Társasházi jog

Ha az alapító okirat nem tartalmaz könnyítést, akkor csak az összes tulajdonostárs aláírásával szerintem.

Igen,mert az összes tulajdonosnak megváltozik a tulajdoni hányada!

Kocsiséva

Szövetkezeti társasház nincs!

Vagy lakásszövetkezet vagy társasház!

Utübbi estben határozatkéoes közgyűlés egyszerű többsége dönthet.

Ha van felujitási alap,abból lehet fedezni a költségeket. Ha nincs,össze kell dobni!

raffer

A Társasházban vagy Intéző Bizottség működik,vagy közös kéoviseló,de a kettő egyűtt sohasem!

Nem téveszted össze a Számvizsgáló Bizottsággal?

A közguűlésen bárki részt vehet,mert azok nyilvánosak,de felszólalási és szavazati jog csak a tulajdonosokat illeti meg!

A polgári törvénykönyv!

Fordulj a Jegyzőhöz,ezeket leirva,kérj törvényességi felülvizsgálatot!utána rend lesz!

Kedves Fórumozók!

A meghatalmazással kapcsolatosan nekem is lenne kérdésem. A közgyűléseken gyakori, hogy X tulajdonostárs meghatalmazza egy rokonát, hogy képviselje a közgyűlésen, ugyanakkor a tulajdonostárs is megjelenik, hozzászól a napirendi pontokhoz, sőt még hoz további meghatalmazásokat. Ez így mennyire szabályos és mely törvény mely paragrafusai vonatkoznak erre? Ha nem szabályos és ezt jelzi az egyik tulajdonostárs, akkor elkezdhető-e így a közgyűlés?
Az is gyakran előfordul, hogy egy lakás mindkét tulajdonosa megjelenik a közgyűlésen. Ez szabályos? Erre mely törvény mely paragrafusa vonatkozik?

Köszönöm!

Miért ne jelenhetnének meg? Egyébként az szmsz-ben lehet ezt szabályozni, de szerintem azt kizárni, hogy valamennyi tulajdonostárs megjelenjen és hozzászóljon, az szmsz-ben sem lehetne jogszerűen.

Szerintem úgy érti, hogy a meghatalmazottak csak rokonok, nem tulajdonostársak.
Szóval Feri meghatalmazza öt rokonát, akik nem is ott laknak, oszt mind a hatan ott okoskodnak a közgyűlésen.

Szerintem kussban ott lehetnek, de ha a meghatalmazó is ott van, akkor ő kaphat szót, a többiek nem. Ők nézők lehetnek, de talán még ezt is ki lehet zárni a közgyűlés többségi szavazásával.

Egy másik helyen egy ilyen véleményt találtam:
"Ha egy tulajdonosnak meghatalmazottja van, akkor vagy nem tud részt venni a közgyűlésen, vagy az adott kérdésben nagyobb szakértelmű személy részvételét tartja fontosnak. Így külön hozzászólási joga nincs akkor sem, ha mégis jelen van a közgyűlésen.
Olyan személy nem fogadhat el másoktól meghatalmazást, aki a közgyűlésen más személlyel (meghatalmazottal) képviselteti magát."
Úgy tudom, hogy a polgári törvénykönyv szabályozza a kérdést, de erre vonatkozó paragrafusokat nem találtam. Ezek megtalálásában tudnának segíteni?

. Ügyleti képviselet

6:15. § [Meghatalmazás]

(1) A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

(2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.

(3) A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

(4) A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett.

(5) Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.

6:16. § [Általános meghatalmazás]

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

6:17. § [A képviselet terjedelme]

Zoli

Ez hülyeség.

A tulajdonos felszólalási és szavazati jogát nem lehet semmiféle szabályzatban korlátozni!

Ez is hülyeség!
Ha komoly engem érintő ügyben (beépithetem e a padlást?) Dönt a közgyűlés,ahol emiatt engem az ügyvédem képvisel,ott jogosult vagyok megjelenni,de értelemszerűen az ügyvédem szavaz a nevemben.

Természetesen semmi sem tiltha,higy 4 engem támogató tulajdonos meghatalmazásával 4 szavazatom legyen a döntésnél.

@MajorDomus

Kösz a választ! Igen, én is ezeket a paragrafusokat találtam, de sehogyan sem tudtam levezetni ezekből az idézett két állítást. Akkor tehát a meghatalmazásokkal lehet "kavarni". Egy tulajdonos meghatalmazhatja mondjuk egy rokonát és mindketten jelen lehetnek és hozzászólhatnak a napirendi pontokhoz. Sőt, ugyanez a tulaj más tulajoktól is gyűjthet meghatalmazást és így a nevükben szavazhat. Ez egy pici trükk, hogy egy klikk többnek látszódjon a közgyűlésen.

Többnek látszik, mert ahhoz szólhat hozzá, amihez szót kap, de többletjogosítványa nincs, értelemszerűen ha a meghatalmazott szavaz, akkor a meghatalmazó nem.
Tényleg fura, és befolyásolásra alkalmas, de a szavazást elvileg nem módosítja.

Igy van,a felszólalás nem azonos a szavazással!

Van konkrét problémád? A ponyvasátradon kívül?

Na és? Neked ebből milyen konkrét hátrányod származott?

Egyedül ez szélmalomharc !

Ha a többiek nem állnak melléd.

Kedves Fórumozók!

Email-ben elküldött, tanukkal és meghatalmazó által aláírt, bescannelt, közgyűlésre vonatkozó meghatalmazás érvényesnek tekintendő-e?

Köszönöm!

Maga a meghatalmazás lehet érvényes - csak éppen a közgyűlésen nem járhat el a meghatalmazott.

Meghatalmazást még szóban is lehet adni!

A tulaj hivja fel a közös képviselőt videotelefonon, hogy ,,a holnap esti közgyűlésen Szabóné Tulipántos Marcella képvisel és szavaz helyettem,, Pont.

Te tudod. Aztán ha utólag letagadja, és megtámadja az "álképviselő" által megszavazott határozatot, a társasház veszti a pert.
Az szmsz-ekben egyébként nem hogy írásbeliséget, hanem általában teljes bizonyító erejű magánokirati formát szokás előírni és azt, hogy a meghatalmazásokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

Egyébként csak a példa kedvéért:
BH+ 2012.9.385: Kúria Pfv.I.20.112/2011.
A társasházi tag által tulajdonostársának a közgyűlésen való képviseletére adott meghatalmazás kellékei; a közgyűlés határozatképességének vizsgálata, ha a tagok egy részét a közgyűlésen meghatalmazott képviseli. A közgyűlési jegyzőkönyv elkészítésének módja [2003. évi CXXXIII. tv. 33. § (3) bek., 36. § (1) bek., 38. § (1) bek., 39. § (1) bek., Ptk. 222. §, 223. §].
A másodfokú bíróság - az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével - az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és elutasította a keresetet. Indokolása szerint a Tht. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a közgyűlési határozatokat írásba kell foglalni, ezért a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás is csak írásban érvényes. A Tht.33. §-ának (3) bekezdése szerint a meghatalmazásra irányadóak a Ptk. 222-223. §-ai, amelyek nem írják elő érvényességi kellékként a keltezés feltüntetését; a meghatalmazás tartalma dönti el, hogy a meghatalmazás mikortól meddig érvényes. A Ptk. 223. §-ának (2) bekezdéséből (amely szerint eltérő kikötés hiányában a meghatalmazás visszavonásáig érvényes) az is következik, hogy ha magából a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás az azt tartalmazó okirat kiállítását megelőző és az azt követő eljárásra is vonatkozik. Mindezek szerint A. F. E. és J. S. által adott, keltezéssel el nem látott meghatalmazások szabályszerűek, ezért 153/10000 és 160/10000 tulajdoni hányadaikat figyelembe kellett venni a határozatképesség megállapításánál, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A másodfokú bíróság további indokai szerint téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság atekintetben is, hogy az alperes által a perben késve csatolt meghatalmazásokat, mint a közgyűlés szabályszerűsége mellett szóló bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni. A Pp. 141. §-ának (6) bekezdése ugyanis csak akkor zárja ki a késedelmesen előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését vagy késedelmesen benyújtott okirati bizonyíték értékelhetőségét, ha az az eljárás befejezését késleltetné. A perbeli esetben az alperes még az ítélethozatal előtt csatolta S. I.-nek, T. Z.-nek, valamint a B. és B. Kft. M. I.-nek és M. I.-nénak adott általános meghatalmazását, ezért ezeket az okiratokat a bizonyítékok köréből kirekeszteni nem lehetett. Mivel a határozatképesség megállapításánál így további 342/10000, illetve 368/10000 tulajdoni hányadot kellett számításba venni, az elsőfokú bíróság által említett 4606/10000 tulajdoni illetőséggel szemben 5623/10000 tulajdoni hányad képviseltette magát a közgyűlésen, tehát határozatképes volt.
Helytálló a másodfokú bíróságnak a társasházi közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazással kapcsolatos jogi álláspontja. Mivel a meghatalmazásnak a Tht. 33. § (3) bekezdésébe és a Ptk. 222-223. §-aiba foglalt előírásoknak kell megfelelnie, s ezek az előírások csupán a meghatalmazás írásba foglalását követelik meg, további - tartalmi vagy alaki - követelményt nem támasztanak, a közgyűlésen a közös képviselőnek kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott írásbeli meghatalmazás (annak tartalma alapján) alapot ad-e a tulajdonostárs képviseletére, azt azonban nem, hogy a meghatalmazás megfelel-e a meghatalmazó és a meghatalmazott közötti jogviszonyra irányadó jogszabályoknak, e jogszabályok speciális formai követelményeinek, mivel ez a meghatalmazó és a meghatalmazott belső jogviszonyára tartozó kérdés. Ha tehát a gazdasági társaság tulajdonostárs ad meghatalmazást a közgyűlésen való képviseletére, meghatalmazása cégszerű aláírás nélkül, egyszerű magánokiratba foglaltan is érvényes.

MD
Ennyi év után?

Ühüm!

Bizony !
Ennyi év után nem csak jogi fórumot kell olvasni!

https://books.google.hu/books?…

Eseti meghatalnaxásról van szó!
És mint irtam videotelefonról van szó,ami megőrizhető és bizonyitható!