Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Gyula35

1) Ezt máshol (vagy ugyanitt?) már kifejtettem: két időpont is lehetséges, célszerűbb inkább a jegyzőkönyv aláírásának napjától számítani a határidőket.
2) Tévedsz. A jogorvoslati lehetőség az árverési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15. napig áll fenn. Az ügyfél bármikor elállhat a kifogásától.
3) Onnan értesül, hogy postai úton megkapja a jegyzőkönyvet. Miért 30 nap után kapná meg a jegyzőkönyvet? Azt az aláírást követően azonnal postázzák neki.
4) Mi???

Tisztelt Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni.
Vásároltam pincerekeszt árverésen.
A tulajdoni lapon 2/22 rész szerepel, mivel osztatlan közös tulajdon. A Közös képviselőtől megtudtam melyik pincerekesz tartozott az illető nevéhez. Mivel külföldi a tulaj és nem található, ügygondnok lett kirendelve. A tárolóba valaki bepakolt, mert vannak benne holmik. Az árverési vételárat kifizettem a jegyzőkönyv másolatát megkaptam már. az árveréstől számított 30 nap még nem telt le, de mondta a végrehajtó, hogy több mint 30 nap lesz, mert a társtulajdonosok között 8 külföldi szerepel. Mire visszaérnek a kiértesítések hosszabb idő lesz.
Az átadásra azt mondta, hogy nem ér rá kijönni, (Tudom melyik tárolóról van szó? Mert ha igen...) egyszerűen két tanúval menjek oda, nyitassam ki a tárolót, jegyzőkönyvet írjunk a benne található holmikról, és tűzzem ki a házba, hogy vigye el a holmiját, aki bepakolt, mert 30 nap múlva lomtalanításra kerül.

Ez így járható út, vagy kérjem levélben a végrehajtót, hogy adja át a tárolót?
A benne lévő holmikkal mi legyen?
Meddig kérhetem a végrehajtót, hogy adja át a tárolót, abban az esetben, ha nem érkezik meg a sorszámozott végrehajtási jegyzőkönyv a külföldi társtulajdonosok miatt?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztel gerbera317!

1. Honnan számolódik a 30 nap az adós kiköltözési kötelezettsége végett? Árverés záró időpontjától vagy az árverési jegyzőkönyv aláírásától?
2. Ha él az adós a végrehajtási kifogás jogával az árverésre vonatkozóan az árverési jegyzőkönyv aláírását követő 15 napon belül, azt visszavonhatja-e, ha utána állapodok meg vele és 30 napon belül mégis birtokba adja az ingatlant? Azaz birtokba vehetem-e az ingatlant vagy ilyenkor mindenképp meg kell várni a bíróság döntését, hogy a végrehajtó kiírhassa a kilakoltatást?

3.Honnan értesül az adós, hogy mikor lett aláírva az árverési jegyzőkönyv, ha a törvény szerint csak az árveréstől számított 30 nap elteltével küldi ki annak másolatát a végrehajtó? Azaz honnan értesül arról, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírásától számítva 15 napja van jogorvoslatra?
Honnan értesül az adós, hogy 30 napon belül ki kell költöznie, és birtokba kell adnia az ingatlant, hogyha csak 30 nap után kapja meg a végrehajtási jegyzőkönyvet?
153. § (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát.

4. A végrehajtó köteles-e kifizetni, vagy esetleg kifizetheti-e végrehajtási lapon nem szereplő adós által a birtokba adásig felhalmozott közüzemi számlákat és/vagy közös költség tartozást az árverési összeg adóst megillető részéből?

Előre is köszi a válaszokat!
Gyula

Benefactis
Nem kapom! Megveszem! Szigorú törvényi keretek között, szakemberek által megállapított becsértéken, bíróság által megállapított minimál árról indítva a licitálást. Mióta elektronikus az árverés, azóta nem lehet simli, összebeszélés, csalás. Egyre többen regisztrálnak és egyre nő a vásárlói oldal, tehát a vételárak is. Nézz meg egy két leütött licitet pl. a fővárosba, tökéletesen kialakulnak a külső piaci árak. És ez így normális. Éppen ezért kellene a folyamat többi részének is normálisnak lennie. A törvénynek ránk vonatkozó részét össze-vissza toldozgatták, nem figyelve a logikára, az időpontok egyeztetésére és az ellentmondásokra. Nem lehet kiolvasni belőle egy egyértelmű folyamatot, mert biztos van egy olyan szakasz, ami ellentmondásossá teszi. Egyszerűen nem értem, miért kell kifizettetni a vételárat 15 napon belül, amikor a jogorvoslat érvénytelenítheti az árverést és te nem leszel vevő. Miért nem lehet megvárni, hogy az árverés jogorvoslati határideje lejárjon, kifizettetni a pénz és kiállítani a jogerős jegyzőkönyvet.
A vht célja igazából nem érdekel. Semmi közöm nincs az adóshoz, hitelezőhöz!!! NEM ÁLLUNK JOGVISZONYBA!
Meggyőződésem, hogy törvénytelen adóst és árverési vevőt összeengedni. (Az, hogy nekem kell kilakoltatni saját költségemen, egyszerűen felháborító.)
Kúria: 2310/2011. számú polgári elvi határozat: ” …Az adós és az árverési vevő között nem jön létre kötelmi jogviszony, szerződésből eredő jogokat ennélfogva az adós az árverési vevővel szemben perben nem érvényesíthet, csak a Vht. szabályai által adott jogorvoslati lehetőségekkel élhet (Ptk. 120. §).”
Ha megnézitek, egyértelműen látszik, végrehajtót csak addig érdekli a folyamat, amíg átutalod a pénzt. Innentől vedd át magad, ha nem megy kezdeményezd a kilakoltatást magad, fizesd a kiköltözést magad.

Ugye kicsit sem zavar, hogy amit lejjebb írok, annak csak az elejét meg a végét fogalmaztam én, a többit szó szerint másoltam a törvényből?

Kedves Gerbera 317
Köszönöm válaszát.
Kifizettem már a teljes vételárat, a 30 nap ha a licit végét(ápr.15) veszem figyelembe, akkor már eltelt, de a végrehajtó ragaszkodik a jegyző,60 nap....stb, akkor milyen törvényre hivatkozhatok, vagy mivel az árverési jegyzőkönyvbe a birtokba adást kértem,ha nem nyújtok be külön kérelmet a kiürítésre, akkor ha jogerőre emelkedik a végrehajtónak automatikusan át kell adnia a lakást?
Nem szeretnék úgy járni,hogy kicsúszok a határidőből, és utána úgy,hogy már kiköltözött az adós mégis polgári perben tudok birtokba kerülni.
Válaszát előre is köszönöm

@Virág426

Ha már a szavakon lovaglunk, akkor vegyük észre, hogy a végrehajtó nem birtokba adja az ingatlant, hanem átadja.

A Vht. szerint:
Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Ha [erre] a kiköltözésre (...) nem került sor, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
Az árverési vevő köteles a 138/C. § szerinti igazolást kiállító jegyzőnél - ha a 138/C. § alapján a végrehajtást kérő nem tett bejelentést, akkor az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnél - bejelenteni, hogy az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő, amelyről a jegyző 8 napon belül igazolást állít ki. Az igazolást az árverési vevő köteles megküldeni a végrehajtónak.
Avégrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerinti, a jegyző által igazolt bejelentéstől számított 60 nap eltelt.

Álláspontom szerint az ingatlan kulcsainak leadása a végrehajtónál olyan ráutaló magatartás az adós részéről, ami alapján az ingatlant ingóságoktól kiürítve elhagyottnak, és az ingatlanátadást a vevő részére biztosítottnak kell tekinteni, így a végrehajtó nem tagadhatja meg az átadást, és a vevő erre irányuló sürgetése sem tekinthető ettől merőben eltérő kiürítés iránti kérelemnek.

Rumfo
Sok igazság van abban amit lentebb leírtál. Valóban a vevő jogai, lehetőségei sokkal korlátozottabak. Cserébe kap: ár alatt ingatlant, amin millikat nyer(het)
Illetve az sem szabad elfelejteni, hogy a vht célja nem az értékesítés hanem az adós fizetésre kötelezése.

„tmsnmeth80
Igen, jól látod. Ennek topiknak a címe egy szóval leírható. Vevő jogai: Nincsenek. Ez a törvény, mármint a Vht árverési része úgy szar ahogy van. Bárcsak Vevőnek fele annyi joga lenne, mint az Adósnak. De csak egy joga van: fizetni. Nálam ez a közel két éves moratórium verte ki a biztosítékot. Csak pár példa. Biztos többen találkoztatok azzal az esettel, amikor licitáltok egy ingatlanra, ami egyszer csak hopp eltűnik. Kapsz egy rendszerüzenetet, hogy levették, érdeklődj a végrehajtónál. Igaz, hogy te átutalták több millió forintot, és még sokan mások, még egy e-mailt se kapsz. Ha visszautalják a pénzt, ugrott a tranzakciós díj, a lekért tulajdonlap ára, az utiköltség. Kamat persze nincs arra a két hónapra amíg ott áll a pénzed, pedig neked hogy ki kell perkálnod a jegybanki alapkamatot a 60 napos fizrtési halasztásnál. Ha te lépsz ki ugyanígy az árverésből ugrott az előleg és még a különbözetet is ki kell fizetned, ha a következő árverésen olcsóbban kel el az ingatlan. Vagy amikor 15 napon belül kifizeted a vételárat, úgy, hogy az árverés csak a 30. Nap után lesz jogerős. Ha a bíróság az adós kifogásának ad igazat, és az árverés érvénytelen, lehet, hogy te nem is vagy vevő, pedig átutaltad a teljes vételárat. (Mindig kérjétek a 60 napot!!!) Vagy amikor veszel ugyan egy ingatlant, de azt nem adja át neked senki. Vagy megszerzed magadnak a birtokbalépést, vagy neked kell kezdeményezni a kiköltöztetést a jegyzőnél, ráadásul 15 napon belül, mert ha késel, nincs kiköltöztetés. Ja és a teljes kiürítés költsége téged terhel, még akkor is, ha az ország másik végébe kell menni. Amit adós nem visz el, azt pedig őrizned kell zárt raktárban 90 napig saját költségen. Mindezt azért mert vettél egy ingatlant, belapátolsz egy rakás pénzt egy rendszerbe, amihez semmi közöd, viszont adós megszabadulhat belőle az adósságától, hitelező megkapja a pénzét, végrehajtó pedig a jutalékát. Csak te nem kapod meg az ingatlanodat.”

hmmmmm
Nos igen. A végrehajtó jóindulatán múlik csak. Nem köteles rá.
Teljesen jogszerűen jár el akkor is amikor csak a birosági határozat után utal vissza.

Részmegoldás lehet a fizetési halasztás (max 60 napra) kérése.

A lényeg:
Fizetni mindenképp célszerű 15 napon belül - vagy kapott halasztás esetén 60 napon belül, - mintsem megvárni amig kiderül van-e agály az árverési jkv ellen.

Benefactis pensare delict

nekünk erre azt mondta a végrehajtó, hogy kérésre ebben az esetben visszautalják a vételár és az árverési előleg különbözetét.

„a végrehajtó arra hivatkozik,hogy ez kényszer kiűrítés,mert amikor az adós leadta a kulcsokat Ő nem bizonyosodott meg arról,hogy annak a lakásnak a kulcsait adta-e le”

virág426 a kulcsok birtokában, azt javaslom, kérd meg, hogy bizonyosodjon meg a kulcsokról és a kiürítésről, és akkor tiszta a birtokba adás ténye.

Fizetési határidő kérdése nekem nem tiszta.

149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

1. Ha 15 napon fizet az árverési vevő _és_ jogorvoslattal él valamelyik fél akkor hónapokig nem látja a pénzét.
2. Ha megvárja a jogerőre emelkedést, (30 nap) _és_ senki nem támadja meg, akkor a végrehajtó jóindulán múlik, hogy bukja az előlegét vagy sem, ugyanis ekkor már túl van a 15. napon.

Tisztelt Fórumozók!
A korábbi hozzászólásokat elolvastam, de kifejezetten az én esetemre nem találtam válaszokat, ezért szeretném a segítségüket kérni.:
Árverésen vásároltam egy lakást,(ápr.25.-én írtam alá a jegyzőkönyvet) még nem emelkedett jogerőre, de a végrehajtó tájékoztatása szerint az adós már leadta a kulcsokat. A végrehajtó azt mondta, hogy kérjem meg azt az igazolást a jegyzőtől,hogy a 60 nap amit ki kell várni az igazolás kiállításától minél hamarabb elinduljon, de a jegyző sem érti, és én sem hogyha az adós leadta a kulcsokat, akkor miért kell kérni a végrehajtót, hogy
kiürítesse,de a végrehajtó arra hivatkozik,hogy ez kényszer kiűrítés,mert amikor az adós leadta a kulcsokat Ő nem bizonyosodott meg arról,hogy annak a lakásnak a kulcsait adta-e le, és tényleg kiüritette. Az árverési jegyzőkönyvben az szerepel,hogy én az ingatlan birtokba adását kérem, és nem a kiüritését, és erre azt mondta a jegyző, hogy mivel nem kiürítés szerepel, ezért külön kérelmet kell beadnom a végrehajtónak a kiürítésre.
A vht.már többször elolvastam,de ilyen esetre nem rendelkezik. Ragaszkodhatok a birtokba adáshoz,ha jogerőre emelkedett, úgy, hogy nem kérem a kiürítést, mivel nincs miért vagy mi a teendőm?
Előre is köszönöm

„mivel nem kilakoltatásról, hanem birtokba adásról van szó”

Szerintem igazad van, a végrehajtónak át kellene adnia az ingatlant.

Tisztelt fórumozók!

A következőkben szeretném kérni tanácsukat:
Vásároltam egy ingatlant, az árverés jogerőre emelkedett. Az ingatlanban nem lakik senki, az adós több éve külföldön tartózkodik. A lakás kulcsai a végrehajtónál vannak – a végrehajtást kérő adta át neki az árverés során. Beszéltem a végrehajtóval, és kértem, a lakás birtokba adását.
Ő közölte, hogy még nem biztos benne, hogy birtokba adhatja-e nekem a lakást, vagy be kell vonnunk a jegyzőt is. Korábban már sok válaszban olvastam itt a fórumon, és remélem, hogy jól értettem, hogy mivel nem lakik senki a lakásban, így nem kell a jegyző, mivel nem kilakoltatásról, hanem birtokba adásról van szó. Ezt mondtam is a végrehajtónak, aki azzal érvelt, hogy a kulcsokat nem az adós adta át neki, és lehet, hogy nem önként költözött ki, és ha birtokba adja nekem az ingatlant, akkor lehet, hogy nem járna el helyesen.
1, Valóban igaza van a végrehajtónak, illetve ki emelhetne/emelne kifogást az ellen, hogy átadta nekem az ingatlant?
2, Ha bemegyek a lakásba, birtokba veszem én, akkor viszont nincs senki, aki az órák állását jegyzőkönyvbe foglalná velem. Ez a jegyzőkönyv feltétlen kell a szolgáltatóknak? Lehetséges más megoldás?
Válaszukat előre is köszönöm!

A minimál ár a legalacsonyabb érvényes licit.
Ha nincs más licitáló/magasabb licit, akkor a minimáláron megnyerhető az árverés.
Az előleg befizetésével (úgy, hogy min. 3 munkanappal a licitnapló zárása előtt jóváírják a letéti számlán) és az aktiválási kérelem elküldésével (bejelentkezés után az érintett árverésen a nyíl ikonra kattintva) még bizonyosan részt lehet venni az árverésen, feltéve, hogy az érintett végrehajtó az árverezőt az érintett árverésre aktiválja.

Tisztelt Fórumozók!

A véghajtói kar árverési rendszerét (mbvkponthu) ill. magát a licitálás folyamatát jól ismerőkhöz lenne két egyszerűnek tűnő kérdésem, amire sehol nem találtam megnyugtató választ!

1., Mi a minimum ár és a kikiáltási ár közötti különbség?
Adott esetben (pl. ha nincs másik licitáló, v. ismételt árverés esetén) elképzelhető, hogy a licitet megnyerhetem a minimum ár kifizetésével? Itt esetleg van-e eltérés ingóságra v ingatlanra vonatkozóan?

2., Az előleg befizetésével tudok-e még csatlakozni már futó árveréshez?

Előre is köszönöm azoknak, akik segítenek hozzászólásaikkal ill. válaszukkal kiigazodni ebben a nekem teljesen új rendszerben.

gerbera317

Koszonom, így már érthetőbb a helyzet.

Korábban az árverés egy bizonyos kitűzött időpontban kezdődött, és néhány (esetleg néhány tíz) percig tartott. Az árverés eredményét a végrehajtó azonnal jegyzőkönyvbe foglalta, a vevő pedig azt azonnal aláírta, illetve, ha nem kapott halasztást, a vételárat is azonnal kifizette. Összefoglalva: elég egyértelmű volt, mit kellett az árverés napjának tekinteni. A közterhek viselésére innentől volt köteles az árverési vevő, a 30 nap innen datálódott. Ellenben a tulajdonjog a földhivatalnál történő bejegyzéssel keletkezik.

Ez ma úgy néz ki, hogy az árverés 60 napig tart, és a licitnapló lezárásával ér véget. Ettől időben elkülönül az árverési jegyzőkönyv aláírásának és a vételár megfizetésének ideje. Mivel a 60 nap miatt nem lehet árverés napjáról beszélni, igazából az a kérdés, hogy a licitnapló lezárásának, vagy pedig az árverési jegyzőkönyv aláírásának napját kell-e annak tekinteni. Ez nincs agyonszabályozva, ezért a végrehajtók eltérően értelmezik ezt, és többségük - a régi idők emlékére - a jegyzőkönyv aláírásának napját tekintik az árverés napjának.
A határidőket onnan kell ezért számolni, ahonnan az eljáró végrehajtó is számolja.

Aktuális információk (az eljáró végrehajtó szerint):

Közterhek viselése és kiköltözés határideje a licitnapló zárásától számítódik.

Tulajdonjog a 2310/2011 polgári elvi határozat szerint az árverési jegyzőkönyv aláírásakor keletkezik

De nem tűnt túl biztosnak a dologban.

Én is ezt érzem, de a kiürítési kérelem jogvesztő határideje miatt jobb lenne tisztán látni, mert mi van akkor, ha az illetékes jegyző esetleg máshogy gondolja?
153. §(4) Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.
Ez nekem az árverés végének egyértelműen a licitnapló (automatikus vagy kézi) lezárását jelenti, hiszen a rendszer honnan tudhatná, hogy mi a jegyzőkönyv aláírásának az időpontja?
A jegyzőkönyv is vélhetően valami olyat tartalmaz, hogy XY ekkor Z összegű érvényes licitet tett és az árverés K időpontban ezzel a nyertes ajánlattal zárult.
Ezért is ver rá a 154. § minden közterhet simán onnantól a vevőre:
154. §(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

Ez a két rendelkezés viszont megint elbizonytalanít, mert a 149. § és a 155. § ugyanarról kellene, hogy szóljon:
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
155. § (1) Az árverés sikertelen, ha

3. az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

De akkor miért alkalmaz a 149. § eltérő megfogalmazást a határidőre, „árverési jegyzőkönyv aláírásának napja” a jól ismert „árverés” helyett?
Esetleg tud valaki példát arra, hogy árverési vétel milyen hatállyal került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban?

Nem egyértelmű a szabályozás. Lehet az a licitnapló lezárása, de a legtöbb végrehajtó - érthető okból - az árverési jegyzőkönyv aláírásának napját tekinti annak.
A harminc nap nem azt jelenti, hogy a harmincegyediken máris intézkedni kell. Az csak azt jelenti, hogy lehet intézkedni.

Üdv mindenkinek,

nekem itt van egy kis homály:
... az árveréstől el kell telnie 30 napnak...

A határidők számításakor pontosan mit kell az "árverés" időpontja alatt érteni?

• az elektronikus árverés automatikus lezárásának időpontját, vagy
• az árverés végrehajtói lezárását (nyertes elektronikus értesítése), vagy
• az árverési jegyzőkönyv aláírásának az időpontját, vagy
• az árverési jegyzőkönyv adós általi átvételi dátumát?

Jobb azt az adóssal egyeztetve birtokba venni. Nem feltétlenül kell ott lennie, elég, ha azt mondja, hogy persze, menjetek, vagy ha le van zárva, akkor kulcsot ad hozzá. Persze, nem hátrány, ha ő is ott van. Birtokba vétel után a végrehajtó azért írjon egy jegyzőkönyvet az átadásról.
Ha viszont egyértelműen elzárkózik, mitöbb: fenyegetőzik, a bent lévő ingóságíit követeli stb., akkor érdemes inkább a végrehajtótól kérni a kényszerátadást.

Tiszteletem,

végigolvastam a fórum hozzászólásokat az elmúlt 1 évből és az érthető, hogy most már sokkal jobbak az esélyek a sikeres birtokba vételre.

Mi egy sok éve lakatlan ingatlant néztünk ki, amiből a valaki (volna egy tippem, hogy ki) egy betörés alkalmával már minden mozdítható értéket elvitt.

A kérdésem az előző válasz egy konkrét részére irányul.

„Ha már be van jegyezve a tulajdonjogod, megpróbálod birtokba venni az ingatlant.”

Ez úgy történik (például), hogy kivonulok a helyszínre egy lakatossal és kicseréltetem vele a zárat?
Másképp fogalmazva az adós közreműködése nélkül is birtokba vehetem az ingatlant?

A válaszokat előre is köszönöm.