Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

A felújítás költségéért majd az adós fog perelni, a vevőnek ezzel nincs teendője. A közüzemi követelések miatt pedig nem az adóssal kell majd pereskednie.

Szerény meglátásom szerint a kérdező problémája az, hogy az ingatlannal kapcsolatos még az adós jogviszonyából eredő tartozásokat neki kell-e fizetnie.
( felújítás, gázszámla stb. )

Szerintem nem, de természetesen az én véleményem nem sokat ér.

Az árverési vevő aligha pereskedhet az adóssal mindaddig, amíg az árverési vétel odáig jut, hogy az adósnak ki kellett volna költöznie, de nem tette, az árverési vevő pedig elmulasztotta időben kérni a kiürítést, és már csak peres úton kérheti azt.
Továbbá a kérdező ítéletről beszél. Nemperes eljárásban nem születhet ítélet. Hacsak nem végrehajtás megszüntetése iránti perről van szó.

Ha ugyanarra gondolunk, én gali67 kérdésére írtam.

Ő írta ezt : „A tulaj természetesen megtámadott mindent a bíróságon,még nincs másodfokú jogerős itélet.”

A kérdező írta:

„..pereskedhettem volna, de nem szeretnék évekig utólag pereskedni és a per kimenetele sem egyértelmű,..”

És ki mondta, hogy egyáltalán per van folyamatban? És miért kellene a jövőben pereskedni?

És ki mondta, hogy egyáltalán per van folyamatban? És miért kellene a jövőben pereskedni?

Szerintem az adós és az árverési vevő nem fog pereskedni egymással az adós bármilyen tartozása miatt csak akkor, ha magának az árverési vevőnek tartozott az adós az árverés előtt.

Erre gondoltam én is. Az igazság az, hogy az ellenkezője a jellemzőbb, azaz, az adós inkább lekap bojlert, kazánt, csillárkampót, s nem az, hogy ész nélkül felújításba kezd.
Nem kerek ez nekem.

Vagy csak valamiért marha biztos benne, hogy nyerni fogja a pert. Végülis, ki tudja.

De ha már így történt, akkor meg kell hagyni abban a hiszemben, hogy ezeket érvényesítheti az árverési vevő ellen, különben szét fog verni mindent.

Az a véleményem nem értetted meg gerbera317 válaszát.

Köszi mindenkinek.Szerintem is arról lehet szó,hogy a túlárazott,túlszámlázott felujitási tételeket próbálja majd egy másik perben rámhúzni.

Akár tulajdona, akár nem, az adós saját költségére és veszélyére újítja fel. Ugyanis senki nem kényszerítette a felújításra, ő pedig nem kényszerítheti az árverési vevőt, hogy emiatt elálljon a vételi szándékától.

drbjozsef:

Igazad van, még nem a tulajdona, elkapkodtam a választ. (bizonyára azért mert az én ügyeimnél minden árverési kifogást elutasított a bírósg és már nem is foglalkozom velük, mivel csak időhúzásra használják az adósok)

Árverésen licitálni zsákbamacska. Elfogadod, vagy nem licitálsz.

A következő helyzetbe botlottam.

Több társasházi lakásra kívánnék licitet tenni, de a társasház nem nyilatkozik a társasház anyagi helyzetérőr, nem osztja meg a gazdálkodását, mert az nem nyilvános. A társasházak kezelői azt mondják, hogy csak a tulajdonos számára vagy kérésére adják ki harmadik félnek. A tulajdonosok egyik esetben sem együttműködőek. A végrehajtó meg minegyik esetben lerázott, hogy az adott ingatlan tehermentes és a társasház gondjai nem rá tartoznak.

Ez azért lenne fontos, mert 2 éve pl. olyan lakást vásároltam, amely egy szövetkezeti panel volt és amikor szövetkezeti taggá váltam, akkor nyakamba szakadt egy panelplusz felújítás elmaradt teljesítése, amely megemelt közös költségben jelentkezett és 1,6M Ft volt az mértéke.
Egy másik 10 éves újépítésűnél pedig a lakóparknak 22 milliós gázszámla tartozása volt egy elszámolási vitából adódóan, amelyet részben nekem kellett rendkívüli közös költség befizetésben megfizetnem.
(Minkét ügyben pereskedhettem volna, de nem szeretnék évekig utólag pereskedni és a per kimenetele sem egyértelmű, mivel maga az ingatlan valóban tehermentes attól függetlenül, hogy a társasháznak hatalmas tartozása van.)

Tehát mi a megoldás erre a helyzetre? Hogy ismerhetem meg egy szövetkezeti vagy társasház gazdálkodását, amelyben árverési vevőként lakást kívánok szerezni?

Szerintem még nem a tulajdona, ha még per van.
Egyelőre a saját tulajdonát újítja fel. Lehet, gyűjtött 4x annyi számlát, mint a valóság, és azt fogja követelni, bár hogy pontosan milyen jogalapon, azt én se látom...

gali67:

Szerintem örülj neki, hogy a Te tulajdonod értékét növeli egy felújítással.

(Gondolom a tulajdoni lapot lekérted és megnézted, hogy esetleg olyan jog terheli-e az ingatlant, ami a hirdetményben esetleg nem szerepelt és akadályozna a birtokba kerülésed)

Üdv mindenkinek!
Tavaly novemberben sikeresen licittel vásároltam egy ingatlant.A tulaj természetesen megtámadott mindent a bíróságon,még nincs másodfokú jogerős itélet.A vételárat még tavaly átutaltam a végrehajtónak.Viszont:a tulaj eszeveszett házfelújításba kezdett/szigetelés,nyílászárók,új tető/Valakinek van valami tippje,hogy mire játszik?Esetleg érdemes ügyvédhez fordulnom?Kösz!

Jól mondta, csak nem szakszerűen.

Egy hónapon keresztül újra?

Ha mondjuk belecsúszik a 60 nap lejárta a moratóriumba (január közepére),mikor érdemes az árverést elindítani, ha folyamatos hirdetményben szereplő ingatlanról van szó? Ez esetben ugyanis egy hónapon keresztül újra meghirdetik az ingatlant.

Egy másik kérdésem is felmerült. Leszerelheti-e a lakás tartozékait? Gondolok pl. a kazánra, fűtőtestekre stb.

Próbálkozhatnék azzal a biztosítóval, amelynél több szerződésem is van( ház, gépjármű).

Ha valakinek ezzel kapcsolatos tapasztalata van, kérem ossza meg velem!

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!

Esetleg lehet biztosítást kötni, de általában kiköti, hogy nem fizet, ha a kárt a lakásba beengedett vagy kulccsal rendelkező okozta.
Ha van valakinek erre jó ötlete, szóljon.

Ha az árverési vételárat megfizették, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, és az árverést nem támadták meg jogorvoslattal, a végrehajtónak át kell adnia az ingatlant a vevőnek. Hogy ez a 154. § vagy a 154/A. § szerint valósul meg, egy másik kérdés. De halasztásnak, vagy valami hirtelen bezuhant jogorvoslati kérelem miatti halasztásnak már nincs helye. Meg merem kockáztatni, hogy a végrehajtás egyéb okból történő felfüggesztése sem halaszthatja el az átadást, habár itt többen is emiatt panaszkodnak.
Az árveréstől számított 30 nap elteltével, az onnan számított 15 napon belül kérni kell a kilakoltatást, és ha az onnan számított 60 nap eltelt, sürgetni kell az eljárási cselekmény kitűzését, hogy az még a moratórium beállta előtt megtörténjen.
Ez a "leboncsuk vagy felgyújcsuk a házat" dolog nem jellemző. Természetesen, a lehetőség megvan rá.