jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

Vadsuhanc

Miért ne lehetne? Az ügygondnok nem az örökhagyó helyett jár el a hagyatéki eljárásban (ami persze nonszensz lenne, ha nem a Walking Dead-et forgatják), hanem az adós helyett a végrehajtási eljárásban.

Tisztelt KBS !

Itt az a kérdés, hogy hagyatéki eljárás lezárása előtt lehet-e ügygondnok:-)

A hagyatéki eljárás lezárása után már minek az ügygondnok?

Tisztelt gerbera317 köszönöm a megtisztelő válaszodat!

Azért leírom, hogy mi a problémám, hogy szerintem miért aggályos az ügygondnok kirendelése a hagyatéki eljárás jogerős lezárása előtt.

A Vht.39.§. (4) bekezdése azt írja: .." Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz..."

A törvény egyértelműen arról ír, hogy a végrehajtás alá vonható vagyontárgynak az elhalt hagyatékban kell szerepelnie és nem az elhalt tulajdonában.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdés c., pontja azt határozza meg, hogy a hagyatéki leltározás fogalma a következő:

..."az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése;

Addig még a hagyatéki eljárást a közjegyző le nem folytatja nem állapítható meg, hogy az elhaltnak mi a hagyatéka így az sem, hogy abban van-e lefoglalható vagyontárgy. A hagyatéki eljárás befejeződésével az örökös is megállapítást nyert, így az arra való hivatkozás, hogy az örökös nem ismert és ezáltal a jogutód sem állapítható meg a hagyatéki eljárás lezárásáig nem helytálló.

Másrészt a bekapcsolódással kapcsolatos eljárásban csak az adós és nem a még nem meg állapított jogutód ellen folytatott eljárásba lehet bekapcsolódni. A Vht tudomásom szerint ilyen fogalmat, hogy ismeretlen adós nem ismer. De majd kijavítasz gondolom.

Vadsuhanc, látszik rajtad, hogy nem érted, és ebből következően kevered a fogalmakat.
Az ügygondnokot a végrehajtó nem a bekapcsolódással kapcsolatos eljárásban rendeli ki a végrehajtó, hanem a már folyamatban lévő ügyekben, az adós halála miatt. Ezt követően a végrehajtási cselekményekről szóló olyan iratokat, amelyeket egyébként az adósnak kellene címezni, az ügygondnoknak küldi meg. Szó sincs itt kszott bekapcsolódásról, hanem egyszerűen ezt rendeli a törvény. Ja, hogy éppen folyamatban van egy bekapcsolódás is? Hurrá, akkor az azzal kapcsolatos iratokat is az ügygondnok kapja meg!
A kekeckedő másik végrehajtást kérő éppen ennek a hiányát lovagolja meg, és helyt fognak adni a kérelmének: a bekapcsolódást elbíráló bíróságot utasítani fogja a másodfok, hogy ismételje meg a végzés kézbesítését az adós (ügygondnoka) részére; amire az elsőfok utasítani fogja a végrehajtót, hogy rendeljen már ki egy kszott ügygondnokot. Na, ez utóbbit lehet megsiettetni egy vh-kifogás kilátásba helyezésével.

Én akkor sem értek egyet azzal, hogy a bekapcsolódással kapcsolatos eljárásban a végrehajtónak ügygondnokot kell kirendelni.

A zálogtárgyat már lefoglalták és a zálogjogosult csak a lefoglalt zálogtárgy vonatkozásában terjesztheti be kérelmét. Az hogy az elhalt adósnak van-e még további a hagyatéki örökségében lefoglalható vagyontárgya az a bekapcsolódási eljárást nem érinti, így Vht.39. (4) bekezdésének alkalmazását nem indokolja semmi a zálogjogosult jogait nem csorbítja az ügygondnok hiánya.

Köszönöm.

Talán már leírtam: A végrehajtónak bejelented a halálesetet, valamint, hogy az örökös a Magyar Állam. Emlékezteted, hogy _köteles_ ügygondnokot rendelni az ismeretlen jogutód részére, az iratokat pedig _köteles_ beterjeszteni a bíróságra. Egyúttal kilátásba helyezed, hogy ezek elmulasztása esetén végrehajtási kifogást fogsz előterjeszteni, végrehajtói intézkedésnek zálogjogosult jogos érdekét lényegesen sértő elmulasztása miatt. Lehet, hogy a Vht. 39. § (4)-et nem érti, de ezt biztosan érteni fogja. :-)
Ha van ügygondnok, a bekapcsolódást megállapító végzés ügygondnok részére történő kézbesítésével jogerőre emelkedhet(ne). Nem fog, mert megtámadták. De ha a másodfoknak jelzed, hogy van már ügygondnok, akkor utasítani fogja az elsőfokot, hogy ismételje meg a kézbesítést (mert nyilván nem kell a teljes eljárást megismételni, csakis a kézbesítést).

Szerintem mindenképpen célszerű elküldeni a foganatosító bíróságnak, hogy megállapítsa a jogutódlást.

gerbera317 alábbi hsz-a után folytatnám a jelzálogjogosulti bekapcsolódós történetet.

„A hagyatéki eljárásban megállapítják a jogutódot”
Ott ugyan nem. Ott csak azt, hogy ki az elhunyt örököse."

Tehát ebben a hagyatéki eljárásban megállapították, hogy a Magyar Állam az örökös. Ideglenes hatályú a hagyatékátadó végzés, 15 napos a fellebbezési határidő, és az eddig betartó vh-kérő mint hagyatéki hitelező is fellebbezhet (hagyatékban érdekeltként a Hetv. szerint). Kérdésem, hogy hogyan tudom a gyakorlatban a leggyorsabban keresztülvinni, hogy a másodfok helybenhagyja az elsőfokú, bekapcsolódást engedélyező végzést.

A tényállás az, hogy bekapcsolódást kérelmeztünk az elsőfokú bíróság előtt, jelzálogjogosultként, nemperes eljárásban. A végrehajtást kérő vitatott, de nem valószínűsített. A végzés meghozatala előtt meghalt az adós. Majd a végrehajtást kérő fellebbezett a bekapcsolódást engedélyező végzés ellen, feltárva a bíróságnak az adós halálát. Az adósnak volt ügyvédje, nem nyilatkozott a bekapcsolódási kérelmünkre. A végrehajtó az adós halála miatt szünetelést nem állapított meg, és ügygondnokot nem akar kirendelni egyelőre.

A Magyar Államot törvényes örökösnek deklaráló végzést megküldjem a másodfoknak, vagy hogyan gyorsítható fel az eljárás szerintetek?

Nagyon szépen köszönöm a választ ObudaFan!

Szerintem az ítéletből következően ingóságra is tisztességtelen.

Tisztelt ObudaFan!

Álláspontod szerint kizárólag az ingatlan értékesítésével kapcsolatosa állapítható meg a tisztességtelenség a bank saját értékbecslője által megállapított érték vagy alkalmazható az ingóságra is?

Fontos új bírósági határozat a témában: tisztességtelen, így semmis a banki kölcsönszerződést biztosító jelzálogszerződésben az a kikötés, hogy amennyiben a bank jelzálogjoga alapján (a kölcsön nem fizetése miatt) a bank kielégítési joga megnyílik, akkor a bank által kiválasztott, vele szerződéses jogviszonyban álló értékbecslő állapítja meg azt a legalacsonyabb eladási árat, amelyen az ingatlan értékesíthető.

Bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…a_zalogjogat

Az új Pp. szerint a házasság felbontása iránti keresetet a házassági vagyonjogi keresettel összekapcsolni, egy perben tárgyalni nem lehet.

A vagyon megosztását a perben célszerű kérni. Ehhez ügyvédi segedelem kell. Hatalmazzon meg ügyvédet. Ő lát majd minden iratot illetve intézni a jogi ügyeket.

Tisztelt Ügyvédek.

Kérdésem a következö lenne.
Tavaly kezdtünk építkezni a férjemmel. Van 3 gyermekünk. Igénybe vettük a CSOK -t Ősszesen 9 millió 600e Ft -t hassználtunk fel. Közben megromlott a házasságunk. A ház Kb 70% -ban kész. Válásunk elkezdödött. Én nem tudom fizetni a rámeső törlesztő részletet.Nem is szeretném tovább vinni.A férjem szeretné megtartani az ingatlant. Eladni nem szeretné.Velem fizetettné vissza a fele részt a 4.8 m Ft-t. Most az ingatlan Kb 30m ér igy 70% -ban. Ha egyikönk sem tudja visszafizetni akkor az ingatlanra jegyezbe jelzálog terhelést? Ha volt férjem visszafizeti a felét akkor 9.6 m felével terhelik az ingatlant ? Vagy elkell adni 30m ebből lejön a tartozás, és azon osztozkodunk.? De eerről hallani sem akar a volt férjem.Kérem a sgítségét.

„magát a kérdésemet nem érinti”
Dehogynem. Amíg a jogutódot meg az örököst egymás szinonímájaként használod, addig nem érted, mi közöttük a különbség.

„bekapcsolódtak abban az ügyben a Törvényszék a végrehajtási lapot visszavonta”
Melyik volt előbb? A vh-lap visszavonása vagy a bekapcsolódás engedélyezése? Ha ez volt a sorrend, akkor a bekapcsolódást már a törvény megsértésével engedélyezték (feltéve, hogy nem volt más, megengedő körülmény), és a 211. § szeirnt kérheted a bekapcsolódás vh-okiratának visszavonását.

Köszönöm a kiigazítást gerbera 317, bár úgyérzem az elírás magát a kérdésemet nem érinti. Lehetnek másnak vicces nekem nem az, hogy olyan végrehajtási eljárásban követelik rajtam a költségeket, ahol a jogorvoslatot nem biztosították számomra. Több százezer forintokról van szó.

Követelik ezt úgy, hogy amely ügybe bekapcsolódtak abban az ügyben a Törvényszék a végrehajtási lapot visszavonta. Tudom ekkor is lehet a vh költségeket kérni csak ezt meg lehet-e támadni.

Azt is megjegyzem, hogy az árverési hirdetményben a bekapcsolódással indult eljárás saját ügyszámán szerepelt mint végrehajtási ügy. Most az állítják, hogy ez az ügy nincs nem mondták miért nincs , de a költségeket követelik rajtam.

Köszönöm figyelmed. Az élet néha kicsit más.

„A hagyatéki eljárásban megállapítják a jogutódot”
Ott ugyan nem. Ott csak azt, hogy ki az elhunyt örököse.

Tisztelt Grave7!

Köszönöm szépen a hozzászólásodat és türelmedet. Mint írtam a topic eredeti témához képest kicsit félrement.
Az adós halála után történt bekapcsolódási eljárással kapcsolatosan azért merült fel a kérdésem mert igazán érint engem is.

Adóstársammal kölcsönt vettünk fel a közös ingatlanunkra jelzálogjog bejegyzése mellett. Adóstársam ellen más ügyben is eljárás indult amelyben az ingatlant a végrehajtó lefoglalta. Adóstársam elhunyt. Halála után a zálogjogosult az ellene folyamatba lévő eljárásba bekapcsolódási szándékát jelezte. A bekapcsolódást a bíróság engedélyezte még a jogutód megállapítása előtt. Én lettem a jogutód.

Tudok-e és mire hivatkozni, hogy a bekapcsolódással kapcsolatos intézkedés során az elhalt adóstársamnak nem volt még jogutódja és ügygondnok sem lett kirendelve részére pontosabban részemre?

Azért kérdezem mert most a bekapcsolódással kapcsolatos költségeket rajtam akarják behajtani.

Más.

Tegyük fel kirendelik az ügygondnokot. Az ügygondnok eleve nincs abban a helyzetben, hogy a bekapcsolódással kapcsolatosan olyan fellebbezést nyújtson be, amely esetlegesen a követelés vitatására irányuljon. Nem rendelkezik esetleges befizetést igazoló iratokkal , csekkekkel stb. A bíróság engedélyezi a bekapcsolódást.
A végrehajtó nem hibázott, az ügygondnok nem hibázott a bíróság nem hibázott jogutód meg nincs.

A hagyatéki eljárásban megállapítják a jogutódot. A jogutód tudja igazolni, hogy a bekapcsolódásnak nem volt helye. Milyen jogorvoslattal élhet a jogutód? Szintén a bekapcsolódás költségei miatt kérdezem.

Tisztelettel köszönöm a figyelmedet.

@Vadsuhanc: Csak pár megjegyzés az utolsó hozzászólásodra, hátha tudok segíteni a tisztábban látásban:

• a Ptk. 7. könyve szól az öröklési jogról, az elhunytnak mindig van örököse, akinek a személye a hagyatékátadó végzésben kerül megállapításra (perbe most ne menjünk bele);
• erre tekintettel az elhunyt adósnak is mindig van jogutódja, azonban a jogutódlást a végrehajtási eljárásban külön meg kell állapítani (a jogerős hagyatékátadó végzés alapján) - amíg ez nem történik meg, addig az adós „meghalt, és jogutóda ismeretlen”;
• előbbi kettő alapján tény az, hogy van örökös és tény az is, hogy van jogutód - azonban az adott eljárásjogi törvényben (Hetv. és Vht.) szabályozottak szerint kell az örökös/jogutód személyét megállapítani. Ez tényleg ilyen egyszerű: ha a végrehajtó nem tudja, hogy ki a jogutód (nincs jogerős végzés erről), akkor a jogutód ismeretlen és ügygondnokot kell kirendelni.

Más.

Ezt a Vht. 46. § pontosan szabályozza, te a 46. § (3) bekezdését kevered ide, ahol csak cégről van szó.
A végrehajtás célja a követelés behajtása (leegyszerűsítve), így annak érdekében kell eljárnia a végrehajtónak, tehát a foglalást foganatosítani kell, ahogy azt a Vht. 39. § (4) bek. meghatározza. Itt a jogszabály nem köti előzetes értesíthez vagy bármilyen költségek előlegezéséhez ezt. Ahogy gerbera317 is írta, vedd észre a különbséget a 39. § (3) és (4) bekezdései között.

Tisztelt gerbera317!

Én nem a Te szavaidat vonom vagy vontam kétségbe. Köszönöm a türelmedet ismételten. Megértem minden szavad csak olyan kétségek vannak az emberben, amelyre egyértelműen nincs megfogalmazva a válasz. Pld vagy van valakinek jogutódja vagy nincs. A jogutódlás megállapítását a Vht a bíróságra bízza, neki kellene kimondania, hogy van jogutód, de ismeretlen. Hagyjuk.

Más.

Nem igazán tudom, hogy a végrehajtó által ügygondnok kirendelésének nem-e feltétele az, hogy a végrehajtást kérőt értesítse, hogy van még lefoglalható vagyontárgy és annak lefoglalását kéri-e valamint, hogy az ügygondnok kirendelésének költségeit előlegezze meg a vh kérő.

Mégegyszer és bocsánat nem ellened mentem, hanem nem értem a Vht sokszor, nyilván azért is mert a törvényi tényállások összetettek és csak a Vht valamint más törvények rendelkezéseivel lehet értelmezni.

UI:

Azért az eredeti kérdéstől messze kerültünk, de ez az én hibám. Kellemes hétvégét kívánok gerbera317!

A többi örökös tovább teszi a dolgát, éli életét, örömben, viszontagságban, míg el nem jön az elkerülhetetlen vég.

Tisztelt fórumozók! szeretnék tanácsot kérni. adva van egy családi ház aminek több örököse van, az egyik részen (6/18 ad rész)árverezési végrehajtás van,és 2 haszonélvezeti jog van rajta mi van akkor ha az a rész elkel. a többi örökösökkel mi lesz. Köszönöm a válaszokat,