Társasházi jog

Társasházunk szabályzatának módosításához szeretnék segítséget kérni. A ház földszintjén üzlethelyiség müködik, ahol nap közben rendkívül hangosan hallgatnak zenét az alkalmazottak (ez az üzlet tevékenységével semmilyen mértékben nem függ össze), ezzel zavarva a felette és körülötte lakó szomszédokat, egészen a legfelsö emeletekig. A lakók szeretnék kérni a házirend módosítását, ehhez szeretném megtudni, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésünkre. köszönöm!

Hogy te mit sejtesz elméletben,és ez hogy műlödik a gyakorlatban,az két különböző dolog .

Az OTP még a határozatok szövegét is kikötötte ahhoz,hogy önálló bankszámlákat nyisson a részközgyűléseknek.

Sejtettem én. Kevered az elkülönített gazdálkodást meg a részközgyűlést.

Tarsaslak és drb

Nem egészen igy működik a dolog. Nekem is van ilyen több is,7 ill. 8 lépcsőházról van szó.

A lébyeg az,hogy utg úgy összevesztek a tulajok(mi tartjuk el a házat a bérleti dijakból,nálatok meg a fél ház nem fizet stb.)

Ezért,s ez a legfontosabb szempont,
A lépcsőházak külön számlát nyitottak,saját adószámmal,saját ltp-t byitottak stb.

Ezt csak úgy tehettük meg,hogy létrehoztunk egy (közös) SzMSz-t,amely ezt lehetővé tette,s rögziti a részközgyűlési körzeteket.
Na ez a mozgatórugó!

A gyakorlatban ez úgy működik,hogy közös beruházás (pld. most tetőfelujitás) esetén tartunk egy, ,összevont,, közgyűlést,és meghatározzuk,hogy részkörzetenként mennyi pénzt kell biztositani.

Ezt követően a részkörzetek saját közgyűléseken megállapitják hogy kinek mennyit kell fizetni, mert a pénzt a részkörzet utalja a közös számlára.

Na mármost,közös képviselőt csak az összevont közgyűlés választhat,tekintettel arra,hogy részkörzetnek sem közös képviselője,sem társasházkezelője nem lehet.

Az szmsz viszont dönthet arról,nálunk dönt is,hogy a részközgyűlések önállóan döntenek saját költségvetésükről,s az elszámolás elfogadásáról,s ezeket a szavazatokat összesitjük.

Tehát nem a részközgyűlés határozatát terjesztik be a többi részközgyűlésre,hanem pont forditva,a Társasház közgyűlésének határozatát bontják le a részközgyűlésen a saját feladataikra.

Ebből következően,közös képviselőt nem lehet részközgyűlésen választani,és Alapitó Okiratot módositani.
A megoldás: az összevont közgyűlés elrendeli az irásos szavazást valamennyi részkörzetben kötelező jelleggel,15 napos határidővel.

Tarsaslak

"A részközgyűléseket
azonos!!!! napirenddel kell megtartani,
és a szavazatokat össze!!! kell számítani."

Aztán rész eredmények alapján lesz meg a végső döntés.

HA 100% kell a végső döntéshez,
akkor minden rész közgyűlésnek is
egyhangú+azonos részdöntés kell.
Ennyike.

Mit nem bírsz ebből megérteni?
Nem atom hasítás ez ... csak logika.

Gondolom a részközgyűlés azt módosít amit akar, ami értelemszerűen akkor válik hatályossá, ha meglesz a megfelelő többség az EGÉSZ társasházban. Tehát részközgyűlésen megszavazzák, aztán beterjesztik napirendi pontra a többi részközgyűlésre, hogy ott is szavazzanak róla. Ha összejön, akkor bejegyezhető a változás, ha nem, akkor nem történt semmi, leszavazta a többség.

Persze nem tudom, csak ez járható útnak tűnik.

Ugye, nem haragszol, ha nem követlek a bázisdemokrácia elvi lehetőségének lila ködös világába? (Egyébként az általad felvetett probléma is kezelhető - de te nem vitatkozni szeretnél, hanem kötekszel.)

Visszatérve a korábbi problémához
"(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Hát ez az. Vagyis bármit lehet részközgyűlésen. Akár alapszabályt módosítani is.
Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés."

A TAO módosítása nem egy egyszerű igen és nem formájában történik.
Az egyik részközgyűlés megszavaz valamit, módosít, a többi részközgyűlés honnan tudja ezt.
Soha nem lesz vége a szavazósdinak.!?
Szerintünk "bármit" TAO-t nem lehet részközgyűlésen módosítani!

Üdv: tarsaslak

Gondolom kocsmát akar nyitni,és csodálkozik,hogy nem örűlnek!

Gábor persze hogy nem válaszol, valszeg zavaró tevékenység menne ott a házban, ezért akarnak szmsz-módosítót. Gábor meg nyilván nem lakna ott, van neki nyugis helye...
ismerős az ilyen szitú, a más kárára okozott temérdek bosszúság...

Ha sikerűl.

Gabor1974

Te sem jelezted, hogy mire készülsz, egál.

A közgyűlésen viszont módodban áll tájékoztatni, érvelni.
A hozzájárulást megszerezni...

valószínűleg megtudták, mi készül odalent és ezért akarnak szmsz módosítót...nem így lehet?
Mi készűl oda? A társasháznak igenis vannak jogai abbó a szempontból, ami a lakhatás nyugalmát is illeti, a kérdés hogy valóban milyen célra lett megvéve a helyiség

Nonolet amikor megvettük 3 hónappal ezelőtt direkt érdeklődtünk a közös képviselőnél és akkor azt kaptuk válaszul, hogy semmilyen megkötése nincs a háznak. Direkt a megvásárlás előtt elkértük az alapító okiratot ill SZMSZt is. Közös képviselő a megvásárlás előtt Nem jelezte hogy SZMSZ módosítást szeretne a ház!! Miután elkezdtük a felújítást most jött a rendkívüli közgyűlésre a meghívó. A meghívóhoz nem is csatolták a tervezetet azt külön kellett elkérni!

Illetve megtámadja a határozatot bíróságon, és szerintem jó eséllyel nyer.

Gabor1974

A társasház egy közösség,
ami maga határozza meg
a saját működési rendjét.

Tehát jogszerűen dönthet így is...

HA a döntés a közösség egy/több tagjának nem teszik,
akkor lehet ellenvetése

• szavazhat(nak) ellene a szavazáskor
• KELLŐ indokkal megtámadhatják utólag bíróságon

Célszerűbb lett volna előre
MÉG a vétel előtt tisztázni,
hogy a mi közösség álláspontja.

Elfogadtatni és megszavaztatni
a hozzájárulást az általad kitalált használati célhoz
és csak azután megvásárolni....

Így utólag marad az, hogy
meggyőzöd őket, hogy
ne legyenek ilyen szigorúak.

Illetve majd megszerzed a hozzájárulást
a konkrét célhoz, amire hasznosítani kívánod,
ha eljön az ideje.

Vagy perelsz érte...

Legfeljebb megtámadod a határozatot bíróság előtt.

Tisztelt Fórumtagok!

2005-ben elfogadott alapító okirat és SZMSZ alapján az egyéb helységként nyilvántartott ingatlanban megkötés nélküli bármilyen tevékenység folytatható. Alapító okirat szerint klub helység az ingatlan. A mostani közös képviselő előterjesztett egy új SZMSZ-t amelyben súlyos hasznosítási megkötéseket vezetne be az ingatlanra, ha a társasház ezt megszavazza egyszerű többséggel. Semmilyen tevékenységet nem lehetne ebben az ingatlanban végezni csak a társasház engedélyével. Az ingatlan közel 10 évig üresen állt önkormányzati tulajdonban volt. 3 hónapja vásároltuk meg a fent említett alapító okirat és SZMSZ alapján. Jogszerűen tehet ilyen hasznosítási korlátokat a társasház ezzel csökkentve az ingatlanom értékét vagy hasznosítási jogomat csorbíthatja ilyen mértékben?

brrr

"A Szerződés felmondása után ha más által történik a Társasház épületének eladása két éven belül, a megbízási díjazás akkor is esedékes. Ezt eddig értem is."

...én meg nem értem.

Ez a kitétel alighanem jogsértő.
El nem végzett közvetítésért nem járhat pénz...

-

Nomeg ilyet aláírni, pláne 2 évre!!! eleve marhaság.

Köszönöm a választ!
Arra még rákérdeznék,hogy a feltűnő értékaránytalanság nem elég erős érv a Bíróságon,hogy érvényteleníteni lehessen egy közgyűlési határozatot?

Köszönöm szépen.

Eleve nem nagyon volt értelme a közgyűlési határozatnak.

Hogy mit sikerült a barkácsolással előállítani, azt a pontos szöveg ismerete nélkül nehéz lenne megmondani. De az meggyőződésem, hogy a megbízott nem szegett szerződést.

Természetesen Te értesz hozzá.
Hogy kellene gondolnom hogy az megfelelő legyen?

Lehet, hogy nem jól gondolod.

Közgyűlésen egyöntetű szavazással és akarattal megszavaztuk 30 lakásos társasházunk eladását. A lebonyolítással a házban lakó közös képviselőnket bíztuk meg, akinek egyben ingatlanközvetítési jogosultsága is van. Tíz tulajdonos már aláírta a Megbízási Szerződést, mely határozatlan idejű és kizárólagos. Ebben a Megbízott vállalta a ház eladását és annak bonyolítását, 2,5 %-os jutalék ellenében, "egységes akarat elhatározással, egyidejűleg történő eladással".
A Szerződés felmondása után ha más által történik a Társasház épületének eladása két éven belül, a megbízási díjazás akkor is esedékes. Ezt eddig értem is.
Az Élet azonban azt hozta hogy sokan összevesztek a közös képviselővel, aminek eredménye az lett hogy a ház 2/3-da már nem írta alá neki a Megbízási Szerződést. Miután a Szerződés alapja az egységes akarat és az egyidejű eladás, innentől kezdve a Megbízott ezt teljesíteni nem tudja. Lehet hogy nem jól gondolom, de ez részéről akkor szerződésszegésnek minősül?
A tíz tulajdonos akik már aláírtak még abban a tudatban hogy közös az eladási szándék, mit tehet ebben az esetben, pontosabban mi lenne a helyes ha tennénk? Mert nem lenne jó ha csak úgy függőben maradna egy aláírt határozatlan idejű szerződés. Ugyanakkor már kizárt hogy a Megbízott teljesíteni tudja. Másrészt ha a mostani 2/3 által mégis eladódik a Társasház, jogosan perelne a közös képviselő minket?
Minden segítséget nagyon szépen köszönök.