Árverés nyertese

A bizonytalanságot nyilván az okozza, hogy nincs a törvényben explicit szabály. Én legalábbis nem találtam.

„Az adós persze bármikor teljesíthet, de az árverés lezárulta utáni teljesítéssel az ingóság visszaszerzésének hajója elment, és nem adhat alapos okot az árverés megsemmisítésére.”

Sajnos a bírósági gyakorlat nem egységes. Találkoztam olyan bírósagi döntéssel, amelyik - igaz ingatlan esetében - az árverési jkv elötti teljesítés esetén a végrehajtót érdemi befejezésre kötelezte, a végrehajtási jog törlésével. Olyannal is - szvsz helyesen - , amelyik nem tartja játszótérne az árverést, az egy ultima ratio eljárás, az adósnak sok-sok alternatívája volt a teljesítésre, így a vételár őt illeti.
Véleményem szerint, ha a licitnapló lezárul, a végrehajto felhívast kuld a vevonek a torveny szerinti hataridon beluli arveresi jkv alairasara. Itt mar nem lehetne szórakozni. Másrészt ingoságnal a vevo a Vht 127 alapjan tulajdonjogot szerez a vetelar kifizetesevel ( ez vonatkozik az elektronikusra is). Még bonyolitana a helyzetet, ha a vételár mar ott is csücsülne a vegrehajtoi letéti számlán... de ahogy fentebb említettem...másodfoku bíróság, Törvényszék döntése is más és más.

Eulimen, Kovács_Béla_Sándor, köszönöm a segítséget!

„a kérdező elektronikus ingóságárveréssel kapcsolatban kérdezett,”
Pardon. Úgy mondom, ha kanca vóna.

@Lajcsi1980
A Vht. 132/G. szakasz (1) alapján az árverés érvényes lezárultának pillanatában "keletkezik" az árverési vevő.
Amint nem árverezőről, hanem árverési vevőről beszélünk, az árverés joghatályosan lezárult, a Vht 132/G. szakasz (3) bekezdése taglalja az ingóság átadását.
Az adós persze bármikor teljesíthet, de az árverés lezárulta utáni teljesítéssel az ingóság visszaszerzésének hajója elment, és nem adhat alapos okot az árverés megsemmisítésére.

@KBS
a kérdező elektronikus ingóságárveréssel kapcsolatban kérdezett, a tényállás alapján azonban én is úgy gondolom, hogy az árverés érvényesen lezárult; az árverési vevő részére - a vételár határidőn belüli megfizetésével, az esetleges jogorvoslat lezárultával - a végrehajtónak át kell adnia az ingóságot.

Szerintem csak az ajánlattételi időtartam vége előtt fizethetett volna az adós azzal a joghatással, hogy övé marad az ingatlan. Ilyen esetben az eladási árat kapja meg.

[Szigorúan véve a Vht. 132/F. § (7) ingatlanárverésre nem alkalmazható, mert a licitnapló lezárására vannak ott speciális szabályok. Így ingatlan esetében csak az árverés megkezdéséig állítaná le az adós teljesítése az eljárást. A gyakorlat, úgy tűnik, megengedőbb, és az ajánlattételi idő lejártáig lehetővé teszi.]

eulimen:

Köszönöm a válaszod!

A licitnapló a 3. szakasz végén automatikusan zárult le érvényes licittel. A végrehajtó behívta az árverési vevőt egy megadott időpontra árverési jegyzőkönyvet aláírni, és a jegyzőkönyv aláírása előtt fizette meg az adós a tartozását (de már a licitnapló lezárása után)

A kérdés lényege tulajdonképpen az volna, hogy mivel az adós megfizette a tartozását, így az árverési vevő aláírhatja-e még az árverési jegyzőkönyvet figyelemmel a szabályszerűen lefolytatott és lezárult ingóárverésre.

milyen tényállas szerint zárult pontosan a licitnapló?
Azaz, a licitnapló lezárása a 3. szakasz végén automatikusan történt, vagy a végrehajtó a Vht. 132/F. szakasz (7) bekezdése alapján zárta le - akár úgy is, hogy addigra már volt érvényes licit?

Sziasztok!

A következő kérdéssel fordulnék hozzátok:

Árverés során a 3. szakasz végén érvényes licit érkezett az ingóságra, mely így sikeresen zárult. Az árverés lejárta után, de az árverési jegyzőkönyv aláírása előtt adós megfizette a tartozását a végrehajtónál (vh-i költségekkel együtt).

Ilyenkor mi a követendő eljárás a végrehajtó részéről, és melyik jogszabályhely alapján? A Vht-ban én ennek az esetkörnek a szabályozását nem találtam meg.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a felosztási terv szerinti különbözetet kell megfizetni, és előfordulhat, hogy akkor már csak jutalék-követelés áll fenn.

Most jöttem a végrehajtótól. Csak az ő jutalékát kell fizetnem. Egy követelő volt még rajtam kívül, az ő követelése kevesebb, mint amit befizettem az árverés kezdetén. Csak a jutalékát kell kifizetnem ahogy elkészült a felosztási tervvel.

A lefoglalt vagyontárgy meglétéért és épségéért mindig az felel, akinek az őrizetében van.
A kézi árverést a végrehajtó meg sem tartja, ha az ingóság nincs ott a helyszínen.
Online árverés esetén az ingóság a végrehajtó vagy megbízottja (> zárgondnok) őrizetében van, tehát ha azt ellopják, a végrehajtó tud róla, így az árverést meg sem tartja.
Az ingatlan egészen az átadásig az adós birtokában van, azért ő felel mindvégig.

Sziasztok

Félig meddig elvi kérdések, félig meddig megtörtént kérdések (az egyik az alábbi listából megtörtént velem)

1. Végrehajtó elárverez egy autót, az autó nála van lefoglalva, árverési vevő kifizeti a vételárat, felosztási terv megtörténik, pénzt szétosztja a hitelezők között, következne az autó birtokba adása, de az autó nincs meg, ellopták. A végrehajtó közli, hogy borzasztóan sajnálja, de a maga autóját (végrehajtási vevő autóját) valaki ellopta, ő mossa kezeit, vh eljárás befejeződött, forduljon a rendőrséghez, hogy megtalálják az ellopott autóját. A tolvaj nem a végrehajtó autóját lopta el, nem az adós autóját lopta el, a tolvaj az árverési vevő tulajdonát lopta el, még birtokbaadás előtt, a végrehajtónak nincs mit ezzel kezdenie.
2. Végrehajtó elárverez egy autót, az autó NEM nála van, hanem az adósnál, árverési vevő kifizeti a vételárat, felosztási terv megtörténik, pénzt szétosztja a hitelezők között, következne az autó birtokba adása, de az autó nincs meg, ellopták. Innentől azonos az előző példával.
3. Végrehajtó elárverez egy házat, a házban bent lakik az adós, moratórium meg minden, árverési vevő kifizeti a vételárat, felosztási terv megtörténik, pénzt szétosztja a hitelezők között, következne a ház birtokba adása, de a ház nincs meg, ismeretlen tettes visszabontotta az alapokig. Innentől azonos az előző példával.

II. kérdéssor:

1. kinek a felelőssége, ha még az árverési hirdetmény előtt bontják le a házat, tehát kinek a kára, ki fizeti a cehhet?
2. kinek a felelőssége, ha az árverési hirdetmény után, de az árverési jegyzőkönyv aláírása előtt bontják le a házat, tehát kinek a kára, ki fizeti a cehhet?
3. kinek a felelőssége, ha az árverési jegyzőkönyv után, de a földhivatali bejegyzés előtt bontják le a házat, tehát kinek a kára, ki fizeti a cehhet?
4. kinek a felelőssége, ha a földhivatali bejegyzés után, de a birtokba adás előtt bontják le a házat, tehát kinek a kára, ki fizeti a cehhet?

Mind a 4 esetben az árverési vevő már átadta a vételárat a végrehajtónak, a pénz tehát a végrehajtónál van.

Valószínűleg nem csak a "jutakékát" közölte, de ebbe most ne menjünk jobban bele. Ellenben készülj, hogy még fizetned kell majd.

Beszéltem vele, nem kell befizetnem, csak az ő jutalékát. Nem megvitatni szerettem volna, hanem előzetesen tájékozódni. Köszönöm

Ezt akkor sem velünk kell megvitatnod, hanem az eljáró végrehajtóval. De ha végül ő azt mondja, hogy nem köteles előzetes felosztási tervet készíteni csak azért, hogy te megtudhasd, hogy a vételárból mekkora összeget tarthatsz vissza, akkor azt bizony be kell fizetned, és majd a felosztási terv szerint kapsz vissza belőle.

Mivel tartásdíj nemfizetése miatt indult egy garázs fele részének árverése, én vagyok az első a kifizetés sorrendjében. Exem tartozása már több mint 8 millió forint, a fél garázst 2,3 millió forinton nyertem meg.

Azt a beszámítást hivatalosan vételár visszatartásnak hívják. Ez azért lényeges, mert az elnevezés tükrözi a dolog természetét is: ilyenkor a vételárnak az a része tartható vissza, ami felosztási terv szerint járna a vevő-végrehajtást kérőnek. Ez hasra ütéssel nemigen megy, hanem felosztási tervet kell hozzá készíteni. Azt meg csak akkor készít a végrehajtó, ha az árverés jogerős. Az meg csak akkor jogerős, ha a vételárat (is) megfizették.
Tehát ez a vételár-visszatartás - ahogy Kogeza is helyesen rámutat - csak egyszerű tényállás mellett működik, amikor egyébként sem kell felosztási tervet készíteni.

Ha te vagy az egyetlen végrehajtást kérő (vagy több végrehajtást kérő van, de te vagy az első a kielégítése sorrendben), akkor nem kell ténylegesen megfizetned a vételárat, hanem beszámítással egyenlítheted azt ki, de ezt célszerű a végrehajtónál is jelezni, hogy ezt így szeretnéd. A végrehajtási költségeket viszont ténylegesen meg kell fizetned majd a végrehajtónak.

Tisztelt Fórumozók!
Általam indított végrehajtási ügyben árverésen nyertem egy fél garázs tulajdont.
A kérdésem az lenne, hogy mivel az adós tartozása még mindig jóval több, mint amivel megnyertem a licitet, most ezt az összeget jóváírják, vagy be kell fizetnem és utána visszakapom?
Köszönöm