrlC- ctrlV érdemi válasznak! Számomra az igen, nem is érdemi, ekkor lehet még kérdésem.

Nagy szavak ezek. És üresek.

Az engedményes lesz (majd) az új vh-kérő. Akkor is, ha ki van tűzve az árverés, és akkor is, ha nem. Miért kell ehhez a jogszabály, hát nem magáról értetődő? Egyébként 39. §.

Tudna nekem segíteni valaki abban, akár csak jogszabályi hivatkozásokkal, mi van akkor, ha az árverés alatt valaki megvásárolja a követelést a hitelezőtől és ezt bejelentik végrehajtónak?

K.Norbi

Csak simán írd meg a végrehajtónak, mit akarsz.

ÁÁgi

Az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog nem teszi az ingatlant forgalomképtelenné, tehát az továbbra is szabadon adható-vehető. Azonban az ingatlant végrehajtási joggal terhelten megszerzőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a végrehajtási jog(ok) jogosultja(i)nak a kielégítéséért az ingatlannal felel, és semmi nem mentheti meg attól, hogy a végrehajtó az ingatlant elárverezze a feje fölül.
Meglehetősen szakszerűtlenül fogalmazol, úgyhogy valószínű, hogy a végrehajtó sem azt mondta, mint amit itt előadsz, de ennek nincs jelentősége. A lényeg, hogy az ingatlan továbbra is árverezhető, és vétel esetén a vevő részére birtokba adható.

Üdvözlök mindenkit,

olyan ügyben szeretnék tanácsot kérni, hogy most telt le a 30.nap az árveréses ingatlan kifizetése óta és ha jól tudom most 15napom van kérvényezni írásban a végrehajtónál az ingatlan átadását, valamint bejelenteni a jegyzőnél a kérelmet. Az írásos kérvényre van formanyomtatvány vagy csak egy sima e-mailt kell írnom a végrehajtónak, hogy tisztelt xy kérvényezni szeretném az xy címen található ingatlan átadását?

mármint a végrehajtó törölhet róla árverési jogot

Üdvözletem!
Árverésen keresztül akartunk házat venni, de egy család az árverést kikerülve megvette. A végrehajtó azt mondja, h ők erről nem tudnak, ez a család nem szerezhette meg a tul.jogot, mert azt csak ő töröltetheti. Most ilyenkor mi a helyzet? Ha mégis megvesszük, akkor évekig pereskedhetünk vele, h egyáltalán kiköltözzenek? mi van ilyen esetben?

Gyula, továbbra is tévedsz.

153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joguk van.

Tehát az árverést követően minden érintett (a vevő is) megkapja az árverési jegyzőkönyvet, csak a földhivatal nem. Ez a jegyzőkönyv csak egy "sima" másolat az eredetiről, és földhivatali bejegyzésre nem alkalmas.
Ettől időben elválik a (2) bekezdés szerinti küldés:

153. § (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.

Ekkor a végrehajtó megküldi a vevőnek és a földhivatalnak a külön jogszabály szerinti, biztonsági papírra nyomtatott árverési jegyzőkönyvet. Ez az irat már alkalmas földhivatali bejegyzésre.

„azt írta, hogy a végrehajtója kifizette az adós addig felgyülemlett közmű tartozásait.”

Ez vagy mese, vagy bevállalós volt a végrehajtó (ami szintén mese). Az árverési hirdetményen fel nem tüntetett hitelezők a 171. § (2) szerinti feltételek esetén részesülhetnek a vételárból, de olyan, hogy valakinek még vh-lapja sincs és kapjon, az csak mese.

Tisztelt szakértők!
Először is köszönöm a válaszaitokat!

gerbera317
"2) Tévedsz. A jogorvoslati lehetőség az árverési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15. napig áll fenn. Az ügyfél bármikor elállhat a kifogásától."

Igen eddig én is így tudtam, csak ez a törvényi hivatkozás kavart meg:

153. § (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát.

Rumfo
Igen köszönöm, számomra is ez a logikus, csak volt egy régebbi fórumtárs, aki azt írta, hogy a végrehajtója kifizette az adós addig felgyülemlett közmű tartozásait.
Persze nem tudom, hogy hiteles beszámoló volt-e, gondoltam rákérdezek, hátha történt mással is ilyen eset és van rá valami törvényi hivatkozás.

Tisztelettel:
Gyula

Gyula35

4. Mi??? :-)))

Nem. Az a szolgáltató, amelyik nem nyújtott be időben fizetési meghagyást, nem csatlakozott a végrehajtáshoz, magára vessen!