Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás


gerbera317 # 2017.01.04. 08:42

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek (...) az árveréstől számított 30. napig (...) kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

Az "adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek": ezt úgy kell érteni, hogy az "adós és/vagy mindazok, akiket az adós oda bármilyen jogcímen beengedett, vagy engedte őket oda bejelentkezni".

Rumfo # 2017.01.04. 07:04

Sziasztok!
Megmondaná valaki, hogyan kell eljárni az ingatlan átadásánál, ha a cégbírósági adatok szerint az ingatlanba egy cég székhelye van bejelentve? Tudhatja ezt a végrehajtó? A céget is felszólítja kiköltözésre? Kérhetem-e a kilakoltatási kérelemben, hogy a cég kényszer-kilakoltatása is megtörténjen? Vagy nekem kell törvényességi felügyeleti eljárást indítanom a cégbíróságon?

gerbera317 # 2017.01.01. 11:52

Ahogy egy adásvételi szerződés tartalmazza az eladó és a vevő adatait, úgy az árverési jegyzőkönyv is. Mi a nehéz ebben?

Anna40 # 2017.01.01. 11:41

Grave7, köszönöm a választ! Nem tartom jónak, de értem, ez van.

gerbera317 # 2016.12.31. 07:12

Akkor szabálytalan a hirdetmény. Szabálytalanul meghirdetett árverést nem szabad megtartani. Célszerű lenne jelezni a végrehajtónak, hogy ez így nem lesz jó.

Gyula35 # 2016.12.30. 20:50

És itt pedig simán előfordulhat hogy lakott az ingatlan (141. § (3) c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik), mert nem ide van bejelentve az adós...

Gyula35 # 2016.12.30. 20:40

Nincs

gerbera317 # 2016.12.30. 19:30

143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését.

A hirdetmény kötelező tartalmi eleme a beköltözhetőségről szóló információ. Biztos, hogy nincs feltüntetve?

Gyula35 # 2016.12.30. 14:20

Tisztelt szakértők!

  1. Egy osztatlan közös 4 lakásos társasház egyik lakására vonatkozó tulajdoni hányad árverésen való megvétele esetén kérhetem-e a kiürítést a végrehajtótól? Honnan fogja tudni a végrehajtó, hogy mit kell kiürítenie? Mi van akkor, ha nincs megosztási szerződés vagy az alapító okiratban sincsenek a tulajdoni hányad megosztására vonatkozó szabályok egyértelműen leírva?
  2. Ha a végrehajtó az árverési hirdetményben nem tüntette fel, hogy beköltözhető, vagy lakott az ingatlan (lakóingatlanról van szó), de mégis fennállnak a lakottság feltételei, akkor végrehajtói kifogással vissza tudom-e szerezni egyszerűen a pénzem, vagy pereskedhetek?
  3. Fordítva is igaz, hogy az adós megtámadhatja-e az árverést azzal az indokkal, hogy a végrehajtó nem tüntette fel a hirdetményben az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését?

Előre is köszönöm a segítséget:
Gyula

Grave7 # 2016.12.29. 20:44

@Anna40: Az árverési rendszerben titkosak az adataid, végrehajtón kívül senki nem tudja, hogy licitálsz valamelyik árverésen.

Az árverési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiről a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szól:
152. § (1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti: [...]
b ) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

Tehát ennek szerepelnie kell az árverési jegyzőkönyvben.

Anna40 # 2016.12.29. 18:40

Tisztelt 8gerbera317! Lehetséges az adataim titkossá tétele az árverési rendszerben? Elsősorban a lakcímem megjelenése zavart, pl az adós által is megkapott árverési jegyzőkönyvben.

MzPerx1 # 2016.12.28. 10:48

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm a segítséget!

gerbera317 # 2016.12.28. 10:43

A tulajdonosok havonta törlesztik a rájuk eső összeget
az előző tulajdonos (az adós) adóssága, így engem nem érint?
Azt a kölcsönt valószínűleg nem a tulajdonos vette fel, hanem a társasház, ami ugyebár a tulajdonostársak jogi társulása. Tehát tulajdonosként te is érintett vagy, mégpedig a tulajdonjogod keletkezésének napjától, míg a volt tulajdonos nem tulajdonosként már nem érintett.

MzPerx1 # 2016.12.28. 09:08

Tisztelt Hölgyek/Urak!
További békés ünnepeket kívánva egy - egyelőre - elméleti kérdésem van.
A társasház, ahol a kiszemelt lakás van, korábban hitelből végeztette el a panelrekonstrukciót. A tulajdonosok havonta törlesztik a rájuk eső összeget, a törlesztési időből még több év van hátra.
Ha árverési vevőként jutok ott lakáshoz, akkor ezt nekem kell fizetnem a továbbiakban, vagy az előző tulajdonos (az adós) adóssága, így engem nem érint?

Mzperx1

eBay # 2016.12.27. 21:04

Kedves gerbera317,
sajnos egy konkrét hozzászólásnak a linkelhetőségét nem látom (béna ez a fórum-motor...), csak egy konkrét oldalnak: Pl. a http://www.jogiforum.hu/forum/41/24237.64.0 linkben a "64" szám (logikusan :D ) a 65. oldalra mutató linket jelenti. (Ahogy pl. a 33 a 34.oldalra)
Mindenesetre köszönöm a választ - akkor nekiállok átnyálazni a 68 oldalt. Ha netán rálelek, ismételten beidézem.

gerbera317 # 2016.12.27. 19:55

Ezt már többen is elmagyarázták, és én is. Talán még ugyanebben a topikban is.
De ha kideríted nekem, hogyan kell kell egy korábbi hozzászólásra mutató linket legyártani, akkor előkerítem neked valamelyik ilyen posztomat.

eBay # 2016.12.27. 13:58

Kedves gerbera317!

Korábban e választ írta írja a „egy kellően okos közmű beszedheti az előző tulaj tartozását a következőtől, ha kellőképp lehetetlen feltételt támaszt az átíráshoz” hozzászólásra:

Ehhez nem a közműszolgáltatónak kell kellően okosnak lennie, hanem az árverési vevőnek kellően töketlennek.

Szívesen venném, ha elmondaná a "tökösség" érdekében teendők listáját - ui. én sajnos semmiféle kibúvót nem látok: A vízközmű-szolgáltatóm kizárólag csak abban az esetben hajlandó szerződést kötni velem, ha a régi fogyasztó a tartozását kiegyenlítette. (És ez természetesen a hivatkozott TV rendelkezését idézve benne van az ÁSZF-ben.)
És a régi fogyasztó meg nyilván nem fogja kifizetni - minek is tenné?

Gyula35 # 2016.12.23. 09:48

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm a segítséget, így már tisztán látok!

Gyula

gerbera317 # 2016.12.23. 08:19

Ragaszkodj ahhoz, hogy a végrehajtó 30 elteltével a 154. § szerint adja át az ingatlant. Ha átadta, onnantól ott azt csinálsz, amit akarsz.
Ha azért nem adja át, mert szerinte az átadás feltételei nem állnak fenn, akkor a 45. nap lejárta előtt kérd a 154/A. (10) § szerinti átadást. Ezt már semmilyen jogcímen nem tagadhatja meg vagy halaszthatja el.

A jogszabályi alapot a 2016.11.26. 14:22-i hozzászólásomban olvashatod, amit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a garázs nem lakóingatlan.

Gyula35 # 2016.12.23. 07:55

Tisztelt szakértők!
1.)
1/1-es garázs vásárlása esetén is kérni kell a kilakoltatást a végrehajtótól, vagy egyszerűen feltörethetem a zárat lakatossal, és ha 2 tanú jelenlétében jegyzőkönyvet készítek az ingóságokról, akkor abból nem lehet később problémám?

2.)
Ha feltörethetem, akkor meg kell várnom a földhivatali bejegyzést, vagy elég, ha megvárom a 30 napot és természetesen azt, hogy nem élt-e végrehajtói kifogással az adós?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

gerbera317 # 2016.12.22. 13:10

Ez a topik szinte csak erről szól. Miért nem olvasol bele korábbról?

Csucs # 2016.12.22. 09:02

Sziasztok, az volna a kérdésem, hogy ismerős ingatlanát árverezik, így, hogy van érvényes licit kénytelen voltam "versenybe szállni" .A végrehajtási törvény - a sikeres árverést követően – határidőt szab az ingatlan kiürítésére vonatkozólag az ÖNKÉNTESEN történő teljesítésre. Ez mennyi idő? Ha meghiúsul akkor mennyi időm van kérni a végrehajtót a "kényszerkiköltöztetés"-re? És onnantól mennyi idő a kiköltöztetés. És kb mennyi ideig húzhatja fellebbezéssel, panasszal a volt tulaj. Ill van e téli moratóruium, és ha igen mikor ér véget, van rá naptári dátum?

gerbera317 # 2016.12.17. 12:37

A lényeg, hogy helyeslem az adóhatóság döntését, hogy a javadra döntött. Az is jó, hogy beszámoltál itt erről.
Csak szükségesnek tartottam megjegyezni, hogy ettől még nem a licitnapló lezárásának napja lett az árverés napja. És ha a határozat indoklása ezt állítja, akkor az az indoklás nem jó. A helyes indok az, hogy kétség merült fel a jogértelmezés során, és így a javadra kellett dönteni.

ice1 # 2016.12.17. 12:13

gerbera317, igen abszolút igazad van, nyilván ezek után sem változik a gyakorlat.
Azért írtam le, mert ugyebár ami nincs definiálva, csak az egységes gyakorlat miatt alkalmazzák, azt érdemes lehet támadni, ha éppen százezrek múlnak mondjuk pont azon a 4napon.

gerbera317 # 2016.12.17. 08:11

Az árverés napját nem definiálja a vht., ezért kétféle értelmezés létezik. Azonban több érv szól az árverési jegyzőkönyv aláírásának napja mellett, mint a licitnapló lezárásának napja mellett. Sőt.

A te esetedben attól van szó, hogy kétség esetén a terhelt javára kell dönteni, és számodra ez a döntés volt kedvező, ezért megkaptad, amit kértél. De ez nem válik precedenssé.