Társasházi jog

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Választ szeretnék kapni a felmerült kérdéseinkre:
Februárban volt a társasházunk éves beszámolója.
Kivételesen - kaptunk az ott meghozott határozatokról írásos értesítést.
A közgyűlésre 25 tulajdonos meghatalmazásával érkeztünk.
1.határozat: "a közgyűlés egyhangúan elfogadta a közös képviselő beszámolóját a korábban hozott határozatok végrehajtásáról".
Az igazság az, hogy 3 jelenlévő személy, és a meghatalmazók megbízása alapján - a beszámolót nem fogadtuk el. Tehát valótlan adat került a jegyzőkönyvbe. A kérdésem az, hogy mit tudunk tenni ebben az esetben? A mellette szavazók száma 5848, míg az ellene szavazók 3685 tulajdoni hányaddal rendelkeztek.
További kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy az egyes napirendi pontokban a mellette ill. ellene szavazók milyen aránya szükséges ahhoz, hogy a k.k.részére a felmentvényt megadja a közgyűlés?
Semmissé lehet-e tenni hamis jegyzőkönyvet és milyen módon?
A Számvizsgáló Bizottságba új tagot választott a közgyűlés, de ez nem szerepelt a napirendi pontok között és határozat sem született. Érvényes-e az új tag megválasztása?
Még egy kérdésem van: az 1. napirendi pontban a közgyűlés levezető elnökének, jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőinek megválasztása megtörtént, de nem szerepel a határozatok között. A hitelesítők közül az egyik személyt nem fogadtuk el /kb.3685 tul.h./. A tulajdonosok részére kiadott határozatot ez a személy nem írta alá. Érvényes-e ilyen módon az irat?
Szíves válaszát megköszönöm!
Horváth

A leírásod szerint megvolt a többség, legfeljebb az nem stimmel, hogy egyhangú lett volna a határozat, de annak meg nincs jelentősége. A jegyzőkönyv esetében érvényességről szerintem nem lehet beszélni, a jegyzőkönyv formahibája pedig a benne foglalt határozat érvényességét nem érinti.
A Thtv. szerint a meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. Ha ilyen határozat született, akkor azt 60 napon belül bíróságon bármelyik tulajdonos megtámadhatja. (Azt nem igazán lehet értelmezni, hogy egy választásról határozat nem született volna. Az egy más kérdés, hogy a jegyzőkönyvben megfelelően fel van-e tüntetve.)

Köszönöm szépen az eddigieket...
Csak hogy jól értelmezzem a válaszát: a jegyzőkönyv olyan, amilyen:
amennyiben szerepel benne az új SzB-tag megszavazása, azt elfogadottnak kell tekinteni.
Ugyanez vonatkozik a jegyzőkönyv hitelesítők személyére is? Elég, ha a jegyzőkönyvben fel van tüntetve?
Azt nem értem, hogy "nem igazán lehet értelmezni, hogy egy választásról határozat nem született volna".
Határozatnak kell tekinteni, ha az csupán a jegyzőkönyvben szerepel?
A jegyzőkönyvet még nem láthattam -hiába kértem-, azt nem tudom, hogy mindkét hitelesítő személy aláírta-e.
A meghozott határozatokról szóló tájékoztatón csak az egyik hitelesítő kézjegye szerepel. Így érvényes-e?
Ezt még fontos lenne tudnom...
Köszönettel

Átmenetileg egy budapesti társasházba költöztem. Otthon dolgozok egy szlovák cégnek, senki nem jár hozzám. A közös képviselő mégis megszólított, hogy hallotta, hogy otthon dolgozok és ezt neki le kell jelentenie a nem tudom hova, hogy cég van a házban. Ez egy komplett hülyeség, kamionokat irányítok Europában egy szlovák fuvarozónak. De miről beszél a közös képviselő? Tudja valaki? Előre is nagyon köszönöm.

Ilyen hangosan dolgozol otthon?

Vauu

Ahogy írtam, a jegyzőkönyv, pláne egy az alapján készült tájékoztató formahibaja nem érinti a határozat érvényességét. Ha bármi más problémád van a meghozott határozatokkal, 60 napon belül pert indithatsz.

Tisztelt Jogi Szakértők!

A segítségükre lenne szükségem egy társasházi jogi kérdésben.

1930-ban épült lakóházban található lakás felújítása során a főfalon (másik ház felé néző, de a lakás felőli oldalon, a tégla fal és a vakolat között), a teljes falfelületet borító, 9nm nagyságú, porított azbeszt szigetelő anyag került elő. Hivatalos, laborban készült vizsgálat alapján is egyértelműen azbesztről van szó.

A társasházi alapító okirat alapján a főfalak közös tulajdont képeznek, és a társasházi törvény szerint “Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.”

Ezek alapján a főfal minden kétséget kizáróan közös tulajdon, a kérdésem viszont az, hogy a megvásárolt lakással, az albetét biztosította magántulajdont érintő tulajdoni jogom fizikailag meddig terjed ki?

Tehát a lakás a vakolatig tart, vagy a vakolatot magában foglalja, és ha igen, akkor az azbeszt szigetelés közös tulajdon, vagy magántulajdon? És persze a fő kérdés, hogy ebben az esetben az azbesztmentesítés költsége jogilag kit milyen mértékben terhel anyagilag.

Köszönöm a válaszokat.

Téged! 100 %-ban.

Tisztelt ObudaFan,

köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértők!

E hónap elején társasházunk közgyűlése megszavazta az önerőből, 80 mm vastag nikecellel történő házszigetelést, így 8 éven keresztül a jelenlegi közös költség háromszorosát kell mindenkinek fizetni. (A beruházáshoz a kölcsönt az egyik bank adja, aminek 96 hónap alatt fizetjük vissza az összeget kamattal együtt.)
A szavazati arány kb. 65%-35% (igen-nem) volt.

Lehet-e kötelezni egy lakót háromszoros teherviselésre hosszú éveken keresztül?

Mit tehet az, aki egészségi okok miatt nem fogadja el a műanyaggal (Nikecell) való házburkolást, hanem a barátságosabb kőzetgyapothoz ragaszkodik?

Válaszukat előre is köszönöm!

• Lehet.
• Elköltözhet oda, ahol az ő véleménye van többségben.

Tisztelt Szakértők!
Társasházunkban 9 tulajdonossal 9 lakás+3 garázs van (11 albetét, mert az egyik garázs egy légterű) Azt szeretném kérdezni, hogy ha a közgyűlés a közös költség garázsra eső részének meghatározásakor a garázsra is 100% alapterületet akar figyelembe venni (a 40-60% mérték általános gyakorlattal ellentétben) ahhoz milyen szavazatarányra van szükség? Ugyanis ha mindhárom garázstulajdonos ellene szavaz, akkor sincs meg az 50%-uk, tehát mindenképp kisebbségben maradnak. Erről egyébként lehet határozni akkor is, hogy nem minden garázzsal rendelkező tulajdonos van jelen (vagy képviselteti magát)a gyűlésen?

Másik kérdés a szavazatarányról: ha a ház normál fenntartási folyószámláján többlet pénz halmozódott fel (évek óta tartó, tévesen magasabb összegű beszedések miatt, aminek jogszerűtlensége már bizonyított) akkor a felújítási megtakarítási számlára történő átvezetéséhez a tulajdonosok 100%-nak kell beleegyezni? Vannak akik oda akarják tenni, de vannak akik a jóváírást szeretnék, vagyis visszakérni a többlet befizetést.
Köszönettel

Tisztelt Szakértő!
Egy 116 lakásos társasházban élünk. Az elmúlt héten a Közgyűlés megszavazta a költségmegosztók és vízórák cseréjét rádiójeles berendezésekre. Ehhez 2*8 000 000 Ft hitel felvételét is meg kellett szavaztatni. A szavazás nem egyhangú volt, mivel ellenszavazat és tartózkodás is volt. Sajnos pontos számokat nem tudok írni, mert még jkv-t nem kaptunk. De kétszer is meg kellett ismételni a szavazást. A Társasházi törvény úgy tudom előírja, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó tevékenységek véghezviteléhez egyhangú szavazás szükséges. Ebben az esetben érdemes-e megtámadni a közgyűlési határozatot, fellebbezni a bíróságon? Vagy az egyhangú szavazatot hogyan kell értelmezni?
Segítségét előre is köszönöm.

Rosszul tudod.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg az édesanyám vállalkozóként dolgozik megbízási szerződéssel egy társasháznál. A gondnoki munkához szolgálati lakás is jár. A szerződésében én szereplek helyetteseként szabadság illetve betegség esetén. Az volna a kérdésem, hogy felmondása esetén közvetlen módon megkaphatom e munkáját vagy minden képpen még kell pályáztatni a helyét?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Kovács Nikoletta

Szolgálati lakás vállalkozónak?

Egyébként a szerződés felmondással megszűnik. Olyan kötelezettsége viszont egy társasháznak nincs, hogy csak pályáztatással köthetne szerződést.

Köszönöm a gyors választ! Ha nem pályáztatással aki milyen módon működhet még?

Ha te akarsz megbízni egy vállalkozót valamilyen munkával, hogy csinálod?

Egyszerűen csak megbízom. De itt újabb kérdés merül fel... Ki bízza még? A közös képviselő? Vagy a Számvizsgáló Bizottság?

A társasház törvényes képviselője a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke).

Tehát, ha jól értem a Közös Képviselő egyedül közgyűlés és SzvB nélkül hozhat ebben az ügyben döntést és semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról,hogy ezt a pozíciót pályázat útján lehet elnyerni. Az intéző bizottság megegyezik a Számvizsgáló Bizottsággal?

Igen és nem.

Tisztelt Jogi Szakértők!

Társasház lapostetején kialakítandó zöldtető költsége rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít-e? A tetőszigetelésnek vannak nagyobb hibái és nincs valami jó állapotban, gyakoriak a beázások, pár éven belül fel kellene újítani. A zöldtető tehát részben szigetelés felújítás lenne, részben persze a lakások értékét növelő, élhetőbb lakókörnyezetet eredményező fejlesztés.

Válaszukat előre is köszönöm!

Szerintem mindenképpen annak minősül.

Tisztelt Jogtudor!
Társasházban élek 4 éve. Haszonélvező voltam 3 évig, 2015.ben írattam vissza a nevemre. Megjegyzem, hogy minden évben jelen voltam a közgyűléseken,és látom, tudom, hogy inkorrekt. Pl. a határozatokból sosem kaptunk, így csak az évzáró közgyűlésen szereztünk tudomást a társasházban történtekről - már amennyiben megtörtént... még egy példa: nem tekinthettünk be az iratokba. Elsősorban a bankszámla kivonatokat szerettük volna látni.
Már tavaly kezdeményeztem, hogy kérjünk másolatot iratokról - a k.k. nem vette át a levelünket.
Idén 5 tulajdonos aláírásával postáztunk neki levelet, a feladó nem én voltam, így eljutott hozzá a levél.
Sok iratról kértünk másolatot évekre visszamenőleg is.
Jött válasz: ügyvédi letétbe helyezte az iratokat, ott megnézhetjük és kérhetünk másolatot.
A leveléből idézek, mert értelmezési problémám van :
"...címen a tulajdonostárs, vagy szabályos meghatalmazás esetén a tulajdonostárs képviselője betekinthet, a betekintés kizárólag arra az időszakra vonatkozóan illeti meg a tulajdonost, amikortól a társasházban tulajdonjoggal rendelkezik".
A kérdésem a következő: mivel az 5 aláíró közül egyedül én rendelkezem közgazdasági végzettséggel, az lenne "szerencsés", ha én mennék az iratokért. Van olyan tulajdonostárs, aki sok éve tulajdonos, ő meghatalmazást adna nekem, tehát én lennék a képviselője.
Megtagadhatja-e az ügyvéd, hogy én képviseljem a tulajdonostársat, ez esetben számít-e, hogy 1 éve vagyok tulajdonos.
A Társasházi törvényben nem találtam ilyen feltételt.

Szíves válaszát megköszönöm