jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás


dina33 # 2011.02.03. 04:12

Tisztelt Kovács Béla Sándor! És a levonás, hogy működik illetve, milyen következmények vannak? jelenleg 3 havi lakáshitel nincs fizetve, kerestek már telefonon csak annyit mondtak hogy bar listások leszünk, de az mikortól van és mik az utána lévő következmények.Válaszát előre is köszönöm!

Lhotse # 2011.02.03. 09:05

Bár nem KBS vagyok, de talán megfelelek...

Ismerni kellene a konkrét kölcsönszerződést.

Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a banknak nem kell "levonni" (letiltani), hiszen általában sokkal egyszerűbb a jelzálogszerződés alapján vinni a fedezetet. Vagyis a zálogjogosult a követelés meg nem fizetése esetén a zálogtárgyból kielégítést kereshet.

Ebben az esetben vagy a közjegyzői okiratot záradékoltatják, vagy élnek az opciós jogukkal (ha van nekik ilyen...)

végrehajtó1 # 2011.02.12. 13:04

mszabina

Ha te vagy az eladó akkor neked kell kapni a vételárat.
Ha az adós(vevő) nem fizeti a hitelt az az ő baja.
Te nem felelsz érte.

végrehajtó1 # 2011.02.12. 15:03

nem.

De valamit sumákoltál ha ennyire aggódsz...

Na kivele ,..magunk közt vagyunk..:)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.12. 15:06

Vagy az eladó. Nem lennék nagyon meglepve, ha mszabinát sikeresen megszabadítanák a tulajdonjogától, de nem hogy 25 milliót, hanem még 15-öt se kapna...

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.12. 15:06

Úgy értem, a vevő...

végrehajtó1 # 2011.02.12. 15:37

Szerintem összejátszik a vevővel hogy a bankot átverjék.

lavor3 # 2011.02.13. 09:40

Üdvözlet mindenkinek

Nos az én esetem:
A bank felmondta 2 hónap miatt a szerződésünket, ez át került a végrehajtóhoz, ő pedig a páromtól elkezdte letiltani a fizetése 33%-át majd az 50%-át egy kártya tartozás miatt. Ennek még örültünk is, mert a ház legalább megmarad, még ha dupla összeget is tilt a volt hitelek törlesztőniél. A gondunk az, hogy a F.O.T.-ot is beakarja hajtani. Már felkérte a MÁK-ot, hogy csatlakozzon be a végrehajtásba. A FOT-nak 5 évre szól az elidegenítési joga ami most 2011.05-30.-án jár le. Tehát alig több 3 hónapnál és 1.900.000 Ft-ot akarnak visszakövetelni tőlem. De ha a földhivatal nem ült volna hónapokig a MÁK zálog bejegyzésén már ez a dolog tárgytalan is lenne.
A kérdésem az, hogy van-e valami esély arra, hogy a MÁK visszalépjen a követeléstől.

szandika # 2011.02.14. 16:35

mszabinához hozzá szólva..
CSak,hogy tisztázzuk nem veri át senkit a bankot.A szitu a következő.Van egy eladó ingatlan aminek értéke kb 16 M ft.Elég nehézkesen sikerül rá vevőt találni.Végre jön egy vevő( pénz nélkül),aki elmondása szerint szeretne felvenni hitelt az ingatlanra de szeretne az adásvételi összegre többet írni,hogy a többlet fedezze a 30 % ÖNERŐT. Csalni apeh fele nem tesszük mert nincs fizetési kötelezettségünk.A vevő állitása szerint az ingatlan már hitel elbírálat alatt van és el is lesz fogadva.Noh most szerintem a bank által utalt összeg magasabb mint az ingatlan valós ára mert tisztában vagyunk mint eladók az árával kb.Ezért is kérdeztem,hogy kerülünk e bajba ha esetleg a vevő becsődöl és a bank kopogtat a pénze után és mondjuk legalább 1.2 millióval kevesebbet ér az ingatlan.Ez nem össze játszás mi csak azt kapnánk meg ami az értéke és nem kellene rá várni még évekig.Ha a vevő sáros mivel 2 tulaj van és mind 2 fél részéről ügyvéd is elolvasná csak kiszúrná.Milyen bűnt követünk el?CSak leirtam az egészet nehogy csalónak vagy össze játszónak tartsatok.

végrehajtó1 # 2011.02.14. 17:12

A kérdésem az, hogy van-e valami esély arra, hogy a MÁK visszalépjen a követeléstől

Mákot kérdezze..

takács217 # 2011.02.17. 22:18

Tisztelt jogi fórum!
Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni hogy jelzáloggal terhelt ingatlanomat át tudom e íratni ha az új tulajdonos vállalja hogy rajtamaradhat.
köszönöm Takács gábor

végrehajtó1 # 2011.02.17. 22:21

Jelzálog jogosultat kérdezze.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.02.17. 23:31

Szandika, akárhogy csűröd, csavarod: okirathamisítás és csalás.

batmanke # 2011.02.24. 10:35

Tisztelt Jogi Fórum!

Belefutottunk végrehajtást kérőként egy meglehetősen bonyolult végrehajtásba. Röviden a lényeg: adósnak van egy ingatlana, amin két banknak is jelzálogjoga van. Mi 3. helyen állunk végrehajtási joggal. Az ingatlan második árverése is sikertelen volt, így a végrehajtó a Vht. 158. § (1) bek. alapján felajánlotta az ingatlant a végrehajtást kérőknek átvételre. A bankok nem jelezték az átvételi szándékot. Az ingatlan vételára egyébként megfelel a mi követelésünk összegének. Nem mellékesen adós az ingatlant a végrehajtás alatt végrehajtási joggal terhelten eladta.

Kérdéseim a következők lennének:

  • ha a bankok nem kívánják átvenni az ingatlant, mi viszont igen, és az átvételi árat a Vht. 158. § (3) bek. alapján beszámítjuk a követelésünkbe, ezzel a követelésünk megtérül, akkor mi minden teher nélkül megszerezzük az ingatlant, azaz sima végrehajtási joggal "beelőzzük" a jelzálogjogosultakat? Ha ugyanez árverésen történne, a Vht. 150-151. §-ai alapján - ha jól értem - csak azt a követelésünket számíthatnánk be, ami a jelzálogjogosultak kielégítése után maradna, ami jelen esetben amúgy nulla lenne; magához vétel esetén azonban az én olvasatomban a Vht. 158. § (3) bek. mindezt felülírja (bár a 158. § (6) bek. visszautal az árverési vétel jogkövetkezményeire: ez csak a tehermentes tulajdonszerzést jelenti, vagy a beszámítás korlátozott lehetőségére is?)
  • a BH 2001.237 alapján eredeti szerzésmóddal csak akkor szereznénk meg fentiek szerint az ingatlant, ha az elárverezett ingatlan utolsó tulajdonosa az adós volt: esetünkben azonban az adós az ingatlant a végrehajtás alatt végrehajtási joggal terhelten eladta, így nem ő az utolsó tulajdonos. A vevő bármilyen alapon felléphet ellenünk, ha magunkhoz vesszük az ingatlant?

Igazából az a kérdés, hogy fentiek tükrében drágább lesz-e a leves, mint a hús? Az világos, hogy mindenki végrehajtási költségét nekünk kell megfizetni, de ha legrosszabb esetben az jön ki, hogy a követelésünknek mgfelelő összeget mégsem számíthatjuk be az átvételi árba, hanem azt ki kell fizetnünk a végrehajtónak, akkor nem járunk túl jól.

Előre is köszönöm a segítséget!

Jogszabályhelyek Vht-ből:

150. § (1) Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozólag a végrehajtási jog az elárverezett ingatlanra be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az árverési vevő visszatarthatja az árverési vételárat, illetőleg azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.
(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. naptól esedékes - kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.
151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad.
(2) Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.
(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
158. § (1) Ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant.
(2) Ha több végrehajtást kérő van, a végrehajtó megállapítja a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték felének megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.
(3) A becsérték felének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.
(4) Ha a végrehajtást kérő követelésének összege nem éri el az ingatlan becsértékének felét, a különbözetet a végrehajtást kérő köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni.
(5) Ha az árverésen a kikiáltási ár csak a becsérték 70%-ának megfelelő összegig szállítható le, az ingatlant ennél alacsonyabb összeg fejében nem lehet átvenni; az átvételre megfelelően alkalmazni kell a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is.
(6) Az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezményével.

nandy # 2011.02.26. 18:35

Ha átveszitek az ingatlant, akkor nektek kell a bankokkal (jelzálog jogosultakkal) szemben helytállni.

lewho # 2011.03.01. 07:46

Pont nem! Helyes hivatkozta a jogszabályt, miszerint az átvétel jogkövetkezménye azonos az árverési vétel jogkövetkezmé­nyével, azaz zálog nem fogja terhelni.

pdalaptop # 2011.03.01. 16:35

Üdvözlök Mindenkit!
Érdekes kérdésem lenne. Van egy ingatlan magánszemélyként a birtokunkban. Az ingatlant fedezetül adtuk egy banknak jelzáloghitelfelvételéhez, melyet a cégünk vett fel. A válság elvitte a céget, mivel a bank közölte, hogy ötszörösére emeli a havi törlesztő részletét a cégnek. Átadtuk a kulcsokat a bankfiók vezetőnek, mivel írásban a bank felmondta a hitelszerződést, szóban pedig a fiókvezető kérte a kulcsokat. Ez két éve történt. Azóta senki nem szól hozzánk, a céget törölték. Mi lesz ilyenkor az ingatlannal?
Ha valaki tud segíteni kérem tegye meg!
Nagyon köszönöm. Üdv.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.01. 16:42

A kulcsok átadása legfeljebb birtokba adásnak minősül, amire nem nagyon értem, miért volt szükség.
Ha az adós cég vagyonából a tartozást nem lehetett kielégíteni, akkor az ingatlan fedezetül szolgál. De nem így, hogy az igazgató használja. Arról nem is beszélve, hogy amíg ti vagytok a tulajdonosok, addig ti viselitek a terheket is.
Nem jó ez így.

végrehajtó1 # 2011.03.01. 17:01

pdalaptop

Átadtuk a kulcsokat a bankfiók vezetőnek, mivel írásban a bank felmondta a hitelszerződést, szóban pedig a fiókvezető kérte a kulcsokat.

Jézusom !!

Haa jobb vesédet kéri , azt is oda adod?

pdalaptop # 2011.03.02. 15:21

Üdv. Mindenkinek!
Igen, így utólag már látom, hogy nálam nagyobb háziállat nem nagyon létezik. Volt egy kitétel a banki szerződésben, mely szerint cka másfél éve van a banknak eladni az ingatlant. Nem történt azonban utalás arra, hogy utána mi történik.
Másrészt most a bank van birtokban, a fedezet megvan, a cég nincsen. Mit tudok tenni? Hol érdeklődjem? Érdekem, hogy ne történjen semmi vagy inkább jobb lenne ha történne bármilyen intézkedés? Elévül egy felmondott bankkölcsön egy idő után? Ki tud ebben segíteni?
Egyébként mindig mindent befizettünk, mindennek eleget tettünk a két évvel ezelőtti állapotig. Igyekeztünk becsülettel dolgozni, minden hatóság járt nálunk. Ellenőrizték a felmosó nyilvántartást, a zenei jogdíjakat, a minden egyebet is és mindent rendben találtak. Számít ez valahol?
Köszönöm.

végrehajtó1 # 2011.03.02. 17:21

Furasd fel a zárat és cseréld le, és költözz vissza.

janett8501 # 2011.03.03. 14:23

Segítség!!

Hello! Én egy 26 éves 3 gyerekes anyuka vagyok. Sajnos a férjem munkahelye megszűnt már 2009-ben, ennek következtében nem tudtuk fizetni a 35000ft-os törlesztést! Sajnos odáig fajult a helyzet hogy már kiküldték a banktól a felmondó levelet is. Most már tudnánk fizetni, de félek hogy elveszik tőlünk a lakást. Ilyen helyzetben mit lehet tenni? Kihez forduljak segítségért? Vissza lehet még állítani a hitelt normál folyamatába?
Előre is köszönöm a segítséget!
köszönettel: egy kétségbe esett anyuka!

Szilárd_ # 2011.03.21. 21:22

Üdv!

Adott egy ingatlan, amely egy bírósági ítélet miatt veszélybe került, félő, hogy felperes végrehajtás útján próbálja majd kielégíteni a követelését. Az ingatlanon azonban kölcsöntartozás fedezetéül egy magánszemély jelzálogjogot alapított. A tartozás összege jóval meghaladja az említett felperesi követelést.

A kérdés, hogy a jelzálogjog jogosultja az esetleges árverés során, mindenki mást megelőzően, megszerezheti-e az ingatlan tulajdonjogát, vagy csak az árverési vevő által fizetendő vételárból kereshet kielégítést?

Előre is köszönet a segítségért!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.03.21. 21:43

A jelzálog nem jelent jogot a zálogtárgy tulajdonának a közvetlen, mintegy beszámítással történő megszerzésére. A jogosult ugyanúgy licitálhat, mint bárki más.

Szilárd_ # 2011.03.21. 22:19

Tehát elegendő a becsérték 10%-ának letétele a részvételhez és a vételár fennmaradó részét - legalábbis a jelzálogjog alapjául szolgáló követelés erejéig - nem kell megfizetnie?

Ha ez így van, akkor melyik jogszabály mely rendelkezésén alapul?

Köszönöm az előbbi választ!