Társasházi jog

A főcsap cseréje a társasház feladata.

A stangelzáró is a ház feladata.

És elég költséges!

"Mármint a ház főcsapé a ház feladata.
De, ha a lakásba érkező vezetéken
nincs MÉG elzáró az lakásóra előtt,
akkor
az lakás tulaja feladata, hogy legyen.
Mivel a lakásórának két csak között kell lennie!
Éppen azért, hogy ne keljen az egész házat elzárni egy óra csere miatt."

Jó reggelt!

Két csap közt van az óra. Az elsőt nem tudják elzárni. Akkor jogosan verné rám? Hurrá...

Úgyhogy nem fordul el. :))

Álltába tönkre ment. :)

Pedig van.
2 hete cseréltettem a 42 éves strangelzárókat,mert szó szerint rágyógyultak a csőre!

Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben kérném segítségüket.
Az alaphelyzet:
36 lakásos társasházban lakom, mely a rendszerváltás előtt önkormányzati lakás volt. Az egyik lakásban a takarító/gondnok lakott, akinek a lakása a társasház osztatlan közös tulajdonába került az önkormányzattól, ráadásul albetétesítve sincs, helyrajzi száma nincs.
A nénivel 1988-ban költözött ide, önkormányzati lakáscserével a 15. kerületből (állítólag), egy kétszobás, 49nm-es lakást hátrahagyva. A mostani lakása 54nm, 1+ 2 félszoba, szintén összkomfortos. A nénivel 1990-ban a társasház munkaszerződést kötött, mely egy sort szentel a lakásnak: a társasház tulajdonában levő lakásban lakhat a munka időtartama alatt, amennyiben a munkaszerződése bármilyen okból megszűnik, a társasház köteles cserelakást biztosítani. A néni felmondott tavaly augusztusban (2011 óta nyugdíjasként 6 órában dolgozott).
A ház közgyűlése akkor megszavazta, hogy 1 évre havi 500 forint jelképes lakbér fizetése mellett ad neki időt, hogy a lakáshelyezetét megoldja, mivel azt mi nem tudjuk.

A néni az ez alapján megírt szerződést nem írta alá, és nem is hajlandó senkivel kommunikálni, a közös képviselővel azt közölte, hogy még 5000 forintja sincs lakbérre, közös költséget sem kíván fizetni, mert szerinte azt a lakás tulajdonosát, azaz a házat terheli, és elment a bíróságra, hogy kérje a fenti közgyűlési határozat megsemmisítését.

A közös képviselet javaslatot tett, hogy a néni maradjon a lakásban, és tekintettel arra, hogy tudomásul vesszüók, hogy korábban önkori lakása volt, fizessen annyit, amit az önkormányzatnak fizetne. Ez most a 3. kerületben piaci alapon nm-enként 1017 forint, ami kb 54000 forintra jönne ki neki.

A házban lakik a volt közös képviselő, a néni nagy barátja, aki szerint havi 5000 forint lenne méltányos.

Van a közös képviseletnek ügyvédje, akivel konzultálunk, de sajnos a hölgy a proaktivitást nélküli teljes mértékben.

• a cserelakás biztosításának megfelel, ha a korábban lakott lakásban tovább lakik bérlőként (erre van kúria határozat, megtaláltam)
• A ház egyértelműen nyilatkozott, hogy ha üres lenne a lakás, akkor piaci árért szeretné kiadni.

Kérdésem:

• Ha a néninek az önkormányzati lakásért fizetendő díjnál (ahol még szociális alapon is kb 23,000 forintra jön ki a bérleti díj) jóval alacsonyabbat szavaznak meg végül, akkor valójában - az értelmezésem szerint - a várható bevételről egy magánember támogatása miatt mond le a ház. Ezt lakóként és tulajdonosként köteles vagyok-e eltűrni közös költségként, és a potenciális bevétel terhére valakit támogatni? Előírhatja jogosan a közgyűlés, hogy valakit személyében támogassunk?

A nénit sajnálom, prbóálunk neki megoldást találni, de nem tartom elfogadhatónak, hogy ő semmit nem csinál, az elmúlt 30 évben semmit nem csinált, nem is hajélandó más megoldásban gondolkozni, minthogy ebben a lakásban marad, és nem fizet érte.

Előre is köszönöm!!

Ehhez azért jó lenne látni az összes eddigi szerződést, de természetesen te is megtámadhatod ezt a határozatot bíróságon. Mondjuk azzal, hogy a bíróság azt is figyelembe veszi, hogy egy 36 lakásos házban mennyi személy szerint a te érdeksérelmed, ha egyedül vagy felperes.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném kérni a segítséget. A társasházunk műszaki ellenőre becsengetett hozzánk, azzal, hogy a két emelettel alattunk lévő szomszéd teraszára csöpög a víz. Az ellenőr szerint ennek oka, hogy a mi teraszunkon néhány helyen töredezett és hiányos a fuga, ezért eső esetén befolyik a víz, ami még eső után néhány nappal is lecsöpög a szomszédhoz. Az ellenőr szerint újra kell fugáztatnunk a teraszt (43 m2-ről beszélünk).

Kérdésem az lenne, hogy valóban kötelességünk a teljes terasz szétverése és újrafugázása? A háznak van teraszok és erkélyek felújítására elkülönített alapja - nem kellenek ennek a megoldást fedeznie?

Nagyon szépen köszönöm!

Félreérted!
Senki nem mondta hogy verd szét!

Az ujrafugázás,3 óra munka,és 50 ezer ft költség anyaggal egyűtt!

Obuda

Járható út ha a munkaviszony mdgszűnésének napjától a hivatalos kerületi lakbért kéritek bérleti dijként. Azt a biróság is meg figja itélni! Kérdés,ki tudja e fizetni?

@majordomus - igen, ez volt az ötletem, viszont a néni azt állítja, hogy nincs 5000 forintja sem lakbérre, és van egy patrónusa, aki azt nyomatja, hogy ez a lakás "jár neki", és 5000 forint méltányos lenne. Szerintem meg nem, a néni állítólag amíóta aláírta a szerződést 1990 v 92-ben, azóta abban remánykedett, hogy ahogy önkori lakáscserével ideköltözött, majd ide is jön valaki dolgozni, ő meg elmegy abba a lakásba. Nem is gondolkozik más, általa kifizethető megoldásban :(.

Nem a nénit akarom kidobni, nincs a személyével bajom, de luxusnak tartom, hogy 80,000 forint bevétel helyett, egy embert szociálisan vagyok kénytelen támogatni én is. Ez nem a társasház feladata szerintem. És a néni egyáltalán nem együttműködó. Azt is megtagadta, hogy beadjon önkormányzati szociális lakásigényt :(.

@óbudafan: tudom, hogy megtámadhatom, még társakat is tudnék hozzá gyújteni, de a megelőzés a célom, hogy ne is hozzanak ilyen döntést.

Sziasztok,

Érdeklődnék, hogy a társasházi törvény 38. paragrafusának 3. bejegyzését, hogy kell értelmezni:
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges?

Például ha egy 6 lakásos társasháznál a lakók közül 4 (akinek tulajdoni hányada 75%-nál több, szeretnének egy nagyértékű kamerarendszert és egy új locsolórendszert telepíteni, akkor ahhoz mindenkinek (maradék 2 tulajdonosnak) kell a beleegyezése vagy meg tudják szavazni 75%-os tulajdonrésszel is, és a másik két tulajdonos szükséges kifizetni az árát?
Ezek a tételek beletartoznak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásba?

Köszönettel!

„ThT. 56. § 3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.”

Bár én laikus társasházi lakás tulajdonos vagyok, nem jogász, de szerintem kamerarendszer és locsolórendszer egyértelműen nem fér bele a rendes gazdálkodás körébe : se nem üzemeltetési költség, se nem karbantartási költség, se nem felújítás, ellenben közös tulajdon átalakítása igen.

Tehát egyhangú határozat szükséges.
Viszont, ha 4-en kifizetitek, és megcsináltatjátok, akkor már az üzemeltetés körében annak használata már rendes gazdálkodásnak számít, tehát megemelhető az üzemeltetés költségével minden tulajdonos közös költsége.

Trekker

Megtehetik!

Megvan a szükséges tul.hányad!

Ez nem tartozik a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások közé!
Viszont kevés a közgyűlési többség.

75 % kell!

Balek,

röviden : sajnos igen.
Ha visszterhesen, adásvétellel szerezted az ingatlant, akkor az eredeti szerzésmódnak számít, ezért közös költség szempontjából az előző tulaj jogutódjának számítasz, ezért a társasház jogosan követelheti rajtad az előző tulajdonos(ok) tartozásait is.

Amikor megvetted, akkor kellett volna megkérdezned a társasháznál, van-e tartozása az eladónak ("nullás igazolás"), és ha igen, akkor annak összegét vissza kellett volna tartanod a vételárból, hogy abból rendezd a tartozását.

Most annyit tehetsz, hogy kifizeted, és utána felszólítod az eladódat, hogy fizesse meg neked. Ha nem teszi, közjegyző, fizetési meghagyás, majd végső esetben bíróság.

Ez egyáltalán nem határozottan így van, azt így kijelenteni félrevezetés.

A helyes válasz, hogy lehet, ki kell fizessed, gyakorlatban megyénként, városonként más az ítélkezési gyakorlat a kérdésben.

Olvasgatnivaló a kérdésben:
http://www.origo.hu/…ralekat.html

http://www.hidasi.hu/index.php?…

Az hagyján, hogy megyénként, de azt sem árt megnézni, hogy ennek a konkrét társasháznak az SZMSZ-e tartalmaz-e szabályozást ebben a kérdésben.

Ha az uj tulaj birósághoz fordul,meg fogja nyerni!

Sajnos tapasztalatból beszélek!

drbjózsef

Miért is?

Nem a lakás tartozik, hanem a tulaj... a közös költséggel.

Amíg a tartozás NINCS a LAKÁSRA terhelve,
addig vevőként
mi közöm hozzá, hogy a tulaj kinek és mennyivel tartozik?

Az nem a lakás terhe még.

Mi teszi azzá ?

Társasházi bankszámla-betekintési jog

Kik és hogyan tekinthetnek bele a tház bankszámlájába? Tegnap hiába kérdeztem az OTP-s ügyintézőt, nem tudta megmondani. állítólag nem látja ő sem a bankszámlát, így azt se tudta megmondani, kinek van betekintési joga a házunkból (közös ktg-et fizettem be, igazoltam a lakcímemet is)

nonolet

„Fő szabály szerint elsősorban azt a személyt terheli a közös költség-tartozás, aki a tartozást felhalmozta, függetlenül attól, hogy a végrehajtás megindulásakor már nem tulajdonos.
A társasházi közösség abban az esetben hajthatja be a közös költség-tartozást a lakás új tulajdonosától, ha a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) ezt kifejezetten megengedi.

Mivel az SZMSZ függvényében a helyzet nem mindig a főszabály szerint alakul, ezért a leendő új tulajdonosnak nem árt a tulajdoni lap tanulmányozásán kívül a társasház alapító okiratát és az SZMSZ-ét is átnézni, hiszen az SZMSZ gyakran tartalmazza a régi és új tulajdonos egyetemleges felelősségét a közös költség hátralék tekintetében.”

Kik és hogyan tekinthetnek bele a tház bankszámlájába?

Az tűnik logikusnak, hogy a bankban:

Az akit/akiket a számlatulajdonos erre felhatalmaz.

A többiek a közös képviselőtől kérhetnek kivonatot, adatot.