Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Tisztelt Fórumozók!
Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan 1/5 része árverésre kerül lakottan és tehermentesen. Sikeres árverés esetén a banki kölcsöntartozás fennmaradó részével mi történik?

• automatikusan törlődik a tartozás
• tovább kell fizetni a hátralévő összeget (levonják a fizetésből)
• a VHt. 156.§ 5. bekezdése alapján megszűnik a követelés és a végrehajtás befejeződik?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Az ingatlan tehermentes lesz, az árverési vevő így szerzi, de ha a kérdésed az adósra vonatkozik, akkor folytatódik a végrehajtás, ha az árverésből nem teljes (+költségek+jutalék) a megtérülés. Miért szűnne meg?

A követelés meg nem fizetett része fennmarad, de az azt biztosító zálogjog törlődik az elárverezett részről, ami miatt a hitelező bank pánikba esik és a másik tulajdonostárs ellen fordul, akinek a részén még fennmarad a zálogjog.
Igen, tovább kell fizetni. Ha eddig letiltás volt, akkor az folytatódik.
A 156. § (5) nem erről szól.

A 156.§ 5. bekezdésnek mi az értelmezése?

Az, hogy ha pl. van egy eladhatatlan ingatlan, de a végrehajtást kérő is belemegy, hogy olcsóbban elárverezzék, hogy valamennyi pénzt lásson belőle, akkor utána már nem lehet követelése. Finom szólva se jellemző az ilyen, ha az adóstól a legcsekélyebb (epszilon nullától alig különböző) esélye van, hogy más módon be tudják hajtani a követelést, vagy az ajánlott ár nem felel meg a jogosultnak.

Ha meg tudsz egyezni a jogosulttal, akkor akár lehetne is.

Egy mostani árverési hirdetményben az 1/2 tulajdoni hányad értékesítés után beköltözhető. Létezik ilyen ?Vagy ez elírás ?

A 156. § eleve arról szól, mi a teendő sikertelen árverés esetén. Az (5) bekezdés pedig arról, ha az árverés azért sikertelen, mert az ingatlan a meghirdetett minimálárral eladhatatlan, akkor mit lehet tenni: a felek kívánságára (tehát mindenki egyetértésével) el lehet térni a főszabály szerinti minimálártól. Cserébe a végrehajtást kérő(k)nek el kell engednie a kielégítetlenül maradt követelését.

@2345678
Létezhet is ilyen, meg elírás is lehet. De nagyon rosszul kérdeztél, úgyhogy ennél többre ne nagyon számíts. (V.ö.: Ha a benzin literje 408 Ft, a kerti budi ajtaja pedig ződ, akkor hány éves a kapitány? Válasz: Fé nyóc.)

Tisztelt Fórumozók!

Július 4-én volt másodfokon az adós végrehajtás megszüntetése tárgyalás, ítélet született. Július 12-én még leírás alatt állt. Kérdésem a következő lenne: Az ítélkezési szünet alatt a papír folyamat működik? Várhatom hogy esetleg ítélkezési szünet alatt a vh birtokba adjon? (2016.11.28-óta tart az ügy, 2017.02.09 óta a nevemen van az ingatlan)
Mindenkinek előre köszönöm a segítséget!

Azt nem felejtetted el leírni, hogy mi lett az ítélet? Bocsi.

Gerbera317, nem felejtettem el, de sajnos már tárgytalan a kérdésem :( a másodfok hatályon kívűlre helyezte az első fok döntését, és elölről kell kezdeni mindent...a vh azt mondja, hogy nem tud jogi segítséget adni, ki kell várni. Csak engem meg az zavar, hogy hamarabb volt a nevemen az ingatlan, minthogy ő perelni kezdett volna és a bíróság felfüggesztette volna a birtokba adást. Esetleg tudna valaki ajánlani egy jó ügyvédet Budapesten aki végrehajtás jogra specializálódott?

Aha. És a másodfok mivel indokolja a döntését?

Kedves gerbera317 és colle! Köszönöm az inputokat! Csak vissza szeretnék jelezni: végül csak 1 nappal csúsztam ki a határidőből, és a végrehajtó valóban rendes volt, és eltekintett az árverési előleg összegének ismételt megfizettetésétől.

Na, végre valami jó is elhangzik itt. :-)

Szervusztok, tanácsot kérek - ilyen eset talán még nem volt a fórumban.

1 hónapja árverésen vettem 1/1 tulajdoni arányban egy társasházi lakást.
A korábbi tulajdonosa egy BT volt, amely kényszertörlés alatt áll. (A végrehajtást még ezt megelőzően ~2 évvel indították ellene.) A beltag ismereteim szerint elhalálozott - beltag-adat egyáltalán nem is jelenik meg az e-cegjegyzek.hu cég-lekérdezésében.
A rendelkezésemre álló információk alapján úgy vélem, hogy a beltag halála után senki sincs, aki a cég ügyeit intézné.

A lakás a közös képviselő és a szomszédok szerint is évek óta lakatlan. Kapcsolatot a céggel nem sikerült létesítenie senkinek. (Végrehajtó, közös képviselő, én magam)
Kérdésem az lenne, hogy ha letelik az árverést követő 30 nap, mitévő legyek?
Szerintem nincs senki, akitől kérhetném a "kiköltözést".

Járjak el szokásosan, kérvényezzem a tulajdonba adást Végrehajtótól, majd várjuk ki a ~60 napot, aztán utána vele együtt törjem föl a lakást?

Előre is kösz a válaszokat.

„ilyen eset talán még nem volt a fórumban”
...vagy pedig minden harmadik-negyedik kérdés ugyanez.
Két verzió van
1. Kivárod a kényszerátadást, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, vagy pedig
2. önkényesen birtokba veszed a lakást, bízva abban, hogy utólag nem piszkálja meg a dolgot senki.

Kedves gerbera317, köszönöm a választ.

2. esetben: Hogyan értesülök arról, hogy nem érkezett be az árverés ellen kifogás? Nyilván ezt "nem árt tudni", mielőtt belevágnék az ügyletbe.
(Arra gondolok, hogy a 30 nap után amire levélben kiküldik a jogerőre emelkedett jegyzőkönyvet, letelhet a végrehajtói birtokba adás igénylésének 15 napja - így se nem vettem magam birtokba, se nem kértem a végrehajtói birtokba adást - így "két szék között seggre" esnék.)

Ha jól emlékszem, azt írtátok korábban, hogy e 2. sz. esetben úgy "kell" tájékoztatni a végrehajtót (tértivevényes levélben? e-mailben? telefonon?), hogy "korábbi lakó kiköltözött és átadta az ingatlant árverési vevőnek".
A végrehajtó minden esetben kijön a helyszínre birtokba adni az ingatlant?

Jogilag mikor leszek tulajdonos?

• a Földhivatali bejegyzés dátumától?
• netán a Földhivatal "visszadátumozza" majd a tulajdonszerzést az árverési jkv. dátumára?

= mindegyiket csak akkor tudom meg hivatalosan, ha kézbe vettem Földhivatal határozatát(?)
Talán ez is tényező lehet a 2. eset lehetséges következményeinek mérlegelésekor.

Arról, hogy érkezett-e kifogás az árverés ellen, a végrehajtótól tudhatod meg. Ha telefonon nem közli, akkor személyes félfogadáson kell tőle megérdeklődni.
Ha a 30 nap eltelt, kérni kell a kényszerátadást. Ettől függetlenül, magánakcióval birtokba veheted az ingatlant, de a megtörténtét be kell jelenteni a végrehajtónál. Nyilván nem úgy, hogy "betörtem", hanem másként fogalmazva. A végrehajtó általában nem megy ki a helyszínre a 154. § szerinti átadáshoz.
Tulajdonossá a földhivatali bejegyzés napján válsz.
Sokat kérdezel feleslegesen.

Kedves gerbera317, ismét köszönöm a válaszaidat - hasznosak.

"sokat beszélsz feleslegesen": Sajnos ez általában is jellemző rám - és itt is valahogy "tuti pontosan" el szerettem volna magyarázni, hogy mi is a helyzet, hogy ne legyen félreérthető a kérdésem. Nyilván akinek több gyakorlata van ilyen ügyekben, az sokkal lényegre törőbben tud fogalmazni.
Még egyszer kösz :-)

Tisztelt Szakértő!
Árverési vevő vagyok.
2018.06.22-én árverésen megnyertem egy beköltözhetően meghirdetett lakást garázzsal. A teljes vételárat pár nap múlva átutaltam. Az árverési jegyzőkönyv másolatát a végrehajtó 07.11.én adta át ill. akkor alá is írtuk a jegyzőkönyvet.Akkor 07.24-re beszéltük meg a birtokbaadás dátumát. 24-én lementem a találkozóra.Akkor a végrehajtó azt mondta, hogy az értesítési levelek tértivevények visszaérkezésének határidejét meg kell várni.
Tudomásunk szerint az ingatlan nem lakott. A garázs fodrászüzletnek berendezett, bérlő használja így.

Mikor vehetem törvényesen birtokba az ingatlant és hogyan?

Annyi féle dátum felmerült már. Szeretném törvényes módon birtokba venni az ingatlant!
Várom és köszönöm válaszát!

Ha az árveréstől eltelt 30 nap, és a vételárat megfizették, és az árverést nem támadták jogorvoslattal.

Tisztelt szakértő! Köszönöm válaszát!
A fennt említett határidők leteltek! Eddig jogorvoslat benyújtása nem történt. Ebben a szakaszban is nyújthatnak még be jogorvoslatot?
Vagy már jogerőre emelkedett?
Köszönöm!

A végrehajtó az árverés eredményét július 11-én állapította meg. Ezt kell az árverés napjának tekinteni, innentől számítódnak a határidők. Illetve, a jogorvoslati határidők az intézkedés címzettek általi átvételének napjától számítódnak. Ez azt jelenti, hogy az irat első kézbesíési kísérletétől számított huszonötödik napig bármi megtörténhet.

Kedves szakértők! Van arra bármi szabály, előírás, hogy az átadást követő 30 napban mennyi időt kell biztosítani az adósnak az ingóságok, értékek elszállításáta? Köszönöm

Nincs előírás. Miért kellene ilyen apróságokat is szabályozni? Az a rendelkezés, hogy az árverési vevő az adós ingóságait az adós költségére és veszélyére köteles 30 napig tárolni. Ebben benne van minden, ami kell.