Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Gerbera, ugyanott élsz, ahol én? :) Mondjuk eddig is gyanús volt... Na de akkor azt is tudod, hogy nem csak az albérletnek, hanem minden összegnek a dupláját írtam. ;)
Mikor, hát ez így elég izének hangzik... :) Nem 5 millió jár a tulajnak. Biztos ismered a mondást, minden annyit ér, amennyit megadnak érte. Na a piaci árat nem én, hanem senki nem fogja megadni. De ha mégis talál a tulaj ilyen balekot, nekem egál. Fizesse ki a részem -nem "bagóért"- aztán isten vele. Hogy a kapott összegből nem tudna ugyanolyan színvonalon élni? Hát van ez így. Sőt az a ritkábbik eset, mikor egy fél lakás árából pont olyan lakást vesz valaki, mint volt. Mert azért azt ne feledjük, fél lakásról beszélünk...

Viszont a "morfondírozás" első mondata tetszik. Nem hiszem így lenne, de azért érdemes utánajárni. Amúgy ha számít, nekem nincs ingatlanom. Sose volt, sose lesz. :)

A végrehajtó nem halaszthatta volna el a már kitűzött. kilakoltatást csak azért, mert az adós valami kérelmet nyújtott be.
Használati díjat lehet kérni. Az egy másik kérdés, azt hogyan érvényesíti a vevő.

Abban az esetben mit lehet tenni, ha árverési vevő megvette a lakást. Lett volna kilakoltatás,de vh felfüggesztés és halasztás kérelmet adott be adós,így halasztás lett. A bíróság I. fokon döntött elutasította, megfellebbezték. Most moratórium van. Az adósoktól lehet pl. lakáshasználatáért díjat kérni vagy bármi mást, h ne ingyen lakjanak ott? Van erre árverési vevőnek, mint tulajdonosnak joga? Vagy egyéb jó ötlet?

Bérleti díj jár, de nagyon nehéz megállapítani,v mennyi. Törvényszéki szakértői vélemény kell, és a szakértői költség több.

Volt hasonló a családban. Nem osztotta el újra a perköltséget a bíró. Mindenki fedezte a tényleges ráfordításait így a felperes a többet.
Első ránézésre 5 millió jár a vétlen tulajnak. A piaci ár fele, nem a vh kikiáltási fele, mert annak ehhez nincs köze. Egyéb tényezők akár még feljebb vihetik a fél értékét.
Nem kell kérned a megszüntetést, anélkül is megvásárolhatod, ha megegyeztek. Még följebb srófolhatja az árat, ha a bentlakó az összegből ugyanolyan színvonalon nem lakhatna máshol. Dehát félárból hol lakhatna.
Ez már csak morfondírozás: Ha vh lesz belőle, lehet, hogy a tiédet féláron értékesítik, mert nem laksz ott, az övét pedig 100-on, és pont így osztják el. Az összes költséget és időt beleszámítva lehet, nem kapsz annyit, mint amennyiért vetted.
A bentlakó könnyebben megveszi a te nyűgnek számító tulajdonrészedet bagóért. Lehet, hogy jól jársz, ha felajánlod neki részletfizetéssel 5% kamatra.

50 ezerért mifelénk egész lakást lehet bérelni, nem felet.

Üdv!
Ez egyelőre elméleti kérdés lesz, aztán a úgy van, úgyis ügyvédet fogadok hozzá. Ha van értelme a spekulációnak. :)
Tegyük fel, van egy 10 milliós ingatlan, aminek a felét árverezik. (Haszonélvező nincs, csak társtulajdonos. De aztán jöhetne válasz a haszonélvezős verzióra is, csak úgy vélem az nehézkesebb)
Tehát az ingatlant felbecsülték, a valós piaci ár (10 millió) helyett 8 millióra. Az adós része 4 millió, de 50%-os minimáláron van hirdetve.
Tehát ott tartunk, hogy vettem egy lakott ingatlan felét 2 millióért.
Ezután felkínálok a társtulajdonosnak 4 milliót, hisz az ő része ennyire lett értékelve.
Ha belemegy, 6 millióért az enyém. Ez eddig tiszta sor.
Na most ha nem megy bele, akkor kérem a vagyonközösség megszüntetését. Tegyük fel 1 év alatt lefut az ügy, aztan árverésen majd megveszem a másik 50%-ot.
Na de míg tart a per... Kérhetek 50% bérleti díjat a bentlakótól? Ki fizeti a per költségeit? És kb mennyi a perköltség? Meg a végrehajtó gázsija?
Valami nagyjából összeget jó lenne tudni.
Mert már az első megbeszélésnél, mikor felkínálom a 4 milliót, meggyőzőbb érv, ha sorolja az ember mennyi marad a 4 millióból a bentlakónak egy év időjúzás után.
Például "tessék, itt van egyben 4 millió" vagy "húzhatod az időt, mert én ráérek, de arra az egy évre ki fogsz nekem fizetni 12*50000 forint hasznalati díjat, és 400000 egyéb költséget, tehát egy év múlva a 4 millió helyett lesz 3 milliód".
Ez így valahogy működik?
Azt hiszem benne van a VHT-ben, hogy amennyiben a tulajdonos a vevőnek tartozik, az az összeg a vételárból eleve kifizetésre sem kerül. Tehát elég jól be van biztosítva, hogy kifizesse nekem a bérleti összeget és a megelőlegezett végrehajtási díjat.

Kedves Fórumozók, Tisztelt szakértők!
November 10.-én licitáltam és,elnyertem életem első licit lakását több biztos nem is lesz). Nem azért vásároltam liciten, mert nyerni akartam a vásárláson, hanem mert ez a lakás,volt az, amit régóta,szerettem volna és,a mi városunkban nincs sok ebből a fajta lakásból.Eleinte nagyon örültem....most már inkább csalódott vagyok. A lakás üres, ami amint olvasom jó hír, mert nem kell a bennt lakóval harcolnom..De ami engem nagyon elszomorított, hogy tájékoztatott a végrehajtó, hogy még azalatt,az egy hónap alatt, amíg jogerősen a tulajdonomba kerül az,általam már kifizetett ingatlan, a jelenlegi tulaj azt visz el az ingatlanból amit akar. Akár a nyilászárókat is.... Engem vevőt semmi nem véd. Úgy gondolom, hogy az a pénz mwgérte, amit adtam a megtekintett lakásért, aztán mire megyek már semmi nem úgy van, mint amire én licitáltam.

Válaszaitokból pontosabb képet kaptam.

Az árverési vevőt alapvetően nem terheli az előző tulajdonos által felhalmozott közüzemi tartozás. Akkor sem, ha a fogyasztás az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése után történik. Ez alól kivételt képezhet a fűtésdíj, ahol az észérv az, hogy a fűtésszolgáltató nem a szerződő, hanem a _tulajdonos_ lakását fűti, és ezért a _tulajdonos_ lakása nem fagy szét. Ugyanez a szemlélet nem húzható rá a víz- gáz- és áramszolgáltatásra, ahogyan a távközlési szolgáltatásra sem.

Jól elbeszélgetek itt magammal, de közben elég sok mindenre rájöttem. Hátha mást is érdekel.

Szóval a távhőt a 2005. évi XVIII. tv 44. § (3)szerint: "Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok kivételével - a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak."

Ergo: ha az adós bent lakik, de nem fizet, akkor - mint tulajdonosnak - neked kell.

Jó, azt hiszem csak meg van ez a válasz :-)

"Közüzem díjakat birtokbavételtől, közös költséget tulajdonjog bejegyzésétől. (Itt egyes hozzászólóktól többször felmerült, hogy távhő esetén a régi tartozást is ki kell fizetni, de konkrét jogszabályt még senki sem prezentált ez utóbbi álláspont alátámasztására.)"

Valóban így van?
A távhős tartozásokkal kapcsolatban van azóta valakinek tapasztalata?

Kedves Fórumozók!

Nyilván többször előforduló kérdést szeretnék én is feltenni, de csak azért, mert konkrét választ eleddig nem igazán találtam rá. (Bocs, de marha sok itt a bejegyzés)

Tehát megnyertem egy társasházi lakás licitjét, de ugyebár belecsúsztunk a kilakoltatási moratórium idejébe. Nagyon friss a dolog, az árverési jegyzőkönyv aláírására még csak most fog sor kerülni.

Egészen konkrétan az lenne a kérdésem, hogy mi van a közüzemi díjakkal abban az esetben, ha már bejegyezték a nevemre a tulajdonjogot, de a moratórium miatt még nem került sor (és egy jó darabig nem is fog sor kerülni) a lakás birtokbavételére?
A tulajdonjog bejegyzésétől a szolgáltatók a tulajdonosnak számláznak, nemde? A távhő gondolom mindenképp. Na de most akkor én fizetem a bent lakó volt tulajdonos teljes fogyasztását fél évig? Áramot és vizet is?

A tulajdonjog bejegyzését ameddig lehet, megpróbálom elhúzni, na de ilyen sokáig ugyebár nem lehet. Mi a tipp erre az esetre?

Köszönöm!

@Mikor

Árverési vevőként egyedül az árverési jegyzőkönyvben foglaltakat tudod megtámadni. De az sem kizárt, hogy már azt sem, mert eltelt a 15 nap.
Ha mégis, nem fogsz tudni konkrét dologot megnevezni, hanem csak azt tudod írni, hogy "az árverés ellen végrehajtási kifogással kívánok élni". A bíjróság erre elutasítás terhe mellett fel fog szólítani, hogy jelöld meg, a végrehajtó mivel sértette meg a végrehajtási eljárás szabályait, de mindenek előtt fizesd meg a kifogás illetékét. Erre már nem fogsz tudni válaszolni, és valószínűleg 15 ezret sem akarsz kilapátolni az ablakon, úgyhogy te magad fogod a kifogás sorsát rövidre zárni, nem érve el vele semmit.
Illetve valamit mégis elérsz: a végrehajtó sokkal jobban fog szeretni, mint eddig. És ha a későbbiekben az lesz a célod, hogy minél előbb birtokba vehesd az ingatlant, biztosan mindenben, soron kívül és azonnal a kedvedben akar majd járni.

Háttérben maradva, az adósnak adnék tanácsot, mikkel támadja a végrehajtást.
Egyrészt az komolyabb, mivel neki valós érdekében áll az időt húzni. Ha te vevőként próbálod az időt húzni, az ciki, mindenki tudni fogja, hogy túlvállaltad magad a licittel és a közben befolyó vételárra vársz.
Másrészt meg ez egy üzlet, a végrehajtó és közted. Egy megállapodás. Ő jó fej volt, egyedi elbírálás alapján megadott két hónap haladékot. Te meg nem akarsz jó fej lenni, hogy betartsd az alku rád eső részét. Az meg megint ciki.
Az adóst uszítanám tanácsokkal. Az legalább fairnek tűnik. Messziről nézve.

Milyen kifogással élhet a vevő, ami a 60 napos fizetés halasztás után még két hónappal kitolja a fizetési határidőt?
Ezt a kifogást mikor érdemes benyújtani? Még a 60 nap v előtt, alat (azon belül mikor), után?
Köszönöm.

Köszönöm a választ!

írásban felszólítod, a helyben szokásos mérték szerint pedig megjelölöd benne a használati díj mértékét.

Igen, nagyjából albérleti díjként, mert ő lakik az én lakásomban, a földhivatal is bejegyezte.

Diagrey: magyarul használati díjat szeretnél a volt tulajdonostól?

Azért nem találsz ilyet, mert nem szokás az adóst pénzzel jutalmazni azért, mert nem költözött ki határidőre. De ha mindenáron ezt akarod, akkor az adósnak (nem felé, hanem neki!) kell átadni az összeget. Azt, hogy mennyit, te döntöd el.

Sajnos nem találom a régebbi hozzászólások között, hogy a volt tulajdonos felé hol kell benyújtani lakhatási összeget, és annak mértékét miszerint állapítják meg? Pár nap híján futottunk bele a moratóriumba, a régi tulajdonosnak van bejelentett munkahelye.

Nem "titkolózik": egyszerűen nem szabtak ki rendbírságot.

Tisztelt Szakértők!

Árverési vevő vagyok; birtokba adásra várok. Az adós külföldön tartózkodik (van ügygondnok), az ingatlan nem lakott. (Már a jegyzőnél telik a 60 nap.) - Ha jól értelmezem az Önök korábbi válaszait: 2018. április 30. után "már" birtokba is vehetem az ingatlant.
Kérdésem: kinek kell információt adni arról, hogy a kötelezettel szemben korábban már szabtak-e ki rendbírságot? - A végrehajtót hiába kérdeztem: nem kaptam tőle választ. - Jogosan "titkolózik" előttem? A bíróságnál válaszolnak a kérdésemre?

@Mikor: 2017.11.13. 17:02-kor írt hozzászólásában gerbera317 már megválaszolta kérdéseidet.