Társasházi jog

Az fel sem merül benned, hogy a közös képviselő és az ügyvédek azért vonakodnak a perindítástól, mert kétségesnek tartják a kártérítési követelés megalapozottságát? (És igazuk van, ha annak tartják.)

Nem merül fel bennünk az említett ok, mert ügyvédi iroda ügyvédi tanácsát írásban adta meg, mely szerint az ügyben a kártérítési kötelezettség megállapításának mind a 4 konjuktív feltétele fennáll a bizonyítékok alapján. Így a jogellenesség, a kár pontosan megállapítható összege, a felróhatóság valamint a magatartás és a kár közötti okozati kapcsolat. A társasház kártérítési igénye megalapozott.

„mert ügyvédi iroda ügyvédi tanácsát írásban adta meg”
:O)

Kezdjük az elején: miben állt a jogellenes magatartás?

A közös képviselői tevékenység a gondossági kötelmek sorába tartozik. A megbízási szerződés és a ház szervezeti-működési szabályzata a közös képviselő feladataként határozza meg a közüzemi szerződések megkötését.
A közös képviselő - mint az önkormányzat társasházkezeléssel foglalkozó cége - több, mint 10 éven át 1100 literes hulladékgyűjtő edény használatára kötött szerződést a szintén önkormányzat cégeként működő hulladékszállító céggel annak ellenére, hogy a mindenkor érvényes önkormányzati rendelet előírása szerint még a 770 literes gyűjtőedény használata is nagyobb űrtartalmat jelentett, mint a rendeletben előírt mérték.A társasház soha nem kért többletszolgáltatást, erről közgyűlési határozat nem született. A társasház tulajdonosai megbíztak a közös képviselőben, fel nem tételezték, hogy nem a társasház érdekeit képviselte a közüzemi szerződések megkötésénél. Jogellenesen okozta kárunkat, köteles azt megtéríteni.

A gondossági kötelem megszegése és a ténylegesen kimutatott kár között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Ez azt jelenti, hogy a közös képviselő nem arra az összegre marasztalható, mint amennyit kiszámoltál a konténer esetében.
A ti károtok a közös képviselővel szemben egy képletes összeg lehet, vagy még annyi sem.

Assistante, ez az érvelés nem túl meggyőző. A vált kárból következtetsz a jogellenes magatartásra. Pedig a jogszabályban előírtnál nagyobb szemetes rendelése nem szükségképpen jogellenes, elképzelhető, hogy indokolt volt.

Nem vélt kárról, hanem számlákkal alátámasztott, bizonyítható, pontosan számszerűsíthető károkozástól van szó. Az önkormányzati rendelet pontosan előírja, hogy lakásonként heti kétszeres ürítésnél 40 liter minimum edényzetet kell biztosítani. Ez:18 x 40 = 720 literes kuka használatát igényelné. Mivel a szolgáltatónak csak 770 literes edénye van, annak kihelyezése még elfogadható lett volna, De a közös képviselő 1100 literes kukában szállíttatta a szemetet, erre kötött szerződést. Az 1100 literes kuka ürítési díja 45 %-al magasabb összeg, mint a 770 literesé. A rendelet szerint el lehet térni felfelé a minimálisan előírt űrtartalmú edény használatától, lehet igény esetén nagyobb kuka használatára szerződést kötni, de erről a társasházbak közgyűlési határozatban kell dönteni, mely alapján a közös képviselő kérheti a többletszolgáltatás biztosítását a szolgáltatótól. Ez a társasház soha nem kért többletszolgáltatást, mert az 1-2 személyes háztartásokban élő idős emberek fogyasztási szokásai mellett a jelenleg használt 770 literes kuka sem telik meg soha. Egyébként több, más bizonyíték is igazolja a volt közös képviselő gondatlanságát ez ügyben, melyekmegalapozzák a kártérítési követelés jogosságát, melyet itt nem ismertettem.

Még annyit, hogy a közös képviselő 2002-ben tájékoztatta is éves beszámolójában a tulajdonosközösséget, hogy az önkormányzati rendelet milyen minimális űrtartalmú kuka használatát írja elő. Mégsem módosította a szemétszállítási szerződést, továbbra is az 1100 literes kuka használatára kötött szerződést hagyta érvényben. Majd 2013-ban, amikor már a társasház teljesen padlóra került, módosította a szerződést 770 literes kuka használatára, és azt is helyeztetett ki. Azzal indokolta a szolgáltató felé, hogy időközben lecsökkent a lakott lakások száma. Ez nem igaz, hiszen korábban is tudomása volt a lakatlan lakások számáról. A 18 lakásos társasházban a közös képviselő tudomásával 2 lakás teljesen lakatlan volt, melyről közgyűlési jegyzőkönyv is készült. Egyértelműen felróható gondatlansága okozta a kárt.

Szerinted. Aztán majd a bíróság megmondja a tuttit.

Ez akkor lesz érdekes, amikor a bíróság kötelezi a társasházat mint felperest annak bizonyítására

, hogy a kérdéses idoszakban a kuka mennyire volt megtöltve szeméttel.

Ha assistante tovább látna az orránál
és felfogná hogy a kuka űrtartalmat nem a rendelet hanem a ház szükségletei szerint rendeli meg a képviselő, akkor nem írkàlna ide hulyesegeket.
Normális képviselet és ügyvéd nem vállal fel eleve bukott pert, mert az a pénzkidobás.

Assistante meg pereljen a saját pénzén ne a 70 - 90 évesek nyugdijabol.

Sajnos törvényszerű hogy minden társasházban van egy lakó, akinek a szar is ízetlen, az ilyen megkeseredett vénasszonyok és vén faszkalapok akiknek más dolguk nincs.

Ez nem igazolási kérelem, ez szabálytalan kézbesítésre hivatkozás. A szabálytalan kézbesítés hatálytalan.

A hatálytalan kézbesítés nem vált ki joghatást. A fellebbezés határideje tehát el sem kezdődött.

Azt nem mondtam, hogy a fellebbezést helyt fog - ezt nem tudhatom. De szerintem érdemben tárgyalni fogják.

Tisztelt Szakértők!

Budapesti társasházban 2016 január végén a közgyűlés leváltotta a közös képviseletet. A leváltott képviselő máig nem adta át a társasház számos iratát, köztük:

A 2008-2013-as könyvelést. Állítása szerint ez megsemmisült, de erről semmilyen írásos dokumentum nincs.

• A 2014-2016-os lakói közös költség kiírásokat. Mivel ezek a havi fogyasztástól függnek, hiába kaptuk meg a pénzforgalmi adatokat, a tulajdonosi egyenlegek nem ellenőrizhetők. A fogyasztási adatok visszamenőlegesen nem állnak rendelkezésre, így a közös költség kiírások nem reprodukálhatók.
• Az átadásról tételes jegyzőkönyv készült, ami bizonyítja ezen dokumentumok hiányát. Ezen túl az előző képviselet írásban jelezte, hogy részéről az átadást teljesnek és teljesítettnek tekinti.

Milyen eljárást indíthat a társasház a volt képviselettel szemben? A könyvelés és a lakói egyenlegek hiánya egyrészt ellenőrizhetetlenné teszi a korábbi képviselet működését, másrészt nem tudjuk összeállítani az anyagokat a beszámoló közgyűlésre sem. Kimeríti ez a tényállás a számviteli fegyelem megsértését?

A válaszukat előre is köszönöm!

Először is, a legerősebb tulajdonost felkéritek, hogy minden tulajdonosnak
Keverje le 2 nagy pofont!

Azért mert 2008 óta Számvizsgáló Bizottság nélkül működtetek.

Ha van bizottság, akkor viszont őket kell felpofozni.
Az elmúlt évekre ihattok hideg vizet , főleg akkor, ha minden évben a közgyűlés jóváhagyta az előző éves elszámolást.

Ebben az esetben csak kártérítési felelőssége van a közös képviselőnek, de azt nektek kell bizonyítani ami nehéz lesz. 2008-9-2010-rol nem is köteles megőrizni a
bizonylatokat, azok selejtezhetoek a naplófőkönyv viszont 10 évig nem, de azzal nem sokra mentek.

Más kérdés A 2015-16-os közös költség előírások , mert ezek hiányában nem készíthető el a tavalyi beszámoló.
Korán váltottátok le!
A törvény szerint 48$f.bek.
A beszámolóhoz csatolni kell minden tulajdonosi egyenleget(előírás - teljesítés - tulfizetés - tartozás)
Ha ezt megkapjátok, akkor felgöngyölithető az analitika.

Na most hogy az előző közös képviselő mit tekint lezárt átadásának és mit nem, és mit kellett volna átadnia, az két különböző dolog.

Kötelezzétek a kimutatás elkészítésére addig ne fizessétek ki a fennmaradó járandóságát.
Ha erre nem hajlandó, akkor közgyűlési határozattal bizzatok meg egy szakértőt aki a közgyűlési jegyzőkönyv (közös költség megallapitasa) és a számlák alapján megállapítja a fogyasztásával és a közös költség előírások összegét lakásonként, és ezt össze veti a bank számlán megjelenő befizetésekkel.
Nem kis munka, kB. A 100 ezer ft, de ezt már lehet követelni az előző képviselőtöl bírósági úton.

Ha ezt elmondjatok neki, szerintem elő fognak kerülni a hiányzó anyagok.

Tisztelt Jogi Szakértők!

Arra szeretnék választ kapni, hogy egy társasházban lakom, a lakásom rendelkezik erkéllyel. Az erkélyre vezető nyílászárót szeretném kicseréltetni, de a közös képviselő szerint ez a saját lakásom tulajdona. A Biztosító szerint pedig a homlokzat a ház közös tulajdonát képezi. Mi tehát az igazság?

Pályázhatok- e sikerrel költségcsökkentésre, mivel nagyon forgalmas zajos helyen van a ház, vagy
a közös költség terhére (és vagy egy részére) jogosult vagyok-e?

Köszönettel:

Körút

Meg tudod szavaztatni, hogy kicserélje neked a ház a közös költségből?

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben kérek jogi tanácsot:

Egy társasház legfelső emeletén lakom. Nyári kánikula idején a tető átforrósodik, a falak elvezetik a hőt, este pedig kisugározzák, emiatt elviselhetetlen a hőség a lakásban. Fényvisszaverő bevonat felfestésével szeretném enyhíteni ezt a problémát.
A bevonat védi a tető vízszigetelését mind mechanikailag, mind úgy, hogy nem engedi, hogy 50 fok fölé melegedjen (90 fokig hevülne fel) és így nem fog elégni.
A lakóktól engedélyt kell kérni közgyűlésen, valamint az összegyűjtött felújítási alapunkból költséghozzájárulást is kérek, mivel meghosszabbítja a szigetelés élettartamát, tehát a ház egésze számára is hasznos.
A lakók engedélyének megadásához egyszerű többség elég. A költséghozzájáruláshoz egyhangú döntés kell? Ez a rendes gazdálkodás költségein kívül eső kiadásnak számít?

Nem. Elég a közgyűlési többség.
Körút
Mindkettőnek igaza van.
Az ajtó a lakásod része, tehát a költsége - természetesen - a tiéd.
A biztosítónak is igaza van, mert a homlokzat valóban közös tulajdon, viszont a lakás ajtó nem része a homlokzatnak.

Szóval nyugodtan cseréld ki saját költségeden.

Tisztelt Jogi Szakértők!

Válaszolna Valaki a tegnap feltett kérdésemre?

Köszi!

Arra szeretnék választ kapni, hogy egy társasházban lakom, a lakásom rendelkezik erkéllyel. Az erkélyre vezető nyílászárót szeretném kicseréltetni, de a közös képviselő szerint ez a saját lakásom tulajdona. A Biztosító szerint pedig a homlokzat a ház közös tulajdonát képezi. Mi tehát az igazság?

Pályázhatok- e sikerrel költségcsökkentésre, mivel nagyon forgalmas zajos helyen van a ház, vagy
a közös költség terhére (és vagy egy részére) jogosult vagyok-e?

Köszönettel:

Körút

Köszi már észrevettem a választ.

Amúgy pályázni (költségtérítés/csökkentés) hogyan/hol érdemes?

Körút

Kedves Szakértők!

Szeretném kérdezni, hogy saját tulajdonos milyen adózási feltételekkel lehet közös képviselő társasházban?

Éppen le akarják mondatni a közös képviselő céget a nyugdíjasok, és át akarják venni az társasház irányítást azzal az érvvel,hogy akkor nem kell adózni, ha saját tulajdonos a közös képviselő, ami nyilván való butaság, csak az adózás mértékével nem vagyok tisztában.

Köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!
8 lakásos társasházban az egyik lakó szeretné magának lakás célra megvásárolni a pincében található közös tároló helyiséget. Szeretném megtudni a lakók hány %-nak beleegyezése kell ehhez? Ki dönti el a m2 árat? Mennyit veszít az én lakásom az értékéből, ha nem tartozik hozzá tároló?
köszönettel.

Attól függ, mi van az alapító okiratban. Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

Ha ilyen rendelkezés nincs az alapító okiratban, akkor egyhangúság szükséges, illetve a közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e a Thtv-ben meghatározott keresetindítási jogukkal. A közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.